Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-18 / 116. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. május 18. Hruscsov nyilatkozata a hétfői előzetes találkozón Az Egyesfiit Államok provokatív magatartása miatt hétfőn nem kezdődött el a csúcsértekezlet Párizs, máj. 16. (TASZSZ) Hruscsov a hétfői előzetes találkozón a következő nyilatkozatot tette: Dp Gaulle elnök úr! Macmillan miniszterelnök úr! Eisenhower elnök úr! Engedjék meg, hogy a következő nyilatkozatot egyem önöknek: Mint ismeretes, legutóbb az amerikai légierők provokációs cselekményt követtek el a Szovjetunióval szemben. Ez év május elsején egy amerikai katonai felderítőgép behatolt a Szovjetunió légi terébe, hogy meghatározott kémfeladatot teljesítsen, híreket szerezzen a Szovjetunió területén levő katonai és ipari objektumokról. Miután kitűnt a repülés agresszív célja, egy szovjet rakéta-alegység lelőtte a gépet. Sajnos, nem ez az egyetlen eset, hogy az Egyesült Államok légierői agresszív kémtevékenységet folytatnak a Szovjetunió ellen. A szovjet kormány természetesen kénytelen volt megfelelően minősíteni ezeket a cselekményeket, kimutatni hitszegő jellegüket, valamint azt, hogy nem egyeztethetők össze az államok között békeidőben fenntartandó normális kapcsolatok elemi követelményeivel, nem is szólva arról, hogy mindez kiáltó ellentétben áll a nemzetközi feszültség enyhítésének feladatával, a csúcsértekezlet gyümölcsöző munkájához szükséges feltételek megteremtésével. Mindez elhangzott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán mondott beszédeimben, valamint az amerikai kormányhoz intézett külön tiltakozó jegyzékben. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma először azzal a képtelen verzióval állt elő, mely szerint az amerikai repülőgép állítólag véletlenül, minden kémkedési vagy diverziós cél nélkül sértette meg a szovjet határokat. Amikor azután e verzió nyilvánvalóan hazug voltát megcáfolhatatlan tények bizonyították be, május 7-én az Egyesült Államok külügyminisztériuma, majd május Síén a külügyminiszter a kormány nevében kijelentette, hogy az amerikai légierők az Egyesült Államok kormánya és személy szerint az elnök jóváhagyta programnak megfelelően katonai kémkedés céljából behatolnak a Szovjetunió területe fölé. Két nappal később maga Eisenhower elnök erősítette meg, hogy amerikai repülőgépek behatolása a Szovjetunió területére, az Egyesült Államok előre megfontolt politikája volt és marad. Az Egyesült Államok kormánya ezt a szovjet kormányhoz május 12-én intézett jegyzékében is kijelentette. Ezzel az Egyesült Államok kormánya durván lábbal tiporja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és az ENSZ alapokmányának magasztos elveit, pedig az alapokmányón ott szerepel az Egyesült Államok aláírása is. Most, amikor a négy hatalom kormányfői Párizsba érkeztek, hogy részt vegyenek egy értekezleten, felvetődik a kérdés: Lehet-e eredményesen tárgyalni és megvitatni az értekezlet előtt álló kérdéseket, amikor az Egyesült Államok elnöke nem ítéli el azt a kihívó lépést, hogy egy amerikai katonai repülőgép a Szovjetunió területe fölé hatolt. sőt ellenkezőleg, kijelenti: Az ilyen cselekmények továbbra is az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval kapcsolatos politikájához tartoznak. Miképpen lehet megegyezni egyik vagy másik kérdésben, amelynek rendezése szükséges a feszültség enyhítése, az államok közötti gyanakvás és hizalmatlanság kiküszöbölése céljából, amikor az egyik nagyhatalom kormánya nyíltan kijelenti, hogy politikájához tartozik a behatolás egy másik nagyhatalom határai mögé kémkedés céljából, következésképpen a hatalmak közötti feszültség fokozása céljából. Ilyen politikát csak akkor lehet folytatni, amikor az államok hadiállapotban vannak egymással. Világos tehát, hogy e politika meghirdetése eleve teljes kudarcra ítéli a csúcsértekezletet. De miképpen vehet részt a szovjet kormány a tárgyalásokon, amikor fennforog az a tényleges veszély, amelyet az Egyesült Államok kormánya teremtett azzal a kijelentésével, hogy továbbra is megsérti a Szovjetunió határait, amerikai gépek repültek és repülnek majd a Szovjetunió területe fölé? Ezzel az Egyesült Államok kormánya kijelentette, hogy folytatni szándékozik a szovjet állam szuverenitása elleni hallatlan és példátlan akciókat, holott a szuverenitás a nemzetközi kapcsolatok szent és sérthetetlen elve. Az elmondottakból következik, hogy az értekezlet sikere szempontjából fontos: A konferencián képviselt valamennyi hatalom kormánya nyílt és becsületes politikát folytasson és ünnepélyesen jelentse ki. hogy nem követ el egymás ellen semmiféle, az állami szuverenitás megsértésével egyértelmű cselekményt. Ez azt jelenti, ha az Egyesült Államok kormánya valóban kész együttműködni a többi hatalom kormányával a béke fenntartása és az államok közötti bizalom megszilárdítása érdekében, akkor először is — el kell ítélnie az Egyesült Államok légihaderőinek a Szovjetunióval szemben elkövetett megengedhetetlen provokációit, másodszor pedig le kell mondani arról» hogy a jövőben folytassa a Szovjetunióval szemben az ilyen cselekményeket és az efféle politikát. Magától értetődik: Az Egyesült Államok kormánya ebben az esetben köteles szigorúan felelősségre vonni azokat, akik közvetlenül vétkesek abban, hogy amerikai repülőgépek szándékosan megsértették a Szovjetunió államhatárait. Amíg az Egyesült Államok kormánya ezt nem teszi meg, addig a szovjet, kormány nem lát lehetőséget, hogy eredményes tárgyalásokat folytasson a csúcsértekezleten az Egyesült Államok kormányával. A szovjet kormány nem vehet részt olyan tárgyalásokon, ahol a felek egyike a hitszegést tette a Szovjetunióval kapocsolatos politikájának alapjává. Ha a szovjet kormány a jelen helyzetben részt venne az eleve kudarcra kárhoztatott tárgyalásokban, bűnrészesévé válna a népek megtévesztésének. A szovjet kormánynak viszont ez nem szándéka. Magától értetődik, ha az Egyesült Államok kormánya kijelentené, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem fogja repülőgépeivel megsérteni a Szovjetunió államhatárait, továbbá elítélné a múltban történt provokációs cselekményeket és megbüntetné az ebben közvetlenül bűnös személyeket, s ezzel a Szovjetunió a többi hatalommal egyenlő helyzetbe kerülne, akkor én, mint a szovjet kormány elnöke, hajlandó lennék részt venni az értekezleten és minden erőm lat- bavetésével közreműködnék sikerében. Az Egyesült Államokat vezető országnak tekintik a nyugati világban. így tehát az értekezlet jelenleg haszontalan. időfecsérlés és az országok közvéleményének félrevezetése lenne. Ismétlem: a jelen helyzetben nem vehetünk részt a tárgyalásokon. Mi csak egyenlő alapokon, mindkét fél számára egyenlő lehetőségek alapján vehetünk részt a tárgyalásokon. Szükségesnek tartjuk, hogy a világ minden népe, közvéleménye helyesen értsen bennünket. A Szovjetunió nem mond le a megegyezést célzó erőfeszítésekről és meggyőződésünk, hogy van lehetőség az ésszerű megegyezésre, de a jelek szerint nem most, hanem egy másik időpontban. A megegyezéshez azonban először is az szükséges, hogy az Egyesült Államok ismerje el: elitélendő az a provokációs politika, amelyet az országunk feletti „szabad" repülések politikájának nyilvánított, mondjon le erről a politikáról és ismerje be, hogy agressziót követett el, jelentse ki,, hogy sajnálja ezt. A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogyha nem a mostani 'amerikai kormány, akkor egy másik, ha nem a másik, akkor a harmadik megérti majd, hogy nincs más kivezető út, mint a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer békés együttélése. Vagy békés együttélés, vagy háború, amely pusztulásba sodorja azokat, akik most agresszív politikát követnek. Ezért nekünk az a véleményünk, hogy bizonyos időt kell hagyni a felvetődött kérdések lehiggadására és arra, hogy azok, akikre országuk politikájának meghatározásáért a felelősség hárul, elemezzék, milyen felelősséget vállaltak, amikor agresszív irányvonalat hirdettek meg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szemben. Ennélfogva véleményünk szerint nincs jobb kivezető út, mint az, hogy a kormányfői értekezletet, hatnyolc hónappal elhalasz- szuk. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is lankadatlan erőfeszítéssel törekszik a megegyezésre. Azt hiszem, hogy a közvélemény helyesen értelmezi álláspontunkat, megérti: megfosztottak bennünket a lehetőségtől, hogy részt vegyünk a tárgyalásokon. Az Egyesült Államok népéhez kívánok szólni. Jártam az Egyesült Államokban, találkoztam az amerikai nép különböző rétegeivel és mély meggyőződésem, hogy az amerikai nép egyetlen rétege sem akar háborút. Kivételt csak a Pentagonban ülő fé- keveszett kis csoport és az őt támogató militarista körök alkotnak, amelyek busás hasznot húznak a fegyverkezési versenyből, semmibe veszik az amerikai nép és általában minden nép érdekeit, s kalandorpolitikát folytatnak. Köszönetét mondok De Gaulle elnöknek vendégszeretetéért és azért, hogy lehetővé tette találkozásunkat Párizsban, Franciaország fővárosában. Becsüljük Nagy-Bri- tannia kormányának és magának Macmillan miniszterelnöknek az erőfeszítéseit is. Sajnáljuk, hogy e találkozót az Egyesült Államok reakciós körei az amerikai katonai repülőgépeknek a Szovjetunió felett végrehajtott provokációs repüléseivel megtorpedózták. Sajnáljuk hogy ez a találkozó nem vezetett azokra az eredményekre, amelyeket a világ népei vártak tőle. Ennek szégyene és felelőssége háruljon azokra, akik rablópolitikát hirdettek meg a Szovjetunióval szemben. Mint ismeretes Eisenhower amerikai elnökkel megállapodtunk, hogy Kölcsönösen ellátogatunk egymáshoz. Tavaly szeptemberben tettem is ilyen látogatást az Egyesült Államokban. Nagyon elégedettek voltunk ezzel a látogatással, azokkal a találkozókkal és beszélgetésekkel, amelyeket az Egyesült Államokban folytattunk. Ezért köszönetét mondottunk. Most az Egyesült Államok elnökén lenne a viszontláto- gatás sora. Megegyeztünk, hogy június 10-én érkezik hozzánk és arra készültünk, hogy illően fogadjuk a magas vendéget. Sajnos, a . Szovjetunió ellen elkövetett provokációs, agressziós cselekmények következtében most olyan körülmények alakultak ki, hogy nem fogadhatjuk az elnököt azzal az örömmel, ahogyan a szovjet emberek szokták fogadni a szívesen látott vendégeket. Ilyen örömöt az amerikai elnökkel szemben most nem tanúsíthatunk, mert az.amerikai katonai repülőgépek kémkedés céljából végrehajtott provokációs repülései a látogatás szempontjából nyilvánvalóan kedvezőtlen feltételeket teremtettek. A szovjet emberek viszont alakoskodni nem tudnak és nem is akarnák. Ezért az a véleményem, hogy el kell halasztani az amerikai elnöknek a Szovjetunióban teendő látogatását és akkor kell megállapodni a látogatás időpontjában, amikor majd megérnek rá a feltételek. Akkor majd a szovjet nép kellő örömmel és vendégszeretettel fogadhatja a magas vendéget, annak a nagyhatalomnak a képviselőjét, amellyel mi őszintén békében és barátságban akarunk élni. Azt hiszem, megért engem Eisenhower úr is, az amerikai nép is. A szovjet kormány kije- jelenti, hogy a maga részéről továbbra is minden lehetőt megtesz, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését, a bennünket ma még elválasztó problémák megoldását. Ennek során a béke megszilárdításának magasztos ügye vezére! majd bennünket a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése alapján — mondotta befejezésül N. Sz. Hruscsov. PÁRIZSI ESEMÉNYEK (Folytatás az 1. oldalról dóst” miképpen lehetne a lehető leghelyesebben eljárni, hogy „tisztázódjék, lehet-e józanságot és mértéktartást tanúsítva a mai zárt ülésen véget vetni a berepülésekkel kapcsolatos kérdéseknek, mivel ez lehetővé tenné a tanácskozás folytatását.’’ Eisenhower felszólalásának szelleme és tartalma azonban korántsem tanúsítja, hogy az Egyesült Államok valóban arra törekednék, hogy biztosítsa az értekezlet megtartásának lehetőségét. Eisenhower az Egyesült Államok agresszív cselekedeteinek elítélése és bocsánatkérése helyett, továbbá azon kötelezettségvállalás helyett, hogy a jövőben nem tűrnek majd ilyen cselekedeteket és megbüntetik a bűnösöket, ködös formában kijelentette: „a nemrégiben lezajlott incidens után ezeket a berepüléseket felfüggesztettük és nincs szándékunkban felújítani őket". Az ilyenfajta mellékesen tett Ígéret már csak azért sem hangzik meggyőzően, mert Eisenhower nyomban hivatkozott május 11-i nyilatkozatára és Harter külügyminiszter május 9-i nyilatkozatára, amelyekben, szavai szerint „világosan kifejtették az Egyesült Államok álláspontját a kémtevékenység kellemetlen szükségességéről”. Az Egyesült Államok elnöke azt bizonygatta» hovv az efajta kémtevékenységnek állítólag „nem voltak agresszív céljai”, de „biztosítani kellett az Egyesült Államok és a szabad világ biztonságát”. Ily módon az Egyesült Államok elnöke a gyakorlatban nem tanúsított készséget arra, hogy megvitassák e kérdést és valóban biztosítsák az értekezlet normális munkájának lehetőséjét. (MTI). Hruscsov kirándulása Sézannéba Párizs (MTI). Hruscsov kedden délelőtt kíséretével gépkocsin Sezanéba kirándult. A városka neve az első világháborúból ismert. — A máméi csatában itt álltak szemben németek és franciák és a franciák oldalán ott volt egy orosz egység is. Egyik katonáját Malinov- szkijnak hívják. A Szovjetunió honvédelmi minisztere számára a régi emlékek felidézését jelentette a keddi kirándulás, de Hruscsov és Malinovszkij jelenléte az egykori csatamezőn a francia közvéleményt is emlékeztette az első világháború francia—orosz fegyverbarátságára és arra, hogy Franciaország ma is maga mellett találhatja a Szovjetuniót, ha vezetői szorosabbra kívánják fűzni a két i ország közötti kapcsolatokat. \ Hruscsov most is kereste az alkalmat, hogy elbeszélgethessen . az egyszerű franciákkal. Áz országút«szélén egy • platán . kidöntésén fáradozó munkásokat vett észre. Megállíttatta gépkocsiját, kiszállt és beszédbe elegyedett velük. Nem elégedett meg ezzel, hanem kezébe vette fejszéjüket és hozzálátott a favágáshoz. A francia favágók láthatták, hogy a világ egyik legnagyobb hatalmát egykori munkásember vezeti akinek kezében ma is jól megáll a fejsze ... Külön futár vitte Hruscsov után De Gaulle tábornok írásbeli meghívóját, amely szerint a francia köztársasági elnök délután 3 órakor az Elysée-pa'lotában tanácskozni kíván a szovjet kormányfővel, Eisenhower elnökkel és Macmillannel. Az amerikai és az angol szóvivő a sajtóházban villám-sajtóértekezleten sietett közölni, hogy az amerikai elnök, illetve az angol kormányfő elfogadta a meghívást. Hagerty, az amerikai küldöttség szóvivője írásban közreadott nyilatkozattal sietett elébevágni Hruscsov és a francia köztársasági elnök esetleges találkozásának; a nyilatkozat szerint Eisenhower a délutánra összehívott négyes értekezletet a csúcs- konferencia hivatalos ülésének tekinti és azon az eleve elfogadott kérdések (leszerelés, berlini, stb.) lesznek a vita tárgyai. Ha Hruscsov részt vesz ezen az értekezleten, az amerikai elnök annak minősíti, hogy — visszavonta feltételeit. A sajtóház folyosóin megdöbbenéssel fogadták az amerikai nyilatkozatot, amely ismét azt bizonyította, hogy a gatesek Amerikája görcsösen ragaszkodik álláspontjához és a közvélemény elítélő állásfoglalása ellenére sem hajlandó megtagadni a légi banditizmust, nem akarja felelősségre vonni a kémkedésért felelőseket. Hruscsov — akit kirándulására yalóságos újságíróka- raván kísért el: nyugati, rádióállomások, hírügynökségek gépkocsijai követték árnyékként a szovjet kormányfőt és kíséretét —• azzal válaszolt, hogy ilyen körülmények között nem vesz részt a délután 3 órára egybehívott értekezleten. A szovjet kormányfő a déli órákban visszatért Párizsba és a Szovjetunió nagykövetségére hajtatott. Ebéd után a Grenelle utcát özönlötte el az újságírók hada. Egy rádió állomás folyamatos helyszíni közvetítést adott onnan és igyekezett elsőnek beszámolni arról, amikor elindul Hruscsov gépkocsija. A Chaillot-palotában a szovjet küldöttség konferencia-terme már 3 óra után megtelt. Száz és száz újságíró várakozott az esetleges Hruscsov — sajtókonferenciára — másfél órai várakozás után közölte a hangos beszélő, hogy a sajtókonferenciára most nem kerül sor... (MTI). A szovjet sajtó Hruscsov nyilatkozatáról — a szovjet közvélemény állásfoglalásáról Moszkva (MTI). Kedden valamennyi szovjet központi lap első oldalán közli N. Sz. Hruscsov párizsi nyilatkozatának szövegét. A lapok párizsi tudósításaikban elemzik, miért került sor erre a nyilatkozatra, ismertetik, hogyan fogadta a világ közvéleménye Hruscsov szavait. A Pravda fejlécében közvetlenül a lap címe mellett, vastagbetűs szedéssel közli: a Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Minszkben, Rigában, Sztálingrádban és más városokban tegnap megtartott népes gyűléseken és ösz- szejöveteleken a szovjet emberek egységesen helyeselték a szovjet kormányfő párisi nyilatkozatának szövegét. A Pravda párizsi tudósítói J. Francev, G. Ratiani és V. Nyekraszov hangsúlyozzák: a találkozót megelőző időszakban végrehajtott provokációkat előre megfontoltan hajtották végre, azzal a céllal, hogy megrontsák a normális államközi viszonyt, bonyolítsák a nemzetközi feszültséget, s megtorpedózzák . a csúcsértekezletet. A Szovjetunióban hétfőn az esti órákban kezdődtek meg a népes gyűlések, amelyeken a dolgozók megvitatták N. Sz. Hruscsov nyilatkozatát. Az esti és éjszakai műszakok dolgozói gyűléseiken egyöntetűen helyeselték, hogy a szovjet kormány határozottan követeli az agresz- szív politikai tevékenység beszüntetését. A gyűlések felszólalói hangsúlyozták: a Szovjetunió helyesen jár el, amikor ilyen körülmények között nem hajlandó a tárgyalóasztal mellé ülni mindaddig, amíg nem biztosítják az agresszív politika megszüntetését.
