Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
1960. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke az országos talajjavítási C bemutatón Lapunk hasábjain már hírt adtunk arról, hogy szerdán a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Mezőtúri Bercsényi Termelőszövetkezet, a Munka Vöröszászló Érdemrenddel kitüntetett mezőhéki Táncsics Termelő- szövetkezet és a Debreceni Talajjavító Vállalat egésznapos talajjavítási tapasztalat- cserét rendezett Mezőtúron és Mező héken. Hogy miért megyénkre esett a választás a nagyjelentőségű tapasztalatcsere megrendezésekor? — Talán azért, mert nálunk végezték a legEgy-egy digóbánya területe gyakran 1,5—2 hold nagyságú területet is elfoglal. Ezért szükséges a szakszerű feltöl- tés, a helyes planírozás. A bemutató során láthatták a résztvevők a gréderrel történő töltést, ugyanakkor a Talajjavító Vállalat szakemberei ismertették a további teendőket. A bányafalak be- döntése és elplanírozása után a szabadon maradó, sárga, meszes altalajsávot 3—10 cm vastagon fekete fedőréteggel kell ellátni, mert csak így alkalmast bányahely mezőgazdasági művelésre. A többezer köbméter földet ilyen hatalmas lánctalpasok, az utánuk kapcsolt szkréper ládákkal hordják a bányából a javítandó területre. több talajjavítást. A megyé- Az alábbiakban beszámo- ben összesen 170 ezer kataszt- lünk a bemutató eseményei- rális hold nagyságú savanyú ről. és mintegy 156 ezer holdnyi Délelőtt fél 10-kor a mezőszikes talaj található. A tér- túri tanácsháza elől indult el melőszövetkezetekben súly- az autókaraván. Az első áilo- ponü helyet foglal el a talaj- pásztóz’ugi területén nagy_ javítás, különösen Mezőtúr arányú talajjavítási munká- határában, ahol az összterület iatok kötötték le a vendégek több mint 40 százaléka szikes. ^ a szakemberek figyelmét. Az elmúlt 10 év alatt a me- út többi részén azokat a gyében összesen 62 200 hol- táblákat tanulmányozták, dón végeztek talajjavítást, amelyeket digózással tettek ebből 35 600 hold esik a tér- termővé, illetve javítottak melőszövetkezetekre. meg. A kiskuriai üzemegység A bemutatóan résztvevő egyik, 94 holdas táblája szem- mintegy 300 tudományos és léltetően mutatta a talajjaví- gyakorlati szakember nagy iás szükségességét és termésfigyelemmel tanulmányozta a fokozó hatását. Á táblán népgazdaság és a termelőszö- 1956-ban holdanként 200 má- vetkezet számára rendkívül zsa cukorgyári mésziszapot fontos munkálatokat: a digó- hintettek szét. A talajjavítás bápyák helyes betöltését, előtti 12 mázsás őszi árpatermés helyett 1957-ben már 19 mázsát adott holdanként. A tábla szélén egy kis területet meghagytak eredeti állapotában. Azon a részen nem végeztek javítást és nem alkalmaztak műtrágyát Az a kis „kontroli-sarok” » szemléltetően mutatta, hogy mit adott a savanyú, szikes föld. Dobi elvtárs a csenevész gabonára mutatott és a környezetéhez fordult: — Látják az elvtársak? Nagyon helyes, hogy a Bercsényi Tsz gazdái meghagyták ezt a kis sarkot., Nagyszerűen mutatja az egyéni gazdálkodás és a nagyüzemi gazdálkodás közti különbséget. Az alföldi szikek véres verejtékkel és embertelen robottal csak a legminimálisab- bat adták — s lám, megdőlt az évezredes állítás, a szikeket is meg lehet zabolázni, megszelídíteni és szolgálatunkba állítani. A Bercsényi Tsz jó termést ígérő földjei megnyerték a szakemberek tetszését. Az évek hosszú során végzett fáradságos munka meghozta gyümölcsét. A több mint 10 éves gazdaság ezideig 1123 kát holdon végeztetett digó- zást, 1786 holdon pedig mészszel, gipsszel — összesen majdnem 3 ezer holdat — javítottak meg. A szövetkezet gazdái elmondták Dobi és Csáki elvtársaknak, hogy az első években ők is féltek a talajjavítástól. Emlékeztek arra az időre, amikor az akkori elnök kérte a közgyűléstől a talajjavításra fordítandó ösz- szeg megszavazását. Nem ment, sehogy sem ment. Az elnök mérgében földhöz vágta a kalapját és a tagság előtt kijelentette: 20 holdra kér talajjavítást és ha nem válik be, akkor a saját zsebéből kifizeti a költségeket. A következő három évben majdnem kétszer annyi termést takarítottak be azon a területen és attól kezdve minf _ Az Állat forgalmi Vállalat a sertéshizlalási terv teljesítéséért EZ ÉVI FELADATAINKRÓL, a sertéshizlalási terv telesítése érdekében tett intézkedésekről kérdeztük meg Kruzsicz György elvtársat, az Állatforgalmi Vállalat osztályvezetőjét. — Vállalatunk legfontosabb feladata az, — mondotta Kruzsicz elvtárs, — hogy az ország hússzükség- etének ránk eső részét biz- osítsuk. Idei marhafelvásár- ási tervünk 175.500 mázsa, ■ertésfelvásárlási tervünk 72.100 mázsa, tehát közel százezer mázsával több, mint í szarvasmarha. Az országos fényeket tekintve is körülelül ez az arány. Feladatainknak nagyobb részét tehát a sertéshizlalási terv teljesítése adja. Vállalatunk az első negyedévben szabad felvásárlásból biztosította a termelőszövetkezeteknek a hizó- olapanyagot, ahol erre igény mutatkozott. Felettes szervünk utasítása alapján a második negyedévben csak az állami hizlaldáknak szállíthatunk. Így a termelőszövetkezetek ha saját szaporulatból nem tudják biztosítani, szabad piacon vásárolnak. A továbbiakban az ÉM Ál- ’atforgalmi Igazgatósága ál- al indított akciók céljáról és sikeréről kérdeztük Kruzsicz .Ívtársat. — Az első és legfontosabb a háztáji sertéshizlalási akció. Ennek keretében a tsz tagokkal szerződést kötünk a háztáji süldők adott súlyra való meghizlalására. A termelőszövetkezet segít vállalatunknak olyanformán, hogy tagjai közül összeírja a szerződni kívánókat és falkásít- ja a kész hízókat. A közreműködésért 0.50—1.50 forint kilónkénti lebonyolítási díjat kap. — A viszonylag egyforma súly és a csoportos leadás biztosítása elég nehéz, de megéri a fáradságot, mert amellett, hogy a termelő megkapja ugyanazt az ösz- szeget, mint egyéni szerződés alapján, a tsz anyagi befektetés nélkül jut hozzá a lebonyolítási díjhoz, ugyanakkor ez az összeg az áru értékesítését is szaporítja. — Második a süldőnevelési akció. Célja, hogy vállalatunk ezen keresztül a termelőszövetkezetek részére biztosítani tudja a hizóalap- anv''"ot. Az így szerződött süldőkért a mindenkori piaci árnál 0.50 forinttal magasabb árat fizet vállalatunk Eddig közel 6.5 ezer süldő nevelésére kötöttünk szerződést, amiből a tenyésztők 1700-at már át is adtak. — Az 1961 évi koca hitelezési, kihelyezési akciót a tenvészkoca állomány pótlására és a jövő évi hizóalapanyag biztosítására indította felettes szervünk. Az első félévi, — közel 2.5 ezres irányszámunkból eddig 1887 kocát adtunk át a tsz tagoknak. Hasznos lenne,- ha nemcsak tsz tagoknak, hanem a termelőszövetkezeteknek is adhatnánk át tenyésztésre alkalmas kocákat. — Az Állatforgalmi Vállalat az akciók minél sikeresebb lebonyolításán túl a termelőszövetkezeteknek nyújtott szaktanácsokkal, — felvilágosító munkával is igyekszik elősegíteni a sertéshizlalási terv teljesítését —, mondotta befejezésül Kruzsicz elvtárs. MEG KELL EMLÍTENÜNK, hogy a tsz-ek maguk is sokat tehetnek. Válogassák ki a hízóba állítandó süldők közül a tenyésztésre alkalmas kocákat, vagy a hizlalás előtt legalább egyszer fialtassák le. Ezt igen sok helyen meg is teszik. Most az a legfontosabb, hogy a választott malacok közül válogassák ki a gyorsabban növő, hizlalásra alkalmasabb egyedeket. Ezek, de különösen a fehér fajták bőséges tejtermék etetéssel, még ebben az évben elérhetik az 1 mázsás sonkasúlyt és beszámítanak az idei terv teljesítésébe. — patkós — íme, ilyen szép magasra nőtt a búza a digózás után a mezőtúri Bercsényi Termelőszövetkezet földjén. — Érdemes tovább fokozni a talajjavítást — állapította meg Dobi elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke. den évben többszáz holdon végezték el a szükséges talaj - javítást A bemutató következő színhelyén, a Harkányi kistanyán rövid pihenőt tartottak. Dobi, Csáki és Oláh elvtárs megtekintette a tsz szarvasmarhaállományának egy részét, valamint a gépesített, önitatós szarvasmarhaistállót. A vendégek hosszasan elbeszélgettek az ott dolgozó tagokkal. Katona János elmondta Dobi elvtársnak, hogy már kilenc éve dolgozik a közösben. A felszabadulás előtt csak három holdja volt, a földosztáskor kapott még tizenkettőt, úgyhogy 15 holdés lelkes emberek élnek. Voltaképpen értem ezt a mesterséget, mert én is mezőgazda- sági munkával foglalkozó ember voltam, így újra a legnagyobb elismeréssel szólok a termelőszövetkezetek tagjairól, akiknek munkájában most gyönyörködtünk. — A talajjavítás — mint mondotta Dobi István elvtárs népgazdasági szempontból is nagy jelentőségű. A legnagyobb elismeréssel szólhatok a Talajjavító Vállalat dolgozóiról. Kérem, hogy továbbra is ilyen lelkesedéssel végezzék munkájukat, s akkor az eredmények nem maradnak el. örültem az elért sikereknek, a javítató résztvevőit. Mint mondotta: nagy tekintélyt ad a tapasztalatcserének Dobi elvtárs személyes részvétele. Majd arról szólott Csáki elvtárs, hogy Szolnok megyében nagyobbrészt 1959-ben befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez a változás mind a növénytermesztés oen, mind az állattenyésztésben máris érezteti hatását. Tavaly termelőszövetkezeteink minden 100 hold szántó után 34 mázsa áruhúst adtak a népgazdaságnak. Ebben az esztendőben minden 100 hold szántó után 60 mázsa áruhust adnak a közös gazdaságok. Néhány évvel ezelőtt nagy probléma volt a baromfitenyésztés. Tavaly javasoltuk a tsz-eknek: ragadják meg ezt a lehetőséget. A baromfitenyésztést gyorsan lehet növelni, s ez népgazdasági szempontból is jelentős. Az idén termelőszövetkezeteink 3,5 millió árubaromfit nevelnek fed. — Most dolgozzuk ki a második ötéves terv mező- gazdasági részét. El akarjuk érni, hogy megyénk mező- gazdasága 45 százalékkal adjon többet a népgazdaságnak, mint 1958-ban adott. Száz hold szántóról az ötéves terv utolsó évében a termelőszövetkezetek 100 mázsa áruhust értékesítenek. Az ötéves terv. alatt 130—140 ezer katasztrá- lis hódra emeljük az öntözött területet. A javítás alkalmával sok bá nya keletkezik, amit csak abban az esetben tudnak basz nosítani, ha a képen látható módon bedöntik, felszántják és ismét termőbe fogják. dal lépett a tsz-be. Az idős, tapasztalt gazda szavai szerint — a talajjavítás több termést, gazdagabb jövőt biztosít. A délelőtti Programm végeztével a vendégek a mezőhéki Táncsics Tsz-be utaztak. A gazdaság új művelődési házában rendezett közös ebéden Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Csáki István, az MSZMP megyei bizottságénak első titkára szólt a részvevőkhöz. Dobi elvtárs beszédében hangsúlyozta: Mindnyájan meggyőződhetünk arról, hogy a határban ma már lényegesen más körülmények között dolgoznak az emberek, mint a felszabadulás előtt. Valamikor kézierővel végezték ezt a munkát, amit most a bámulatra méltó, nagyteljesítményű gépek. A Talajjavító Vállalat munkáját hasznosnak és értékesnek látom, a termés- eredmények megváltoztatása mellett az embert segítik. — Amikor először találkoztam az alföldi emberekkel, akkor akaratlanul is az én vidékeméin, a Dunántúlon élőkkel hasonlítottam össze őket. Ma már mondhatom, hogy itt az Alföldön, Szolnok megyében ugyanúgy, — mint a Dunántúlon nyugodt tott területekért díszlő szép növényeknek. El kell még mondanom, hogy a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetet nem ismerem, csak közvetve tudtam róla egy keveset. A tél folyamán ezt a gazdaságot kitüntettük a Munka Vöröszászló Érdemrenddel. Most, ahogy megnéztem az építkezéseket, az istállókat, a szénakazlakat — úgy érzem, hogy nem méltatlanul jutottak a magas kitüntetéshez, — fejezte be beszédét Dobi elvtárs. Ezután Csáki István elvtárs köszöntötte az Elnöki Tanáes elnökét és üdvözölte a bemuBefejezésül hangsúlyozta Csáki elvtárs: célkitűzéseink reálisak, s azt, amit célul tűzünk, el is fogjuk émi. Az ebédet és pohárköszöntőket követően a vendégek Détár Mihály elnök és Tres- ser Pál főmezőgazdász vezetésével megtekntették a közel 10 ezer holdas gazdaságot. Este — ugyancsak a művelődési ház nagytermében — vitát indítottak a bemutatón látottakról, majd az egésznapos értekezlet Csáki István elvtárs zárószavával ért véget Táncsics Ottó A mésziszappal történő talajjavítás olcsóbbá tételére három debreceni mérnök ezt a szóróberendezést készítette. Négy ventillátor segítségével percek alatt kiürül a pótkocsi és egyenletesen elteri tődik a földön a mfaimn,
