Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / 1960. június 12. A karcagi út Azt mondják Kunszent- 1959-ben a város öt termelő- mártonban, Jászapátin, ha szövetkezete kétezer sertést karcagi példát sorolunk fel: hizlalt. 1960-ban kilencezret. Ja, majd ha mi is tízévesek Ezerhatszázat értékesítettek, leszünk. Van ebben igazság hatezerötszáz most hízik. A és bátortalanság is. Mert ha múlt évinek háromszorosát a karcagiak így gondolkodná- hizlalják, sőt a Dimitrov a nak, sosem jutottak volna huszonötszörösét. Ez a terMexikó? Dehogy is! Zölbors ószedők a Béke Termelőszövetkezet kertészetében. munkák háromnegyed részét a termelőszövetkezet saját gépjei végzik. Az idén repülőgépek dolgoztak Karcagon. Több mint félezer holdon végeztek yegyszeres gyomirtást. Azt vallják, ilyen szép még sose volt négyzetes kukorica-vetésük se. S még annyit a jelenhez. Háromezer hold cukorrépa díszlik Karcagon. Holdanként ötven-hetvenezer répát termesztenek. S hogy ez meg is legyen, érdekeltté teszik az embereket. A Leninben azt csinálják: egy-egy kampány végén jutalmazzák a tíz legjobb munkát végző szövetkezeti dolgozót. Tíz ember kapott kétezer forintot a cukorrépakapálásért. A jelennél is izgatóbb a jövő. Vagyis hogy féljövő. A baromfikombinát jobbadán már a mához számítódik, összefogott az öt termelőszövetkezet. így megoszlik a beruházás. Együttesen létesítettek közös keltetőállomást. A Naponként 460 mázsa csibeeledel készül a malomipar segítségeként létesült baromi itápszergyárban. Mint a képen is látható, a zsák lezárása előtt gondosan ellenőrzik a tápszer minőségét. idáig. Másrészt 1951 óta szövetkezeti város ugyan Karcag, de csak 1959-től gazdálkodik valóban nagyüzemekben. A hetvenezer holdas határú városban öt termelő- szövetkezet osztoszkodik. A legkisebb nyolcezer holdas, a legnagyobb — egyben a megye legnagyobbja is, a Lenin Termelőszövetkezet, több mint tizenkétezer holdas. A nagy termelőszövetkezetek, a három Kossuth-díjas tsz-elnök, a nagy tervek, a nagy valóság és a nagy jövő városa ez. Jelenleg is biztató. Talán csak ennyit erről. Jártam a Béke Termelőszövetkezet be- reki központjában. Százholdas cukorrépa mellett haladtunk el. A mezőhékiek cukorrépaföldjével lehetne hasonlítani esetleg a megyében. Mindez hogyan? Háromszori kapálást kapott már. Láttam azt a szabadtartásos sertésszállást, amelyet Cs. Kiss Sándor, a Béke Termelőszövetkezet gazdája tervezett, épített. Az oldala nyolcvan centi- méteres magasságig gyeptéglával kirakva. Utána nád képezi a falat. A faoszlopok a dülőutakról kerültek ki. A teteje szalma. A téglaanyagot — mintegy tizenhatezret — elhagyatott kutakból szedték össze. Ha nem Cs. Kiss Sándor mondja, tán hihetetlen is. Mindössze tizenötezer forintjába ha került a Békének a sertésszállás. Rekord! ötszázhetven süldő, választási malac röfögött, komyikált a fényképezőgép láttán. Tényleg csak a karcagiak tudják ezt megcsinálni? Azt tartják: a szalmatetős hizlaldából épp olyan jóízű a disznóhús, mint a palotának beillő hizlalókból. Hozzáteszik: kell az is, de módjával, s nem fontos nekünk az unokák helyett is mindent megépítenünk. Gondoljunk magunkra is, arra, hogy zárszámadáskor osztani is tudjanak a szövetkezeti gazdák. S ennek egy a módja: olcsón építkezni, Olcsón termelni. Meglátogattam a Béke Tsz baromfitelepét. A múlt évben még lucernás díszlett ezen a hatáirészen. A lucerna kiálló gyökerei ma is látszanak még. Most tíz, egyenként ezer férőhelyes baromfiól fehérük ott. Négy gondozónő látja el a baromfinevelést. A baromfi? 1960-ban kétszáznyolcvanezer csibét ad le az öt termelőszövetkezet. Százezer már kinn is van a telepeken. Húszezret már el is fogyasztott a megye és az ország lakossága. Nagy szám ez? A területhez mérten még nem. De a múlt évben ugyanarra a határról, ugyanez az öt termelőszövetkezet a felét ha nevelte az idei mennyiségnek. Ide kívánkozik a hizlalás. Egy a Lenin Termelőszövetk ezet gépei közül. Aroknyitó ekét húz a lánctalpas. Ötven három holdas lucerna, 50 holdas vöröshere és 117 holdas kukoricatábla öntözéséhez készít csatornát. döttség járt a városban a minap. (Ugyanakkor még három delegáció. Érdemes lenne statisztikát készíteni róla: hány ezer látogatója volt már a karcagi szövetkezeti gazdáknak.) A gyulaiak azon csodálkoztak, majd félezer családtag dolgozik kinn a földeken. A tagokon kívül. Feleségek, a szövetkezeti gazdák fiai, lányai. Pedig a gép is mennyit segít. Bártfai Sándor, a Lenin Termelőszövetkezet Kossuth- díjas elnöke kiszámította: az ő szövetkezetükben a talajnapokban avatják. Még ebben az évben keltetnek vagy kétszázötvenezret. Egyelőre negyvenezerrel indulnak. így már a tojást sem kell elszállítaniok a városból, s a naposcsibéket sem viseli meg az utazás törődöttsége, mire megérkeznek a itermelőszö- vetkezethez. Ez maga biztonságosabbá teszi a baromfitenyésztést. Sőt. Itt helyben ba- romfitápszer-üzemet állítottak fel részükre a Hántolómalomban. Gondolnak a jövőjükre. A fokozatosság nem azt jelenti náluk, majd az unokák. Hanem mi is magunknak, s az unokáknak is. Ebben az esztendőben az öt termelőszövetkezet négymillió-hatszázezer forintot ruház be önerőből. Részt vettem egy tanácskozáson. Hiszem: a karcagi út egy állomása volt ez. Egyetemi tanárok, professzorok, akadémikusok látogattak Karcagra, hogy tudományos szintű tanácsokat adhassanak. Mert itt már lehet. Itt már lehet '..agyüzemi tudományos gazdálkodást megvalósítani. ízelítőül néhány dolgot, amiről szó esett. A professzorok hosszasan vizsgálódtak a Béke Tsz be- reki üzemegységében. Nézegették a hajtatóházakat, a melegvízfűtéses csibenevelőt. Nagyszerű dolog az, hogy van már ilyesmi Karcagon. Primőrtelep a melegvíz forráson és csibenevelő, amely legalább is szobatisztaságú, hiszen még a fűtése is melegvízzel történik, akár a legmodernebb lakásokban. Csakhogy drága. Nem a termelő- szövetkezet, a tervezők hibájából nagyon költséges beruházás még ez. Két profesz- szor: Macskási Árpád és kollégája vállalták, olyan hajtatóházat terveznek, amely a jelenleginek egyharmadába ha kerül. Annál inkább jól jön ez az ígéret, mert a karcagiak nagy vállalkozásba fogtak. A város szélén, a kórházépítési fúrásnál újfent melegvízforrásra bukkantak. Bőséges vizű, ellátja á kórházat is, hasznosítják a termelőszövetkezetek is. Mégpedig közösen. Erre a melegvízforrásra az öt termelőszövetkezet közös beruházásból hajtatóházakat épít. S ugyancsak e melegvízfűtésre alapozva baromfikombinátot telepítenek ide. A három kombinát (helyi tüzelésű anyagokkal dolgozva számítják, hogy a közeü gázmezőt is bekapcsolják a fűtésbe) Karcag város, Kenderes, Kunhegyes körzeteket látná el naposcsibével, s ugyancsak e körzet tojásanyagával dolgoznak. A harmadik fogás pedig, hogy ez az üzem a város közelében létesült, így az idősebb parasztemberek, a nők köny- nyebben részt tudnak venni a munkában. Más. Szarvas elvtárs, a Karcagon székelő Nagykunsági Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársa megállapította: arra lehet számítani a talajadottságok miatt, hogy a jövőben is gabonát termesztenek a karcagi határ szántóföldjének legalább 50 százalékán. Igen ám, de a terméshozamok emelkednek. nak létre. A karcagi határ alkalmas a pulyka felnevelésére, azt is megteremtik hamarosan (némely helyen azt vallják: a pulyka, s a vizi- számyasok tenyésztése nem kifizetődő nagyüzemben. Lám, a karcagiak az ilyen buta érvelésre sem sokat adnak.) S hogy mennyire komolyan készülnek a többtermelésre, illusztrálja e tény: számvetés után rájöttek, Karcagon egy Ez az az egyszerű szabadtartásos istálló, melyet olyan olcsón készítettek a Béke Termelőszövetkezetben. A tápszerüzem laboratóriumában. A csibetápszer 18-féle alapanyagból tevődik össze. Belőle 3,5 kilogramm mennyiség ugyanazt a hatást éri el, mint a hagyományos abrakt akarmany bél 5—6 kilogram na, Eszerint csak drágítja a terményt a messzire szállítás. Miért ne lehetne egy tésztafeldolgozó üzemet telepíteni Karcagon? Az öt termelőszövetkezet bőséges nyersanyaggal, s még munkásokkal is ellátná. Ezen törik a fejüket. Meg azon: Karcagon nagyon sok rizst termesztenek. A rizspozdorját is nagyszerűen feldolgozhatnák a termelő- szövetkezet kezelésében lévő kisegítő ipari részlegek. Nagyon érdékes volt a gépesítési, a gépművelési vita. Karcagon a nyári elpárolgás igen nagy. Ez adódik a talaj réti agyagos szerkezetéből. Ez a talaj azt kívánja: a le- takarítás után 24 órán belül megmunkálják. Ehhez gépek kellenek. A karcagi Lenin Termelőszövetkezet a megye arányban is legnagyobb saját gépparkkal rendelkező termelőszövetkezete. Ebben az évben még vettek hozzá önerőből. Most már munkagépeket, lengyel fűkaszát, vetőgépeket. Mindezt önerőből, a tudomány útmutatása után a közösség bölcs elhatározásával. S min törik még a fejüket? .Yíziszámyas telepeket hozkilométeres kövesút-szgkasz 1300 hold betakarítási, művelési forgalmát állja. így tönkremennek az utak, a gépek. Cél: közművesíteni, jó utakat készíteni a szövetkezeti földek határában. Egyszerűbben ez azt jelenti: az elhagyott tavaszi, őszi esőzések idején tengelyt akasztó dűlő- utak kikövezésére kerül sor. Nem egy-két éven belül, de megcsinálják. Jellemző gondjaikra: azt kérték: ne huszonhárom, hanem ötszáz férőhelyes sertésólakat tervezzenek. A baromfinevelő épülettípusok 3 ezer férőhelyesek, 6 ezerre bővít- hetőek legyenek. Minderre a nagyüzemi gazdálkodás, a szövetkezeti társulás tanította meg a karcagiakat. Nagyüzemi gondok, karcagi gondok ezek. Ez a karcagi út. Járható-e máshol? Sokmindenben előbb vannak megyénk más termelő- szövetkezeteinél. De csak ezen az úton, a bátor akarás útján juthatnak el oda a többi termelőszövetkezetek is. BORZÁK LAJOS melőszövetkezet — szégyen de így volt — negyven hízót értékesített a múlt évben, Most ezret. Nyolcszáz mái hízik is. Gyulai szövetkezeti kül
