Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

4

SEOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1980. május 14.

Villáminterjú

három cipőgyári fiatallal

Hogyan élnek, mik a terveik, hogyan látják a jövőjüket?

Nemrégiben a Martfűi Tisza Cipőgyár KISZ szervezete felmérte a gyár KISZ-tag- jainak szociális- és kulturális helyzetét. Hasznos dolog lenne betel inteni a felmérés eredményeként kialakult statisztikai jelentésbe, ám úgy gondoljuk, még hasznosabb, ha személyesen kérdezzük meg a gyár . néhány fiatalját afelől, amire a helyi KISZ 'izottság is kíváncsi volt.

4 tűzőnő álma

lágyán él például P. Mol- nt Magda? — tettük fel a .íórdést, a 38/B műhely oalerina-szalagján dolgozó munkáslánynak. P. Molnár Magda — miközben gyorsan, ügyesen végezte munkáját a cipőfelsőrész tűzésén — elmondotta, hogy öten vannak testvérek, de az már nem okoz túl sok gondot a családban. O például havi 1200— 13C0 forintot keres, a leány- szállásban lakik, ami 40 forintba kerül. Az ebéd ára szintén olcsó, mindössze 3.50 s a havi étkezési kiadás általában 400—500 forint.

— Bennszülöttnek érzem magam a gyárban — újságolta. — öt éve vagyok Itt szakmunkás, két évig ugyanitt tanultam a szakmát az általános iskola elvégzése után.

nál is többet, forintot ér. Spá- czai Gyula elégedett ember, annak ellenére, hogy sok vágya, terve, ambíciója nem valósult még meg.

— Sajnos, szüleim betegek, ezért nem tudtam tovább tanulni a műszaki egye temen, kellett a pénz a házhoz. Gépészmérnök szerettem volna lenni. A gyárba 1951- ben kerültem tanulni, itt éltem, dolgoztam egészen 1958- ig, s innen mentem tavalyelőtt katonának, majd leszerelés után ide jöttem vissza.

— Halljuk, nemsokára megnősül. Árulja el, milyen anyagi lehetőségekkel indul ma egy cipőgyári fiatal a házasságba?

— Menyasszonyommal már évek óta takarékoskodunk, ami azt jelenti, hogy kettőnk havi háromezer forintjából kétezret félreteszünk.

— S ezer forintból meg tudnak élni?

— Ha takarékoskodunk, igen. Olcsó a lakás, a koszt, s a többi kiadást bizony megnézzük, mire fordítjuk. Most elsősorban bútorra gyűjtünk az új lakásba, amelyet a cipőgyár biztosit majd a részünkre.

— S ha mindez megvalósul, elégedett lesz? Nem akar már tovább tanulni?

Spáczai Gyula csodálkozva néz rám.

— Dehogynem! Most járok a cipőipari technikum levelező tagozatának az első évfolyamára. ■ Ha elvégzem, megpróbálkozom az egyetemmel, s úgy tervezem, hogy 30 éves koromra megszerzőm a mérnöki diplomát.

Örömök, gondok remények

— ezt a címet is adhattuk volna írásunknak. Három fiatal életéből mutattunk be néhány tényt, minden szépít- getés nélkül, úgy, ahogy ők elmondották. Mindegyiktől megkérdeztük azt is, hogy milyen gondokkal, problémákkal küszködtek szüleik, amikor annyi idősek voltak, mint most ők. Hogy erről mit mondtak, nem nehéz elképzelni. De hát ez már külön téma. amit szintén érdemes lesz megírni.

Újtipusú színház tervei

Nyikolaj Akimov hírneves szovjet rendező elkészítette egy újtipusú színház- épület terveit. Akimov úgy véli, hogy a jelenlegi forgószínpad bizonyos mértékben megköti a rendező alkotó lehetőségeit és fantáziáját, s ezért forgószínpad helyett a nézőteret övező széles gyűrűt javasol. A színpad e gyűrűnek csupán egyetlen szeletét foglalná el. Az 5 méter széles gyűrű, amely körbefut a színházépületen, tulajdonképpen egymás mögött elhelyezkedő két gyűrűre oszlik, s mindkettő az óramutató járásával megegyező és azzal ellentétes irányban is forgatható. A gyűrű egy alagútban kapna helyet, — amely a színház épületét veszi körül és a színház építészeti struktúrájának fő elemévé válik. Ebben az alagut- ban végzik, a néző szeme elől elrejtve a színmű egész díszletezését.

A néző a normális színpadot látja, azzal a különbséggel, hogy a színpad portálja szabályozható, szélessége 18 —20 méterig növelhető.

Ruben Szimonov, Valen- tyin Plucsek, Nyikolaj Petrov, Szeräfima Birman neves moszkvai rendezők elismerőleg nyilatkoztak Akimov terveiről.

— b. gy. —

C Kulturális szemle Tiszafüreden

Csak úgy mellesleg jegyez- e meg, hogy nyolc pór cipőié, két ballonkabátja, gyárba járó, hétköznapi és vasárnapi nagykabátja,, több mint tíz öltözet ruhája van. Amikor a staff rung ja felől érdeklődtünk, így válaszolt:

— Még ninas vőlegényem, de ha lesz, egy év alatt össze tudom gyűjteni a bútorra valót is.

— Mit csinál szabadidejében?

— Rendszeres látogatója vagyok kultúrotthonunk rendezvényeinek. Szeretek táncolni, olvasni, utazni — a hús vétót is Budapesten töltöttem.

Aki házat épít

Török Ferenc, a 34/A műhely segédművezetője szerint a műhely dolgozóinak havi átlagkeresete 1700—1800 forint. Persze, ez átlagösszeg, s vannak, akik jóval kevesebbet vagy jóval többet kapnak. Közéjük tartozik Ku- peczkl Lajos kéregpréselő is.

— Mit tudott eddig venni, hogyan tud megélni havi 1200—1300 forintból? — tettük fel a kérdést Kupeczld Lajosnak.

— 1957 óta dolgozom a cipőgyárban, s nem túlzók, ha azt állítom, hogy elégedett vagyok. Van két öltöny ruhám, két pár cipőm, egy kabátom, egy ballonom.

— Szerintünk ez kevés — vetettük közbe.

— De csak látszólag! — vágott szavunkba Kupeczki Lajos. — Mert az én fizetésem is benne van két bátyám Pannónia motorkerékpárjában, s a takarékban Is van ötezer forint „spórolt” pénzem. Most Családi összefogással házat építünk, s leszerelés után (bevonulás előtt állok ugyanis) megítélésem szerint igen jók a kilátásaim Lesz 1 altásom, ruhám a nősüléshez. s azt hiszem, hogy jó asszonyt sem lesz nehéz találni...

Ketten élnek 1000 forintból

'Nem, nem káprázik az olvasó szeme, s a nyomdász is jól szedte ki az alcímet. A szereplők közül az egyikkel szintén a cipőgyárban és szintén a 38-as műhelyben találkoztunk. Spáczai Gyulának hívják. Kék munkaköpenyben gépe mellett állva, ki tudja, hányadik női balle- rinát formázta azon a napon. Sietett, hiszen egy nősülés előtt álló fiatalembernek minden perc még az aranyZászlódísz, virág, udvarias rendezők várták a járás községedből és a kunhegyesi járásból érkező dalárdákat, zenekarokat.

„Köszöntjük a dalos- és muzsikustársakat!” — olvashatták üdvözlésül a leányiskola falán, ahol gyülekeztek. Plakát is hirdette az eseményt, de lehetett-e volna jobb propaganda, mint az a felvonulás, amellyel a zászlós és egyenruhás hatszáz főnyi sereg végighaladt Tiszafüred főutcáján?

Kis . kultúrházunkban — ilyenkor még jobban érezzük, milyen kicsi — az összegyűlt közönség első tapsa azért hangzott el, mert a KISZ kedves gesztusként az édesanyáknak ajánlottá fel a műsort.

Első számként összkart ígért a konferáló Bende Klára úttörő pajtás. De hogyan is fér fel hatszáz ember és három zenekar? Megtudtuk, mikor a Szolnok megyei népdalcsokor refrénjét a nézőtér két oldaláról zengte vissza a kórus egy része. A panoráma filmet juttatta eszünkbe ez a módszer.

Az éneket zene követte. Először a Szitái Rudolf által vezetett tiszafüredi fmsz-ze- nekar játszott. A kunmadaras! népi zenekar „Emlékezés Bihari Jánosra” című művét adta elő. Nekik Ítéltük volna a pálmát, míg meg nem hallgattuk a két Bari vezette kunhegyesi zenekart.

Ha bírálni akarnánk, azt mondhatnánk, jó technikájú, rutinos zenekar mind a három. A tiszafüredi azonban állandóan erősen játszik, a kunmadarast igazi cigányos játékú, de nem népi, s kissé modoros is. A kunhegyesi re a temperamentumos játék volt jellemző, vezetőjük szemrebbenését is követték.

A tiszafüredi fiúiskola énekkarának műsorából kiemelkedett az a két dal, amely az úttörők táborozását és a futball örömeit idézte. Milyen élvezettel fújták a fiúk, hogyne, hiszen volt abban „Hajrá Füred!”, még füttyszó is, tehát csupa olyan, ami a fiú-szívnek kedves. Bakky József énekszakfelügyelő, a zsűri elnöke szerint ők a megye legjobb íiúkóru- sa.

Miért ném jöttünk be felnőtt karral Nagyivánról? — kezdte „igazolását" Gyöngy Mihály, a nagyiváni paraszt- kórus vezetője. — No, mondja maga lelkem, — fordult egy falujabeli asszonyhoz. — Nern volt összetartás, — vallotta be a kérdezett. Nagy kár a s; "p parasztkórusért. — Lesz még nekem — nyugtat meg Gyöngy Mihály. — Mit csinálnék, hisz nyugdíjba megyek? — Most hatvan tagú gyermekkarral lepte meg a közönséget. Volt abban kis második osztályostól nyolcadikosig mindenféle korú.

Ismerjük a nézőtérnek azt a morajlását, mely a csodálkozás önkéntelen kifejezője. Ez volt hallható, amikor a tiszafüredi leányiskola dalosait megpillantottuk. Aztán csak gyönyörködtünk a szépen csengő pacsírtakórusban.

A tiszaszentimrei férfikart látva, hallva újra belénk sajdult: Miért is nincs Tiszafürednek felnőtt énekkara?

A győztes dal, ha a szójáték kedvéért ezt a szót használjuk, a Győzelmi dal volt. melyet a tiszafüredi gimnázium vegyeskara adott elő.

A bíráló bizottság a kórusvezetők számára tartott megbeszélésen megállapította: A községekben mennyiségi, Tiszafüreden minőségi az énekkultúra fejlődése.

Nagy János

Tiszafüred

Önkéntes életmentők

A Szolnok Megyei Taná cs VB Kórházában működő megyei véradó- és vérkonzei váló állomáson egy nagyon szép mozgalom kezd meghonosodni. Minden kedden olyan emberek jelentkeznek véradásra, akik pusztán embertársuk iránti szeretetből minden elleriszolgáltatás nélkül adnak vért. Néhány nappal ezelőtt a szolnoki Járműjavítóból Sóskúti Ferenc, a _mozdonyosztály és Marcsik János, a személykocsi-osztály dolgozója jelent meg a véradó állomáson, hogy segítsen embertársán.

Marcsik János

Sóskúti Ferenc

iiiiitiiimiiiHiiiiiiiitmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiimiiHiiimiiiiiiiMiimiiii

Ifjú tűzhányók

A föld felszínén 476 tűzhányót tartanak számon a térképek. Az utóbbi századokban több új tűzhányó keletkezett. 1759-ben jelent meg Mexikóban váratlan kitöréstől kísérve a Jenula tűzhányó. Tizenegy évvel később Közép-Amerikában, Nicaraguában tűnt elő egy új vulkán, az Izatco. A Kanári szigetek egyikén, Teneriffán 1909-ben jelent meg a Cinire nevű tűzhányó. 1942-ben három tűzhányóval „gazdagodott” a Föld. Ezek közül az egyik — a Nevarupta — Alaszkában, kettő pedig — a Namligara és a Samban — Belga-Kongóban tört ki. A legfiatalabb tűzhányók Mexikóban a Paricuti és Belga-Kongóban a Kútire. — Előbbi 1943. február 20-án, az utóbbi pedig 1948. márciusában tört ki.

Természetes szappan

Az Égei-tengerben lévő Cikládok szigetcsoport Ki- molosz nevű szigetének talaja zsíros tapintású, vízben habzó anyagot tartalmaz, — amelyet a sziget lakói ősidők óta szappan helyett használnak. A természetes szappant máig is a szigeten mindenütt fürdésre és mosásra használják.

A Nap kél: 4.08 h-kor, nyugszik: 19.12 h-kor. A Hold kél: 22.42 h-kor, nyugszik: 7.13 h-kor.

Idő járásjelentés

Várható időjárás: felhőátvonulások, néhány helyen

eső, esetleg zivatar. Mérsékelt szél. Várható legmága- sabb nappali hőmérséklet: IS —22 fok között. Távolabbi kilátások: vasárnap és hétfőn 20 fok körüli nappali hőmérséklet, helyenkint délutáni záporral, zivatarral.

— AZ ELSŐ MÁZSA piros paradicsomot most indítják útba a karcagi Béke Termelőszövetkezetből, a Német Demokratikus Köztársaságba. ötven mázsát szállítanak majd folyamatosan, kilónként huszonöt forintot kapnak érte; Egyidejűleg paprikát is szállítanak- hetenként 1500—1600 darabot: 3.20 forintos áron. Eddig már 12 ezret értékesítettek. A környező szövetkezetek részére 400 ezer paradicsom palántát is adtak el.

— VASÁRNAP KEZDŐDIK a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete Szolnokon, a Ságvári Művelődési Ház színháztermében. A kétnapos megbeszélésen értékelik az eddig végzett munkát, meghatározzák soronlévő feladataikat s határozatot hoznak a dolgozók érdekvédelmét érintő kérdésekben.

— „TISZTASÁG — EGÉSZSÉG“ címmel a városi Vöröskereszt és a Nőtanács előadást rendez Szolnokon. A filmvetítéssel egybekötött előadást e hó 17-én, kedden tartják az Ady Endre Művelődési Házban.

A lottó nyerőszámai

A( 20. játékhéten 4 776 802 lottószelvény - érkezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra. Egy nyerőosztályra ennek megfelelően 1 millió 791 ezer 300 forint nyeremény jut. A kőszegi szabadtéri színpadon megtartott sorsoláson a következő számokat húzták ki:

7, 22, 40, 74, 78

— JÓL HALAD az új dohányelosztó építése Szolnokon. A Dohányértékesítő Vállalat 600 ezer forintot fordított az elosztási és raktározási problémákat megoldó új épületre, amely előreláthatólag június végén készül el.

— VÉGÉTÉRT a „Film- művészeti Kör” előadássorozata Szolnokon. A jövő héten tartják, — 19-én — a sorozat utolsó előadását, melynek keretében Bán Róbert filmesztéta, a filmtörténet „zenés film” szakaszát ismerteti a hallgatókkal.

— TÓSZEGIEK a TBC mentes tej érdekében. Egy hét múlva adják át rendeltetésének a tószegi Dózsa Termelőszövetkezet százkét férőhelyes marhaistálióját. Az új istállót állami beruházásból építtette a szövetkezet, a TBC mentes szarvasmarha állomány teljes elkülönítésének megoldása végett.

— A MÁSODIK negyedév végére elkészül Kisújszálláson is a százköbméteres hid- roglóbusz. A városi tanács a víztorony felállításának költségeire hatszáznegyvenezer forintot szánt. Ebben a negyedévben hozzálátnak a tervezett kétkilométeres vízvezeték-hálózat építéséhez is.

— SZÍNÉSZEK találkozója Tiszakürtön. A Szolnoki Szigligeti Színház KISZ szervezete hétfőn baráti találkozón vesz részt Tiszakürtön, a kecskeméti Katona József Színház KISZ tagjaival. A találkozó fénypontjaként a futbalmérkőzést, s az azt követő szalonnasütéat emlegetik.

— JAVUL AZ ÜDÍTŐITAL ellátás megyénkben. Három új bambi-üzemet létesít a MÉSZÖV; Jászapátin, Kunhegyesen és Karcagon. Ezek üzemenként rendszeresen mintegy nyolcezer üveg bambit töltenek és adnak át a forgalomnak.

— BÉKÉSMEGYEIEK Túr- kevén. Tegnap harmincöttagú — tsz elnökökből, mezőgazdászokból álló — küldöttség látogatta meg a túrkevel Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. A Békés megyei vendégek a növénytermelés nagyüzemi szervezését tanulmányozták.

M á I u s

14

Szombat

Bonifác

Zsesztyev :

Aranygyűrű

0j és érdekes módon ábrázolt hősöket találunk Zsesztyev szovjet író „Aranygyűrű" (Európa Könyvkiadó) című regényében.

Zsesztyev paraszti témát dolgozott fel, élő típusokat, bővérű és bonyolult emberi jellemeket ábrázol. A sorok között világosan felismerhető az (ró esztétikai szemléletének minden vonása... Ez a szemlélet arra készteti, hogy ne csak figyelje az életet, ne csak felületes szemlélője legyen a szocialista valóságnak, hanem oldódjék is fel benne, vesse is magát a sűrűjébe. S úgy avatkozzék bele, hogy valóság-feltárásában ne lakkozzon, ne takargasson — hiszen az nem lehet hitelesen előremutató — hanem a hétköznapi élet lüktetését, sodró konfliktusait, a jellemek és a belőlük fakadó cselekedetek metsző és feloldó ellentmondásait mutassa meg.

Valójában egy kolhozról s a kolhoz embereiről szól a történet. Eközben azonban megelevenedik a regény születésének, az írói alkotás folyamatának története is.

Egy fiatal újságíró otthagyja a szerkesztőséget s visszamegy szülőfalujába, Pokrovkába, hogy regényt Írjon a kolhoz életéről. Lelkes, ambiciózus fiatalember, határozott eszmékkel, célokkal és irodalmi tervekkel. Pokrov- kában megismerkedik Melnyi- kowal, a kolhoz elnökével. Kitűnő tulajdonságokban gazdag embert ismert meg benne, szinte eszményi hőst, aki pontosan beleillik az elképzelt regénybe. Elhatározza, hogy Melnyikov lesz könyvének központi, pozitív alakja. Elragadtatással szemlén minden tettét, figyeli minden szavát. A kolhozelnök „harminc ezres”» vagyis egyike annak a harmincezer városi dolgozónak, aki a párt hivására falura ment dolgozni, hogy fellendítse a mezőgazdasági munkát... A fiatal és az első benyomások hatására lelkesedő újságírót először csak e tények romantikája ragadja meg. A valóság, a kolhozélet alaposabb megismerése, a sokrétűbb vizsgálódás azonban csakhamar rádöbbenti, hogy a felszín mögött megannyi éles konfliktus, drámai elem is rejtőzik.

Az újságíró hőseivel — Mel- nyikovval, Jelaginnal, Nasztyá- val. stb. — pontosan az történik, ghogyan Konsztantyin Fausztovszkij megfogalmazza A hősök lázadása című írásában: „Mi a sorsuk a legpontosabb, legátgondoltabb és legkörültekintőbb Írói terveknek? Ezek, őszintén szólva, többnyire rö- vidéletűek... Mihelyt a mű elején megjelennek az alakok, s mihelyt ezek az alakok a szerző akarata szerint életre kelnek, rögtön ellenállást fejtenek ki a tervvel szemben, s harcba szállnak vele. A mű tulajdon belső logikája szerint kezd kibontakozni ... A hősök jellemüknek megfelelően cselekszenek, függetlenül attól, hogy e jellemek alkotója az író.”

Az „Aranygyűrű” hőseinek éppen ezt a lázadását figyelhetjük meg, valamint azt, hogy a szocialista valóság talaján álló írónak hogyan kell belső szükségszerűségből megformálnia pozitív hőseit. így válik az olvasó szemében vonzó és derék emberré Melnyikov, aki ellentmondásait leküzdve, megérti: nem nagystílű kereskedéssel és ku- peekedéssel kell a kolhoznak nagy jövedelmet szerezni, hanem a föld okos és ésszerű gondozásával, termőképességének állandó javításával.

^Tj!SiiiiiiBiiii%!TW"^FnAnTfiTSiiniiíWMBgi!BMiiiiiii hwm^' », ■ ■■^^wwwrjp^iirirnr