Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. június 16. EISENHOWER MANILÁBAN Még mindig titokban tartják Eisenhower japáni programját Tito válasza ÍV. Ss. Hruscsov üzenetére Manila (MTI). A Fülöp- szigetek aínerikabarát kor­mánya nagy tömegeket vo­nultatott fel kedden a Mani­lába érkezett Eisenhower „amerikai ízű” — konfetti- dobálással tarkított — foga­dásához, de felvonultak fel­iratos táblákkal a látogatás ellen tiltakozó szakszervezeti tagok és diákok is. Eisenhower, akit amerikai pr ’ 'ruhás rendőrök és a ai katonák sűrű fala zárt el a tömegektől, a repü­lőtéri üdvözlésre válaszolva elismerte, hogy „ellentétek kiküszöböléséről’8 akar tár­gyalni. Szerdán Eisenhower és Garcia elnök egy órán át ta­nácskozott. James Hagerty, Eisenhower szóvivője később kijelentette, hogy Garcia új­vett Japán 90 magán-vasút­társaságának munkássága. A kétórás sztrájk nagy for­galmi késéseket okozott. A vasútigazgatóságok úgyneve­zett „vasúti őrei” munkára akarták kényszeríteni a vas­utasokat, emiatt több helyen összetűzésekre került sor. Japán kétszázkét legna­gyobb postahivatalának dol­gozói egyórás sztrájkjuk alatt gyűléseket tartottak. Később további hatezer hiva­tal követte példájukat. A gyárak és üzemek mun­kásai Japán minden részében munkakezdéskor rövidebb- nosszab'o sztrájkba léptek, gyűléseket tartottak és tün­tettek, A jelentés szerint megszakították munkájukat a japán külügyminisztérium, pénzügyminisztérium és ne­velésügyi minisztérium dol­gozói is. ból „korszerű fegyvereket” kért az Egyesült Államoktól. A koradélutáni órákban Eisenhower beszédet mondott a Fülöp-szigeti parlament két házának együttes ülésén. A nemzetközi feszültségért „a kommunizmust” kívánta fe­lelőssé tenni, majd azt bi­zonygatta, hogy az Egyesült Államok nem folytat impe­rialista politikát, nem impe­rialista célok érdekében használja fel az úgynevezett „külföldi segély-programot”. Ezután javasolta, hogy az Egyesült Államok és a Fülöp- szigetek tekintsék egymást „egyenlően szuverén hata­lomnak”. Hagerty egyébként Manilá­ban kijelentette, még mindig nem áll módjában részlete­ket közölni Eisenhower ja­páni programjából. Lapzártakor jelentik: TOKIÓ (MTI). Tokióban szerdán este sokezer főnyi tüntető tömeg áttörte a rend­őrkordont és behatolt a ja­pán parlament területére. Nyugati hírügynökségek tu­dósítói arról számolnak be, hogy a késő esti órákban rendkívül heves és véres harcok folytak a parlament területére benyomult sok ezer tüntető és a rendőrség között. Az 5 ezer főnyi rendőrség­nek csak este 11 órára (helyi idő) sikerült véres harcok árán kiszorítania a tüntető­ket a parlament területéről. A parlament előtt mintegy harmincötezer főnyi tömeg követelte a „biztonsági szerződés" visszautasítását. A parlamentet ötezer rend­őr védte. A majdnem hatmillió japán sztrájkoló megmozdulását tá­mogatja a japán fiatalok óriási tömege. A tokiói hatóságok Eisen­hower személyének védelmé­re máris elrendelték, hogy a bevonulási útvonal környé­kén mér egy fél órával Eisen­hower megérkezése előtt le kell zárni a forgalmat A rendőrség főparancsnoka szigorú parancsot adott a japán rendőröknek, hogy Eisenhower japáni tartóz­kodása idején hajtsák vég­re „szilárdan az intézkedé­seket”, mert „számítani le­het rá, hogy nehézségekkel kell szembenéznie a rend­őrségnek, amikor ellátja Eisenhower elnök védel­mét”. Az Eisenhower biztonságá­ról gondoskodó bizottság el­nöke egyébként szerdán beje­lentette, harmincötezer „meg­bízható” személyt mozgósí­tottak, akiknek ki kell egé­szíteniük a kivonultatott rendőrséget és katonaságot. (MTI) ———■—■» A tüntetés a parlament épü­lete körül és a környező ut­cákban ezután is folytató­dott. A tüntetők egy jelentős csoportja éjféltájban a par­lament épületéből a közpon­ti rendőrkapitányság felé vo­nult, hogy tiltakozzék a rend­őri terror ellen. A környező utcákon teljesen leállt a for­galom. A város több pontjá­ról tüzeket jelentettek. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint a Kisi kor­mány röviddel éjfél után (helyi idő) rendkívüli minisz­tertanácsra ült össze, hogy megvitassa a legújabb fejle­ményeket. Üzonríz-szerű árvízveszély Santiago (MTI) Vasárnap újból megindult esőzések tel­jesen megbéníthatják az egész mentési akciót Valdi- viában. A nagyszabású akci­ónak az a célja, hogy a föld­rengések következtében fel­duzzadt Rinihue és öt más közeli tó roppant vízmennyi­ségét elvezessék. A Rinihue szintje ugyanis mintegy tíz méterrel emelkedett, mert a folyó medrét a földcsuszamlá­sok három helyen eltorlaszol­ták. A víz áradatszerű kitörésé­vel csak napok múlva lehet számolni, ha a tó szintje» újabb négy méterrel emelke­dik és eléri a normálisnál 14 méterrel magasabb szintet. Ez néhány nappal meghosz- szabbítja a halálraítélt Val- diviának és környékének agonizálását. (MTI). légiterén átrepüljenek, illet­ve, hogy burmai területen leszáll janak. Moszkva (TASZSZ). A leg­közelebbi hónapokban a Szovjetunióba körülbelül száz utasszállító helikopter-útvo­nal nyílik meg, a helikopter­útvonalak számát az év vé­géig kétszázra növelik. A he­likopter közlekedést minden szövetséges köztársaságban bevezetik. Santiago (MTI) A kubai fegyveres erők nemrég elfog­ták Manuel Beatont, aki há­rom hónapig fegyveres ellen- forradalmi harcot folytatott a kubai kormány ellen. Az UPI közlése szerint Beatont halálra ítélték és szerdán hajnalban kivégezték. Norfolk (Reuter) Az ame­rikai atlanti flotta főhadiszá- lásán egy szóvivő kedden es­te beismerte, hogy az ameri­kai haditengerészet egy őrjá­rati repülőgépe elrepült egy szovjet hajó felett, amikor az a kubai partok előtt tar­tózkodott. Az amerikai haditengeré­szet szóvivője szerint az őr- járati repülőgép a szovjet hajót ^megvizsgálta”, de zaklatásnak nem tette ki (MTI) Béig rád (TASZSZ). A Tanjug jelentése szerint Vel- ko Micsunovics külügymi­niszterhelyettes átadta I. K. Zamesevszkijnek, a Szovjet­unió belgrádi nagykövetének Tito elnök válaszát arra az üzenetre, amelyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke jú­nius 2-án az általános és tel­jes leszerelés kérdéséről va­lamennyi ország kormányfő­jéhez intézett. Mint a Tanjug jelenti, Ti­to elnök válaszában ezeket írja: „Köszönöm üzenetét és tudomására hozom, hogy tü­zetesen áttanulmányoztuk azt a javaslatot, amelyet a szov­jet kormány 1959. szeptem­ber 18-án az Egyesült Nem­zetek Szervezete elé terjesz­tett. Ügy véljük, hogy lesze­relési javaslataik rendkívül időszerűek, építő jellegűek és messzemenő célokat követ­nek”. „Biztosítom önt, elnök elv­társ — hangzik a továbbiak­ban Tito elnök válasza —, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormánya az ön legutóbbi általános és teljes London (MTI) Több nyu­gati hírügynökség egybe­hangzó jelentése szerint Allen Dulles amerikai kém­főnök kedden előzetes beha­rangozás nélkül Londonba érkezett és titkos megbeszé­léseket folytatott az angol kémszolgálat vezetőivel. A CIA amerikai kémszolgálat szóvivője kijelentette, hogy Dulles látogatása „részben hivatalos” jellegű. Hír sze­teszerelési javaslatát minden oldalról és teljesen támogat­ja, mivel véleményünk sze­rint ez a javaslat mindazokat az elemeket tartalmazza, melyek az emberiség számá­ra biztosíthatják a tartós bé­két és a világ valamennyi népének békés együttműkö­dését. Különösen elégedettek vagyunk azzal, hogy ön a le­szerelésre vonatkozó leg­utóbbi javaslatában lényege­sen megkönnyítette az egyez­mény megkötésének felada­tát, mivel jelentős mértékben közeledett a másik fél állás­pontjához, reális lehetősége­ket javasolt a szakonkénti leszerelésre és különös jelen­tőséget tulajdonított az atom- és hidrogénfegyver, a raké­ták és más olyan pusztító eszközök megtiltásának, ame­lyektől az emberiség legin­kább retteg. Ön tudja, hogy mi is mindig a lehető legna­gyobb jelentőséget tulajdoní­tottuk ezeknek a kérdések­nek, ez megnyilvánult külön­böző ny''atkozatainkban és az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében tett kijelentéseink­ben”. (MTI) rint más európai országokba is ellátogat. A TASZSZ a Daily Mail jelentése alapján közli, hogy Dulles európai körutazásá­nak egyik célja a nyugati kémszolgálat átszervezésének megtárgyalása az angol kém­szolgálat vezetőivel, hogy betöltsék azt a rést. amely az U—2 amerikai kémrepülő­gép Szovjetunió fölötti lelö- vése miatt keletkezett. (MTI) Egyre nagyobb méreteket ölt a tüntető sztrájk Japánban Tokió. — Szerdán a haj­nali órákban Japán minden részében megkezdődött a tün­tető sztrájk az amerikai—ja­pán úgynevezett új biztonsá­gi szerződés és Eisenhower látogatása ellen, továbbá a Kisi-kormány lemondásáért. A vasutas-sztrájkban részt­Több helyen összetűzések­re került sor. A szerda reg­geli jelentések szerint az ösz- szetűzésekben huszonhat sze­mély megsebesült Tokió utcáin szerdán dél­előtt ismét a tüntetők töme­gei vonultak fel. Véres harcok Tokióban Rendkívüli minisztertanács kezdődött Indonézia ENSZ- küidöttségének levele New York (Reuter) Indo­nézia ENSZ-küldöttsége ked­den Hammarskjöld főtitkár­hoz intézett levelében azzal vádolta Hollandiát hogy háborús politikát folytat, amikor katonai erősítéseket küld Nyugat-Iriánba. A hol­land kormány ellenséges ma­gatartása „robbanékony hely­zetet” teremt. Indonéziának a fenti lépé­se nyomán ENSZ-körökben azt találgatják, vajon a dja- kartai kormány a kérdést elő akarja-e terjeszteni az ENSZ-közgyűlés ez évi őszi ülésszakán. (MTI). A% amerikai kémfőnok európai látogatásának háttere JAN PETERSEN: X ^ S. Scholz dolgozószobájában az igazgató és az anyagbeszerzési osztály vezetője fi­gyelmesen hallgatja dr. Wagnert. — ... Határidőt? Nem, a legjobb aka­rattal sem tudok határidőt mondani — jelenti ki a doktor. — Csak annyit mond­hatok, hogy éjjel-nappal az Isolonlakk- kísérletekkel foglalkozom... Ezt elhihetik nekem! — Erről meg vagyok győződve, ked­ves Wagner kolléga! — feleli pillanatnyi szünet után Scholz higgadtan és barátsá­gosan. — De... — és most keményebb a hangja —, meg kell értenie, hogy minden perc számít! Az ellenség odaát mindent elkövet, hogy iparunknak ártson! — Nincs szükségem politikai előadá­sokra! — fakad ki ingerülten dr. Wagner. — Tudom, hogy mi forog kockán! ...De tudományos munkát végezni, miközben az embert egyre unszolják, nyaggatják... nem, Scholz úr! Ez nem megy. Ez lehe­tetlen! Az igazgató hozzálép, kezét vállára teszi. — De kedves doktor úr, kérem, ne így fogja fel a dolgot! — békítgeti Wagnert. Majd a kis kövérkés anyagbeszerzőre néz: — Szóval, kedves Meyer szaktárs: most az a legfontosabb, hogy gondoskodj erről a rézdrót-szállítmányróli Meyer bólint. — Tudom... A nyugat-berlini szállít­mányozók már jelezték a küldeményt. * A mozireklámok, kávéházak, bárok és üzletek vakító neonfényeivel elárasztott Kurfürstendammon Rückert csak nehezen vágja át magát a szemközt jövő járókelők folyamán. Egy négyemeletes üzletház felé igyekszik. A jcapu mögött odahajol a por­tásfülke nyitott tolóablakához, mutatóuj­ját sapkája ellenzőjéhez emeli és halk hangon közli: — Jäger... Száztizenki- lenc ... Rolling úrhoz. A foglalkozásához képest ugyancsak fiatal és erőteljes portás rövid biccentés­sel viszonozza Rückert köszöntését, aztán egy kétszárnyú ajtó felé int: — Különben maga úgyis tudja ... Rückert belép egy üvegajtón, ame­lyen ez olvasható: Olvasóterem. Odabenn, szemben az ajtóval egy kis asztalnál fiatal nő ül, mögötte könyvekkel teli polcok. Az asztalok mellett egy idősebb házaspár és négy fiatalember nyugati újságokat bön­gész. Az ajtó nyílására a fiatal nő felte­kint munkájából. Rückert fejbólintással üdvözli, majd eltűnik egy kis oldalajtón. A lépcsőket kettesével szedve felszalad az első emeletre. A lépcsőházból két. ajtó nyílik. „Leibacher és Tsa”. — olvasható az egyiken; ,.Kulturális Tevékenységet Támogató Szövetség" a másikon. Ide nyit be Rückert. Magas, karcsú, elegáns férfi fogadja, í— Nos, Rückert... Hozott valamit? — kérdi, miközben előlép az íróasztal mö­gül, hellyel kínálja egy dohányzóasztalka mellett és cigarettásdobozt tart elé. Rü­ckert rágyújt, szippant. — Azért jöttem, Rolling úr — mond ja aztán —, mert Neumann úr beszélni sze­retne önnel és ha lehet, a főnökkel is... Lehetőleg még ma este. — Ennek nem lesz akadálya — jelenti ki Rolling gyors megfontolás után. — Köszönöm! — nyugtázza tisztelet­teljesen a beleegyezést Rückert, de még nem áll fel. Cigarettáját figyeli, megpöc­cinti, látszik, hogy még mondani akar valamit. Végül nekidurálja magát: — Multkorról még nem kaptam meg... Rolling azonnal megérti, mire akar kilyukadni és félbeszakítja: — Már intézkedtem. Lent átveheti. — Nagyon köszönöm. Rückert feláll, esetlenül meghajol, in­dulni készül. De Rolling megállítja: “ Egyébként, Rückert... Maga törzs­őrmester vöt, ugye? A sofőr önkéntelenül összeüti a bo­káját. — Igenis. — No. erről sem feledkezünk meg majd annak idején... — ígéri nagylel­kűen Rolling. A volt törzsőrmester még mindig fe­szes vigyázzban áll, nem talál szavakat. De arca elárulja gondolatait: végre itt a kellő megbecsülés! Végre egy tisztességes ígéret! Rolling is katonás rövidséggel fejezi be a beszélgetést: — Neumann úrnak pedig megmondja: a szokott időben, a szokott helyen. * A gyorsvasút berlin—halenseei állo­mására dübörögve fut be egy szerelvény, fékez, megáll. A kiszálló utasok között van Neumann is. A szélben hintázó ívlámpa fénye ide- oda táncol az állomás ujságpavilonja előtt. Rolling az egyik estilap nagybetűs címeit olvassa, s közben egy-egy pillantást vet a kitóduló utasokra. Mikor Neumann mel­léje ér, gyorsan csatlakozik hozzá és csak ennyit mond: — A főnök majd utánunk jön. * Az intim berendezésű kis bárban a fehérkabátos mixer ütemes mozdulatok­kal rázza a keverőedényt. A félkör alakú bárpult előtt hossztilábú, magas székeken két férfi és egy nő kortyolgatja koktéljét. A mellettük ülő bártulajdonos büszkén mondogatja: — Saját recept, nagyságos asszonyom.! Saját recept és ... Hirtelen abbahagyja az önreklámo­zást: észrevette az új vendégeket, Rollin- got és Neumannt. Puffadt arcára mosolyt erőltet, elnézést kér a háromtagú társa­ságtól, fürgén leereszkedik, székéről és hangoskodva siet- az újonnan érkezet­tek elé. •— Jó estét, uraim!... Már vártuk önöket, mindent előkészítettünk! A vendégeiket különszobába kalau­zolja, ahol egy kisebb asztalon három személyre terítettek. Neumann és Rolling elhelyezkednek, a tulajdonos magukra hagyja őket. Rolling konyakot tölt, szót­lanul koccintanak, felhajtják az italt. Ez­után Neumann, még mindig szótlanul, jobb lábáról leveti a cipőt, kiemeli a talp­betétet és egy apróra gyűrt, sűrűn gépelt papírt nyújt át Rollingnak. Az gyorsan kisimítja és mohón olvasni kezdi. Már az első soroknál füttyent. — Mi az ijrdögí — dörmögi. — Há­rom nyugatnémet cég, sőt még egy hol­landi is! — Tovább olvas. “ Hm ... A nyugat-berlini szállítmányozó Franz Rich­ter és Társa! — mormolja megint, majd Neumannra pillant. — Szóval a rézdrót most égetően fontos az Astrának? — De még mennyire! — vigyorog a vegyész és szárazon hozzáfűzi: — Ami engem illet.., Rolling, be sem várva a mondat vé­gét, tárcájáért nyúl é- három tízmárkás nyugati bankjegyet tesz Neumann elé. A vegyész lebiggyeszti száját. — Szép, szép... = mormogja. — De mi van a beígért ludwigshafeni állással? Rolling a levéltárcájával játszik. To­vábbi húsz márkával toldja meg az asz­talon heverő pénzt, majd kijelenti: — Az még nem esedékes! Neumann a pénz után kap. Rolling megvetően elhúzza száját. — Tudja, mit akar magától most a főnök? — kérdi aztán, — Mit? r— Wagnert! — mon'"'- Rolling. (F g l y t a t j u k£

Next

/
Thumbnails
Contents