Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960, Június 21. Kukoricakapálásban Túrkeve az élen A SZÁLASTAKARMÁNY BETAKARÍTÁSA 90 SZÁZALÉKOS Senkinek sem lehet ma fontosabb feladata, mint a betakarítás sikeréért munkálkodni — Pártaktíva jászapátin Gyakran halljuk azt a megállapítást, hogy az idei nyár nagy erőpróbája lesz termelőszövetkezeteinknek. Va­lóban így van. Elérkezett az első — igazán közös aratás, a hatalmas gabonatáblák termésének betakarítása. Erre az időszakra esik a kukorica második, vagy harmadik ka­pálása, a széna betakarítása, a gyümölcsösben, a kerté­szetben s a gazdaság más területén adódó sok jeladat megoldása. Alapos, körültekintő szervezés, valamennyi munkaképes ember mozgósítása szükséges ahhoz, hogy minden haladjon. Sok termelőszövetkezetben olyan határozatot hoztak; az aratás kezdetére minden növényápolási munkát befe­jeznek, hogy aztán minden erőt a kalászosok betakarítá­sára fordíthassanak. A hű­vös, helyenként csapadékos időjárás néhány nappal kés­lelteti a gabona beérését, s ez azt jelenti; a tsz-ek újabb néhány na­pot nyertek a növényápo­lási munkák befejezésére. A fentebb említett nagyon is ésszerű határozatot — mint a megyei tanács mező- gazdasági osztályáról nyert adatok bizonyítják, — eddig nem mindenütt tudták vég­Feláratták a jászapáti fürdőt Vasárnap délelőtt olyan eseményre került sor Jász- apátin, mely nemcsak a já­rási székhely és környező községeik, de egész megyénk fejlődése tekintetében rend­kívül jelentős. Ismeretes az a figyelemre méltó célkitűzés, hogy tíz év alatt megyénk minden, legalább háromezer lélekszámú helységében für­dő épüljön a községfejlesztési alapból; Az apátiak e nagyszerű el­gondolás valóraváltásá- nak megkezdésében joggal érdemelték meg az ’’úttö­rő” jelzőt. Ünneprontás nélkül kell megállapítanunk, hogy Tö- rökszentmiklóson — bár na­gyobb volumenű — építke­zésbe jóval korábban kezd­tek: a fürdőavatásra mégis csak nyár utója táján kerül sor. Jászapátin mind a falu­beliek, mind a vezetők áldo­zatkésznek, szorgalmasnak, leleményesnek, fáradhatat­lannak bizonyultak. Derekas erőfeszítésükben hasznos se­gítőre találtak több közeli helység lakosságának sorai­ban is. A szemet gyönyörködtetően feldíszített fürdő területén vasárnap sokezres tömeg je­lent meg. Csekély kivétellel valamennyien nemcsak leen­dő használói, de megterem­tői is a hatalmas létesítmény­nek. Jászapáti népe három és félmillió forint készpénzt áldozott a községfejlesztési alapból a fürdőre. Ugyan­akkor ISO ezer forintot érő társadalmi munkával segítette a megvalósulást. Az ünnepségen a közös erőfeszítést s annak sikerét méltató beszédet mondott dr. Salló Ferenc, a megyei tanács VB-elr.ökhelyettese. A nagy eseményt Szabó Sándor, a járási tanács VB-titkára és Gazsó József, a járási tanács VB-elnöke is méltatta; Az új fürdő három me­dencéje három célt szolgál: a 10x4 méteresben a legap­róbbak lubickolhatnak; a gyógyulást keresőket 14x22 méteres thermálmedence várja; a sport barátai pedig az 50x22 méteres verseny- uszodában mérhetik össze tudásukat. Hatalmas terüle­ten fásítottak az apátiak; a ma még fiatal csemeték ár­nyékában és a medencék kellemes vizében évről-évre többen találhatnak pihenést, üdülést, gyógyulást; A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár az 1960/61-es tanévre érettségizett fiatalokat iskoláz be szerszámkészítő és géplakatos szakmákba. =« Jelentkezni lehet Írásban, vagy szemé­lyesen a vállalat munkaügyi osztályán. Helyreigazítás Lapunk június 14-1 számában — sajnálatos technikai hiba foly­tán — a hírek között téves szám jelent meg. Az Állami Biztosító bolyós Istvánnak, a jászapáti Alkotmány Tsz baleset követ­keztében elhunyt tagjának hát­ramaradottjai részére nem tíz­ezer, hanem tizenötazar íorintót «iáé«*'« fei» rehajtani. A kukorica első kapálását megyeszerte befe­jezték, sőt a második kapá­lásnak is közel a felénél tartanak. A túrkevei terme­lőszövetkezetek azonban már a harmadik kapálás jórészét is elvégezték. Jászberény ter­melőszövetkezeteiben is alig 300 hold híja van a második kapálásnak. A cukorrépa ápolásánál már lényegesen jobb a helyzet, megyeszerte meg­kezdték, sőt néhány ter­melőszövetkezetben már be is fejezték a harmadik kapálást. Jól haladnak a burgonya- töltögetéssel is, 6.576 holdból több mint öt és félezret vé­geztek el. A napraforgó-ka­pálásnak megyénkben nem egészen 1.400 hold hi ja van. Medvénkben mintegy 14.400 hold szálastakarmány várt betakarításra, többségében lucerna és vöröshere. Ebből a termelőszövetkezetek 13.600 holdon végezték el a betakarítást. Vontatottabban halad a lu­cerna második kaszálása: a termelőszövetkezetek legutóbbi jelentésükben mintegy 9 ezer holdról ad­tak számot. Szemes kukorica, siló és csalamádé másodvetését 8.848 holdon végezték el, 327 holdon pedig egyéb takar­mányféleségeket (például szudáni fű) vetettek másod­vetésként. Hosszú idő óta először sü­tött zavartalanul a Nap és mintha kárpótolni akarta volna hiveit, pazarul ontotta sugarait a Tisza partjára. Békés nyugodt vasárnap volt a tegnapi. S a riporter ezen a derűs, csendes, eseményte­len ünnepnapon elindult kö­rülnézni, beszélgetni. Mivel töltik a szolnoki emberek ezt a mai vasárnap délutánt* Három óra A Damjanich strandot ma a vak is meg tudná találni, oly messze hallatszik a vi­dám zsivajgás. Telt ház — ahogyan mondani szokták. De nincs olyan szénásszekér, amelyre egy villával még fel ne férne, hát ide is kettesé­vel, vagy hármasával jönnek az új, meg új vendégek; — Nézd anyu — kiáltja most egy tizévesforma kis­lány — itt az egész Szolnok! — Mennyi lehet ez az „egész Szolnok?" — kérdez­zük Kocsis Gyula úszómes­tert, aki hófehér ruhában, mint egy hajó kapitánya úgy tekint végig a rábízott uszo­dán. — Ha azt mondom, hogy kétezerhatszázan, akkor óva­tos a becslésem — mosolyog az úszómester Három óra 30 pere Négy fejkendős paraszt­asszony sétál a Beloiannisz úton. Komoly, fekete és sö­tét színű kendők, egyik sém fiatal már. De mindegyik kendő nylonból. — Szolnokiak? — Dehogyis édes fiam — így a legidősebb — Beseny- szögiek vagyunk. Itt voltunk ma délelőtt a véradók gyű­lésén. Hogy az micsoda szép ünnep volt! Érdemes volt be­jönni. — Maga is véradó, néni? — Azok vagyunk mind a négyen. Négy óra Javában folyik az előadás a Ságvári Endre Művelődési Házban. Most éppen a kis­csoportosok adnak elő egy jelenetet. Hátul állunk, nem halljuk a mesélő cérnavékony hangocskáját, de látjuk a kisfiúkat, kislányokat, amint lepkeszámyakat öltve csa- pongnak, azaz lábújhegyen táncolnak a színpadon, Na­A venezuelai nép tüntet az amerikai fosztogatók ellen Caracas (Vj Kína). P. Mar­ques, a Venezuelai Kommu­nista Párt egyik vezetője szombaton este 30 000 ember részvételével tartott nagy­gyűlésen kijelentette: sem­milyen erő sem akadályoz­hatja meg a venezuelai né­pet, hogy az Egyesült Álla­mokkal szemben kivívja va­lódi függetlenségét. Hangsú­lyozta: a japán népnek az Egyesült Államok és az áruló Kisi-kormány ellen aratott győzelme bizonyítja, hogy az amerikai imperialisták napja lehanyatlóban van. J. Faria, a Venezuelai Kom­munista Párt főtitkára elítél­te a venezuelai külföldi olaj- társaságok által foganatosí­tott tömeges munkáselbocsá­tásokat. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküli kőolajipari munkások száma egyre nö­vekszik, s egyidejűleg a kül­földi érdekeltségek profitja emelkedik. A venezuelai pa­rasztok szorosan felzárkóznak a munkások harcához, akik azért küzdenek, hogy a je­lenleg külföldi kézben lévő olajforrások ismét Venezuela tulajdonába kerüljenek. — (MTI) gyón kedvesek és az a há­rom és félszáz szülő, aki a nézőtéren szurkol, bízvást örülhet jól szereplő gyerme­kének. — Egész nagyüzem van ma — ^il4gosít fel a ház egyik dolgozója. Este hatkor jön a Kolozsvári úti óvoda, azok is legalább ennyien lesznek. S ha jól tudom a Kertváros­ban is most van az óvoda záróünnepélye. Félötkor a Kossuth téren sétálunk. Elhagyatottan áll a taxiállomáson a JA 31— 04-es Wárszava taxi. Vezető­jét, Sípos Sándort egy kis széken ülve találjuk a tele­fonszekrény oldalának tá­maszkodva; — Számunkra is csendes ez a vasárnap, sőt túlcsendes — válaszol kérdésünkre. — Nem ártana, ha jobban tá­mogatnának minket őz em­berek. Hiszen a taxi nemcsak akkor jó, ha sürgősen men­nünk kell valahova, hanem akkor is, ha például sétako- csizni viszi valaki a menyasz- szonyát. Szóval szép ez a va­sárnap, de több utast szeret­nénk... Nálunk is elkelne több látogató — mondja a Szolno­ki Galéria teremőre. Hiszen ez a kiállítás országos mére­tekben is elsőrendű. Valóbán igen kevés a láto­gató a kellemesen hűvös ki­állítási teremben. Pedig aki a vasárnap délutáni időtöl­tésnek ezt a fajtáját választ­ja nem csalódik. Kovács László ktsz-dolgozó nevelt­lányával Julikéval Tószegről jött be megnézni a festmé­nyeket és úgy nyilatkozott, másoknak is felhívja otthon a figyelmét, jöjjenek el ide, mert érdemes. Félhat Ha az egész Szolnok nem is volt a strandon, de a hiány­zók tekintélyes részét meg lehetett találni a vidámkerti halászcsárdában. És ha benn a városban a Kedvesben meg a Tündében a fagylaltért áll­tak sorba, itt a sörért folyt a küzdelem. A pincérek hu- szonné vesével egyensúlyoz­ták a tálcán a pohár söröket és a tálcák percenként ürül­tek. Hely, az nem akadt. Papp Kovács Sándor üzlet­vezető megsem elégedett tel­jesen: — Déli egy óra óta körül­Jó érzés volt hallgatni a jászapáti járás kommunistá­inak tanácskozását, mert azt a tenniakarás, a bizakodás jellemezte. A szombaton megtartott aktivaülésen egyetlen napirendi pontot vi­tattak: a nyári mezőgazdasá­gi feladatok végrehajtását. A beszámoló, amelyet Tóth Im­re elvtárs, a pártbizottság titkára tartott, őszintén, szé­pítés nélkül tárta fel, mi­lyen nagy munka vár a gaz­dákra, gépállomási dolgozók­ra, s minden emberre, aki­nek szívügye a közös gazda­ságok erősítése, segítése. Utalt a referátum arra is, hogy a határ képe bizako­dással, örömmel tölti el az emberek szívét. A járásban 10 mázsás búza-, 12 mázsás ősziárpa, nem sokkal keve­sebb tavaszi árpa, 8 mázsás zab- és rozs átlagtermésre számítanak. A termelőszö­belül 2600—2800-an fordul­tak meg itt — és ha lett vol­na halunk, az ételfogyasztás százszázalékkal emelkedett volna. Bár így sem jövünk zavarba, tízféle frissen sültet tartunk és az is szépen fo­gyott délután. Közben megkezdődik a tánc. Mi meg gyors számve­tést csinálunk, a futball­meccsre kiigyekvőkkel együtt Szolnok lakosságának 20 szá­zalékáról derítettük ki, mivel is tölti vasárnapját. Sőt talán többről is, mert hol vannak még azok, akik önfeledten forognak a körhintán, vagy andalognak kézenfogva, eset­leg kart karbaöltve az árnyas fák alat, meg szemben a Ti- sza-part sétányán. Félhét Mi újság a mentőállomá­son? ' — Jóformán semmi — mo­solyog az ügyeletes. — Nyu­godt délutánunk van. Mind­össze egy betegszállításunk volt. Se baleset; se hirtelen szülés, szóval mentőszem­pontból semmi jelentős nem történt. A városi rendőrkapitánysá­gon fiatal százados az ügye­letes. Amikor belépünk, ép­pen egy körözés adatait dik­tálja telefonba valakinek. — Nálunk minden csendes. Ezt az ügy eletet jól fogtam ki — mondja. — Egy családi verekedés volt az egyetlen „ügy”. Azonban sem bűnügy, sem baleset, sem tűz nem tör­tént, semmi sem zavarta meg a város nyugalmát. És ennek örülünk mi is. Még sebtében bekukkan­tunk a gyógyszertárba, ahol biztosítanak róla, hogy náluk is csendesen telt el a dél­után. Jóformán csak fejfájás elleni kombináltport meg napolajat vásároltak az em­berek. Hét óra Lassan estébe hajlik a dél­után. Az utcán hullámzó tö­meg, mozdulni alig lehet. Boldogan, jókedvűen mennek az emberek. Sűrű köszönge- tések, kicsi a város, sok az ismerős. Eltelt ez a vasárnap is. A béke, a nyugalom, a jó­kedv egy csendes szolnoki vasárnap délutánja. hernádi vetkezetek többsége harmad­szorra kultivátorozza, má­sodjára kapálja a kukoricát. Bíztató, hogy a Jászkiséri Gépállomás, amelyre a ga­bonabetakarítás 50 száza­léka vár, felkészült e nagy munkára. Negyven kombájn, huszon­nyolc aratógép és hét rend­rakógép indul ki a határba. A gépállomási dolgozók — megértve a feladatok nagy­ságát — vállalják a két mű­szakot. A kombájnisták kö­zül Dósa László, Mihályi Miklós és Faragó József arra tettek Ígéretet, hogy 400 hold gabona betakarítását végzik el gépükkel. Tóth elvtárs a pártbizott­ság beszámolójában hasznos tanácsokat adott az aktiva résztvevőinek. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetek szervezzék meg a figyelő- szolgálatot, így a legkedve­zőbb időben, késlekedés nél­kül megkezdhetik az aratást; a kalászosterületet is osz- szák fel a családok között, mert ez is egyik módszere a családtagok bevonásának. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a tsz vezetői, szakem­berei ne az irodából irányít­sanak, hanem éljenek az em­berek között, s határozott, kemény vezetéssel biztosít­sák a gépi- és kézierők leg­jobb kihasználását, a minél kevesebb szemveszteséggel történő betakarítást. A párt végrehajtó bizott­ságának beszámolója, s az aktivaülésen elfogadott fel­hívás részletesen tartal­mazza a politikai, szervezé­si és gazdasági tennivaló­kat. (Folytatás az első oldalról.) Azonkívül nagyon helyesen a bevitt földek után aranyko­ronánként 5 kilogramm búza földjáradékot fizettek; Polonyi Szűcs Lajos elv­társ beszédében foglalkozott a nemzetközi helyzettel, majd e szavakka adta át a Minisztertanács vándorzász­laját és a velejáró pénzjutal­mat. — Most, átadom Önöknek a kitüntetéseket, megköszö­nöm azt a becsületes munkát, amelyet szövetkeztükben ki­fejtettek. Büszkék vagyunk a Tol- buchin Termelőszövetkezet munkájára, legyenek büsz­kék Önök is. Fogadják a kitüntetéseket munkájuk őszinte elismerése­ként. A 25 ezer forintot pe­dig használják fel mindany­(Folytatás az első oldalról.) gyógyulását is segítette. Csinger Imre, a Szolnoki Cukorgyár fiatal dolgozója szólni sem tudott, csak szo­rongatta Molnár Lajos kezét. A ''unszentmártoni harminc- ötszöröi véradó többek között neki is adott vért, hogy éle­tét megmenthessék. Kozák János, aki vérszegénységben szenved, már 17 liter vért ka­pott. Itt mondott köszönetét Pusztai Jánosnak, a kórház dolgozójának, s mindazoknak Ezekről tárgyalnak majd a pártszervezetek havi taggyű­lésein, a községi pártaktivá- kon, majd a brigád- és mun­kacsapat értekezleteken. Senkinek sem lehet ma fontosabb feladata, mint a betakarítás sikeréért mun­kálkodni. Azt segíteni, amit Csillik András, a Jászkiséri Gépállomás igazgatója egy mondatban így fogalmazott meg: Az egész járásban ara­tási hangulatot kell terem­teni. A néhány helyen észlel­hető „gépre váró” hangulat helyett kövessék a jászapáti Alkotmány Tsz gazdáit, — akik Bagi János elvtárs, a tsz párttitkára elmondása szerint — tavaly „kiaratták’’ a gépeket a táblából. Most is a tagság szabja meg, hogy hol és mennyit vágjanak le a gépek. Az aratópárok ké­szen állnak, hogy az egy ka­szára jutó mintegy hét hold termését időben betakarít­sák. A tanácskozáson résztvevő Csáki István elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, hozzászólásában a gon­dos, körültekintő szervezésre, az erők összefogására hívta fel a figyelmet. Majd ismer­tette az 1960. évi termelési célkitűzéseket és azt, hogy hol tartunk azok teljesítésé­ben. Tanácsolta a jelenlévők­nek, hogy már most gon­doljanak a következő esz­tendőre, valamint az öt­éves tervben meghatáro­zott feladatokra. ügy ^ végezzék politikai szervező és gazdasági mun­kájukat, hogy előbbre lép­jünk a terméshozamok növe­lésében, az állattenyésztés fejlesztésében. A pártaktivaülés helyesen mutatta meg a feladatok nagyságát, s azok teljesítésé­nek módjait. Ha az itt meg­határozott irányvonalat kö­vetik a járásban úgy siker­rel elvégzik az év legna­gyobb és legszebb munkáját, az „élet” betakarítását. N. K. nyiuk javára. További jó munkát kívánok a párt és a kormány nevében; Az ünnepségen felszólalt Horváth Imre elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára is. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága nevében köszönetét mondott a termelőszövetke­zet tagjainak az elért ered­ményekért. Lázár József elvtárs, a ter­melőszövetkezet elnöke kö­szönte meg a kormánvkitün- tetést. ATolbuchin Termelőszövet­kezet tagjai a szomszédos községekből érkező több mint ötszáz gazdát vendégül lát­ták. Az ünnepi ebéden Nyiri Béla elvtárs, a megyei ta­nács VB mezőgazdasági osz­tály vezetője mondott pohár köszöntőt. akik segítették, hogy minél előbb felgyógyuljon. Az ünnepségen Csótó Ist­vánná, a vöröskereszt megyei elnöki huszonöt kiváló vér­adónak nyújtott át kitünte­tést. Ezután csöppnyi kislány, Sánta Zsuzsika, az egyik törökszentmiklósi véradó kis- unokája kedves verssel kö­szöntötte az ünnepeiteket. A megható, szép ünnepség zá­róaktusaként a jelenlévők színvonalas műsorban gyö­nyörködhették, JU, K. Csendes vasárnap délután • • ünnepelt a Felsőjászság V. K. Megható ünnepség a Szigligeti Színházban

Next

/
Thumbnails
Contents