Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-18 / 116. szám
1960. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A rajiba öntött valóság mesterei Épülettervezők — így hívják őket. Hogy milyen ez a mesterség? Lengyel Lajos, a Debreceni Tervező Vállalat szolnoki irodájának egyik csoportvezetője összeráncolt homlokkal gondolkozik a válaszon. — Ha azt mondom, hogy tudomány is, művészet is — bizonyára sokan meglepődnek. Pedig így van. A tervező irodák a tulajdonképpeni bölcsői a születő épületeknek. S a mi munkánk nemcsak abból áll, hogy elkészítjük a tervrajzot, az ezt megelőző ténykedés legalább any- nyira fontos, mint a jó tervrajz. Az épületek talajtani, statikai viszonyaitól a bonyolult matematikai számításokig, sokmindent kell tudnunk. Tervrajzot tesz elém. — Ez itt egy lakóház átalakítási rajza. Mert nemcsak „új” épületeket tervezünk. Most, miután egy kis „lélegzethez” jutottunk, mozi, lakóház s egyéb átalakítási, felújítási munkát is végzünk. — Például? — Az Ingatlankezelő Vállalat megrendelése 10 lakás- felújítás. Mezőtúron, Szele- vényen, Fegyverseken és Ve- ewsayssn mozi átalakítás, á szolnc 'i csónakház felemelésének és felújtásának terveit, vagy szintén Szolnokon, a Dózsa György, Beloiannisz, Thököly, a Vörös Csillag úton sorrakerülő lakások átalakításához készítünk terveket — Látom, sok a munkájuk annak ellenére, hogy az imént „lélegzetvételről1’ beszélt ... — Értem, mit akar kérdezni. Azt, hogy mit csináltunk „azelőtt” — vág közbe Lengyel elvtárs. Vichnál Pál mái» hozza is a mindent tudó füzetet, s alig győzöm jegyezni. A Szolnok megyei termelőszövetkezeteknek az idén 3, egyenként 102 férőhelyes és 19, egyenként 50 férőhelyes istállót terveztek. D ■> é’de- més a többit is megemlíteni: a 12, 2500 férőhelyes csibenevelőt, a 3 darab 30 és az egy darab 60 vagonos magtárt, az 5000 férőhelyes csibenevelőt... 140 százalék fölött teljesítették az első negyedévi tervet. Ám, ez a szám nem mond önmagában túl sokat. Ha viszont hozzávesszük azt a sok napot és hetet, amikor szinte éjt nap állá téve dolgozott nemcsak az eddig említett két tervező, hanem Puca Ferenc, Borók Alajos vagy Földi Szabolcs és Szendrei Zsigmondné rajzoló, hogy időben készen legyen a dokumentáció, már lehet némileg megközelítő fogalmunk az önfeláldozó munkáról. S a csoportvezető 1 ildog ember. Most főleg annak örül, hogy a jövő évi tsz- építkezések rajzmegrendeléseit időben megkapják, így már július-augusztusban hozzáfoghatnak a munkához. És szükség i., van erre, nemcsak az épületek határidőre való elkészítése miatt. — Több lesz az időnk, többet segíthetünk a helyszínen, ahol szükség van rá — magyarázta Lengyel Lajos. — És a tanulás! Az építő- és építőanyag-ipar „forradalma” nálunk is érezteti hatását. A falazó blokkok, panelek, üreges téglák alkalmazása, a korszert építési technológia sok új probléma elé állít bennünket, amit szeretnénk legalább olyan eredménnyel megoldani, mint az eddigieket. Egy másik irodában fehérköpenyes férfiak és nők állnak a rajztáblák sora mellett. Tussal, körzővel, vonalzóval „felfegyverkezve” lakótömböket, bérházakat, városképi terveket készítenek. A szemlélő nem is tudja, min csodálkozzék jobban: a precíz, részletes rajzokon, amelyeken a hálószoba, öltöző fülke, étkező, konyha és minden szükséges „komfort” látható, vagy pedig az igazi fővárosi í vegőt árasztó Sólyom, Magyar utcai — egyelőre csak papírra álmodott — lakótömb szépségén ... — Ez. még csak vázlatterv — magyarázza Bíró József, az egyik alkotó, aki Kovács József irodavezetővel és Bo- háty Lajos tervezővel készítette a tervet. Továbbmenve, a statikus tervezők irodájában, már a vasbeton elemek méretezőivei, a gépésztervezőknél pedig az új lakások, kórházak, iskolák villany, víz, csatornázási munkálatainak dokumentumba öntőivel találkoztunk. ... Épülettervezők — szóljunk róluk, gondoljunk rájuk is, amikor egy új épület, egy-egy szép utcasor alakul, épül szemünk előtt. Hisz’ az ő álmaik, munkájuk is szépítik, könnyítik a mi életünket, b. nA járási pártbizottság vándorzászlőt adományozott a járás legjobb úttörőcsapatának, meíy.et Domonkos György, a jászladányi úttörőcsapatvezető vett át Fekete Tibor elvt ársiói. Délután nagyszabású sportversenyeket bonyolítottak le a sportpályán. Képünkön a női 100 méteres síkfutók láthatók a cél előtt, S. Nagy Júlianna, Szőke Erzsébet Jászapátiból, Szécsi Gizella Hatvanból és Czakó Mária Jász• berénj-bőL , Mégegyszer a lenézésről Üzemeink feladatul kapták a közelmúltban, hogy dolgozzák ki a második ötéves tervvel kapcsolatos javaslataikat. A felsőbb szervek a helyi lehetőségek jobb kihasználását, a rejtett tartalékok feltárását várták ettől. A tervkészítés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy helyes volt ez a módszer, sok jó ötlet, javaslat került felszínre. Arra is ligyelmeztetnek azonban az eddigi tapasztalatok, hogy sokkal hatékonyabbá, megalapozottabbá Is lehetne tenni ezt a munkát. Azt például a legtöbb üzemben megértették, hogy nem új épületekbe kell fektetni a beruházásra szánt összegeket, hanem a meglévő épületek jobb kihasználására, a géppark korszerűsítésére, a gyártási költségek csökkentésére kell törekedni. Igen- ám, de ennek is sok útja van. Néhol arra törekednek, hogy nyugati importgépeket szerezzenek be. Egyáltalán nem örvendetes az ilyen törekvés. Mi követendő út? Elsősorban a hazai gyártmányú gépek üzembeállítása. Ma már ezek is felveszik a versenyt a nyugati árukkal. Persze, előfordul, hogy nincs elég belföldi gép. Ilyenkor azt kell mérlegelnünk, melyik országgal van élénk külkereskedelmünk, hogy ne csak a behozatal növekedjék, hanem a kivitel is. Ezért kell előnyben részesítenünk a szocialista világpiacot. Előfordult az is néhány üzemben, hogy a tervjavaslatot a műszakiak szűk köre készítette el. Nem akarjuk lebecsülni jószándékukat, de nem ez a követendő út. Arra kell törekedni, hogy egy-egy üzem kollektívájának közös ügyévé váljék a tervkészítés, — hiszen személyes érdekük ez. Nekik sem közömbös, hogyan alakul vállalatuk munkája a következő időszakban. Bizonyára sok hasznos javaslatot tennének a dolgozók, — lehet erre következtetni az újító- mozgalomból is — ha igényelnék segítségüket. E2ért kell a legegyszerűbb módot megtalálni a dolgozók véleményének kikérésére, legyen az termelési tanácskozás, brigádok létrehozásával való személyes megbeszélés, vagy bármi más. Egy a lényeg, egyre kell figyelni: a dolgozók nélkül nem lehet alapos tervet készíteni. Már utaltunk arra, hogy alaposan meg kell gondolni minden fillér felhasználását. Ezért kell ismételten szólni arról, bogy a beruházási kereteket ne lépjük túl, ne tervezzük nagyobb összeg felhasználását az üzem számára megadott arányszámnál. Egyszóval maradjunk a realitásnál, hiszen a népgazdaság rendelkezésére álló javak sem kimeríthetetlenek. Némelyik üzemünkben tapasztalható, hogy a második ötéves tervvel kapcsolatban vázlatot dolgozzanak ki, azt terjesztik a dolgozók elé. Megkönnyítik ezáltal javaslattételüket. Követendő jó módszer ez. így és minden egyéb módon arra kell törekednünk, hogy minél több ember véleményét sűrítő, hasznos tervjavaslatok kerüljenek a minisztériumokba. “f----Dr. Barta-ELNÖK — Dr. Barta János vagyok, községi állatorvos — így mutatkozott be hétfőn este Nagykörűben a kultúrotthon előtt egy magastermetű ember. Ezúttal otthon hagyta a hagyományos műszeres táskát, csak úgy jött el a Kul- túrotthonba, a Kossuth Tsz közgyűlésére. Üres kézzel. Azaz hogy mégsem. Magával hozta az állatorvosi főiskolán szerzett, diplomáját, az állattenyésztés terén szerzett gazdag ismereteit, szervező-, irányító képességét, s azt a szándékát, hogy búcsút mond — legalábbis pár évre — eddigi hivatásának. Mikor is kezdődött? Talán hét hónappal ezelőtt, amikor Borsos László, a nagykörűi Kossuth Tsz elnöke benyújtotta lemondását, s kérte: mentsék fel az elnöki funkció alól? Vagy még előbb, amikor mint községi állatorvos járta a határt és látta: rosszul helyezték el az épülő ötven férőhelyes istállót, meg ugyanúgy, az állategészségügy szempontjából legelőnytelenebb kelet-nyugati fekvésben akarták megépíteni a sertésfiaztatót is. Nem nézhette tétlenül, közbeszólt, érvelt, vitázott, végülis elfogadták javaslatát. Mint élesszemű, a mezőgazdasághoz értő ember, csak úgy magán- szorgalomból megvizsgálta: miért fejlődik gyengébben az árpa a javított területen. És rájött, hogy a talajjavító vállalat bizony hanyag munkát végzett, mert agyag helyett sárga homokot hordtak a szikre. Látta reggelente a tanyaközpontban ácsorgó embereket is, akik még hét óra múltával sem tudták, hol és mit fognak aznap dolgozni. Innen már csak egy lépés a következtetés: nem jól van ez így, rossz a munkaszervezés. Véleményének többízben hangot is adott. Be-bejárt az udvarokba, beszélgetett az emberekkel. Szinte benne élt a tsz mindennapi problémáiban; Tudták ezt róla a község vezetői, de azt is, hogy igen komoly szervezőképessége van. Erről nem egy alkalommal meggyőződtek. Dr. Barta János apja szegény zsellér- ember volt, napszámos. Ahogy mondani szokás: más lába kapcája. Fia 17 éves korában Budapestre került a fővárosi villamosvasúthoz, ott dolgozott nyolc évig. Közben jött a felszabadulás, kitárultak az egyetemek kapui a szegénysorsú, de tehetséges fiatalok előtt is. Barta János szakéretségit végzett, majd az egyetemre került és 1956- ban megkapta doktori diplomáját. Két év óta dolgozik a községben, mint állatorvos. Ilyen előzmények után a község vezetői azzal a javaslattal álltak elébe: vállalja el a Kossuth Tsz elnökségét. — Hogyan? Hagyjam ott a hivatásomat, amiért annyi évig tanultam? — hökkent meg. Aztán mégis belátta: szakképzett állatorvost könnyebben tudnak „szerezni”, mint rátermett tsz-elnököt. Most pedig az új tsz-ek gazdasági és szervezeti megerősítése a legfontosabb. Itt van rá nagyobb szükség. A faluban rögtön szétfutott a híre. Természetesen ez lett a legfontosabb beszédtéma, mert nagy dolog ám az elnökválasztás! — Útfélé, nadrágos ember, — dünnyögte egy idős bácsi a közgyűlésen. — Minek az nekünk? — Aztán majd lenéz bennünket! — tódította egy másik. — De csak hadd jöjjön! — rikkantott egy asszonyka. — Se komája, se sógora. Legalább egyenlő lesz neki mindenki, nem úgy, mint az eddiginek. — Csak az van ellene, aki nem szereti a határozott, szilárd vezetést. Ne attól féljünk, hogy kezel bennünket, hiszen ő is a mi fajtánk, ha nem is Körűben született; hanem attól, hogy ha jól beválik, majd „kiemelik" és megint nézhetünk másik elnök után. Azt mondom válasszuk meg, amíg meg nem gondolja magát — érvelt egy középkorú parasztembei, Sorra hangzottak a vélemények, pró és kontra és amikor szavazásra került a sor, magasbalendültek a karok: Dr. Barta Jánost elnökké választotta a Kossuth Tsz taggyűlése. Megyénkben ez az első eset hogy diplomás, más foglalkozású ember a párt hívó szavú, a otthaCT”;a hivatását és elnökséget vállaljon egy térni-, iszcvet kezet ben. így esett meg az is, hogy este nyolckor megismerkedtem egy állatorvossal és tizenegykor így búcsúztam tőle: — Viszontlátásra, elnök\ elvtárs, Patkós = ATörökszenf miklósi Mezőgépgyár új terméke a Budapesti Ipari Vásáron Képek a jászapáti ifjúsági taláitozírü A találkozón Komócsin Zoltán elvtárs mondott ünnepi beszédet. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár által készített palántázógép a múlt évi Budapesti Ipari Vásáron országosan második díjat, a vidéki mezőgazdasági gépgyárak között pedig első díjat nyert. Azóta országszerte használják a jól bevált palántázógépet. A gépgyár mérnökei, technikusai most újabb meglepetéssel készülnek a Budapesti Ipari Vásárra. Elkészítették az Orkán tipusu jár- vasilózó és szárzúzógép prototípusát. Ezt már el is küldték, s közben a prototípus műhely kollektívája elkészített- még két gépet, amit a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézethez küldenek el kipróbálásra. Az új gép segítségével elvégezhető a tavaszi és őszi zöldtakarmányok betakarítása, a burgonyaszár eltávolítása, de alkalmas a kukoricaszár letakarítására is. Egy külön tartozékkal az Orkán típusú járvazuzó a silókukorica betakarítását is el tudja végezni. Teljesítménye növényféleségektől függően 1.5—4 kát. hold óránként. A zúzalék hossza a gép sebességétől függően 6—18 centiméter. Az új gép rendkívül egyszerű, üzembiztos és bármilyen 40 lóerős hidralikus erőgéppel működtethető. Kezelése különös. szakértelmet nem kíván. Üzemeltetését a traktor- vezető biztosítani tudja. Holnap lesz a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Május 19-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik a Hazafias Népfront megyei küldött értekezlete, Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Házban. (Ságvári E.- út). Csótó István, a HNF megyei elnöke számol be a népfrontmozgalom helyzetéről, munkájáról. Ismerteti milyen feladatok várnak a népfront munkásaira a szocializmus építésében. Ezt követően a megyei népfront-bizottság és a kongresszusi küldöttek megválasztására kerül sor, A felvonulók színpompás menetét a jászkiséri gépállomás ötven motorosa nyitotta meg,
