Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

1960. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Járási ifjúsági találkozó Jászapátiban Május 15-én, vasárnap egésznapos járási ifjúsági találkozót tartanak Jászapáti n. A találkozón gazdag program várja a fiatalokat és a járás minden dolgozó­ját. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes felvonulás a Gimnázi­umtól* tíz órakor díszünnepség, melynek előadója: Komó­csin Zoltán elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára lesz. Délután 3 órától sport és kultúrműsorokon szórakoz­nak a fiatalok. Birkózó bemutatót, röplabda villámtor­nát, torna-, ökölvívó bemu tatókat tartanak. Ezentúl lesz atlétikai verseny, járási úttö rő négytusa, MHS íjász és modell motorcsónak bemutató. Délután 5 órától kultúrműsort adnak a járás leg­jobb csoportjai. Este 8 órától pedig táncolnak. Iskolák és termelőszövetkezetek barátsága Megyénkben a kapcsolatok új formája éled a termelő­szövetkezetek, valamint a közép- és általános iskolák tanulói, nevelői között. Köl­csönös patronálási szerződé­seket kötnek, amelyben mindkét fél kötelezettséget vállal magára. A jászberényi leánygimná­zium például a helybeli Ha­ladás Termelőszövetkezettel ápolja barátságát. Az iskola tanulói. 4 kh. cukorrépa meg­művelését vállalták, azonkí­vül minden két hétben egy napot töltenek a közös gazda­ságban. A szövetkezet vi­szont arra törekszik, hogy részleteiben megismertesse a termelőszövetkezeti életet a középiskolásokkal. A törökszentmiklósi Hu­nyadi-úti általános iskola ta­nulói és nevelői a város má­sodik legrégibb szövetkeze­tével, a Petőfivel kötöttek Repülő tojások - kényelmes kacsák Repülő csészealjakról már hallottunk, repülő kutyák is vannak. Kis történetünk fő­szereplői azonban repülő ka­csatojások. Czinege Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság első tit­kára kint járt a Szovjetunió­ban. A Komintern Szovhoz- ban látott egy kacsafajtát, ami a Pekingi és az Vkrain- szkaja IL keresztezéséből származott. Az új „hibrid” állat elég nagy testű és szinte hihetetlenül jó tojó — 230— 250 az évi tojáshozama. Czi­nege elvtárs talán csak any- nyit mondott: — Bizony, nálunk is elkel­ne ebből a fajtából! A szovhoz igazgatója meg­ígérte, hogy „alkalomadtán” majd küld néhány tojást. Tudni kell, hogy a kacsatojás a szállításra rendkívül érzé­keny. Ha kosárban beviszik a piacra, már képes elveszí­teni életképességét és nem kel ki. Nos, a szovhoz igaz­gatója ötletesen oldotta meg a kérdést. Ügy három héttel ezelőtt Moszkvából Buda­pestre érkezett a szovjet nagykövetség egyik tagja es az igazgató rábízta a kényes tojásokat. Pestről Magyari András fm. miniszterhelyet­tes luxusautón hozta tovább és adta át a szolnoki keltető- állomásnak. A gondos csomagolásnak és a rázkódásmentes szállítás­nak köszönhető, hogy a tojá­sok kibírták a több, mint 2000 kilométeres utat, mert teg­napelőtt 200 tojásból kikelt 120 kiskacsa. Az értékes aján­dékot megosztva a fegvemeki Béke és Vörös Csillag Tsz kapta meg és — szintén sze­mélygépkocsin — már ki is szállították a baromfitelepre. Kiss Dezső megyei törzsál­lattenyésztő véleménye sze­rint a 120 kacsából egy új, to­jástermelő törzstenyészet vál­hat, aminek pár év múlva a tésztagy&rak látják majd hasznát, mert a kacsatojás közvetlen emberi fogyasztás­ra alkalmatlan, kői s* szerződést. A tsz-tagok gyer­mekei zömmel ebben az is­kolában tanulnak, így a kap­csolat még elevenebb. A tél folyamán például filmvetí­téssel egybekötött közös ta­nyázóesteket rendeztek. A közelmúltban rendezték meg a záró tanyázóestet, amikor is a nevelőtestület énekkara és zenekara köszöntötte a szövetkezet élenjáró dolgo­zóit. Az iskola tanulói borsó­földet kaptak művelésre a szövetkezettől és részt vesz­nek az egyéb időszerű nö­vényápolási munkákban is. Tanulók és nevelők megírták a közös gazdaság történetét és azt az órákon ismertetik. A jó együttműködés ered­ménye, hogy a most végző nyolcadikosok közül többen a termelőszövetkezetbe men­nek dolgozni, de számosán jelentkeztek a mezőgazdasá­gi technikumba is. liiiinmiiiiiiiniimiiiHMmitiiHitiimimimii Tizennégy korszerű javítóműhely épül a gépállomásokon A gépállomásokon az idén 14 korszerű műhely építését kezdik meg. Mivel saját gé­peiken kívül a termelőszövet­kezetek erő- és munkagépei­nek javításában is résztvesz- nek a gépállómási szakembe­rek, ebben az esztendőben jelentős mértékben növelik a szerszámgépparkot is. Eszter­gából, fúrógépből, marógép­ből és más javítógépekből összesen I89-et kapnak, — (MTI) T a A hosszgyalu mellett... Semmi újság nincs ná­lunk — válaszol kérdésünkre az Aprítógépgyár főmérnöke. Körülnéz a szerelőcsarnok berendezései, az összerakásra váró alkatrészek között, s az egyik nagy gépre mutat: — Esetleg írhatna az ú'4 10-es törőről. Sokkal korsze­Azt a munkát, melyet a régi gépen 30—40 óra alatt végez­tünk el, most 25—30 perc alatt megcsináljuk. — Egyszerű a kezelése? •— Hát, meg kell nézni, hová nyúl az ember, 46 kap­csoló van a gépen. rűbb az eddig gyártottaknál, jóval kevesebb anyag kell hozzá. — Hát ezek a nagy palás­tok? — A 75 méteres óriáske­mence alkatrészei. Néhányat már a rendeltetési helyre szállítottunk, kezdődhet a szerelés. — A múltkor láttam, nagy­teljesítményű hosszgyalu érkezett a Szovjetunióból. Dolgozik már? — Hogyne. Keresse meg Hodosi Sándort, az kezeli most. Elindulok a forgácsoló rész­leg felé./ A csarnok „járda- szegélyén“ új — legalább 8 méter hosszú — csúcseszter­ga üzembeállításán szorgos­kodik néhány ember. A hossz- gyalunál javakorabeli férfi nyújtja kezét az üdvöz­lésre. — Hódosi Sándor — mutat­kozik be. Mellette két társa, Kispál István és Molnár Ist­ván. — A három okos, — mutat magukra Hódosi Sándor — így hívnak bennünket, mert csak arra mondjuk, hogy jó, amiről saját magunk is meg­győződünk, — Együtt dolgoznak? Most néhány napig együtt, mert még tanulunk. Alig egy hete helyezték üzembe a gépet, s alaposan meg kell ismerni, mire egye­dül kezelhetjük, — Mennyibe kerül egy ilyen hosszgyalu? — Legalább két és félmillió forintba, de megéri, 6x2 mé­teres anyagot is szépen meg lehet munkálni. Egyszerre 6 késsel is tud dolgozni. Mo­dernebb, mint az a másik — mutat Hódosi a szomszédos, szíj tárcsás gépre. — Azon dolgoztunk eddig. — S md a különbség a kettő között? — Itt nincs szijjáttétel, ten­gelymeghajtás van. S az is érdekes: 16 motort szereltek erre a gépre. A teljesítmény­ben érződik is ennek hatása. — A gyerekek követik-e apjuk mesterségét? Hódosi Sándor nevet, a fejét rázza: — kertészeti fő­iskolára jár a fiam, most harmadéves. — Hogy lehet az? Általá­nos tapasztalat szerint ipari munkások gyermekeit inkább a műszaki pálya vonzza. —- A virág, a növény az istene. Már kiskorában azon kaptam egyszer, hogy cukrot dugót a földbe. Aztán magya­rázta, „elültetem, hogy meg­nőjjön és csokit teremjen Jól tanul, szeretik az iskolán. A jövő hónapban három hét­re Bulgáriába is kiküldik ta­nulmányútra. — Az előbb azt mondták, most „tanulnak” a gépen. Hogyan alakul a fizetésük? <— Az átlagkeresetet kapjuk — 1800—1900 forintot. A jövő hónapban már teljesítmény után. — Nem félnek, hogy az új gépen nem keresnek annyit, nem tudnak olyan magas szá­zalékot elérni, mint a régin? Hódosi Sándor elneveti magát: nem, nem félünk, sőt... Megírhatja, elhatároztuk, hogy megalakítjuk a hossz- gyalun dolgozó szocialista munkabrigádoL — sb — Ötven országban ismerik a lengyel gyalugépeket Növekszik Lengyelország gyalugépgyártása. A népi de­mokratikus Lengyelország jelenleg a 11—12. helyet fog­lalja el a világon gyalugé­pek gyártása és exportja te­kintetében. A lengyel gyalu­gépeket több mint 50 ország­ba exportálják. A Varsóban megtartott tudományos mű­szaki gépgyártási konferen­cia határozatai értelmében, az elkövetkező ötéves terv­ben lényegesen kiszélesítik és megváltoztatják a külön­böző géptípusok gyártását és választékát. Nagy figyelmet fordítanak majd a telje­sen új gépek gyártására. Je­lenleg például újtipusu gép készül az acél ultrahanggal való megmunkálására. A len­gyel gépgyártás 1965-ig kö­rülbelül 130 újtipusú gép gyártását kezdi meg. Az igazgatói dicséret mellé meleg kézfogás Nem ismerem Kiss Cy. Sándort. Nem tudom, mi­lyen a termete, a haja szö- ke-e, vagy barna. Nem is ez a fontos, hanem az, hogy becsületes, jó szívű fiatal­ember. Ha nem így lenne, bizony zsebrevágta volna a talált pénztárcát, mit sem törődve azzal, hogy egy dol­gozónak, vagy talán egy családnak nagyon hiányzik az elvesztett pénz. Ű nem így cselekedett... Szolnokon, az Ady Endre utcán találta a pénztárcái Kiss Gy. Sándor, az Erdő- gazdaság traktoros gépé­sze. Az okmányok szerint a 190 forint és az iratokat tartalmazó pénztárca a Járműjavító egyik lakato­sáé volt. A becsületes meg­találó — rá valóban illik ez a jelző — a talált tár­gyat átadta Éliás Lajos gépkocsi előadónak, hogy továbbítsák tulajdonosá­nak. Ennyit tudok a történtek­ről. Ennyit mond el az a pár soros levél, amelyben Vilcsek János, a Szolnok megyei Állami Erdőgazda­ság igazgatója igazga­tói dicséretben ré­szesítette Kiss Cy. Sándor KlSZ-tagot, akit így isme­retlenül is meleg kézfogás­sal üdvözöl: N. K. Néhány jótanács állattenyésTlohnek Átmeneti takarmányozás A teleltetés utolsó heteiben a zöldtakarmányozásra való átté­rés helyes megszervezése nagyon fontos feladatot ró minden ál­lattenyésztőre. A téli takarmá­nyozás után a zöldtakarmányok termelés-növelő hatását csak az esetben tudjuk jól és mielőbb hasznosítani, ha az állatok he­lyes előkészítésével és a zöld­etetés bevezetésével kiküszöböl­jük az egyébként fellépő átme­neti zavarokat. A zöldtakarmányozásra való áttérés a legtöbb termelőszövet­kezetünknél már megkezdődött, azonban azt ' tapasztaljuk, hogy ez- sok helyen nem elég szaksze­rűen történt, úgyhogy időleges zavarok, termelés-csökkenés kö­vetkezett be. A hibák megszűn­tetése és a zöldtakarmányozással elérhető nagyobb termelés bizto­sítása céljából 30. alábbiakat ja­vaslóim A zöldtakarmányok etetését fo­kozatosan kell bevezetni. Leg­célszerűbb a hozzászoktatást szecskázott zölddel, — valamint szecskázott széna-, vagy szalma- keverékkel megkezdeni. Egy-két napig csak a déli etetésnél ad­junk zöld- és szalmaszecska ke­veréket az állatoknak. Reggel és este pedig ugyanazt etessük, amit egyébként. — A következő két-három napon a déli és esti, majd ezt követően, minden ete­tésnél szecskázott keveréket etes­sünk. A zöldtakarmány és a szalmaszecska hossza 4—5 cm le­gyén. A zöld- és száraztakarmá­nyok arányát úgy állapítsuk meg, hogy abban fokozatosan emelkedjék a zöld mennyisége és egy hét elteltével már csak körülbelül 10 százaléka legyen szalma az össztakarmány súlyá­nak. így részint a zöld etetések fokozatos bevezetésével, részint C Irány: a Budapesti Ipari Vásár a zöldtakarmány mennyiséginek ugyancsak fokozatos emelésével 8—10 nap alatt szoktatjuk hozzá az állatokat a zöldtakarmányhoz. Az állatok a zöldtakarmányo­kat szálasán szívesebben fo­gyasztják és abból így többet képesek megenni, mint szecskáz­va. Azonban takarmányozástech­nikai és takarékossági okokból mégis feltétlenül szecskázva etessük a zöldet. Különösen áll ez az őszi keverékekre. A tisztán etetett zöldtakarmá- nyokbpl többnyire nem esznek jóllakásig az állatok, különösén a tehenek és a zöldtakarmányok alacsony szárazanyag-tartalma miat összességében kevés száraz anyagot fogyasztanak. Emellett a zöldtakarmány gyorsabban emésztődik és távozik a gyomor- és bélrendszerből. Célszerű tehát a szecskázott zöldtakarmányok­hoz még az átmeneti takarmá­nyozás után is — különösen te­heneknél — két-három kilo­gramm szecskázott szalmát ke­verni,. hogy a száraz anyag, va­lamint a szénhidrát-hiányt némi­leg pótoljuk. Zöldtakarmányozás megkezdése után, amint lehet zöld lucernát, is etessünk, különösen tehené­szetben, de növendékeknél is, a fehérje-arány javítására. A zöldtakarmányokat a szarvas- marhákkal frissen etessük, a pillangósokat kissé fonnyasztva. Különösen puffasztó hatása van a pillangósoknak, ha túl fiata­lon, vagy harmatosán kaszáljuk, méginkább, ha kaszálás után bemelegedve adjuk az állatok­nak. A puffasztó hatás miatt a pillangósok etetése után közvet- leniiT ne itassunk. Megkezdődött a legeltetés Is. Gyakran elkövetett hiba, hogy a jószág legtöbbször az istállóból I egyenesen a legelőre kerül, így ( persze az első órákban, illetve az első napokban nem legel ren- j desen, hanem a hosszú téli istál­lózás után nem győzi magát ki­tombolni, miközben letiporja az értékes, zsenge legelőt. A lege­lőre való kihajtás .előtt pár na­pig jártatni és összeszoktatni kell az állatokat olyan helyeken —* például széles utakon, kopár területeken — ahol. kárt nem tesznek. A legeltetési idény alatt, nagyobb esőzés után, bár­milyen nehezen is oldható ez meg, míg a talaj fel nem szik­kad, nem szabad a legelőt tip- ratni. A gyengébb fűhogamú le­gelőkön kezdettől fogva, a. nyár derekától kezdve pedig nálunk általában minden legelőn gon­doskodni kell megfelelő takar- mánykiegészítésről, mert külön­ben igen nagy erőállapotbeli és termelési visszaesés következik be. Az állatok nyári tartásra való helyes előkészítésével, a zöldta­karmányozásra való fokozatos áttéréssel — a fenti tanácsok betartása esetén — ki tudjuk kü­szöbölni az erőállapot átmeneti leromlását, a termelés időleges csökkentését és esetleg egyéb, — főleg egészségügyi zavarok fellé­pését. Magas László megyei főáUattenyésztő Exporthajókra készül az óbudai és a Gheorghiu Dej hajógyár részére távvezérlő kapcsolóberendezés. Ké­pünkön Rigó Ferenc a berendezést összeszereli. S ami már elkészült. Az ipari vásáron bemutatják a tíz állomásos telep nélküli telefonközpontot. Ez szintén ha­jókra készült. Békefi József né a készüléket ellenőrzi út- bainditás elölt. kívül milyen régi, de egy­úttal tökéletesített berende­zést visznek a vásárra? — Már a tavalyi mezőgaz­dasági kiállításon nagy si­kert aratott a 44 vonalas számjelzőberendezés, amely relével működik, s nemcsak a hajókon alkalmazható, ha­nem az építő- és más ipar­ágakban is. Uj, szebb kivi­telben láthatja majd a kö­zönség a 75- és 100 wattos erősítőberendezéssel kombi- j nált zenegépünket is. Cé­lunk új piacok, új megrende- , lök találása, de emellett sze­retnénk megyénk ktsz-ei- nek munkájának jó hírnevét is tovább öregbíteni a Buda­pesti Ipari Vásáron — mon­dotta befejezésül Búza Fe- reno. séges előállítási anyagot eddig Nyugat-Németország- ból és a Szovjetunióból im­portáltuk, mi most hazai anyaggal oldottuk meg a gyártást. A telefonközpont biztonsági berendezés és áramforrás nélkül, induktor- ral működik a hajón, s első­sorban a Szovjetunió részé­ről mutatkozik nagy érdek­lődés iránta. Bemutatjuk diszpécser-telefonunkat is. Ez a mikrofonnal és hang­szóróval felszerelt készülék a hajó diszpécserkabinjából központilag irányítható. A távbeszélő elektromos kap­csoló elsősorban a csónak­motorok vezérlésénél alkal­mazható. — Az új gyártmányokon gyár, vagy az Aprítógépgyár és nem is más hasonló, ko­moly sikereket elért üzembe látogattunk el, hanem egy kevésbé ismert üzembe, a karcagi Általános Szerelő- és Javító KTSz-be. A KTSz elsősorban személy- és te- herhajók híradástechnikai berendezéseinek készítésével foglalkozik, így hát érthető Búza Ferenc műszaki vezető alábbi kijelentése: — Profilunknak megfele­lően, az elmúlt évekhez ha­sonlóan most is híradás- technikai cikkekkel jelent­kezünk az ipari vásáron. Ér­demes ezek között megem­líteni a telep nélküli tele­fonközpontot a hozzátartozó készülékkel. Ennek jelentő­sége abban áll, hogy a szük­Egy hét múlva kerül sor a magyar ipar számára im­már hagyományossá vált, szokásos seregszemléjére, a Budapesti Ipari Vásárra. Me­gyénk üzemei, vállalatai is készülnek a nagy esemény­re, hogy legjobb, legszínvo­nalasabb gyártmányaikat, konstrukcióikat bemutassák mind a hazai, mind pedig a külföldi szakembereknek, s az érdeklődőknek. Mond­hatjuk nyugodtan, hogy Szol­nok megyében is szép ha­gyományai vannak az ipari vásárnak, igen sok termék itt vált ismertté, innen indult a nagyvilágba a hírnév, a hó­dítás útjára, dicsérve alko­tóit. Ezúttal nem a jászberényi Fémnyomó- és Lemezáru-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents