Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

I960, május 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Ahonnan a száz vagon zöldséget kapjuk A MEGYESZÉKHELYTŐL alig pár kilométerre van a Héki Állami Gazdaság alcsi- szigeti üzemegysége. A Holt- Tisza által körülzárt patkó­ban szinte zöldségkombinátot alakítottak ki a gazdaság dolgozói, vezetői. Az egyre iparosodó Szolnok város zöld­ségellátásának egyik fő biz­tosítéka Alcsisziget. Kimon­dani is nagy szám: 120 hol­don foglalkoznak zöldségter­mesztéssel. A hollandágyak és üveg­táblák erdejében Krajcz Ist­ván, a kertészeti brigád ve­zetője kalauzol. Nyolcvan kertész paracsnoka ő. Mint mondja, egykor a kengyeli grófnő kertésze volt. Ezt a munkát sokkal szívesebben csinálja, hiszen ennek a haszna már nem a grófnő orgiáit finanszírozza. Két és félezer négyzetmé­ter nagyságú üvegfelület tük­rözi a napfényt az ember szemébe. — Tavaly itt még semmi se volt. Az ősszel kezdtük a munkát. Az altalajfűtéses hollandi ágyakban több mint 20 ezer paprikatő virágzik. Primőr- féléket nem termelnek, korai szabadföldi növényekből ad­nak nagy mennyiséget a vá­rosi lakosságnak. A TELEP VÉGÉN hosszú szalagokban a Holt-Tisza partig húzódnak a földek. — Erőteljes fejlődésben burgo­nya-tábla. Még márciusban elültették, s nem is akárho­gyan. PalántázógéppeL A kétszeri fagyás ellenére szé­pen fejlődik. Június középen már újburgonyát vásárolhat­nak a szolnoki piac gazd­asszonyái. A 120 holdas „kertecske” vezetője Dinka Tibor. Most minden gondja az, csak fagy ne jöjjön, mert 25 holdon már kint van a paradicsom­palánta. A fagy okozhat kárt csupán. Mert egyébként Al­csisziget olyan kedvező hely­zetben van, ha feltöltik a csa­tornákat, nem nagyon zavar­ja őket esik-e az eső, vagy sem. öntözéssel így is kiváló termést érnek el. Csupán ott a baj, hogy a gazdag talajerejű földek szin­te szülik a dudvát. Egy éve hatszor kellett kapálni egy- egy földdarabkát. Bár a rá­fordított idő nem veszett el haszontalanul; paradicsom­ból átlagosan 120 mázsát ta­karítottak be holdanként. Az idén még többre számítanak. Van egy újításuk. Ikersoro- san ültették a paradicsompa- lántákat. Egy méterszer 40 cm-es sortávolságot alkal­maztak, s így gépekkel vé­gezhetik a növényápolás nagy részét, sőt a paradi­csomszüretet is könyebbé te­szi az ikersoros módszer. A PALÄNTANEVELÖ üvegházban apró cserepek­ben valóságos uborkabokrok díszlenek. Ezeket még a hét; folyamán végső helyére ül- i tetik. Ugyanitt csaknem 2501 ezer középkorai karalábé bujt j ki a földből. Palántagyár lé­tesül itt. Szinte szalagszerű, folyamatos a palántaelőállí­tás, akárcsak az üzemi ter­melés. Az őszi időszakban például gombatenyésztésre hasznosítják a telepeket. S abban senki nem is ké­telkedik: ahol másfélmillió palántát nevelnek, ahonnan száz vagon zöldséget kap Szolnok, ott nincs ok aggo­dalomra. rr Híradás a törökszentmiklósi Dóssá Tsz-ből A törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezet tizenegy éves múltú közös gazdaság. A tavaszi mezőgazdasági munkát jól szervezték meg náluk. A növénytermesztési brigádok tagjai között egyé­nekre osztották fel a kapás­növényeket, s így minden tag tudja, hány holdon kell el­brigádok tennivalóit is közö­sen határozták meg. Ezzel az erőfeszítéssel a szokottnál korábban földbe­kerültek a magvak és vala­mennyi növényféleség bizta­tóan fejlődik. Szántóterületük majdnem felén kapásnövé­nyeket termesztenek, mivel végeznie a növényápolást. A hozzájuk tartozó traktoros Automatikus traktor A megyei tanács főagronómusa tanácsolja: LUCERNAKASZÄLÄS A múltkori hideg időjárás a lucerna fejlődését megállí­totta. A fagy a vezérhajtá­sokat megcsípte s így továb­bi növekedés nem remélhe­tő. A növény alsó része sár­gul, ez azt jelzi: vágni kell. A korai első kaszálást is ide­jében el tudjuk végezni, s az nem esik egybe az aratás­sal. A munkaerőgazdálkodás­nál ez figyelembe veendő. CUKORRÉPAEGYELÉS Tapasztalatunk az, hogy a cukorrépa sarabolását több­nyire mindenütt elvégezték, azonban az egyelés nem ha­lad kellő mértékben. Sok he­lyen már hatodik levélben van a répa, s még mindig nincs kiegyelve, mert erre a munkára kevés erőt irányí­tottak. Ha késik az egyelés, a növény fejlődésében visz- szamarad. Ez holdanként és naponta kb. egy mázsa ter­mésveszteséget jelent NÉGYZETES VETÉS Több helyről érkezett olyan jelentés, hogy a négyzetes ve- tőgéppei sorosan vetnek. — (Például a tiszaszöllősi Szarvas Sándor Tsz-ben). Az állam gondoskodott négyze­tes vetőgépről, s ehhez ele­gendő kalibrált kukorieave- tőmagról. így egy fészekbe a gép megfelelő beállításával 2—3 magot lehet vetni. Te­hát egyelni alig kell. Hely­telen, hogy ha a gépállomá­sok hajlanak egyes tsz-ek javaslatára és a négyzetes vetőgépeket nem rendelteté­süknek megfelelően használ­ják. A Szovjetunió kolhozaiban igen magas fokú a gépesítés. Különösen a sürgős munkák idején hasznos a képen lát­ható automatikus, távvezérléses traktor. Amig szánt, a traktoros máshol végezhet termelő munkát. A fenti kép egy Sztavropol-vidé ki kolhozban készült. Kifogyott.. . ... újra kell tölteni a műtrágyaszórót. A mezőhéki Tán­csics Termelőszövetkezet cuk orrépatábláját pétisózza Szat­mári Lajos és Erős János. erre földjeik adottsága alkal­mas. Bár búzájuk is szépen fejlődik és a növényvédő ál­lomással 600 holdra kötött szerződés alapján megkezdték a kártevő gyomok vegyszeres permetezését. Százhetven hold cukorrépá­jukból 100 holdon végeztek az egyelőkapálással. A múlt hé­ten minden erőt: fogatokat és gépeket a kukoricavetésre összpontosítottak. Már a hét elején jelentették, hogy ku­koricájukat ezer holdon négy­zetes fészkes és ikersoros módszerrel elvetették. Jelen­leg a silókukoricát vetik. A szövetkezet gazdái csa­ládtagjaikat is bevonják a növényápolásba. Rendszere­sen 100—150 családtag — el­sősorban asszonyok és lányok — szorgoskodnak a határban a szövetkezet tagjaival együtt. Negyven vagon kecskebékát exportál Szolnok megye Megyénk élő vízfolyásai, Holt-Tisza ágai, valamint ön- tözőcsatomái mentén száz­ezer-szám tanyázik a kecske­béka. A békacomb külföldön keresett cikk, de a gyógy­szertárak is sokoldalúan hasznosítják a kétéltű breke- gőket. A szolnoki Felszaba­dulási Halászati Termelőszö­vetkezet tagjai az idén elő­ször kezdték meg hatalmas kerítőhálókkal a békafogást. A MAVAD közvetítésével már kora tavasszal 100 mázsa békát exportáltak Franciaor­szágba. A mostani békahalá­szati szezon csütörtökön kez­dődött. Két .megye — a szol­noki és a gyomai halászati tsz-ek — békázói a főcsator­na villogói részén indultak gyűjtőútra. Gazdag zsák­mányra számítanak Kisúj­szállás környékén az öntöző- csatornák és az öntözőtele­pek partján. A tervek szerint ebben az évben több mint 40 vagon béka kerül külföldre Szolnok megyéből és ez csaknem fél­millió forinttal növeli a Szol­noki Halászati Termelőszö­vetkezet bevételét. Kettős könyvelésre térnek át a Szolnok megyei termelőszövetkezetek Űj termelőszövetkezeteink zömében a számvitel fejlet­tebb formáját alkalmazzák: áttérnek a kettős-könyvelésre. Megyénk termelőszövetkezetei közös gazdaságai 16 százalék­ban könyveltek így 1959-ben. 1960-ban már a termelőszö­vetkezetek több mint fele ez­zel az áttekinthető könyvelé­si módszerrel dolgozik. Több termelőszövetkezetben a gazdálkodás jobbátétele ér­dekében — ipari üzemek mintájára —: a jövedelmező­ség és önköltségcsökkentés számítást is végeznek. A jász­telki Tolbuchin. az abádsza- lóki Lenin, a mezőhéki Tán­csics Tsz-ekben januártól kez­dődően rendszeresen kimutat­ják az eredményes gazdálko­dással összefüggő tényezőket. A termelőszövetkezetek ad­minisztratív és számviteli munkájának kialakításában a Szolnok megyei tanács mező- gazdasági osztálya vállalt nagy szerepet. A múlt évben többszáz könyvelőt képeztek ki és többhetes iskolákat szervez­tek a tsz-ek számviteli dolgo­zóinak. Jelenleg Szolnokon a megyeszékhelyén három mér­legképes könyvelői tanfolyam működik. Mezőtúron, Török- szentmiklóson, Kunhegyesen és Tiszafüreden több mint kétszázan tanulnak ä képesí­tett könyvelői tanfolyamon. Ügy számítják, 1961-ben a megye minden közös gazdasá­ga áttér a kettőskönyvelésre. ZSIGRI NÉNI emberséget keres Az alábbi kis történet nem tipikus, de nem is egye­dülálló, s hogy . ilyesmi egy­általán előfordul, azt magya­rázni és megérteni lehet, de helyeselni semmiképpen. özv. Zsigri Ágostonná 1951-ben lépett be a mező­túri Úttörő I-es típusú tszcs- be. Tagja volt egészen 1959- ig. Akkor sem lépett ki, ha­nem a tszcs szűnt meg. A tagok szabad választás sze­rint abba a tsz-be léptek, amelyikbe akartak. Nagy ré­szük a mezőhéki Táncsicsba ment. Özv. Zsigriné egyik fia alapító tagja a Táncsics Tsz- nek. Mi sem volt természete­sebb, mint az. hogy tőle kü­lön háztartásban élő édes­anyja is o$a lép be. Igen ám, csakhogy a Táncsics Tsz nem volt hajlandó felvenni azzal a megindokolással, hogy földje helyrajzi szám szerint Mezőtúr területén van. Menjen tehát oda. Per­sze ezen az indokoláson is lehetne vitatkozni, már csak azért is, mert ez úgy látszik nem vonatkozott mindenki­re. Vettek fel ugyanis olyan tagokat, akiknek szintén me­zőtúri határban van a föld­jük. Még furcsább a mezőtúri Uj Reménység Tsz eljárása. Özv. Zsigriné földjét az újabb Földrendezés folytán ez a ter­melőszövetkezet kapta meg mint tartalékterületet. Zsig­riné tehát, miután a héki Táncsicsban nem ért célt, ide fordult. — Mi leadtunk 380 hold tartalékföldet. Ehelyett csak kétszázat kaptunk. Zsigriné ha akarja, majd megkapja a csereingatlanát valahol túl a Körösön. Végsősoron tehát innen is elutasították. Ügyében az­tán hosszas levelezés folyt az érintett tsz-ek, a mezőtúri tanács mezőgazdasági osztá­lya és a földrendező bizott­ság között. Zsigriné gyors in­tézkedés helyett csak egy ér­tesítést kapott, amely szerint ügyét „áttették” a megyei tanácshoz. Özv. Zsigri Ágostonná het­vennégy éves asszony. Nyolc hold földje van. Rosszul lát, alig hall, egyszóval: munka- képtelen. A tsz-nek (bárme­lyiknek) nem sok időbe ke­rült volrla, hogy felvételét elintézzék. Külön tehertételt nem jelentett volna a tsz számára, mert az öregségi nyugdíjat az állam folyósít­ja. Intézkedés helyett azon­ban csak küldözgették egyik irodából a másikba, valósá­gos kálváriát járattak vele — de ügyének mégsem akadt gazdája. Ennyi a történet. Szeren­csére nem túl gyakran, de néha tapasztalható, hogy a hivatali emberek nem törőd­nek az öregek ügyeivel elég­gé. Elintézés helyett min­denképpen igyekeznek le­rázni magukról. Az „ügv” mögött nem látják az em­bert. A lerázás, másra hárí­tás helvett sokkal, egysze­rűbb, sokkal jobb és főleg sokkal emberségesebb lenne, ha intézkednének. Ezt vár­juk az említett ügvben is. — patkós — — Szövetkezeti? — Ez? Látják, milyen tar­ka-barka. Már az új termelő- szövetkezetek is túl vannak a falkásításon. Azoké fehérhús vagy mangalica, de egyfajta. A falu kondája ez. Az autókürtöt kanásztülöknek vélik, nyomulnak utánunk. — A napokban tartottuk a hivatalos határszemlét. — Milyen eredménnyel, Lo­vas elvtárs? — Ilyen szép még nem volt a község szántója. Ebben az évben először nem találtunk műveletlen földet. Sóderkupac a falu alatt. A belső településben már csak két zugutcának nincs járdá­ja. Most a határbeli vágóhíd­hoz ér a betonsáv. Esőcseppek ütődnek a ko­csi ablakára. Fölöttünk ta­vaszi bárányfelhők úsznak- Jókor érkeztünk. Még a zá­por előtt. Jókora út mögöttünk. A berekfürdői, a pincési, a haj­tóúti határrészek. Amit itt látunk, az szinte felüdíti az embert. — Másfelé is ilyen, Lovas elvtárs? — Legfeljebb szebb. Mond­tam az elvtársaknak, oda­menjünk, ahová kívánják- Nincs már dugdosni való, csak mutogatásra, dicsekvés­re alkalmas határrészünk van. BORZÁÉ. LAJOS az utolsóig a gazdák adták össze. Az utak mellett kerékpárok halmaza egymásnak támaszt­va. Ezen járnak ki a gazdák. Meg egy szamár legelész az árokparton. — Az egyetlen, az utolsó a faluban. A Petőfié a szürke nagy­fülű állat. Nem tudják mire használni. Három évvel ez­előtt odaadták Domokos Já­nosnak, a határkerülönek. Az jár a csacsival. Neki még jó szolgálat esős időben. A Petőfi központi tanyája. Most villamosítják. És kicö- vekelve házhelyek. Ott már o téglarakás is. Ide jönnek a tanyasiak: a villany, a rá­dió, a mozi közelébe. Szépen kiépül ez itt. Egy szépség­hiba: a lakóházakat közel ter­vezték az istállóhoz. Egész­ségtelen. Még mielőtt az épí­tést kezdik, vigyék őket távo­labb. Ahogy azt a tudományos gazdálkodás megkívánja, ha­talmas, beláthatatlan nagysá­gú lucernatelepítés az istálló körül. Itt a takarmány a jó­szágok szájában. Távolabb szakszerűen kezelt istálló- trágya-szarvasok. Leföldelve beérnek a nyári trágyázásig. Lehet vagy 300 vagonnyi. A legeltetési bizottság új- telepítésű nyár er de je mellett konda turkálja a ned­ves rögöket. Egyetlen út kínálkozik: az állatállomány gyors felszapo­rítása. — A rizst nem vetik, em­berek? — A rizst, elnök elvtárs? Nem. Az már a földben van. Ilyen most a madarasí ha­tár. A tanácselnök egész úton a rizsvetőket kereste és most kiderül: hol van már a tavalyi hó. W átom, ez az ütem még a tanácselnököt is megle­pi. Pedig ő itt él, részese is a munkatempónak. Bennünket az ejt ámulatba: ...kettő '...há­rom ...négy. Dehogyis! Hat. A. Amott is még kettő. Egy­más mellett nyolc tanyarom. Egész dűlőt lebontottak. A föld népének legcsodálato­sabb hangtalan reagálása a fejlődés hívó szavára. Meg­értették: nincs arra szükség tovább, hogy mindenkit l el­zárkózva éljenek azért, hogy egy-két hold földdel többet szerezhessenek. Az egész me­gyében így van. De egymás mellett nyolc tanyát, egy dű­lőt eltűnni még nem láttam máshol. Mésziszaphegy talajjavítás­hoz. Balra az állami gazda­ság lucernása. Már renden szárad az első kaszálás. — Ott legel a Petőfi juh- nyája. Amott a Hunyadié. A Petőfié 860, a Hunyadié 720 torka, A Hunyadi nyáját goznak. A szállás közelében lucerna. Kétéves telepítés, mint az aludtej, olyan sűrű, annyira egybefolyt. — Ott a rizsföld. Ott kelle­ne vetniök. A kunmadarasi termelőszö­vetkezetek ráálltak a takar­mánytermesztésre. Elhagy­tunk fővetésű lucernát. Zab­bal vetettet láttunk előbb. Fűkaszálóval találkoztunk másik táblában. Már vágják­Egy csoport ember. Csator­nát ásnak. A Papp Bálint munkacsapat. — Itt jön majd a víz a gaz­daságból. Mármint a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság öntöző be­rendezéséből. Az segíti őket. Űj rizstelep ez. Most öntöz­nek először ezen a határré­szen. A rizst, meg harminc hold kertészetet árasztanak. — Maguk új szövetkezeti gazdák? — Egy szálig. Vannak vagy húszán. Mind férfiak. Az asszonyok nem sokkal arrébb cukorrépát egyelnek. Kétszer már meg­kapálták, most egyelik. A ter­melőszövetkezetek kiadták o cukorrépát, kinek mennyit. Olyan félholdnyi jutott egy­re. Egy nap alatt végeztek a kapálással. Ott voltak mind a családtagok. Másnap kérték a munkát. A szövetkezeti ve­zetők törik a fejüket. Ha ez így megy, sok lesz a munka­erő, kevés a munkalehetőség,

Next

/
Thumbnails
Contents