Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

I960, május lo­ss ZV SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP TERMELŐSZÖVETKEZETI üíI Valósítsuk meg öntözéses terveinket Az öntözés, .köztudomású, növeli a terméseredménye­ket- Megyénkben az öntözés­nek nagy lehetőségei van­nak, de nagy ennek szüksé­gessége is. Az elmúlt évek­ben ezekkei a lehetőségek­kel csak kis mértékben él­tünk. Ebben az évben az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács — fel­mérve a lehetőségeket — az ez évi öntözött területeket 50 ezer 700 holdban hatá­rozta meg. Öntözési feladataink meg­valósításáról ismételten szól­ni kell, mert ezek elvégzé­se nem öncélú. Nemcsak ar­ról van szó, hogy egy fel­adatot meg kell valósítani, hanem arról is, hogy több húst, zsírt, állati terméket és árut kell termelnünk. — Ehhez több takarmány, na­gyobb termések kellenek­Ehhez pedig a rendelke­zésünkre álló vizet is fel kell használni okosan, gaz­daságosan. Öntözési feladataink telje­sítéséhez az előfeltételek adottak. Tsz-eink tagjai töb­bet akarnak termelni. Akar­ják, hogy ezt az öntözés is elősegítse. Eddigi munkájuk, melyet az ez évi sikeres ön­tözés érdekében végeztek, bizonyítja ezt. Eddig mint­egy 8 ezer kát. hold új ön­tözőtelep építésében, átépíté­sében dolgoztak- Sok földet mozgattak meg, sok fáradt­ság, gond, munka és szép tervek épültek ezekbe a te­lepekbe. így például példa­mutatóan dolgoztak a túr- kevei Búzakalász, Vörös Csillag, a karcagi Lenin Tsz gazdái: A jászberényi Járás tsz-ei, ahol közel 200 új csőkutat fúrtak. E tsz- gazdák példáját sajnos nem minden tsz tagsága követi, így a korábban vállalt ön­tözési feladataikat nem akarja teljesíteni a szanda- szöllősi Aranykalász, a tisza- földvári Aranykalász, a jász- kiséri Alkotmány, a jászla- dányi Ujbarázda, Táncsics, Kossuth és Aranykalász Tsz. De legtöbb tsz-ben nagy erőfeszítések történtek. Ezek bizonyítják, hogy szándék­ban, akaratban nincs hiány, de van még tennivaló bő­ven- A munka lényege, az öntözés megvalósítása még hátra van. A most következő napokban, hetekben már a víz vezetésére, az öntözés megoldására kell felkészül­ni, öntöznünk kell. Legfontosabb, hogy azok­ban a tsz-ekben, ahol az öntözőtelepek építésével még nem készültek el, e munkát sürgősen fejezzék be. Kérjék ehhez a gépállomás és a vízügyi szakaszmérnök­ségek segítségét. Ahol az esőztető berende­zéseket még nem működtet­ték, sürgősen próbálják ki azokat, nehogy az üzemelés­kor jelentkezzenek a külön­böző hibák­A kukorica és a cukorré­pa barázdás áztató önözésé­hez az öntözőbarázdákat ha­marosan ki kell húzni. E munkát jól elvégezhetjük ló- kapákkaL Egyszerűen úgy alakítsák át, a kapálóteste­ket úgy szereljék fel, mintha töltögetni akarnának. így a testek kihúzzák a kis öntö­zőbarázdákat. Ahol hiányoznak a szivor- nyák, s nem nélkülözhetők, haladéktalanul be kell azo­kat szerezni. Egyszerűen el­készíthetők vas, horganyzott Lemezből házilag, vagy elké­szíti azt bármely ktsz. Cél­szerű műanyag szivomyákat beszerezni, melyek köny- nyűek. jól alakíthatók és ol­csók is. Megrendelhetők a budapesti Műszaki Árut Ér­tékesítő Vállalattól­Azok a tsz-ek, amelyek még nem kötötték meg a vízhasználati szerződést, pótolják a mulasztásukat. Az öntözés igazán akkor lesz csak jövedelmező, ha azt jól hajtjuk végre. Ezért az öntözéssel állandó jelleg­gel bízzuk meg azokat, akik értenek ehhez, s lelkes hívei az öntözésnek. Az öntözött területek nagyságától füg­gően bízzuk meg az öntözés­sel brigádvezetőket, munka­csapatokat. Ahol ez nem tör­tént meg, pótolják, mert ez a látszólag csekély szerve­zés, ha elmulasztjuk, súlyos hibák forrása lehet. Esőszerű öntözőberendezé­sek hiánya, vagy alkatrészek hiánya miatt az ezekre ter­vezett területek egy része ki­esett- Lehetséges ezek pótlá­sa. Például az öntözésre be­rendezett, de gabonával be­vetett területeken vessünk a tarlóba takarmány-zöldtrágya növényeket, esetleg vonjunk be újabb évelő pillangós és gyepterületeket az öntözésbe. A nagy nyári munkák ide­jén minden erőre szükség van. Sok a munka, nagyok a feladatok, de az öntözés megvalósítása is ezek közé tartozik. Ne hagyjuk, hogy kisebb-nagyobb akadály, ne­hézség, szervezetlenség ve­szélyeztesse eddigi munkánk sikerét. Dolgozzunk szívósan, következetesen öntözéses fel­adataink megvalósításáért Csizmadia István megyei öntözési felügyelő Hasznosítsuk a trágyalevet A kisparaszti gazdaságok­nak nagyon nehéz össze­gyűjteni és felhasználni a trágyalét, a termelőszövetke­zetekben azonban van erre mód. A legtöbb új istállóhoz gyűjtőaknát is építettek, s csak egy kis törődés kell hozzá, hogy az állatok híg ürüléke talajgazdagító anyag­gá változzék. Sajnos, nagyon sok terme­lőszövetkezet veszni hagyja az értékes anyagot. A sár­melléki Biztos Jövő, a sarka- di Lenin és más szövetkeze­tek ritkán ürítik ki gyűjtő­aknáikat, s így nemcsak bű­zös pocsolya keletkezik, ha­nem a trágyalé fontos alko­tórészei is veszendőbe men­nek. Ha az aknában vékony olajréteggel elzárják a trá­gyáiét a levegőtől, s rend­szeresen kiszivattyúzzák, — megmaradnak értékes alko­tórészét A nagykőrösi* a sárlbesnyői és más állami gazdaságok mezőgazdászai a megmondhatói, milyen szé­pen kizöldül a legelő, a lu­cerna, ha vizzel hígított trá­gyalével megöntözik. Vannak, akik drágának ta­lálják a talaj gazdagításnak ezt a módját. Nincs igazuk. Ha az ország valamennyi állatának híg ürülékét szá­mítjuk, az 34.740 tonna nit­rogén és 26.200 tonna káli műtrágyát jelent. Ha ezt a trágyáértéket veszni Hagy­juk, önmagunkat károsítjuk meg. Pedig még arra is gon­dolnunk kell, hogy a műtrá­gyából korlátolt mennyiség áll rendelkezésünkre, a trá­gyáié viszont készen, a gaz­daságunkban van. Használjuk fel a trágya­levet a rétek öntözésére, s már az első próbálkozás meggyőzi majd a kételkedő' két a trágyalé hasznosságá­ról. Rendeletísmertetés A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 24/1960. (V. 10.) számú ren­deleté a szerződéses növény­termelés, állatnevelés és hiz­lalás, valamint terményérté­kesítés egyes kérdéseinek szabályozásáról. A rendelet kitér a szerződéskötésre, a felek jogaira és kötelezettsé­geire, az előlegtartozások rendezésére, a szerződés megszegésére, a kötbérigény érvényesítésének módjára. Ismerteti az állatnevelési és hízlalási szerződések módját. A pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter 150/1960. (P. K. 13.) P. M. számú együttes utasítása a termelőszövetkezetek cső­kutas öntözőtelepei tervezési és kivitelezési költségeinek meghitelezéséről intézkedik. Szabályozták az egyes zöld­ség- és gyümölcsfélék fel­vásárlását. A belkereskedelmi minisz­ter az érdekelt miniszterek­kel és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben időlegesen kor­látozta egyes gyümölcs- és zöldségfélék felvásárlását. A rendelet szerint a zárt kör­zetekké nyilvánított helyeken az egrest június 30-ig, a sza­mócát és csersznyét július 15-ig, a meggyet július 31-ig, a málnát és sárgabarackot augusztus 15-ig, az őszibarac­kot szeptember 30-ig, a szil­vát október 15-ig, a szőlőt október 31-ig, az almát pe­dig 1961. március 31-ig csak a HUNGAROFRUCT Válla­lat, a helyi földművesszövet- kézetek, továbbá az Élelme­zési Minisztérium alá tarto­zó konzervgyárak és az álla­mi pincegazdaságok vásárol­hatják meg. A rendelet jú­nius 7-évei lépett életbe. Növényvédelmi feladatok Körültekintő munkát kíván a növényvédelem biztosítá­sa, a növényi kártevők ered­ményes irtása. Nagyon fon­tos, hogy ezt a munkát min­denki elvégezze, mert hiába végzi el á tsz-ek egyrésze, ha a másik rész nem kapcsoló­dik be a védekezésbe, a ki nem irtott kártevők újra el­terjednek azokon a terüle­teken is, ahol már az irtás megtörtént. Fontos a gombabetegségek ellen való permetezések el­végzése, amelyek a mostani esős időjárással kapcsolat­ban mindenütt fellépnek. Kü­lönösen áll ez a peronoszpóra elleni védekezésekre. A sző­lőpermetezéseket minél több­ször a szakszerűség betartá­sával végezzük eL A burgonyabogár már megjelent. A tsz maga tartozik elvéeezni a burgo­nyaterület porzását, vagy permetezését. Hogy DDT porzószerrel, vagy pedig Holló 10 permetezőszerrel végezzük ezt, voltaképpen mindegy. Fontos az, hogy HCH tartalmú szert ne al­kalmazzunk. mert ettől kap­ja a burgonya a dohos ízét, ami emberi fogyasztásra al­kalmatlanná teszi. Nagy se­gítséget tudnak nyújtani az iskolás gyerekek is a burgo­nyabogarak összeszedésében. A másik kártevő a szövőlepke, melynek lepkéi már megje­lentek, hernyóiknak megje­lenése is rövidesen várható. A figyelőszolgálat, ahol ész­reveszi, ott azonnal fel kell szólítani a termelőt a véde­kezésre. Gyümölcsösökben a szövőlepke kártétele lehetet­lenné teszi a gyümölcs ex­port-értékesítését. Barkó Károly Célprémium a gyors növényápolásért Olyan ezekben a napokban az újszászi Szabadság Ter­melőszövetkezet határa, mint a megbolygatott méhkas. A szövetkezeti gazdák százai, fiatalok, idősek, lányok és fiúk dolgoznak a földeken. A növényápolás gyors és minőségi elvégzésére ösztön­ző módszert vezettek be: cél­prémiumot tűztek ki azok számára, akik a növényápo­lásban dolgoznak. A prémi­um azonban eltér az általá­ban alkalmazott módszerek­től. Jogosságát és mértékét az határozza meg, hogy egy- egy szövetkezeti gazda hány családtagot vont be a mun­kába és milyen minőségű munkát végeztek. Az első felméréseket most csinálják. A következő napokban tíz olyan tag kap jutalmat, aki a cukorrépa egyelésnél tűnt ki a fent említett feltételek teljesítésében. A jutalmak bevezetésének igen komoly gyakorlati ered­ménye van. Ezekben a na­pokban 280—300 szövetkeze­ti tag és családtag szorgosko­dik a nagyüzemi táblákon. A háromszáztíz holdas cukor­répa például olyan szép, hogy levelei teljesen bebo­rítják a földet. A napokban végzett ellenőrzés alkalmá­val kivettek néhány répát a földből, lemérték és megál­lapították: egy-egy répa sú­lya már eléri a 13—14 dekát. Az eredmény biztató, remé­lik, túlszárnyalhatják a ter­vezett százötven mázsás át­lagtermést. A cukorrépa mellett nem lehet panasz a szövetkezet kukorica tábláira sem. Az ezerkétszáz hold ikersoros vetésben hét erő- és munka­géppel már befejezték az el­ső kapálást és megkezdték a ritkítással egybekötött ka­pálást is. A szövetkezet 800 holddal szerződött le a har­minc mázsás átlagtermés el­érésére, a kukoricaterület egészén pedig 27,3 mázsát terveztek. Harmadszor is megkapálták a cukorrépát, készülnek az aratásra A tízéves múltra vissza­tekintő 2300 holdas rákóczi- falvai Béke Termelőszövet­kezetben tervszerűen végzik az időszerű növényápolási tennivalókat. A szövetkezet vezetősége a megművelendő területet kiosztotta a tagok között. Az eredmény itt is azt mutatja, hogy helyes volt a munka ilyen formában való megszervezése, mert a családtagokat is serkenti a közreműködésre. Hetven­nyolc hold cukorrépájukat például már harmadszor is megkapálták, a kukoricát pe­dig másodszor járják a gé­pek. A kétszázholdas kuko­ricatáblán az idén négyzete­sen és ikersorosan tették földbe a hibridmagot és a te­rület teljes egészén leszer­ződtek a harminc mázsás termés elérésére. A kapás- növényeknél, elsősorban a kukoricánál és a cukorrépá­nál többtermelési prémiumot tűztek ki. A közgyűlés hatá­rozata szerint az a tag, aki a tervben előirányzott hoza­mot túlszárnyalja, a többlet­termés negyven százalékát kapja meg. Megkezdték az aratásra való felkészülést is. Tekin­tettel arra, hogy a gépállo­más nem tudja kielégíteni az igényeket, a learatandó terü­letet kiosztották a tagok kö­zött. Egy-egy család három­tól hat holdig terjedő terüle­tet kapott. Termelőszövetkezeti fiatalok! Jelentkezzetek mezőgazdasági szakiskolára! A mezőgazdasági dolgozók szakmai műveltségének eme­lése egyre inkább társadal­mi üggyé válik. Régi megál­lapítás, hogy többet, olcsób­ban termelni csak jól kép­zett, a szakmát alaposan is­merő dolgozókkal lehet. Ezt elismerik ma már a termelő­szövetkezeti vezetők is. Fon­tos, hogy minél több legyen azoknak a száma, akik kü­lönböző mezőgazdasági tan­folyamokat, illetve iskolákat végeznek. Megyénkből a 17-től 24 éves fiatalok, akik elvégez­ték az általános iskola nyolc osztályát, a következő he­lyekre jelentkezhetnek: Bé­kés, Hajdúszoboszló (öntözé­ses), Jászberény (ifjúsági), Szabadkígyós (állattenyészté­si), Kecskemét—Kisfái (ker­tészeti), Ásotthalom (erdé­szeti) — szakiskolákra. A jelentkezőket a termelő- szövetkezetek írják össze és a járási, városi tanácsok me­zőgazdasági osztályai gyűj­tik össze az íveket. Iskolai bizonyítványt, születési anya­könyvi kivonatot, a tsz ja­vaslatát, valamint orvosi bi­zonyítványt kell mellékelni. A felnőtt termelőszövet­kezeti tagok részére is van lehetőség, hogy elvégezzék a kétéves mezőgazdasági szak­iskolát. Erre jelentkezhet minden olyan 24. életévét be­töltött tsz-tag, akit a köz­gyűlés javasol. Az általános és kertészeti tagozatú szak­iskolák elméleti féléve szep­tember 1-től a következő év január 29-ig, a gyakorlati félév február 1-től június 30-ig tart. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak szep­tember 1-től január 29-ig tartózkodnak az iskolában, a gyakorlati idejüket terme­lőszövetkezeteikben töltik el. Az állattenyésztési tagozat gyakorlati féléve szeptember 1-től a következő év január 29- ig tart Az elméleti félév, melyet az iskolában kell töl­teni február I-től június 30- ig. A tsz-tagok az iskolától havi 360 forint keresettérí­tésben részesülnek. Ezenkívül a termelőszövetkezet az ide­vonatkozó rendelkezések ér­telmében munkaegységet is írhat jóvá. A felnőtt tsz-tagok a következő helyekre jelent­kezhetnek: Csongrád (kerté­szeti, állattenyésztési), Kar­cag (általános, állattenyész­tési) mezőgazdasági szakis­kolára. A fentieken kívül még in­dulnak egyéves szakosító is­kolák is, melyekre azok je­lentkezhetnek, akik elvégez­ték a mezőgazdasági szakis­kolát, vagy mezőgazdasági technikumot. A termelőszövetkezetek feladata, hogy minél előbb jelöljék ki a szakiskolákra küldendőket és kössenek ve­lük megállapodást^ hogy az iskola elvégzése után a ter­melőszövetkezethez mennek dolgozni. Ebben az esetben helyes, ha a tsz a tanulmá­nyi évekre ösztöndíjat álla­pít meg a hallgatók részére. / V. K. llllHllttlItlHIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIIIIIIIIIIHHIIIIin Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásárt rendeznek: Június 11-én: Ujszászon. Június 19-én: Túrkevén, Tiszasülyön. Június 20-án: Besenyszö- gön Június 26-án: Kisújszállá­son. Június 27-én Zagyvaréka- son. A vásárokra vészmentes helyről szabályszerű járlat- levéllel mindenfajta állat felhajtható. t 800 VOLT, LEÉG A SZIGETELÉS — FRANZ RICHTER ÉS TÁRSA NEM SZÁLLÍT — HOVÁ SUHAN A BMW-AUTÖ? — Dr. WAGNER NEM ÉRT | BESUGÖ, SPICLIT’ — HÁZKUTATÁS A MÉRNÖK LAKÁSÁN — HÓRIHORGAS CIVIL AZ ABLAKNÁL — SZABOTÁZS?! — KEKSZET KAP AZ HENNIGNEK NEM FONTOS — MEKKORA FESZÜLTSÉGET BÍR AZ ISOLON-LAKK? ^ FEL KEZEKKEL! — VALAMIT OLEB — • • Hétfőn kezdjük A folytatólagos közlését Az író leleplezi az imperialisták nyugat­berlini kémközpontját. Jan Petersen regénye Közép Európa leggyakrab- k ban emlegetett fővárosában! Berlinben játszódik § 3 A „WAGNER-UGY“ című regényt hétfőtől kezdve egy hónapon át folytatásokban közöljük | eeeeei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents