Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

I960. Június 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy hasznos kezdeményezés: Tanfolyam a falusi ismeretterjesztő előadók számára Megszoktuk évek óta, hogy színjátszó csoportok, ének­karvezetők, népitánc-oktatók, községi művelődési otthon igazgatók részére nyári to­vábbképző tanfolyamot ren­deznek. Az idén indul olyan tanfolyam is, amelynek ed­dig nem volt előzménye: a falusi ismeretterjesztő elő­adók egyhetes tanfolyama. A tanfolyamot a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat me­gyei szervezete közösen ren­dezi meg a szolnoki közgaz­dasági technikumban augusz­tus 1-től 7-ig. Mi tesz! szükségessé a fa­lusi ismeretterjesztők kép­zését? Sokat fejlődött az ismeret- terjesztés 1959—60 őszi-téli időszakában. A fejlődés a vá­rosokban nagyobb és egyen­letesebb, a megye községei­ben azonban — bár itt is van fejlődés — még sok a tenni­való. Nem elég céltudatosak a tervek, kevés a művészeti és a természettudományi elő­adás, kezdetleges a propa­ganda, sok helyen nem szem­léltetnek, elhangzottak unal­mas, gyenge — a tudomá­nyosság szempontjából kétes értékű előadások is. Nem mindenütt és nem elég ala­posan kutatják, mi érdekli a lakosság egyes rétegeit, stb. A tanfolyamon országosan ismert szakemberek ismerte­mányok és természettudomá­nyok terjesztésével kapcso­latos kérdéseket, a felnőtt- nevelés lélektanát, a falusi adottságoknak megfelelő szem­léltetési módszereket, stb., továbbá mintaelőadásokat látnak és vitatnak meg a hallgatók. Az űttörő jelentőségű tan­folyam iránt nagy az ér­deklődés. Többek között a szolnoki já­rásból tizenhat, a kunszent­mártoniból tíz jelentkező van, sőt Bács-Kiskun megyé­ből is jönnek tizenhatan. A járási pártbizottságok és já­rási tanácsok mindenütt hat­hatósan támogatják a szer­vezési munkát tik majd a társadalomtudo- .......... .. A t ilalom megindokolt. ■— Pár pohár bor nem a világ, — sok pohár azonban na­gyon megárthat. Közlekedési balesetekről, veszekedések­ről, családi tragédiákról szó­ló beszámolók legtöbbjében szerepel e szó: alkohol. Csendes hétköznap estén sétára indultunk Szolnokon. Első állomásunk a vasútál­lomás perronbüféje volt Hosszú sor a kasszánál. Ben­ne — megtámaszkodva — ka­patos asszonyság: a júniusi meleg ellenére is kopott ró­kával „ékítve”. Fél deci rum­ra kér és kap blokkot. A pénztárosnő alig hibáztatha­tó; helyéről nem igen láthat­ja: ki ittas, ki nem. A parányi teraszos sarki kocsmában minden csendes. Annál nagyobb a forgalom a posta melletti italboltnál. — Néhámy ittas is hordja az italt Mintha semmi-semmi sem tiltaná a becsípettek ki­szolgálását. A Tiszavirág előtt két, — szembetűnően jólöltözött fia­talember vitázik, mit igyék. Rum mellett döntenek —, ám belépés előtt a józanabb elő­relátóan kijelenti: — Innen már egyszer ki­tették a szűrömet. Kár pró­bálkozni... Gyerünk a Nem­zetibe .. i A szesztestvéreket — illő távolban — elkísérjük a Nem­zeti Étterem büféjébe. Ez­úttal a magasabbtermetű a szószóló: — Drága kisasszonykám, két fél rumot a magyarnak! — s ötvenest tesz a tányér­ra. A papírpénz érintetlen marad, a drága kisasszony- kámnak tisztelt (?) pénztáros- nőnek jó szeme van: — Két nagy málnát szíve­sen. — Nekem?? Tudja ki va­gyok én? Én — Magának igen... — De gyorsan megigya ára — a ba­rátja ... Győzött a cselszövő; ital­hoz jutott az ittas. Túl sok kommentár nem kell az elmondottakhoz. A vendéglátóipar legtöbb dol­gozója megtartja a mindnyá­juk által ismert rendelkezést: Ittas embert kiszolgálni ti­los! A kevesebbjét pedig, ki kényelemszeretetből, nemtö­rődömségből, vagy a terv minden áron teljesítésének vágyától hajtva megszegi e szabályt Borváró Zoltán Az új életekért Orvosaink úttörő, kutató munkájúról Manapság máa egyre ke­vesebbszer, de még műidig előfordul az újszülöttkari ha­lálozás. Ennek egyik jelentős tényezője az újszülöttkor! vérsej tokiódásos sárgaság, szakmai nyelven az Rh. ösz- szeférhetetlenség. Világszerte folynak próbálkozások e sú­lyos betegség kezelése, Sietve megelőzése érdekében. Magyarországon Szolnok- és Hajdu-Bihír megyében vé­geznek ezirányban úttörő munkát. Megyénkben 1958. januárja óta folyik vércso­port Rh. szűrővizsgálat. Azóta gyakran fordulnak hozzánk azzal a kérdéssel: tulajdon­képpen milyen vizsgálatok ezek, s miért szükségesek. Szakemberek előtt ismere­tes, hogy az emberi vércso­portok sajátosságainak kuta­tása közben 1940-ben fedez­ték fel a Rhesus (Rh) vér­csoport tényezőt. Megállapí­tották, hogy az emberiség 85 százaléka Rh-pozitív, 15 szá­zaléka pedig Rh-negatív. Hamarosan. kiderítették a vizsgálatok, hogy ez a vér­csoport felelős a vérátöm­lesztések közben időnként fellépő súlyos vérsejtoldódá- sos sárgaságért, amit korábban senki sem tudott megmagya­rázni, mert a beteg az addig ismert vércsoportok szerint biztosan megfelelő vért ka­pott Hamarosan kiderült* hogy az Rh-faktor nemcsak vér­átömlesztések kapcsán okoz­hat szövődményt, hanem ez a felelős az új szülöttkori vér- sejtoldódásos sárgaságért is. Ez a súlyos és régebben rendszerint a magzat halálá­val járó sárgaság olyan eset­ben alakul ki, amikor Rh­«■Árnyalatok. meitwe. a vendéglátóipar kiváló fogyasztója vagyok! — mutatja tréfás gesztussal zakója hajtókáját melyen természetesen nem látható a nemlétezó kitünte­tés. A *,kiváló fogyasztó” s vándortársa szomjasan távo­zik. Fiatal felszolgáló asztalá­hoz ül a földművesszövetke­zet Halászcsárdájában egy szimpatikus, feketehajú fia­talember. A papírgyárban, mint szorgos munkást isme­rik. Ki tudja, mi történt ve­le — enyhén spicces a más­kor színjózan fiú. Palack­bort kér. — Ném hozok — így a fel­szolgáló. — Mit szólna édes­anyád, ha megtudná: éppen én, a barátod szolgáltalak ki? ... Eriggy haza, aludj egy jót; holnap munkanap lesz.... Használ a jótanács. A ven­dég kezetfog a másik fiatal­emberrel és — titkon elkí­sértük! — hazaballag. Ha neorealista, filmesek lennének, a szívünk megsza­kadna, hogy nincs nálunk felvevőgép. Az Utasellátó pénztárához — mintha hul­lámzó tengeren hánykodó ha­jó fedélzetén imbolyogna — tarkakoekás ingű fiatalem­ber lép. Mélyen belétekint a pénztárosnő sötét szemé­be s lassan* bizonytalanul forgó nyelvvel „rövidárut” kér. No, nem szalagot, gom­bot, cérnát — hanem rövid italt. Kap. A karcsú féldecis kupicában sötéten aránylika rum, vagy a konyak... Méltatlankodó pár lép ki a Stranvendéglő aj taj án... Ezek üzletemberek ? „Van sejtelmük ezeknek a tervteljesítésről?” — füstölög a férfi. — „Minek tart fenn az állam vendéglőket, ha nem szolgálják ki a dolgozó­kat?!” őszintén fájlaljuk, hogy ugyanezt a kérdést nem te- sal fel Kosztadinovszky Riszta boltvezetőnek — jó­zanon. Bizonnyal megkapná tőle a helyes választ... Halk muzsikaszó száll a Tulipánnak ismert földmű­vesszövetkezeti vendéglő bel­ső terméből. A bejáratnál békésen sörözgető férfiak. — Elég sokan a pult előtt, a pénztárnál. Gyors a kiszolgá­lás, de gyors a termetes italmérőnő szeme is. Sasként „szúrja ki” a mélabús tekin­tettel, lanyha imbolygással belépő csapzott hajú fiatal­embert. Az érdekelt észre sem veszi, de a pénztár felé röppen a figyelmeztetési — Mariska! Semmit! A kis fiatal szőke bólint. Korát, nemét hihetetlenné tevő szilárdsággal állja a makacs vendég ostromát A legény orra előtt ketten- öten-tízen fizetnek, vesznek cigarettát, de ő csak beszél, rendíthetetlenül: Elhagyott a kislány... Mást szeret. Legyen vele boldog, tiszta szívemből kí­vánom ... De nekem, drága kartársnő megszakad az a tiszta szívem ... Csak egy fél rumot, aztán itt sem va­gyok .., — Értse meg végre: nem adhatok! — szól keményen s együttérzést remélőn hoz­záteszi: — Nagyon letolná­nak ... A fiú folytatja a kilátás­talannak tűnő szócsatát; — mígcsak a felmentő sereg nem érkezik. A sereg ezúttal egy személy csupán: cimbora. Legszebb mosolyával pillant a mindeddig megingathatat­lannak bizonyult pénztáros- nőre: — Ej, ej, de nekem csak ad...? A szöszi látnoki pillantást vet az újdonsült szövetséges­re s lekottázhatatlan hang­súllyal szólva már tépi is a blokkolj Ketten ülünk a műterem békés csendjében. Cigaretta kékesszürke füstje kígyózik a magasba, s az ablakon be­áradó délelőtti napsütésben ezüstösen csillan meg a festő fehér haja. Közös ismerősöket idézünk, olyanokat, akik ma is itt él­nek, s azokat is, akik messze mentek innét. Zempléni Viki­ről beszélgetünk, akivel együtt jártam iskolába, s aki a képzőművészeti kör meg­alakulásakor Józsi bácsi ta­nítványa lett Kanadában él, divattervező és maneken. Másik tanítványa, Dorfner Marika Londonba került iparművészhez ment felesé­gül. Emmi néni — régi, ked­ves tanítónőm, Németh Fe- rencné — ma is itt él Mező­túron, itt tanít, s ma is fes­téssel tölti szabadidejét. Józsi bácsi elnyomja a ci­garettát s hátradől a hinta­székben. <— Piktura... Bizony ki­egyensúlyozott élet kell hozzá... és idő... Tanév közben sok az elfoglaltság gom — nyolc éve tanítok a Technikumban —, vezetem a képzőművészeti kört, s vannak persze egyéb társa­dalmi feladataim is... Majd a vakáció alatt... Remé­nyekkel tele megyek a nyárnak — szeptemberben meglátom a zsákmányt... Gondolom, gyűjtök elég anyagot a téli munkához... — Nem... nem megyünk sehová... Kilencvennégy, éves édesanyánk kedvéért itthon töltjük a nyarat Téma itt is akad bőven... a termelőszö­vetkezetek élete... a Körösvi­dék rendkívüli szépsége... If­júkori csavargásaim vázlata­it az elmúlt télen dolgoztam fel. Rézkarc-szerű tusrajzok, ákvarellek kerülnek elő a mappából. Tirol... É&zak- Olaszország... Canogli... Va- 1 ósággal szikrázik a Nap az Olasz Riviérán... Velence... Piatoamfúo, Firenze^ — Kint tombolt a téíl, s idebenn munka közben az olasz meleget éreztem... Sze­retnek egy olasz kiállítást rendezni. Ez a téma úgyis messzeáil a mezőtúriaktól. Hadd ismerjék meg. Megismertetni, megszeret­tetni a szépet, a művészit a túriakkal — ez a vágy fűti Csabai Wagner Józsefet ti­zenhat esztendeje, mióta itt él közöttük. ’**•■ Ezért tanít a technikumban, a képzőművész körben; mű- értőket, műbarátokat akar ne­velni, minél többet. Előfordul azután, hogy kiemelkedő te­hetségre lel. Tavaly például egyik tanítványa, a negyedi­kes Sági Jóska gépésznek készült, s idén már az Ipar- művészeti Főiskolán tanul. Vagy ott van a kis Boross Zsuzsa, a Fazekas Népművé­szeti Szövetkezetből, akit iparművésznek fogadott el a Népi Iparművészeti Tanács, — Józsi bácsitól tanúi raj­zolni. —■ Józsi bácsija lettem lassan az egész városnak. Nagy szeretet és megértés vesz körül... Sokszor jön­nek az iskolások is műte- remlátogatásra, olyankor nem győzök mesélni nekik. Magyarázni. Igen helyes­nek tartom, hogy a művé­szettörténet már tantárgy az iskolában, hanem a rajzot is be kellene állítani minél hamarabb. Mert a rajzon keresztül sok mindent más­képp látnak a gyerekek. Egy árnyalattal finomab­bakká válnak... Az árnyalatok mestere, Józsi bácsi, (aki a pedagógus­nap alkalmával a „Szocialis­ta kultúráért" kitüntető elis­merést kapta) újabb cigaret­tával kínál. Magasba kígyó­zik a cigaretta füstje, s né­zem a művész csillogó fehér haját. Hetvenhárom éves. Tele ambícióval: árnyalatok fel­ismerésére tanítja a túria­kat. negatív anya Rh-pozitív mag­zatot hord a méhébe. A mag­zati szervezet sejtanyagai az anyában ellenanyag-termelést indítanak meg, melyek visz- szajutván a magzatba, annak vörös vérsejtjeit megtámad­ják. feles7eges, A magzati megbe­tegedésre abban az esetben van lehetőség, amikor az anya Rh-negatív, de .az apa — és így a magzat is — Rh- pozdtivaik. Eljárásunk ezek­ben az esetekben az, hogy a terhesség két utolsó hónap­Szalai Gyula a vérkonzerváló állomáson vért vesz Rh-> vizsgálatra. Az ellenanyag-termelés szempontjából az abortusők a kiviseli terhességgel egyenér­tékűek és egy, vagy két abortus után súlyosan sárga újszülött jöhet a világra. Természetesen baj lehet már az első terhességnél is, ha az Rh-negatív anya ko­rában Rh-pozitív vérátöm­lesztést kapott. Ma már szi­gorúan vigyáznak arra, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Szerencse nem minden Rh- neqa.ír anya szervezete haj­lamos ellenanyag-termelésre, hanem csak körülbelül 5 százalék. A gyakorlatban 200—300 szülésre kell számi tanunk egy újszülöttkori sárgaságot. Megyénkben ez körülbelül évi húsz esetet je­lent. További szerencse, hogy az első terhességnél még csak kevés ettien&nyag ter­melődik, a továbbiaknál azonban egyre több és több. Az első magzat így mindig egészséges, csak a második, vagy a harmadik lesz any- nyira vérszegény, hogy be kell avatkoznunk. Mi a védekezés ez ellen a jában két-három' hetenként újból és újból megvizsgáljuk az anya vérét. Ellenőrizzük* vannak-e benne ellenanya­gok. Azoknak az anyáknak* akiknél ez a próba pozitív eredményt ad, Szolnokon a megyei kórház szülészeti osztályán kell szülni. Az újszülöttet a szülészeti osztályról azonnal átszállítják a gyermekosztályra, ahol az újszülött vérét a sárgaság jelentkezésekor, esetleg még előtte, lehetőleg az első 24 órában teljes egészében ki­cserélik, egészséges Rh-nega­tív vérrel. Nagyon súlyos esetekben az is előfordulhat* hogy néhány napon belül - a vércserét meg kell ismételni, Azonba n még előbbre is gondolnunk kell. Már emlí­tettük, hogy az abortusok milyen veszélyt rejtenek ma­gukban. A megyei tanács egészségügyi osztályával epditt működve a vércsoport vizsgálatot ki akarjuk ter­jeszteni a művi Sabortussal jelentkező terhesekre is. Az abortus-bizottságoknak fel keü világosítamok az Rh­Dr. Szügyi Dezső adjunktus é s dr. Münnich Béla műtőse­bész vércserést végeznek a gy ermekosztályon a 24 órás Rh- pozitív sárgasággal született újszülöttnél. súlyos magzat' ártalom ellen? Mint már említettük, me­gyénkben minden terhes asszonynak meghatározzuk az Rh vércsoportját. Ha az anya Rh-negatív, a következő lé­pésben meghatározzu k a férj vércsoportját is. Ez igen fontos, mert ha az apa Rh- negatív, a magzat következés­képpen Rh-negatív lesz. Eb­ben az esetben minden to­vábbi aggodalom és vizsgálta negatív jelentkezőket, hogy számukra a terhesség meg­szakítása olyan kihatással járhat, hogy egészséges utó­dokat egyátalán nem szülhet­nek. Kérjük a megye lakosait* egészségügyi dolgozóit, segít­senek bennünket fáradságos* s életeket mentő munkánk­ban, Dr. Jilly Pongrác főorvos ITTAS EMBERT KISZOLGÁLNI TILOS!

Next

/
Thumbnails
Contents