Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-09 / 135. szám
4 SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP i960, június 9. ^ Legyőzték a tüzet — Átszaladok Nagyivánba — mondja feleségének Prohászka József, a tiszafüredi járás munkásőr parancsnoka. — Jól esik a munkásőr pedagógusoknak, ha személyesen köszöntőm őket. Sasvári József és a többiek örömmel fogadták. — Vártuk, parancsnok elv- társ. Ünnepeljen velünk — és máris invitá’ják beljebb. Kellemesen elbeszélgettek. Sok minden szóbaj ött ezen az estén. Észre sem vették, hogy mily gyorsan szalad az idő. Prohászka elvtárs az óráját nézte. Indulni kellene már, háromnegyed tíz — határozta el épp magában. Még elbúcsúzik, ellenőrzi az őrséget, éjfél lesz, mire hazakerül. Már mozdult is, mikor kivág'<dott az ajtó és egy ijedt ember bekiabált. A riasztó hír — Emberek! Ég a Jónás Kálmán háza. A hír úgy hatott, mint derült égből a villámcsapás. A parancsnok ugrott elsőnek, a többiek g indolkodás nélkül Indultak utána. Be az őrségre. — Vona elvtárs. riassza az egységet. Vödörrel, lapáttal azonnal a Jónás Kálmán házához — és rohant az égő házhoz. A nádtető úgy égett, mintha millió kis rakétát tűzdeltek volna közé, pattogott, recsegett. A tűznél néhány sopánkodó ember latolgatta a helyzetet. — Munkásőrök, utánam — harsant a szó. A parancsnok belökte a ház ajtaját és máris megkezdték a berendezés ki- hurcolását. A három gyerek is pillanatok alatt az udvaron volt. Közben megérkezett az egység. Alig tíz perc és teljes lett a létszám. A parancsnok érces hangja minden zajon átsűvített. — Első raj a tetőre, veder- lánccal oltani. A második és harmadik raj a szomszédos nádtetőket vízzel védi. Alig hangzott el a parancs, a munkásőrök helyükön voltak .A határozott irányításra a lakosok is beálltak a veder- sorba. Segítség is érkezett. Az úttörő tűzoltók és az önkéntesek igyekeztek Gaál Lajos csapatvezető irányításával. Most már gyorsan ment a munka. A járási parancsnok, Kiss István, Sas vári József, Csőke Béla, Virág Lajos munkásőrök a pattogó nád között lángoló gerendákkal és szarufákkal birkóztak. Kiss elv- társnak a ruhája fogott tüzet, a keze is megégett, de nem adta fel a harcot. A szomszédos tetőkön is lázasan dolgoztak a munkás- őrök. Már csurgóit a nádról a víz. A két raj megmentette a lakóházakat. Birkózás a tűzzel — Ügy dolgoznak, mint az ördögök. — Meg is nézhettük volna, mi marad ebből a nádtetős sorból, ha nincsenek itt a munkásőrök — mondták innen-onnan az emberek. s— Érdekes emberek ezek — ünneplőben estek neki a tűznek. — Nézd, annak már a nadrágja is ég, mégsem hagyja ott. — Látod, ez a parancsnok. — A legveszélyesebb helyen bont. — Mindenki hallgat a szavára, még az önkéntesek is — így a nagy- ivániak. Míg a tetőt lebontották, az utolsó bútordarab is kikerült a házból. Az égő szalonnát is megmentették. Mikor Kiss István kijött a parázsló romok alól, a mestergerenda éppen akkor szakadt le. A munkásőrök utolsó harcra indultak a parázs teljes eloltásáért. Tíz óra tíz percet mutatott az óra. A vészes hírtől alig telt el huszonöt perc. Jónás Kálmán házának teteje ugyan leégett, de a három gyereket és a teljes berendezést megmentették a munkásőrök. A szomszédos nádtetős házakat is megvéd- ték a tűz emésztő lángjaitól. A megérkezett tűzoltóknak már csak a jegyzőkönyvet kellett felvenniük. Prohászka elvtárs, járási parancsnok végignézett az összeégett, kormos, sáros nagyi váni szakaszon, majd így szólt: — Kommunista, munkásőr munka volt, amit csináltak. Köszönöm, elvtársak! — Erőt, egészséget, parancsnok elvtárs! — andrási — Nemzetközi pionír-találkozó Csillebércen Rövidesen nagyszabású nemzetközi pionírtalálkozó színhelye lesz Csillebérc. Július közepén nyílik- a tábor, ahol több nemzet gyermekei találkoznak majd. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok, Bulgária, Románia, Csehszlovákia, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság pionír szervezeteinek képviselőin kívül meghívták a francia, az olasz, az osztrák, a dán, a nyugatnémet és más kapitalista országok ifjúságát is. A pionírok két hetet töltenek a csillebérci úttörőtáborban, két hetet pedig a magyar tengerparton, a Balatonnál pihennek, szórakoznak. Ugyanabban az időben mintegy 800 magyar úttörő tölti nyári szabadidejét a táborban. A 800 gyermek azok közül a pajtások közül kerül ki, — akik a felszabadulási kultúrális verseny megyei, kerületi, illetve körzeti elődöntőn első helyezést értek el. A különböző művészeti ágakban szereplők részére Csillebércben rendezik meg az országos döntőket. (MTI). A Nap kel: 3.47 h-kor, nyugszik: 19.39 h-kor. A Hold kel: 19.25 h-kor, nyugszik: 3.59 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: ma több helyen, holnap kevesebb helyen záporok, zivatarok. Változó felhőzet, mérsékelt északi, északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 24—28 fok között. Távolabbi kilátások: pénteken és szombaton hűvös idő. — BÉKENAGYGYÜLÉST rendezett tegnap este a jászberényi szabadtéri színpadon az MSZMP városi VB, a jászberényi tanács VB és a Hazafias Népfront városi elnöksége. Az előadó Tisza József, országgyűlési képviselő volt, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára. — OROSZ nyelvtanfolyam indul július 3-án Mezőtúron a tanyai iskolákban végzett, középiskolákba készülő tanulók részére. — A SZOLNOKI JÁRÁS földművesszövetkezetei vagyonvédelmi helyzetének megtárgyalására ülnek össze 12-én, fél 9-kor a szolnoki városi tanács nagytermében az fmsz ügyvezetők, üzem- áavezetők, felvásárlók, felügyelők, főkönyvelők és más fmsz dolgozók. — KÉT ÜJ SZAKKÖR alakult a tiszaföldvári művelődési házban. Hétfőn képző- művészeti gyermekrajz szakkör és gyermek énekkórus kezdte meg működését. — SZOMBATON DÉLELŐTT 10 órakor nyitják meg Mezőtúron a művelődési házban a népművészeti és háziipari kiállítást. Itt bemutatásra kerülnek a Mezőtúri Fazekasok Népművészeti Szövetkezet és a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet termékei. — KÉT ÉS FÉLEZER látogatója volt egy hét alatt megyénk községfejlesztését bemutató kiállításnak Jászberényben. Az értékes dokumentumokat bemutató tablósorozatot a napokban Török- szén tmiklósra irányítják. — ESZTERGOMBA indít kiránduló vonatot Szolnokról az IBUSZ utazási iroda, e hó 19-én. Programban a Bazilika, Képtár és a várásatások megtekintése szerepel. Útiköltség előreláthatólag: 31 forint. — VEGYESBOLTOT épít a termelőszövetkezet tagsága társadalmi munkával a me- zőhéki „Táncsics” központjában. A műszaki terv már elkészült, a nyár folyamán felépül az fmsz üzlethelyisége, — MEGKEZDTE a tizenötéves lakásfejlesztési terv műszaki előkészítő munkálatainak végrehajtását a szolnoki városi tanács Építésé és Közlekedési csoportja. Először a beépítési tilalom, közművesítések, szanálások helyét jelölik ki a várostérképen. — EGY HÖ felfüggesztett börtön és 300 forint pénzbüntetésre ítélte a Kunszentmártoni Járásbíróság Czéhmann Istvánná cibakházi lakost, rágalmazás büntette miatt. Az ítélet nem jogerős. — AZ OLASZ neorealista filmgyártás útjáról tart előadást ma délután Szolnokon Kulcsár István, a Színház és Filmtudományi Intézet munkatársa. Az előadás 6 órakor kezdődik a Ságvári Művelődési Ház emeleti társalgójában. — SZEMÉREM ELLENI és egyéb bűncselekmények miatt a Karcagi Városi Bíróság Jazsek Józsefet 7 és fél évi börtönbüntetésre ítélte. Jazsek enyhítésért fellebbezett. ‘J — A SZIGLIGETI Színház ma este 8 órakor Mezőtúron a Májusi muzsika, — Cibakházán a Kertész kutyája című darabot mutatja be. „Éljetek boldogul, békében...” — A Szemjonov család búcsúja — Alig pár napja, hogy a szolnoki pályaudvaron a2 úttörők virágokkal árasztották el a vonatról leszálló idős házaspárt: a Szovjetunióból látogatóba érkező Szemjonov családot. A Rákóczi úti Általános Iskola 1347. számú Szemjonov kapitányról elnevezett vízi-úttörő csapatának meghívására érkeztek ide, a hazánk felszabadításakor Szolnokon hősi halált halt kapitány szülei. Meglátogatták fiuk sírját. Majd résztvettek több őrsi és rajösszejövetelen. Sokat meséltek a szovjet pionírok életéről, s fiukról. A szovjet édesanya és édesapa meleg barátságot kötött a magyar gyermekekkel. „Fiuk helyett fogadjanak minket gyermekeikké” — kérték az úttörők. S most elérkezett a búcsú ideje. Az MSZBT klubjában ösz- szejött mégegyszer a nagy család. A csapat vezetője, Ri- móczi József köszönetét és háláját fejezte ki, hogy elfogadták a meghívást, s eljöttek olyan messziről; módot adtak, hogy személyesen megismerjék a csapat tagjai példaképük szüleit. Sági Erika és Bujáki Éva virágcsokorral, Földi Margit és Szabó Mária a csapat ajándékaival kedveskedtek búcsúzóul. A meghatott idős házaspár nevében Szemjonov kapitány édesapja köszönte meg a búcsúztatást, s a szeretetet, amely ittlétük ideje alatt körülvette őket. — Kedves fiaink! A mi életünkben felejthetetlenek maradnak ezek a napok ... Tanuljatok becsülettel. Szüléitekét, vezetőiteket szeressétek, becsüljétek. Legyetek boldogok, ne forduljon elő veletek az, ami a fiunkkal ... Éljetek boldogul, békében ... Mi sok rosszat átéltünk ... de nem akarok azokról beszélni, miért rontsam el ezt a kedves hangulatot, miért szomorítsalak el benneteket? Úttörők sorfala között, virágesőben szálltak vonatra tegnap délelőtt, s indultak vissza Kalinyinbe a hős kapitány szülei. Könny pergett az ősszhajú apa szeméből, a jóságos arcú édesanya is könnyein át mosolygott a gyermekekre. Aztán elindult a vonat. Üttörőkendők lobogtak a távolodó szerelvény után. *— RE —* JÚNIUS 9 Csütörtök Felix Tizenkét nap Bulgáriában írta és fényképezte: SA5S ERVIN Lassan bandukolunk a Szabadság-park felé. Már mesz- sziről látszik a Felszabadulási emlékmű, a géppisztolyát magasra tartó szovjet katona alakjával. — Éjszaka többtucat fényszóró világítja meg — mondja kísérőm — olyankor csodálatosan szép. Szép éjszaka, szép nappal — monumentális méretei, művészi dombormű-kompozí- giói egyaránt a bolgár nép háláját fejezik ki a felszabadító Szovjetunió iránt, A parkban gyerekek, lányok, asszonyok... Ilyenkor, kora délután a kicsik paradicsoma a legkisebb szófiai park is, ott játszanak önfeledten és felettük békessége- sen hajladoznak a zöldlevelű fák és lenevet reájuk a kékszínű égbolt. Az egyik kislány a játék hevében nagyot huppan, de nincs semmi baj, ott terem a kis lovag, leporolja mackóját és vigasztalja: — Nyáma nisto! Nyáma nisto! (Nem baj!...) Nincs is semmi baj valóban, máris játszanak tovább. Keringélnek, énekelgetnek. Akárcsak otthon, Magyarországon, még a dalocska is hasonlít a „Bújj, bújj zöldágra". — Imámé oste polovin csász — fél óránk van még: menjünk a Dimitrov Mauzóleumba! — invitál Kolarov elvtárs — és sietünk, mert na- gyon-nagyon szeretnék már találkozni a bolgár nép legendáshírű, hős fiával, nagy tanítójával: Georgi Dimitrov- val. Az ünnepélyes őrségváltáskor érkezünk, egy perc és belépünk a mauzóleumba. Sokan vagyunk. Külföldi vendégek, szófiaiak, idősek, fiatalok, iskolások. Jövünk, hogy A szófiai Félszabadulási emlékmű. tisztelettel adózzunk a Nagy Halott előtt, megpillantsuk néhány percre Georgi Dimit- rovot. Tompán visszhangzik a márványfolyosó, aztán balra nem sejtett méretű kibontakozásának előfeltételeit teremti meg ...” Dimitrov szavai, ime, egyre jobban való- raválnak... Még egy pillantás és a megyünk, ahol „kebápcsetát” eszünk. Ez a „kebápcseta” bolgár étel-különlegesség. Nálunk úgy írnák az étlapon — ha lenne ilyen —, hogy: vagdalt kolbászkák, fordulunk és benn a hangtalan csendben, ott pihen előttünk a szabadság nagy harcosa, pihen, csak pihen... Arca, mintha élne. Ősz haja, energikus vonásai élők — mindannyian megállunk néhány másodpercre. Visszarez- dülnek bennem az 0 szavai: „A proletár forradalom megszabadítja a tömegeket a kizsákmányolástól, megnyitja előttük a gyors fellendülés kapuit, növeli az embernek a természet fölötti uralmát azzal, hogy módot ad az embernek a technika elsajátítására i ezzel az alkotó erők eddig márványfolyosó fordulója eltakarja arcát. Egy perc: májusi nap- fényözön köszönt, utcai forgatag, autók suhanása, gyermekkacaj: boldog és megelégedett Szófia. Igen, ezt akarta, ezért harcolt Geórgi Dimitrov! * Bealkonyodik, lassan leszáll az este. A főváros utcáin egymás után villannak fel a színes neonfények, már messziről ragyog a Hotel Balkan száz és száz ablakszemű hatalmas épülettömbje. Még sétálunk egyet, vacsorára a hírneves Opera-étterembe roston. Finom! Ég hozzá az elmaradhatatlan olajos saláta: nyersparadicsom és uborka szeletelve. (Kicsit szokatlan az olajos saláta, de a kedvemért ecetet is kihoznak apró üvegkancsóban, jól meglocsolom vele a paradicsomot és az uborkát is: olyan már, akárcsak otthon, M agyarországon.) Még elhallgatjuk a kitűnő tánc-zenekart, aztán tíz óra: irány a Hotel Balkan! Pihenni kell, mert holnap már Ple- venbe utazom. — Jó éjszakát, Szófia!... Dobár vecser! (Folytatjuk.) A Dimitrov Mauzóleum.
