Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

1980. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Huszonhat vagonnal több kenyér — Látogatás a Törökszentmiklósi Malomban — került sor: napokig eltartana, míg nagyjából érthetővé vál­na a bonyolult munkafolya­mat a hozzá nem értő előtt. Korszerű vagonkiürítő lapá­tok működésétől kezdve a tisztításig, a rostálástól a mo­sásig, az őrlésen keresztül a szitálásig és osztályozásig minden műveletet megérteni bizony nem könnyű dolog. Érthet" hát, hogy nagytu­dású mesterek dolgoznak itt, ahol egyedül a kízsákolás nincsen teljesen gépesítve. Cikkünket úgynevezett „meghökkenéssel” kezdtük, ami a modem berendezések magas őrlési kapacitásával indokolható. De az igazi meghökkenés akkor ért ben­nünket, mikor kiderült: a malom berendezései nem érik el az igazán fejlett ma­lomipari gépparkok színvo­nalát — Két-három éven belül a Budapesti Malomszerelő Vál­lalat új, modern gépeivel sze­reljük fel az üzemet — ma­gyarázta Veres István. — Gyorsabban, jobb minőségű árut őrölünk majd kisebb helyen, üzembiztosabb felté­telek mellett. A mechanikus szállítás helyett pneumatikus (levegő) szállítást alkalma­zunk. Ennyit a jövőről. És a jelen? — Mostanában komolyabb üzemzavar nem volt, s min­den reményünk megvan ar­ra, hogy körülbelül 102 szá­zalékra teljesítjük féléves tervünket ami azt is jelenti, hogy előreláthatólag június­ban is őriünk vagv 300 va­gon gabonát. Hogy mit jelent az emlí­tett s egyúttal várható 2 százalékos tervtúlteljesítés ebben a félévben? Mintegy 26 vagonnal több kenyeret. Ennyivel adnak többet dol­gozó társaik asztalára a mik- lósi molnárok, akik közül Fehér Gábor és Szegő Sán­dor már elnyerte a „Kiváló Dolgozó” oklevelet is, s akik kivétel nélkül küzdenek Fe­hér János, Fejes Sándor és Hajnal Ferenc almolnárok „parancsnoksága” alatt a szo­cialista brigád megtisztelő cí­mért. Tapasztalataink szerint: eséllyel... b. gy­Üzemi propagandánk néhány feladata 0 Iskolaavatások előtt Jó két hónap múlva kez­dődik iskoláinkban az új tanév. Évek statisztikái bi­zonyítják, hogy évről-évre több diák foglalja el helyét az általános és középiskolák padjaiban. De építünk mi iskolákat, tantermeket szép számmal, hogy enyhítsük a tanulók és nevelők gondjait. Éppen ez­ért bizonyára sok olvasónkat érdekel, hogy az É. M. Szol­nok megyei Építőipari Válla­lat hogyan készül „az új tanévre.’* — Négy tantermes általá­nos iskolát építünk Beseny- szögön, Bánhalmán, Ujszá- szon, Jászladányban, Kunhe­gyesen, Jászjákóhalmán és Jászf elsőszen tgyörgyön — kezdte nyilatkozatát Kiss Lajos elvtárs, a vállalat fő­mérnökének helyettese. — De meg kell még említenem a nagyiváni három, a kétpói kettő, a martfűi nyolc és a Szolnokon, a Kassai úton épülő 12 tantermes iskolán­kat is. — A munkákkal jól ha­ladunk — folytatta Kiss elvtárs. — Szerződésünk szerint szeptember 1-re Bánhalmán, Jászladány­ban, Kunhegyesen, Ujszá- szon és Jászjákóhalmán átadjuk az iskolákat ren­deltetésének. Ezeknél körülbelül egy hónapos előnyt szereztünk a munkálatok során, s ha a vizvezetékszerelők részére dobén biztosíthatjuk a csö­veket, — nem lesz fennaka­dás. Jelenleg a vakolás, a hi­deg burkolás folyik, július elejétől pedig hozzáfogunk az asztalos, üvegező, szobafes- '5, mázoló és melegpallóbur- koló munkálatokhoz. — A szolnoki Kassai úti "kola építésének befejezé­sénél nehézségek elé nézünk, Oxigénhiánnyal küzdünk ugyanis, ami a fűtőberende­zések csőhegesztési munkáit gátolja, s problémát jelent az is, hogy a radiátorhiány mi­att nem foghatunk hozzá a csőfektet^sekhez, aljburko­lásokhoz. Itt jelenleg az asztalos munkákat végez­zük, továbbá a tetőszigete­lést vakolást és a hidegbur­kolást. — Úgy tudjuk, hogy a nagyiváni, besenyszögi és jászfelsőszentgyörgyi iskolák építéséhez aránylag későn fogtak hozzá. Mikorra várják ennek ellenére az átadás, idejét? — Valóban csak május­ban kezdtünk hozzá az épí­téshez, aminek oka az volt, hogy. a beruházótól a terve­ket későn kaptuk meg. En­nek ellenére október-novem­berre átadjuk ezeket az is­kolákat is rendeltetésének, bár szerződésünk december­re szók A besenyszögi iskola fel­építéséhez, még később, jú­nius végén kezdtünk hoz­zá. ennek ellenére jól ha­lad a munka, akárcsak Jászf elsőszentgyörgyön s a martfűi általános iskolát is szeretnénk 1961. április 4-re felépíteni. a tisza bútorgyár Szolnok, Vöröshadsereg út 32; megvételre felkínál különféle menet­metszőket Felvilágosítást ad: Gazdag István anyagbeszerző. Telefon: 22—81, Három üzem - három hír A Tisza Cipőgyár 34/b mű­helyének dolgozói most töltik szabadságukat. A szabadság etelte utáni időkben férfi szandálok készítése helyett Új cserépkályha építését, cserépkályha át­rakását, vaskályhák, tűz­helyek samottozását vál­laljuk. Díszes kivitelű diőbama és sötétbarna népművé­szeti csempe is rendel­kezésre áll. A csempék megtekinthe­tők a Szolnoki Körzeti Irodában, Beloiannisz u. 9. szám. Megrendeléseket a Szolnok megyei Kéményseprő Válla­lat Zagyvarékasi úti iroda­ház címre kérjük. rátérnek az úgynevezett női bömper cipők gyártására. — Hétezer párat velúrból ké­szítenek. Először napi 200 bömper cipő szerepel a programban, később (au­gusztusban) 850 pár. * A Tisza Bútorgyár veze­tői azon igyekeznek, hogy mielőbb festett konyhagar- niturák kerüljenek ki az üzemből. Törekvésüket elő­segíti majd a többmillió fo­rintos befektetéssel végzett rekonstrukció. * A közeli hetekben átad­ják az olajbányászok szolno­ki telepét, s ezzel a megye- székhely méginkább az alföl ! di olajkutatás központjává válik. 1 Kiss Lajos elvtárs elmond­ta azt is, hogy a határidő előtt fél hónappal, vagyis legkésőbb augusztus elején vagy közepén, Kisújszálláson s a közeljövőben, lehetőleg augusztusban pedig Szolno­kon a Kassai úton, továbbá Kétpón, Kunhegyesen, Jász­ladányban és Jászjákóhal­mán kerül sor iskolaavatás­ra. iiiiiuiiiiiiHiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiniN Öntözési bemutató Bánhalmán A Bánhalmi Állami Gaz­daság az - élenjáró öntöző nagygazdaságok közé tarto­zik. A kunhegyesi járás ter­melőszövetkezeteinek szol­gáltat jó példát. Kedden ön­töző bemutatót rendez a gaz­daság a járás termelőszövet­kezeti elnökei, mezőgazdá­szai részére. Bemutatják a csörgedeztető és az esőztető gépekkel történő öntöző módszereket. Nem is olyan régen lá­togattunk el néhány fontos üzemünkbe, hogy beszélges­sünk üzemi munkásokkal, műszaki vezetőkkel, az üze­mek gazdasági és politikai vezetőivel. Látogatásunkat a Szolno­ki Járműjavítóban kezdtük, majd a Budapesti Gőzfüré- szek Szolnoki Telepét, a Ti- szamenti Vegyiműveket, a Tisza Cipőgyárat, a jászberé­nyi Aprítógépgyárat és né­hány helyiipari üzemet, —- ktsz-t kerestünk fel. Beszél­getésünk célja volt: megtud­ni, hogy a dolgozók, a gaz­dasági és politikai vezetők mennyire értik a termelé­kenység állandó emelésének fontosságát, az önköltség- csökkentés. a takarékosság jelentőségét, az éves és ne­gyedéves tervek teljesítésé­nek fontosságát, a gazdasá­gos termelést és azt, hogy pártszervezeteink e fontos feladatok megvalósításához milyen segítséget nyújtanak. Valamennyi üzemben azt ta­pasztaltuk, hogy a dolgozók megértették a párt VII. kong­resszusa, a megyei pártérte­kezlet határozatát és har­colnak valóraváltásukért. Ezt azok a tények is iga­zolják, hogy a dolgozók kö­zül akárkivel beszélgettünk s termelékenységgel, s egyéb — a termeléssel összefüggő kérdésekkel kezdte a beszél­getést. Kálmán elvtárs, a Tiszamenti Vegyiművek fi­zikai dolgozója az éves terv reáeső részének teljesítésé­ről, Vígh Sándor — a Jármű­javító dolgozója a termelé­kenység emelésének mód­szereiről, az anyagtakarékos­ságról; a fatelepen Hoksári Mihály és Hanzi Gyula a minőségi munkáról, a há­roméves terv befejezéséről, az Aprítógépgyár főmérnöke a rekonstrukciókról, új ter­melési módszerek bevezeté­séről, új kísérletekről; He­gyi László, a jászjákóhalmai Asztalos Ktsz elnöke az új- tipusú hálószoba-bútor gyár­tásáról szólt. Mindezek a tényék azt igazolják, hogy pártszerveze­teink agitációs munkája az utóbbi időben jelentősen ja­vult mind módszereiben, mind irányításában. A poli­tikai munka közvetlen, ha­tékony s ami igen lényeges: őszinte. A dolgozók elé őszintén tárja a feladatokat. A dolgozók kérdéseire gyor­san választ ad. Az utóbbi években párt­Tervrajzból televíziós valóság Az avatatlan a legteljesebb értetlenséggel pillantott az MHS folyóiratának — a Rádiótechnikának — egy tervrajzára; a szak­emberek fejvakarva... A rajz: televíziós készülék rajza volt. Papp György, a Moziüzemi Vállalat dolgozója, megyénkben el­sőnek vállalkozott a nagy tudást igénylő feladatra — s hosszas kísérletezéssel megépítette az amatőr televíziós készüléket. Ez a készülék még csak arasznyi képet mutatott... Papp György röviddel ezelőtt sikerrel megépítette 43 centi- méteres képernyőjű gépét is. Most azon tanakodik: miként lehetne azt magnetofonnal kombinálni. Cseppet sem csodálkoz­nánk, ha nemsokára arról adhatnánk hírt, hogy a fiatal amatőr megyénk első színes televíziós készülékét is megépítette. igaz, ehhez meg kell várnia a színes televíziós adást... alapszervezeteinkben a kom­munisták felelősségérzete a termelésért sokat javult, önállóbbak, jobban kezde­ményeznek. Élenjártak a kongresszusi munkaverseny szervezésében, a szocialista brigád cím elnyeréséért fo­lyó versenyben. Az eredmények mellett né­hány üzemben mégsem meg­nyugtató a helyzet. Lemara­dás van a politikai munká­ban, a termelésben egyaránt Éppen ezért — mint ahogyan a Politikai Bizottság 1960. április 19-i, a megye pártbi­zottság 1960. májusi határo­zata kimondja — az üzemi agitáció tartalmát továbbra is a párt VII. kongresszusa —, .a megyei pártértekezlet határozatai szabják meg. A határozatoknak megfelelően politikai munkánk fő célja továbbra is megértetni a dol­gozókkal a munkásosztály szerepét, felelősségét a szo­cializmus alapjainak leraká­sában, a szocialista építés meggyorsításában. Az szük­séges, hogy mindenki szív- vel-lélekkel dolgozzon, leg­jobb tudásával, szorgalmá­val vegyen részt a munká­ban. Mindenki értse: csak a termelékenység szüntelen emelése, az önköltség csök­kentése teszi lehetővé az életszínvonal további emel­kedését, a hároméves terv utolsó évének sikeres befe­jezését, amely alapja a má­sodik ötéves terv megkez­désének, a jelenlegi életszín­vonal megszilárdításának. A politikai agitációs munkával elérhetjük, hogy a helyenként mutatkozó laza munkafegyelmen változtas­sunk. Ha a meggyőző szó sem használ, más eszközök is vannak. A munka meg­szervezésén is van mit javí­tani, hogy ne legyen egy-két óra üresjárat, mint az még néhány üzemben tapasztal­ható. A meglévő gépparkokat ki kell használni, biztosíta­ni rá a folyamatos munkát. Műszaki- és gazdasági veze­tőink mindjobban támasz­kodhatnak a dolgozók kezde­ményezéseire. ' Ne legyen egyetlen vezető sem, aki fél­vállról kezeli a jó és éssze­rű javaslatokat, az újításo­kat. A Járműjavító példájá­ra más üzemekben is beve­zethetik ij. állandó újító-kiál­lítást. Szervezhetnek tapasz­talatcsere látogatásokat, — munkamódszerátadási tanács­kozásokat. Pártszervezeteink legyenek szószólói a műszaki tovább­képzésnek. Győzzék meg a dolgozókat a szakmai tovább­képzésben való részvétel fon­tosságáról. Az 1959-ben in­dult kongresszusi mynkaver- senyt úgy szélesítsék tovább, hogy minden dolgozó részt vegyen benne, s vállalásaik az éves, illetve a negyedéves tervek teljesítését segítsék elő. Ezúton is tovább lehet szélesíteni a szocialista bri­gád cím elnyeréséért indutt mozgalmat úgy, hogy minél több munkacsoport, brigád versenyezzen tunak elnyeré­séért Nem szabad azonban elérhetetlen célokat kitűzni. Az üzemi agitációban — mint ahogyan a Politikai Bi­zottság határozata is kimond­ja — továbbra is az egyéni a Kal­mazzuk. Azokban az üzemek­ben, ahol még nem alakítot­ták ki a brigádodra, munka­csapatokra az aktivak háló­zatát, ott sürgősen pótolják ezt, s az aktívákat rendsze­resen tájékoztassák. Az egyéni beszélgetések mellett továbbra is a •--■ír» • »tauen csoportos beszélgetéseket, a röpgyűléseket, a politikai pártnapok rendezését. Sürgő­sen rendet kell teremteni a szemléltető eszközök között is. Ne legyen o’yan tábla, melyen még a tavalyi fel­iratok vannak. Színes, rajzos karikatúrákon keresztül nép­szerűsíteni a jól dolgozókat, újítókat, jól termelő brigádo­kat, munkacsoportokat szjn- te naponta lehet. A hangos híradókat is ennek szolgála­tába állítsuk. Ágltacionk fő feladata a dolgozók meggyőzése, moz­gósítása a szocialista építés meggyorsítására. Éppen ez­ért jellemezze agitációnkat továbbra is az egyszerűség, szerénység, az őszinteség, s a következetesség. Szabó Ernő, a Szolnok megyei Pártbizott­ság ágit. prop. oszt. munka­társa. Jutalomként — klubest Pénteken este, úgy 9—10 óra tájban zeneszó szűrődött ki a Szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házból. Fiatalok, diákok, a Gépipari Techni­kum diákotthonának lakói, s a Szolnoki Varga Katalin Leánygimnázium diákjai ad­tak itt randevút egymásnak. Igaz, a randevú a tanárok és szülők részvétele mellett történt, mégis mindenki kel­lemesen érezte, magát, jól szórakozott. A klubestet mű­sorszámok vezették be, majd megrendezték a Gépipari Technikum diákotthonában immár hagyományossá vált házi szellemi olimpia döntő­jét is, amelyen Rátóti János harmadéves tanuló nyerte meg az első díjat jelképező tortát. A címben az szerepel, hogy a diákok a jutalomból ren­dezhették meg klubestjüket a „Ságv áriban“’. Valóban. A Rákóczi úti óvoda, valamint a kisgyepi iskola építésénél két és félezer órát dolgoztak társadalmi munkában, emel­lett a diákotthon KISZ aktí­vái megyénk hét iskolájába készítettek egyenként 22 da­rabból álló politechnikai szerszámkészletet. Megérde­melték tehát, a kellemes estét a diákok, akiknek köszönetét ezúton is tolmácsoljuk a Ságvári Endre Művelődési Ház vezetőinek, akik a meg­felelő helyiség biztosításával segítették a klubest megren­dezéséit. Egy szakavatott mozdulat m s Ismét kifogástalan á vétek Me gny ílt Figyelem! az ORVOSI MŰSZER- ÉS FOGÁSZATIAM KERESKEDELMI VÁLLALAT szolnoki szaküzlete (Ságvári Endre körút 32. Telefon: 12—18.) ORVOSI MŰSZEREK, GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK, FOGÁSZATI CIKK EK, LABORATÓRIUMI ESZKÖZÖK HALLÁS JAVÍTÓ KÉSZÜLÉKEK és ÄLLATGYÖGYÄSZATI ESZKÖZÖK Állandóan raktáron. Nyitva: fél 8—16, szombaton fél 8 — 13-ig Meghökkentő számadattal kezdte a beszélgetést Veres István főmolnár, ami ekép- pen hangzott: — Három műszakbán, har­mincnyolcán, 24 tonna lisztet termelünk. Laikusnak is feltűnő ez a hatalmas lisztmennyiség, még abban az esetben is, ha me­gyénk legnagyobb malmáról van szó. S ha már itt tar­tunk, jegyezzük le a továb­biakban, hogy a többi Szol­nok megyei malomban 24 óra alatt legjobb esetben egyhar- madát termelik lisztből a Törökszentmiklósi Malom egy napi, három műszakos, kapa­citásának. Nézzünk ezek után a szá­mok mögé! Újabb számada­tok feljegyzésével kell kez­denünk. 29 őrlőj áraton (vagy ahogy itt mondják: töretén) „megy keresztül’1 három emelet magasságban a ga­bona. Haladó hagyomány eb­ben a malomban a legmoder­nebb technológia alkalmazá­sa. Veres István főmolnár megmutatta a földszint és a három emelet modern gépso- rainák összefüggő tervrajzát, ám magyarázatra mégsem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents