Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

1980- Július 24. ST OL NOK MEGYEI NÉPLAP s r-\ ÜZEMI MIJNKASNŐK „VALLOMÁSAI” Az ütemes szállításért Hogyan élnek, dolgoznak az üzemi munkásnők. Ezt kutatva toppantam be a Szolnoki Ruházati Vállalat íehénemű részlegébe. Várat­lan a látogatás, s egy pilla­natra eltűnik az arcokról a jókedvű nevetés. De csak annyi időre, míg lenyelik a falatot- Mert épp most van a negyedórás reggeli-szünet. Á kézi kosarak mellett te­jesüvegek, gyümölcs, felvá­gott, vajaszsemle, s mi egyéb sorakozik. Aztán a női sokaságra való jellegze­tes zsivaj elhalkul. Komoly gondok kerülnek szóba. Reggel fél kilenckor 30 fok Mindenek előtt az, hogy alacsony, levegőtlen ez a Duclos utcai épület. Szel­lőztetni csak huzattal lehet. Azt bizony nem mindenki bírja. Az -egyik asszonyka panaszkodik is: „most jött rendbe a szemem, s holnap ugyanilyen lesz”. De szel­lőztetni muszáj. — Muszáj, mert most fél kilenckor is 30 fokon felül emelkedett a hőmérő higanyszála. Szinte kibírhatatlan a hőség nap­közben, s délután. — Nincs ventillátor- Van egy szívó, de az nem elég. Olyan kellene, amely job­ban keveri a levegőt. — Ez most a legfőbb gond? — Igen és még valami. — Azt beszélik, sőt hivatalosan is bejelentették, hogy bér­alaptúllépéstől tart a válla­lat, s csökkentik- a fizetésü­ket. S hogy mi a dolog leg­mélyebb titka? Azt csak ne­hezen mondják el. A nyolc óra helyett sokszor 10—12 órát dolgoztak, a teljesít­ményt viszont csak nyolc órára írták be, 3 ezt nem szabad... ______.c_________ Dr ága a friss levegő „Ez nem szalon, hanem kóceráj. Ezzel a nem hízel­gő jelzővel titulálja saját munkahelyét Korom János- né a vállalat, méret utáni varrodájában. S ha csak a külsőből ítélünk, nem is sok­kal több ez a helyiség. De ha a sok szép kész és fél­kész árut nézzük, azt kell mondani, huszonhárom nagy. szerű leány és asszony dol­gozik itt, akik a hálátlan elhelyezési viszonyok közt is a munkát, a vevők, illetve megrendelők igényeii tart­ják a legszentebbnek­Pedig panaszkodhatnának. Nincs vízcsap, télen-nyáron egy ruhafogasnál nincs több, s ha a vevők kabátjával, ‘— holmijával megtelik, az övék a kosárba, asztalok aljára kerül. Csúnya, testetlen a helyiség, s ez is levegőtlen. Az egyetlen utcai ajtó van állandóan nyitva, onnan kapják a friss levegőt, ami főleg a belső asztaloknál igen drága, Verseny? Nincs. Nem is nagyon ismerik a feltétele­ket, ki kivel, hogyan verse­nyezhetne. — Csak varrnak, szabnak szigorú szorgalom­mal. A kereset? Itt is — a holtszezont is beleszámolva átlag 1300 forint. A Ruházati Vállalattól ve­gyük útunkat egy nagy fa­ipari üzembe, a Tisza Bútorgyárba Itt is sok nő — közel száz — dolgozik. Vajon ők mit mon­danak? Az első, amiről a látogató Is nyomban meggyőződhet, hogy — védőital, ventillátor Yan, — Az asszonyok pillanatnyi­lag azért -panaszkodnak, — mert a Lenin Tsz-be ajánl­koztak, de nem hívták őket paradicsomot szedni­— No de lehet itt más eoaá is?. — Biztos van, — mondja Pék Imréné, az SZB nőfele­lőse, de most nem jut eszük­be. Addig is megnézzük a mosókonyhát. Azt mondják, ez sokat könnyített az asszo­nyok gondján. Ez a hatal­mas mosógép, az állandó melegvíz, a tágas teknők, a szellős szárító, a vasaló. Minden van itt, ami kell, s akár műszak előtt, akár műszak után moshatnak az asszonyok. — S hogy nem hagyják a jó felszerelést ki­használatlanul, arra bizony­ság: most is tele egy nagy teknő áztatott ruhával, a szárítón pedig leszedésre vár egy nagy csapat tiszta. — Beszéljünk a munkás- nőkkel- — Erre a kérésre Pékné elv- társnő Marton Kálmánnéhoz vezet. Ahogy előre mondja, három gyermekes, egyedül­álló asszony. Mi tagadás, kis izgalom fogott el. Vajon elmondja-e őszintén gond­jait- Már a második perc­ben könnyes a szeme, s so­rolja: — Itt van mellettem a leg­kisebb lányom, — felvették csökkentett munkaidővel. — Az a 400.— forint is sokat könnyít rajtam. De az a fáj­dalmas, hogy a fiam, aki ebben az üzemben szaba­dult, mint lakatos, most nem vállal itt tovább munkát. Azt mondja, elmegy Pestre. — Hálátlan az üzemhez — ahol az egész család dolgo­zik, ahol szakmát tanulha­tott. -Olyan rendes kisfiú volt addig, s most egyszerre nem fog rajta a szép szó. Pe­dig mellettem szeretném, ha maradna. így is lenne jő. Talán az üzem vezetői majd ebben is segítenek Marton néninek. Minthogy abban is segítet­tek, hogy ő mindig délelőtti műszakos legyen, törődhes­sen a családdal- Ezzel bú­csúzunk, s Makai Jolánhoz szegődünk. Ez a helyes, ko­moly leány segédmunkás volt, ügyeskedett és tanult, s egy év múlva szakmunkás lesz, — Mi a legfőbb gondja? — Hogy szakmunkás le­gyek. — Keresete? — Ezerötszáz—ezerhétszáz forint. Takács Lajosnéhoz fordu­lunk, s itt a kérdés sorrend­jét megfordítjuk. — Mi a legfőbb gondja? — Nem kapok gázrezsót, mert csak egy gyermekem van, s előbb csak a többgye­rekesek kapnak. — Ezen túl? —• A házépítés volt. Köl­csönre építettünk kétszobás lakást. — Jár moziba? —■ Most inkább strandra. A körkérdések után "néz­zünk egy kis statisztikát A könyvtáros, Gelléri elv­társ kimutatja hogy a köl­csönzők közel fele nő, s a nők aránylag több könyvet visznek el, mint a férfiak. Hat nő jár gépmunkás tan­Ido járásjelentés Várható időjárás: hűvös, túlnyomóan felhős idő. Sok­helyen eső, zivatar. Megélén­külő, a Dunántúlon helyen­ként erős nyugati, északnyu­gati szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet nyugaton 19—22, keleten 22— 25 fok között. Távolabbi ki­látások: változékony idő. folyamra, egy végezte tavaly a VIII. általánost, többen nem is jártak- A politikai oktatáson való részvételről 1960-ban szintén egyetlen nő kapott bizonyítványt. Az előző tapasztalatok ar­ról tanúskodtak, hogy a bú­torgyári asszonyok gondjait a legmesszebbmenőkig figye­lemmel kíséri, orvosolja, — rendezi a vállalat vezetősége. Az ütóbbiak viszont arról:- vannak dolgok, amiket kö­zös erővel, akarattal ezután kell „napirendre tűzni”. B. E. Jelenleg az a helyzet, hogy a negyedévek utolsó napjaiban főhet a MÁV szakembereinek feje, mert miden üzem akkor akar szállítani. A jászberé­nyi Fémnyomó és Lemezáru- gyár például közel négyezer hordót szállított a II. ne­gyedév utolsó két napján. Ha csalt az üzemet nézzük, megtette a magáét, legyár­totta és elszállította a hordó­kat. Ha arra is gondolunk, hogy ütemes termeléssel a szállítási gondokat nem nö­velték volna annyira, s a felhasználó üzemék tárolási (gyakran a termelést is gát­ló) problémáit is enyhítették volna, akkor szót kell emelni ez ellen. Ilyen jelenségek mi­att vált egyre sürgetőbb kö­vetelménnyé az ütemes, lega­lább havonként való szállí­tás. Egy-egy gyártmány használatbavételénél igen sokat számít néhány hét is. A törökszentmiklósi tégla­gyár például jónéhányezer téglával kevesebbet gyártott amiatt, hogy a jászberényi Aprítógépgyár a megállapí­tott időpont után küldte a téglaprést az idei tavaszon. 2 millió 600 ezer forint megtakarítás C negyedévenként ALTALÁNOS érvényű elv minden vállalat munká­jában, hogy a termelés egyenletes fokozása érdeké­ben, a tervet részletében tel­jesítsék, illetve túlteljesíthes­sék. Erre törekednek a szol­noki Járműjavító dolgozói is. Az első 5 hónap számadása mégis súlyos hiányosságot tár fel. Az önköltségi terv telje­sítésében mutatkozó lemara­dás, mintegy 1.3 millió forint kiesést jelent a vállalatnak. A dolgozók és vezetők me­netközben figyelték a költsé­gek alakulását, s nem várták még a tervszakasz végétr A hiányosságok megszüntetésé-' re önköltség-csökkentési bri­gádot alakítottak. Céljuk az volt, hogy a III- negyed évre már a brigád alaposan elemezve elkészítse a végrehajtandó reális fela­datokat. A brigád összeállítá­sánál figyelembe vették, hogy minden olyan üzemrész képviselve legyen, amelyek valamit tudnak tenni az ön­költségcsökkentés érdekében. Célul tűzték ki, a gazdaságo­sabb termelést, a munka mi­nőségének javítását, a terme­lékenység növelését, továbbá a javítás átfutási idejének rö­vidítését. A BRIGÁD FELTÁRTA azokat a hiányosságokat, amelyek legsürgősebben or­voslásra szorulnak. Különö­sen nagy* túllépés mutatko­zott az anyag felhasználás­nál. Az első öt hónapban, az anyagra tervezett minden 100 forint helyett 102.5 forint ér­tékűt használtak el. Erről részlegek szerint röpgyűlése- ken beszéltek a dolgozókkal és véleményüket, javaslatu­kat kérték, hogy miként ja­víthatnák meg a gazdasági eredményeket. A brigád eze­ket a javaslatokat összegyűj­tötte és minden üzemrész profiljának megfelelően elké­szítette az önköltségcsökken­tési intézkedési tervet. sablont minden kritika nél­kül alkalmazták. Például a múltban előírás volt, hogy egy lakatosnak hányféle szer­számot kell kiadni. Termé­szetesen azóta sokat változott a műhely képe. Megnőtt azoknak a munkaterületek­nek a száma, ahol a régi ké­zi szerszámmal végzett mun­ka helyett, ma már modern gépek oldják meg a termelé­si feladatokat. így magától értetődően több szerszám feleslegessé vált, szükségtelenül növelik a vállalat forgó-alapját. A brigád intézkedett, hogy a felesleges szerszámokat fo­kozatosan vonják be és érté­kesítsék. Ezzel a rendelke­zéssel havonta folyamatosan 25—30.000 forintot lehet meg­takarítania Hathatós intézkedést tett a brigád az anyagnormák be­tartására. A munka-brigádok előszeretettel képeznek anyag tartalékot, ami abból adódik, hogy félnek, a szállításból Az augusztus 22. és szep­tember 3-a között a Vajda- hunyad várban megrendezen­dő második budapesti nem­zetközi borversenyről joggal lehet mondani, hogy a világ legjobb borainak vetélkedése lesz. A jelentkezések határ­ideje lejárt, s bár még min­dig érkezik egy-két „elkésett eredő anyaghiánytól- Termé­szetesen ez az elv káros és nagymérvű túllépést idéz elő az anyagfelhasználásnál. A rendelkezés értelmében ezu­tán a művezetők csak annyi anyagot vételezhetnek, — amennyi feltétlenül szüksé­ges a kocsik, vagy mozdo­nyok javításához. Ha mégis marad ki anyag, azt a hő vé­gén feltétlen vissza kell ad- niok az illetékes szertárnak, így nem terhelik a járműja­vítás költségeit, csak aftok az anyagok, amelyeket valóban fel - is használtak. INTÉZKEDETT még a brigád a technológiai fegye­lem betartására, az energia takarékosságára, a szállítási és kiküldetési költségek csök­kentésére. Ha a vállalat mű­szaki vezetői és minden egyes dolgozója, az önköltségcsök­kentő brigád rendeletét be­tartja, negyedévenként 2 mil­lió 600 ezer forint megtaka­rítást érhetnek eL — andrási —■ nevezés", máris a világ min­den jelentős borvidéke kép­viselte magát. 1958-ban, ami­kor pedig szintén kiemelkedő sikere volt a budapesti bor­versenynek — 16 országból 288 borral neveztek be, most 21 országból 514 nevezés ér­kezett (MTI) Szövetkezeti lakások A világ minden Jelentős borvidéke elküldi termékét a budapesti nemzetközi borversenyre Most meg ugyancsak sok tonna cement termelése függ attól, hogy mikor adják át a Lábatlani Cementgyárnak az általuk készített 75 méteres kemencét Jó, jó —• mondhatnák erre több-kevesebb joggal az üze­mek vezetői, de a termelés s a szállítás ütemessé tétele nem csupán az üzembeUe- ken múlik, hanem elsősor­ban az anyagellátáson, kezd­jék ott a rendcsinálást. S van is ebben valami igazság csaknem teljes. Miért? Az a tény, hogy a negyed­év utolsó hónapjában szál­lított anyagból nem lehet szó abban a tervidőszakban az ütemes termelésről. De a negyedév végi tumultus nem mindig ebből adódik. Ve­gyük az előbbi példát, a jászberényi hordók ügyét. Hamarabb is szállíthatták volna őket, ha a záróbilincs- h'ez szükséges a hordó érté­kének egy százalékát sem kitevő (vasanyagot megkap­ták volna.) „Vissza volt iga­zolva” — mentegetődzmek. S mikor már — úgymond —* körmükre égett a dolog, fittyethánytak a visszaigazo­lásra, kocsiba ültek s száz kilónként szedték össze a vasat Debrecentől Veszpré­mig. Nem volt könnyű, sokat szaladoztak érte, de mégis megszerezték. S ha most megtudták csinálni, bi­zonyára hamarabb is meg lehetett volna, ha jobb üze­meink között az együttmű­ködés. Tévedés ne legyen, sen­ki sem állítja, hogy minden anyagellátási - gond megold­ható a testvérüzemek közötti jobb kooperációval, hogy nincs szükség az alapanyag­gyártó ipar munkájának fel­lendítésére. Nagy szükség van író, tevékenykedni kell ezért az alapanyaggyártó ipar munkásainak, az ott dolgozó kommunistáknak meg különösen. De ném az egyedüli eredményes ■ út Minden üzemben, vállalatnál van mód arra, hogy javuló munkaszervezéssel, a koope­rációs lehetőségek alaposabb kihasználásával a határidő előtt szállítsanak, ütemes termelést valósítsanak meg. Ahol megvan az erre való törekvés, az eredmény nem is marad eL A Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­gyárban például néhány gyártmánynál már megvaló­sították az ütemes szállítást — pedig ők is küzdenek anyagbeszerzési nehézségek­kel. S ha ott sikerült, máshol sem lehetetlen. e*» sb — boldog tulajdonosok TÖBBEK KÖZÖTT a jelen­tős intézkedés lett az, hogy a javításra kerülő mozdo­nyoknál és kocsiknál, a még használható alkatrészeket, gondosan, rongálás nélkül szerelik le, így a leszerelt géprészek kevés költséggel felújíthatók, tehát új anyagot takárft meg a vállalat. Nagy-fokú pocsékolás mu­tatkozott a festék felhaszná­lásnál. A mázolók bizony- nem sokat adtak a technoló­giai eljárások betartására Nem fémtiszta felületek fes­tésével túllépték az anyag- normákatt A brigád úgy in­tézkedett; hogy fokozatosan ellenőrzi a fafelület leporo- lását, a fémfelület drótkeféd zését és csak azután engedi meg a festést. Ezzel az egy technológiai eljárás betartá­sával, több százezer forint ér­tékű festéket nyernek. A brigád új, lehetőségeket is tárt fel vizsgálata alkal­mával. A vállalatnál minden dolgozónak saját szerszáma van, melyeket szakmánként oszt ki az anyagraktár. Idá­ig senkinek ßem tűnt fel, hogy egyes szakmáknál olyan szer­számok is vannak, amelyeket évek óta nem használnak. — Sajnos idáig a2 évszázados c Lakásprobléma. Ége­tő kérdés, számtalan baj for­rása. Aki megszabadul tőle, boldog ember- Ma hetvenkét ilyen boldog emberről, sőt hetvenkét boldog családról adhatunk számot. Szétosztották a szövetkeze­ti lakásokat. A Márvány utcában már felépült a három háztömb, — októberben beköltöznek a la­kók, élettel telnek meg a ma még üresen kongó szobák. — Gyermekkaeagástól lesz han­gos a lépcsőház, s az asszo­nyok az otthonukat csinosít- gatják... Ma még csak a je­lentkezési lapot szorongatják boldogan, októberben már a lakáskulcsot Szövetkezeti lakás. Mit is jelent ez? Először is: az állam ked­vezményes telket biztosít. — Másodszor magára vállalta az alapozási költséget és az építési költség 31 százalékát fedezte. A dolgozó előre ki­fizeti a lakás árának 15 szá­zalékát, a többit harminc év alatt kpmátmenteden törlesz­ti le. Sőt! Egvób kedvez­ményt is biztosít az állam. Két személyen felül minden eltartott családtag után — a feleség nem számít annak, — kétezer forinttal csökken az előre befizetendő összeg. Ez az árkedvezmény azon­ban a tízezer forintot nem haladhatja túli A lakásárak több szempont figyelembevételé­vel alakultak ki. Meghatá­rozza a szobaszám, a fekvés, az emeletek száma. Az emlí­tett lakások közül 24 két és félszobás és 48 egyszobás. — Valamennyi lakáshoz balkon is tartozik, a szobákban kály­ha, a konyhákban tűzhely. A két és félszobás lakásokban ezenfelül a falba épített gar- derobszekrény is található. És persze fürdőszoba is vala­mennyi lakáshoz. A legolcsóbb egyszobás la­kás 85 és félezer forint, a a legdrágább 89 ezer, míg a két és félszobásak 119.100-tól 125.700 forintba kerülnek. — Természetesen ezek telek­könyviig mindenkinek saját tulajdonát képezik, vagyis szabadon rendelkeznek vele tulajdonosaik, eladhatják, — örökölhetik. Az épületek közötti és előt­ti teret parkírozzák, s ter­mészetes helyet kapnak itt a gyermekek: játszótérről sem feledkeznek meg. S hogy kik a boldog tulaj­donosok? Dolgozók. Egyszerű, fi­zikai munkások; A Járműja­vító huszonnégy, a Papírgyár kilenc, a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalat nyolc dolgozója, az Építő és Szere­lőipari Vállalat öt, az Építő és Javító Vállalat két mun­kása, tizenhárom MÁV cso­móponti és fűtőházi dolgozó és tíz munkás a Vegyimű­vekből. Augusztus 18-án létrejön a szövetkezeti bizottság, amely­nek irányítása alá tartoznak majd a szövetkezeti lakások. Mellesleg: ez az ország har­madik1 szövetkezeti lakó­tömbje. Még ebben az évben újabb negyvennyolc lakásos szövetkezeti ház építését kez­dik meg Szolnokon, s minden évben jelentős mennyiségű lakás épül így. mmm gfoial M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents