Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

I960, június 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HÍRADÁS a Szolnok megyei határból A múlt heti időjárás ked­vezően hatott a növényzetre. A megye több részén 30—40 milliméteres csapadék esett. Szolnokon a esapadékmeny- nyisége elérte a 40 millimé­tert, ugyanakkor Mezőtúron csak 15 milliméter hullott. Az eső hatására a növény­zet szépen fejlődik. Á növényápolás A növényápolást legtöbb helyen kellő időben és jó mi­nőségben elvégezték. Vannak ez alól kivételek is. Több tsz- ben késtek a kukoricasorok kézi kapálásával. Nem lehe­tünk elégedettek az egyelési munkákkal sem. A megyei szakemberek közös javaslata alapján olyan álláspontot foglalt el a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács VB is, hogy az eddigi szoká­sos növényállománynál lé­nyegesen többet kell meg­hagyni. Irányszámként azt javasol­ták a tsz-eknek, hogy 18— 22 ezer legyen a kukorica töállomány. Maradisághiól és feltehető, hogy hozzá nem értésből több helyen ennek ellenére még mindig kevés növényállo­mányt hagynak meg. Ez^ be­folyásolja majd a termésát­lagok alakulását is. A nö­vényápolásban lemaradás mutatkozik az újszászi Sza­badság, a tiszafüredi Tisza- kincse és a fegyverneki Bé­ke Termelőszövetkezeteknél. A múlt hét végéig megyei szinten a kukorica első ka­pálását 75 százalékig, a má­sodik kapálást 16 százalékig végezték el. A második ka­páláshoz nem kezdtek még hozzá a jászapáti járás és Törökszentmiklós város ter­melőszövetkezetei. Mezőtú­ron 2.200 kát. holdat, Jász­berény járásnál 5.400 kát. holdat, a szolnoki járásban több, mint 7 ezer kát. holdat kapáltak be. Jól halad a cukorrépa má­sodik kapálása. Sok terme­lőszövetkezetnél már befe­jezték ezt a munkát. Me­gyei szinten 85 százaléknál tartunk. A járási, városi főagronó- musok által beküldött jelen­tések szerint Jászberény ter­melőszövetkezetei a sereg­hajtók. Itt mindössze 48 szá­zaléknál tartanak a cukorré­pa második kapálásában. A napraforgó első kapálásából mindössze 500 hold hiányzik. Több helyen hozzáfogtak a második kapáláshoz Is. A szálas- takarmányok betakarítása A növényápolási munkán kívül nagyon fontos a szá­lastakarmányok betakarítá­sa. A lucerna első kaszálása, a táblákról való lehordása teljes egészében megtörtént. Sok helyen már hozzáfog­tak a kazlak készítéséhez is. A frissen összerakott lu­cernát a szakemberek ál­landóan ellenőrizzék, mert az eső következtében köny- nyen beázhattak a kazlak és begyulladhat a széna. Ha a szükség úgy kíván­ja, naponként ellenőrizzék az összerakott takarmányokat. A vöröshere kaszálása is be­fejezéshez közeledik. Tizen­háromezer hold vörösherébői közel 10 ezer holdat levág­tak. A kunszentmártoni, — szolnoki járásban, Jászbe­rényben, valamint Mezőtú­ron, Szolnokon és Török- szentmiklóson befejezték a vöröshere kaszálását, sőt a kunszentmártoni járásban, Jászberényben és Mezőtúron a vöröshere lehordását is be­fejezték. Nem kezdtek hozzá még a vöröshere lehordásá- hoz a jászapáti, jászberényi, és a kunhegyesi járás terme­lőszövetkezetei. E helyeken egyébként a kaszálás is elég vontatottan halad. A terme­lőszövetkezetek mindenütt meghagyták magfogásra a ter­vezett lucerna és vöröshere területet, sőt vörösheréből a 2.500 holddal szemben 7.500 holdon magfogás lesz a tsz- eknél. A burgonyabogár kártéte­le az egész megyére kiter­jedt. A tapasztalatok szerint a termelőszövetkezetek és a közigazgatási szervek fontos feladatként kezelik a véde­kezést. Nagymértékben je­lentkeztek a lucerna zöld és magkártevői. A védekezést folytatni kell ellenük tovább­ra is. Elkezdték a másodvetést Megyénkben megkezdték a másodvetéseket is. Eddig a termelőszövetkezetek 6.239 holdon rövidtenyész­idejű kukoricát vetettek, ebből 1625 holdat szemter­mésre, 4614 holdat silónak. Legtöbb a_ másodvetés a jászapáti járásban. Itt 2.361 holdat vetettek el. Legkeve­sebb Kisújszálláson, ahol 150 hold rövidtenyészidejű kuko­ricát és 15 hold csalamádét vetettek. A megyében a rö­vidtenyészidejű kukoricán kívül egyéb növényekből kö­zel 3 ezer kát. hold a má­sodvetés. A fentiek a megye átlagos képét mutatják, de egyes já­rásokban, városokban sok­kal rosszabb a helyzet, Ezért sürgős intézkedéseket kell tenni a munkák gyorsításá­ra.-»! V. K. KISZ hírek A törökszentmiklósi Petőfi Tsz KISZ tagjai sportcsopor­tot alakítottak. A felszerelés ellenértékében vállalták, hogy 16 hold területről társa­dalmi munkában aratják le a gabonát. « Szolnokról 270 fiatal ké­szül a tiszasülyi építőtáborba. A két gimnáziumból és a közgazdasági technikumból harminc lány a balatonboglá- ri tábor lakója lesz. A tisza- kürti vezetőképző táborban pedig hetven KlSZ-titkár vesz részt Szolnokról. Kisújszálláson a KISZ bi­zottság két önkéntes brigádot szervez, amelyek a Kinizsi Tsz-ben segítik a kukorica kapálását, a növényápolást. * A Tamáspusztai Állami Gazdaságban az ifjú trakto­rosok versenyében tíz ifi vesz részt. A kiszesek tizen­négy tagú komplex silózó bri­gádot és a lucemaszéna be­takarításához tíztagú kazlazó brigádot szerveztek. Az MSZMP Szolnok Városi Bizottsá­ga, a Szolnok Városi Tanács és a Szol­nok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat mély fájdalommal jelenti, hogy Simon József elvtárs a városi pártbizottság tagja, a városi tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, munkásőr, a Szocia­lista Munkáért Érdemérem, a Munkás- Paraszt Hatalomért Emlékérem és a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója jel­vény tulajdonosa június 14-én, 47 éves ko­rában súlyos betegség következtében vá­ratlanul elhunyt. * Simon József elvtárs halálával váro­sunk munkásmozgalmának kiváló harco­sát, a szocialista építőmunka fáradhatat­lan dolgozóját vesztettük el. A városi pártbizottság, a városi ta­nács és a Szolnok megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat Simon József elv­társat saját halottjának tekinti és teme­tését június 16-án délután 6 órakor tart­ja. Szolnok, 1960. június. Munkás életének emlékét szivünkben örökké megőrizzük! Június 14-én súlyos gyász érte városunkat. Elhunyt Si­mon József elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Váro­si Bizottságának tagja, a Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója. Simon József elvtárs az egykori kőműves segédmun­kás gyermeke, aki maga is apja mesterségének folytatója volt, fiatal korában kapcsoló­dott be a munkásmozgalom­ba. Mikor 1931-ben mint kő­műves segéd félszabadult, be­lépett az Építőmunkások Or­szágos Szövetségébe. Ezzel egész életére elkötelezte ma­gát a munkásmozgalommal. Dolgos két karja munkáját több szolnoki épület, köztük — ahol fiatal életének véget vetett a súlyos betegség — a szolnoki közkórház épülete is őrzi. Simon József elvtárs szá­mára a felszabadulás terem­tette meg az emberibb élet lehetőségét. S ő e lehetőség valósággá formálásának fá­radhatatlan harcosa volt. A felszabadulást követő idők­ben Szolnok város újjáépíté­sét irányította, aztán a me­gyei népbolthálózat vezetésé­vel bízták meg. 1949-ben fel­vették a Gazdasági-Műszaki Akadémiára, s 1951 decembe­re óta a Szolnoki Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója, ez év februárja óta pedig az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója volt. 1945-ben lépett a Magyar Kommunista Pártba, s azóta ;? mindig fáradhatatlan kato­nája volt. Az ellenforrada­lom idején is megingathatat­lanul bízott a munkáshata­lomban, s az első napoktól kezdve tevékenykedett a rend visszaállításán. Munkás­őr egyenruhát öltött. Válla­latánál pedig kemény kézzel, de emberséges szívvel terem­tett rendet. * Elvtársat, barátot, igaz embert vesztettünk Simon Jó­zsef elvtársban. Elvtársat, aki sohasem volt fáradt, akit sú­lyos betegsége sem tudott visszafogni az örökös tevé­kenységtől, elvtársat, aki kö­zel 10 éven át küzdött azért, hogy megteremtse a megyé­ben a szocialista kereskedel­met. Munkássága — bár a halál élete téljében ragadta őt ki közülünk — nem volt eredménytelen. Uj, formálódó életünknek számtalan ered­ménye emlékeztet majd ben­nünket hosszú időn át elvtár­sunkra, munkatársunkra, aki­nek emberi melegséget sugár­zó szíve csak a súlyos beteg­séggel nem tudott megküz­deni. Képzőművészek a termelőszövetkezetekben UJ lakás egymillió embernek Moszkva (MTI). Moszkvá­ban az idén elkészült átfogó tervek alapján 1965-ig való­ságos új várossá fejlesztik a délnyugati városrészt: csak­nem annyi lakosa lesz, mint jelenleg Kijevnek, vagy Har- kovnak Mintegy ötven művész járt a múlt nyáron az ország kü­lönböző mezőgazdasági nagy­üzemeiben. Ezen a nyáron nemcsak állami gazdaságok­ba, hanem termelőszövetke­zetekbe is ellátogathatnak a festők, szobrászok, grafiku­sok. Az érdeklődés, az előjelek­ből ítélve elég nagy. A Kép­zőművészek Szövetsége fes­tő szakmai bizottságának tagjai valamennyien jelent­keztek a nyári munkára. —> (MTI). ELMÉLETI TANÁCSADÓ A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltsége fokozásának néhány időszerű gyakorlati kérdése — Részletek Csizmadia Ernő, a Pártélet júniusi számában megjelent cikkéből —■ A tagok anyagi érdekeltsé­gének biztosítása sokszor még a régi, megszilárdult szövetkezetben is gondot okoz. Méginkább így van ez az új termelőszövetkezetek- ban. Szövetkezeteink túlnyomó többsége jelenleg a munka­egységrendszert alkalmazza a tagok díjazására. A mun­kaegység jól kifejezi azt az elvet, hogy mindenki mun­kája szerint részesedik az elért jövedelemből. A mun­kaegység értéke azonban A legelterjedtebb j Prémiumot termelőszövet­kezeteink általában a terv túlteljesítése után adnak, mégpedig vagy a terven fe­lül megtermelt _ mennyiség meghatározott százalékát ad­ják ki természetben, illetve pénzben, vagy pedig a terv­túlteljesítés arányában pótló­lagos munkaegységet írnak jóvá. Az előbbi jobban elter­jedt, mint az utóbbi. 1958-ban 9,6 millió forintot osztottak kJ a termelőszövetkezetek prémiumként, 1959-ben pedig közel 25 millió forintot. A tavaly kiosztott prémium nagyobb része (csaknem 18 csak év végén derül ki, ezért a tagok — különösen az új szövetkezetekben — év köz­ben eléggé bizonytalanok munkájuk ellenértékét illető­en, ami kedvezőtlenül hat ki munkakedvükre, a munká­ban való részvételükre, a so­ron lévő munkák elvégzésére. Szövetkezeteink többségében ezért a tagok anyagi érdekelt­ségének fokozását a munka­egységet kiegészítő premizá­lással, előlegezéssel és egyéb más módon igyekeznek elő­segíteni. premizálási formák millió forint) természetbeni volt és csak kisebb része pénzprémium. Jelenleg a természetbeni premizálás ter­jed nagyobb arányban, ami a szövetkezeti gazdálkodás eddig elért színvonalával, a tagok még elég erős paraszti gondolkodásmódjával, beállí­tottságával függ össze. Pénz­prémiumot szövetkezeteink rendszerint azokból a ter­mékekből osztanak, amelyek­re a tagoknak természetben nincs szükségük, mert nem tudják felhasználni, vagy pedig a háztájiban a szükséges mennyiséget külön­ben is megtermelik. Ilyenek például az ipari növények, tej, baromfi, stb. Vegyük sorra a hazánkban elterjedt legjellemzőbb pre­mizálási formákat, mert ez­által konkrét segítséget nyújt­hatunk különösen a kezdeti nehézségekkel küzdő új szö­vetkezeteknek, amelyekben nem egy helyütt gondot okoz az egymásra torlódó mezei munkák elvégzése, a tagok bevonása a közös munkába. A termelőszövetkezetek je­lentős részében a premizálást egyelőre csak a kapásnövé­nyek termelésénél alkalmaz­zák. A kukorica, burgonya, cukorrépa művelésében össze­kapcsolják ezt a területnek egyének, illetve családok kö­zötti szétosztásával. A terület szétosztása elősegíti a csa­ládtagok bevonását is. A paksi járás 28 szövetkezete közül például az idén 18 ter­melőszövetkezet alkalmazza a területfelosztást és premizá­lást. Prémiumként általában a tervezett termésátlagot meghaladó többlet 20—50 százalékát osztják ki. Burgo­nyából a holdanként! 70 mázsán felül termett többlet 40 százalékát adják ki pré­miumként Cukorrépából minden terven felül termett mázsa után 1—1 kilogramm cukor a prémium. A régi termelőszövetkezetek egy részében nemcsak a ka­pásnövényeknél, hanem szin­tén a termelés minden ágá­ban alkalmazzák a prémiu­mot a tagok anyai ösztönzé­sére. A dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetben pél­dául a kertészetet kivéve (itt az anyagi érdekeltség prémi­um nélkül is megfelelően biz­tosított, s nincs munkaerő gondjuk) valamennyi terme­lési ágban premizálják a terv túlteljesítését. Jellemző, hogy a 105 százalékos telje­sítéséig nem adnak prémiu­mot, 105—110 százalék kö­zötti túlteljesítésért azonban már a többlet 40 százalékát, 120 százalékig a többlet 50, 120 százalék felett pedig 60 százalékát adják. Ipari növé­nyek esetben a prémium fize­tése pénzben, a többi növény­nél természetben történik. A kapásterület egy részét a dombóvári Alkotmány Ter­melőszövetkezetben is ki­osztották a tagok között, a prémiumot itt egyénileg adják ki. A ki nem osztott kapások, a szálasok és a kalászosok ut&a pedig a munkacsapatok kapják a prémiumot és azt a tagok között a végzett munkaegység alapján osztják szét. A kalászosok betakarítá­sában résztvevőket a követ­kezőképpen premizálják: a terv túlteljesítésétől függően szétosztható prémium 50 szá­zaléka az aratócsapaté, 15 százaléka a behordásban dol­gozóké, 25 százaléka a csép­lőmunkában résztvevőké, 10 százaléka a vezetőké. A dombóvárak a vezetők premizálását a következőképp oldották meg: a brgádvezető prémiuma az egy brigádtag­ra eső .átlagprémium 60 szá­zaléka, az üzemegységi agro- nómus és vezető prémiuma az üzemegység területén dol­gozó egy tagra jutó prémium 80 százaléka, az elnök, főag- ronómus, üzemgazdász, fő­könyvelő prémiuma az egy növénytermelésben dolgozó ta-g prémiumának 100 száza­léka. Az állattenyésztésben a dombóvári Alkotmány Ter­melőszövetkezet a következő prémiumrendszert alkalmaz­za. A tejtermelésben minden terven felül kifejt tej litere után 20 fillér prémiu­mot adnak. A sertéstenyész­tésben: 20 darab koca egy időben történő választása, a választott malacok darabszá­mának és átlagsulyának 105 százalékos tervtúlteljesítése, a takarmány gazdaságos fel­használása esetén a prémium egy darab malac. Süldőneve­lés és hizlalás esetén a súly- gyarapodási terv 105 száza­lékos teljesítésén felül, a dara értékesítési terv telje­sítése, a kényszervágási és elhullás! százalék betartása után egy darab 20 kilogram­mos süldő a prémium. A ju­hászaiban a nyírósúly 110 százalékos terv túlteljesítése, a szaporulati terv 105 százalé­kos túlteljesítése, a 3 százalé­kot el nem érő hullás és kényszervágási arány esetén 2 darab bárány a prémium. Csibenevelésben, ha az elhul­lás nyolc hét alatt nem ha­ladja meg a 4 százalékot, gondozónként 300 forint pré­miumot adnak A premizálásnak termelő­szövetkezeteinkben jelenleg csak elvétve alkalmazott, pe­dig helyes formája : bizonyos időszaki feladat jó minőség­ben és időben való teljesítésé­ért (pl. egyelés, betakarítás, stb.) juttatott úgynevezett időszaki prémium. E forma alkamzása hatékony ösztön­zője lehet egyes sürgős, s az egész termés szempontjából döntő munkák jó elvégzésé­nek A premizálás során nagy gondot kell fordítani a pon­tos, reális tervezésre, mert az alultervezés, a tervezési mo­rál meglazulása meg nem érdemelt részesedéshez jut­tathatja a tagság egy részét, üzemen belüli aránytalansá­got, igazságtalanságot okoz­hat, ami a premizálás hatását visszájára fordítja. Szövet­kezeteink ezért a premizálás mértékének megállapításakor nagyon körültekintően járja­nak el, az anyagi ösztönzéssel együtt a munka szerinti el­osztás elvének következetes megvalósítását is tartsák szem előtt, (,Folytatása következikJ Meghalt SIMON JÓZSEF elvtárs

Next

/
Thumbnails
Contents