Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

1960. június 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP £ 3 Aratási hangulat a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz-ben TI Hz első félév sikeres befejezéséért Ä naptár még májust mu­tatott, amikor a tiszaszentim­rei Aranykalász Tsz-be ven­dégek érkeztek. A tiszafüredi járás termelőszövetkezetei­nek párttitkárai látogattak ide. Bejárták a háromezer holdas gazdaságot, majd résztvettek a pártvezetőségi ülésen. Mi szerepelt itt napi­renden? Elsősorban az ara­tásra való jó felkészülés. S emellett a tsz-elnök tájékoz­tatója alapján a növényápo­lásról, a soronlévő munkák állásáról is képet kaptak a jelenlévők. Az Aranykalászban most még a gyomtalanítás, a ka­pálás „szerepel napirenden”, de a tsz-tagok között már aratási hangulat uralkodik. Erről beszélnek, erre készül­nek a szövetkezet gazdái. S ez így helyes. Maholnap be­érik a repce, szőkül az őszi árpa, s nemsokára a ma még zölden hullámzó búza- tenger is megérleli termését. Időszerű, s fontos feladat most annak felmérése, hogy a gépek mellett hány arató- pár munkája szükséges a ga­bona betakarításához. Áz Aranykalász Tsz párt­vezetősége, majd a taggyűlés is igen gondosan, mindent számbavéve foglalkozott az aratással. Közel ezer hold a közös gazdaság kalászos terü­lete. A gépállomás mindössze 330 hold aratását vállalhatja. Saját altatógépükkel 80 hol­dat tudnak levágni. Kiska- szára marad több mint 550 hold. Mindjárt egy kis szám­vetést is csináltak: 50 arató­párt tudnak munkába állíta­ni, s így egy kaszára 11 hold aratnivaló jut. Hogyan lehet­ne ezt csökkenteni, s biztosí­tani, hogy minél gyorsabban, a legkevesebb szemveszteség­gel történjen a betakarítás? Ezen gondolkoztak, vitatkoz­tak a kommunisták. A párt­vezetőség javasolta, hogy a két zetoros fűkaszájukat ala­kítsák át gabonakaszálásra. Ä marokszedést, kévébekö- tést már könnyebb elvégezni. A taggyűlés megtetézte ezt a javaslatot azzal, hogy a tsz vetzetősége próbáljon saját erőből még egy aratógépet vásárolni és kérje az állami gazdaság segítségét is. A tidiest asszonynak szür­ke már a haja s a szeme olyan kék, mint a tavaszi ég­bolt. Van valami ebben a kék szempárban, ami megdöb­benti az embert... Tiszta, nyílt tekintet, tele figyelem­mel és nagy-nagy gyengéd­séggel. Néha azonban felhő suhan át rajta, $ ilyenkor mérhetetlen szomorúságot, tompa fájdalmat és roppant haragot olvashatunk ki be­lőle. Három alkalommal láttam ezt a kék szempárt. Három­szor volt találkozásom a lidi- cei asszonnyal. m 1957. június 10-én, a né­met fasiszták lidicei gaztetté­nek tizenötödik évfordulóján Karlovy Varyban, egy elő­adóteremben ültünk: helybéli csehek, meg német, orosz, francia, svéd, lengyei és ma­gyar vendégek. Felállt az elnök: — Krcková asszonyé « szó... És felállt a Lídiáéból jött asszony... Ropogtatta a más­salhangzókat, súlyosan kop- pantak a szavai. S akkor ott, szinte átéltük azt az isgonya­A taggyűlés óta már egy sor intézkedés történt. A tsz műhelyében dolgozó szakem­berek hozzáláttak a fűkasza átalakításához. Tárgyaltak a Tiszaszentimrei Állami Gaz­daság vezetőivel is. Az állami gazdaságiak készséggel segí­tenek, 150 hold gabona leara- tását vállalták gépeikkel. Patronáló üzemük, a Danú- via Szerszámgépgyár az új aratógép vásárlásához ígérte meg a támogatást. Az aratás megkezdésétől a cséplés befejezéséig működik az üzemi konyha. Gondos­kodnak hűsítő italokról és arról is, hogy minden szük­séges eszköz: kasza, kasza­nyél stb. rendelkezésre áll­jon. Megkezdték az új ter­més tárolásához szükséges raktárak kiürítését, meszelé­sét s biztosították a tűzren- dészeti felszereléseket is. Ilyen körültekintéssel, nagy figyelemmel tárgyalta a párt­vezetőség, majd a taggyűlés fos éjszakát, 1942. június 10- ének éjszakáját. — . Vésztjóslóan koppantak a náci csizmák Lidice, a fás bányászfalucska utcáin. A csizmák berúgták az ajtókat és az ablakokat, kirugdosták az utcára az embereket. A Gestapo és az SS büntető hadjárata kezdetét vette. Hit­ler parancsa így szólt: „Lidi­ce községet a föld színéről el kell pusztítani, lakosságát ki kell végezni!” Miért? Mert cseh hazafiak sikeres merény­letet hajtottak végre Heyd- rich generális, Hitler prágai helytartója ellen. A véreske­zű fasiszta hóhér halála miatt a nácik pusztulásra ítéltek egy egész falut. A csizmák beletapostak a férfiak arcába, az anyák ke­zéből fcirúgták a csecsemőket. Aztán a Horák-tanya udva­rán ropogni kezdtek a sortü- zek. Egy óra alatt 173 férfit öltek meg. Krcková asszony kék sze­mein sötét felhők... — Domb emelkedett a ha­lottakból .., Amikor minden férfit meggyilkoltak, felgyúj­tották a falut. Aztán a füs­tölgő romokat földgyalukkal elegyengették... Az asszo­nyokat és a gyerekeket elkü­lönítették és gázkamrába hurcolták őjcet. ennek a nagyon fontos mun­kának a jó elvégzését. Igen biztató, hogy a párttagok meggyőző, felvilágosító sza­va nyomán most már min­denki azt vallja: ha nyújtott munkaidőben is, de minél gyorsabban be kell takaríta­ni a termést. A munkacsapa­tokban most erről esik a leg­több szó, s a párttagok arra serkentenek: az aratásnál is vegyék igénybe az asszonyok, a nagyobb gyermekek segít­ségét. Erre van lehetőség. A cu­korrépa, a kukorica kapálá­sánál is húsz asszony segít. Szorgalmukat csak dicsérni lehet. Elismeréssel szólha­tunk arról is, hogy a 21 va­gon lucemaszéna betakarítá­sánál hajnali 4 órától dolgoz­tak a tsz-gazdák. Minden bi­zonnyal megteszik ezt az ara- tásnál-cséplésnél is, hiszen a közösség és minden ember érdeke az, hogy minél előbb zsákokba, magtárba kerüljön a gabona. N. K. 'Aztán a Udicei asszony a békéről beszélt. A békéről, amelyért elszánt harcot vív­nak a cseh asszonyok... S akkor felállt Küschler asz- szony, aki Nyugat-Németor- szágból jött. — Ebben a harcban a nyu­gat-német asszonyok is ott állnak a cseh asszonyok olda­lán! S Krcková és Küschler asz- szony átölelte, megcsókolta egymást un Néhány nappal később új Lidicében találkoztam Krcko- vá asszonnyal. Mert Lidicéta felszabadult Csehszlovákia gyorsan újjáépítette — két­száz méterre az egykori fa­lutól. Ma mintegy hétszáz la­kója van a falunak. Itt él az a néhány ember is — asszony, gyermek — a,ki megmenekült akkor, az iszonyat éjszakáján. Az elpusztított falu helyén rózsakertet létesítettek. Hat­van országból küldték ide a rózsatöveket. S a lidicei ró­zsák hirdetik: a népek nem felejtenek, tudnajt emlékezni! Hallgatagon sétáltunk Krckovával, a lidicei asz- szonnyal. Itt nem lehet han­gos szót ejteni, hisz összeszo- £ul az ember torka. De nines Üzemeinkben most azon kell munkálkodni, hogy az első negyedévi eredménye­ket is túlszárnyalva, jó ala­pot biztosítsunk új ötéves ter­vünkhöz. Egy hónap még hátra van az első félévből, sokat lehet addig tenni, — felzárkózni a „kiugrók” mö­gé. Mert ilyenek is vannak, így például: AZ OLAJBÁNYÁSZOK TELJESÍTETTÉK FELÉVI FÚRÁSI TERVÜKET Már a májusi munkasike­rek is arra vallottak, hogy az Alföldi Kőolajfurási Üzem dolgozói előnyt akarnak sze­rezni versenytársaik között Nagy Sándor, a Karcagi Gimnázium KISZ-titkára, csakúgy, mint a többi tanuló a közelgő beszámolókra, vizs­gákra készül. De ha van egy fs szükség szóra. Kifejeznek mindent a rózsák. S önmaga beszél a dombtetőn álló mú­zeum is. Egyetlen szobácska az egész, de elfér benne min­den, ami megmaradt akkor: gáz- és tűzhalált halt kisgyer­mekek kartotékjai, üszkös személyi tárgyak, féHg el­égett bányászszerszámok... Mindmegannyi intelem, óvó figyelmeztetés! Néztem a rózsakertet, meg a „nemzetek országútját", amelyen minden évben jú­nius 10-én elindul a cseh nép békemenete Lidice felé. Ezt az országutat sok nemzet fia­taljai építették. Magyarok is. A 173 lidicei mártírra gon­doltam, és fájt a szívem... Krcková asszony szemein sö­tét felhők. _ SD A muH év tavaszán Bratis- lavában találkoztam a Udi­cei asszonnyal. Haja még szürkébb volt, szeme még ké­kebb. Beszélgettünk. — Emlékszik még Küschler asszonyra? — kérdezte s el­gondolkodva rámnézett. —- Nehéz a dolga, nagyon nehéz! Értettem, tudtam, mire gondol. Akkoriban, 1959 májusában nagy port vert fel a Frank­furt am Mainban megjelenő Die Tat című lap közlése. A lap ugyanis körkérdést inté­zett nyugatnémet alsó- és Havi métertervüket 134.5 szá­zalékra teljesítették, s ezzel lehetővé vált, hogy június első napján hírüladják: a mai nappal megvalósítottuk az 55 ezer méter fúrást elő­író félévi programot. Mun­kájuk gyors üteme különben gyakran feltűnik a laikusok­nak is, mondván a fúróto­rony költöztetésekor; mi az, már kész is vannak a kut- tal? Májusban rétegvizsgálati tervüket is 32.5 százalékkal túlszárnyalták. Munkájuk te­hát általában javulást mu­tat kis pihenő, már gyakran a vizsgák utáni szünetre tere­lődik a szó. Sokan készülnek innen a tiszasülyi építőtá­borba. — Amikor megtudtuk, hogy az idén megyénkben is lesz tábor, nagyon örültünk. Többször beszéltünk erről KISZ-gyűlésen — idézi a tör­ténteket a KlSZ-titkár. — Mi, akik a második osztályból a kollégiumban lakunk, egy es­te összedugtuk a fejünket. Egy tíztagú brigádot alakítot­tunk. Bíró) Zoli, Saska Ba­lázs, Petruska Imre, Szél At­tila s a többiek is úgy véle­kedtek: megmutatjuk, hogy nem félünk a fizikai munká­tól. Munkás-, parasztszülők gyerekei vagyunk, s a nyári szünidőben már máskor is dolgoztunk. — A gimnáziumból hatvan- hárman megyünk a tiszasülyi táborba. Velünk jön Szalai István KISZ tanácsadó ta­nár és még három nevelő: Varga László, Zsidai Emil és Buczkó János. Már alig vár­juk, hogy megkezdhessük a táborozást, ami biztosan sok maradandó élményt nyújt majd számunkra. Beszélget­tünk arról, hogy vízilabda­csapatot alakítunk, megtanít­juk úszni azokat, akik még nem tudnak: Most még csak tervezget­nek, beszélgetnek a fiatalok a táborozásról, de nemsokára szorgos kezük nyomán új ön- tözőcsatoma születik, amely­nek építői között ott lesz Nagy Sándor is. felsőiskolás diákokhoz: Was wissen Sie von Hitler? (Mit tud Hitlerről?) A cikkíró megdöbbenéssel számolt be, hogy a diákok többsége ezt válaszolta: „Ö építette az autósztrádát, megszüntette a munkanélküliséget és likvi­dált néhány zsidót!”- S ez­után következett a keserű kommentálás: „Elrémisztő példa ez arra, hogy milyen keveset tettek Nyugat-Német- országban annak érdekében, hogy a felnövő generáció ért­hetően megismerje, mi és ki volt a valóságban Hitleri­Igen, nehéz a dolga Küsch­ler asszonynak és a nyugat­német anyáknak. Egy egész közszellem, az újjáéledő fa­siszta közszellem ellen kell harcolniok — a gyermekei­kért, a békéért! S3 Holnap tizennyolc eszten­deje, hogy a német fasiszták elkövették a lidicei tömeg­gyilkosságot. S Hitler tábor­nokai újra csapatok élén ma­síroznak, újabb gaztetteket készítenek elő. A népek azonban ma erő­sek. Nem felejtik a tömeg­gyilkosságokat, Lidicét és a többit. A mártírok emléke figyelmeztet. S figyelmeztet­nek, Krcková asszony kék szemén a sötét felhők is. Horváth J, Ferenc 968 KONYHAGARNITURA HELYETT 1.071 A Tisza Bútorgyár dolgo­zóinak sincs szégyenkezniva­lójuk. Májusban 114 száza­lékra teljesítették • termelési tervüket. Persze, a lakossá­got inkább az érdekli; mit je­lent ez a szám a bútorüzle­tek választékának bővítése szempontjából? — Azt, hogy a bútorgyár egy hónap alatt több, mint száz jóminőségű konyhagarniturát gyártott terven felül. 91 TONNA CELLULÓZ — PLUSZKÉNT Szokatlan helyzet állt elő májusban a Szolnoki Papír­gyárban. Tervüket azért nem teljesítették, mert egyik gyártmányukból az előző hó­napok során sokat termel­tek, idő előtt elkészítették a félévre előirányzott meny- nyiséget, s májusban külön­böző okok miatt ezt a tem­pót nem lehetett követni. —- Negyedévi szinten azonban nincs probléma, hiszen az április-májusi tervteljesítés együttesen meghaladja a 100 százalékot. Figyelemreméltó, hogy 1. számú papírgépük beváltja a hozzáfűzött reményeket. A rekonstrukció előtt arra szá­mítottak, hogy a gép terme­lése 20 százalékkal nő. Ma már 20.8 százalékkal sum­mázza tavalyi produktumát, így remény van arra, hogy a papírgyártásban az év kez­detében keletkező — még mindig 20 tonna papírt je­lentő — adósságukat pótol­ják a hónap végére. A terv­szerűséggel már most sincs baj, ellenben felajánlásuk­hoz viszonyítva van pótolni­valójuk. A cellulózgyár dolgozói már könnyebben vannak, vál­laláson felül 91 tonna cellu­lózt gyártottak. JAVÍTANI KELLENE A MINŐSÉGET A TISZA CIPŐGYÁRBAN A Martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói — a mennyiségi ter­vet nézve — jól dolgoznak. Az első öt hónap alatt közel 200 ezer párral túlteljesítet­ték előirányzatukat. A fel- szabadulási verseny során tett felajánlásukhoz viszo­nyítva azonban mintegy 10 ezer párral adósak még. S nemcsak emiatt kell „rá­kapcsolni” ezekben a hetek­ben. Sok a minőségi kifogás termékeik iránt. A tavalyi­nál is több kötbért fizetnek ki havonta ezért. Legalább fél nappal csökkenti ez nye­reségrészesedésüket. Kedve­zőnek egyáltalán nem lehet tekinteni ezt az állapotot a vásárlók szemszögéből. Termelékenységi mutató­juk már kedvezőbben ala­kult — az előírt öt helyett nyolc százalékkal növekedett az év eddigi szakaszában. KIMAGASLÓ EREDMÉ­NYEK A MEZŐGÉPGYAR- EAN Á Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár májusi befejezett termelési tervét 102.5 százalékra teljesítette. Mit jelent ez a szám? — Többek között azt, hogy pót- alkatrészből a tervezett 700 ezer forint érték helyett 923 ezer forint értékűt gyártot­tak; silószerelvényből az előirányzottnál 63 ezer forint értékben gyártottak többet. A mezőgazdasági idényre való tekintettel terven felül 20 kultivátort készítettek. — Palántaültetőkből május 15- re teljesítették félévi tervü­ket. iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiuuiiimimini Ellenőrző szemlék a gépállomásokon Június 20-ig valamennyi gépál­lomáson ellenőrző szemlét tarta­nak. A tsz-ek képviselői ez al­kalommal megvizsgálják a hoz­zájuk beosztott erő- és munka­gépek kijavítását, üzemkészsé­gét. Ezek az ellenőrző szemlék az aratási felkészülés fontos ré­szét képezik. Ezzel egyidejűleg a megye te­rületén megkezdték a kombájn­aratásra kerülő területek kije­lölését, amit június 15-ig be kell fejezni, hogy utána a gépállomá­sokon elkészíthessék a betaka­rító gépek menet-iránytervéti Az utolsó vizsgán Negyvennégy ipari tanuló tesz ma szóbeli vizsgát a Tisza Cipőgyárban. Az írásbelin már a múlt héten átjutottak. Mindannyian itt kapnak helyet a gyárban, s egy hó­nap múlva már az ő zsebükben is 1500—1600 forintos havi fizetés „növeli’5 az ön­bizalmat. Három évvel ezelőtt hatvankilencen kezdték. Több fiatalt azonban a bony­hádi, a szombathelyi, illetve a szegedi cipőgyár „iskolázott” be, s azok az idei tava­szon hazakerültek gyakorlati munkára, s ott is vizsgáznak. A LIDICEI ASSZONY A tiszasülyi építőtáborba készülnek a karcagi diákok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents