Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 20. Szívélyes búcsúztatás után elutazott dr. Szukarno meik elismeréséért a legna­gyobb indonéz kitüntetése­Magyar-indonéz közös közlemény dr. Szukarno-nak, az Indonéz Köztársaság elnökének magyarországi látogatása alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének IV. foko­zatát adományozta: Ahmad Ponsennek, az In­donéz Köztársaság külügy­minisztériuma külföldi gaz­dasági kapcsolatok főosztá­lya helyettes vezetőjének, Sumarjónak, az Indonéz Köztársaság külügyminiszté­riuma osztályvezető helyet­tesének, Mohamed Sabur al­ezredesnek, az Indonéz Köz­társaság elnöke szárnysegé­dének, Susatyo Mardhy al­ezredesnek, az Indonéz Köz­társaság elnöke szárnysegé­dének; a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének V. foko­zatát adományozta: Dr. Subandrio, az Indo­néz Köztársaság külügymi­nisztere vasárnap az Ország- házban sajtóértekezleten ta­lálkozott a magyar és a kül­földi sajtó képviselőivel. — Részt vett a sajtókonferen­cián B. M. Diah, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete is. Jelen voltNa- ményi Géza, a forradalmi munkás-paraszt kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Siklósi Norbert, a Magyar Cjságírók Szövetsé­gének főtitkára és Várkonyi Péter, a Külügyminiszté­rium sajtóosztályának veze­tője. Naményi Géza köszöntő és megnyitó szavai után dr. Subandrio külügyminiszter bevezetőben rövid nyilatko­zatot tett: — Ma véget ér magyaror­szági látogatásunk. Magyar- országi tartózkodásunk igen gySmölcsöző volt; mind a nézetek, mind a tapasztala­tok kölcsönös kicserélése tekintetében. — Az indonéz kormány nagyon elégedett, hogy mielőtt Magyarországot elhagyjuk közös közleményt és kulturális egyezményt írunk alá. Örülünk annak is, hogy a látogatás alkalmat adott számunkra, hogy szé­lesítsük gazdasági együttmű­ködésünk alapjait. Az Indonéz Köztársaság külügyminisztere ezután vá­laszolt az újságírók kérdé­seire. Bandung után A Népszabadság munka­társa — abból az alkalom­ból, hogy április 18-án öt éve, hogy Bandungban meg­nyitották az ázsiai és az af­rikai országok értekezletét — megkérdezte: milyen si­kerek születtek az értekezlet határozatainak valóraváltá- sában, s milyen lehetőséget lát a külügyminiszter a ban- dungi szellem további ki- bonatkozására? A külügyminiszter válaszá­ban elmondotta: abban a harcban, amelyet ezek az országok az imperializmus maradványainak megszünte­téséért vívnak, jelentkezhet­nek különböző nézetek és nehézségek, amelyeket más ha­talmak szeretnének kihasz­nálni. De tanúi lehetünk an­nak hogy a bandungi kon­ferencia óta Afrikában is több ország lépett a függet­lenség útjára és tovább erő­södött a függetlenségért ví­vott harc. Gazdasági terüle­ten fokozatosan megvalósul az együttműködés az ázsiai és az afrikai országok kö­zött, s ez természetesen vál­tozást jelent a gazdasági együttműködés régi formái­val szemben. — Mi indonézek, mindig támogattuk azt az eszmét, hogy jöjjön lére egy máso­dik ázsiai—afrikai konferen­cia. Amikor elérkezik ennek Yusuf Ronodipurónak, az Indonéz Köztársaság külügy­minisztériuma eaj tóreferen­sének. Az ünnepségen Dobi Ist­ván elmondotta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendje kitüntetést olyan köz­életi személyiségeknek ado­mányozzák, akik a népek barátságának megteremtésén fáradoznak. Dr. Szukamo köszönetét mondott a megtiszteltetésért. Dobi István és dr. Münnich Ferenc kitüntetése Ezután dr. Szukarno el­mondotta, hogy az indonéz kedvező nemzetközi jelentő­sége — úgy hisszük — ismét összegyűlhetünk, hogy meg­vitassuk az ázsiai és afrikai országok együttműködésének újabb konkrét kérdéseit, po­litikai, gazdasági, vagy kul­turális területen. Ezek a kér­dések szerepelhetnének egy újabb konferencia napirend­jén. A párizsi csúcstalálkozó Arra a kérdésre, hogy az ázsiai és afrikai népek mi­lyen eredményt és hatást várnak a párizsi csúcstalál­kozótól, Így válaszolt:. — Nem szólhatok az ázsiai és afrikai népek nevében, ha azonban az indonéz nép ér­zelmei kifejezhetik az ázsiai találkozóval kapcsolatban, akkor azt mondhatom, bí­zunk abban, hogy a csúcsta­lálkozó megoldja majd azo­kat a problémákat, nehézsé­geket és ellentmondásokat, amelyek részei a hideghábo­rúnak. — A világbéke biztosítása napjainkban nemcsak a hi­degháború problémájának megoldásával, nemcsak a le­szereléssel függ össze, hanem korunk egyik legnagyobb kérdésével, a nemrég felsza­badult és technikailag elma­radott népek gazdasági fej­lődésével is, hiszen ma az emberiség háromnegyed ré­sze még szegénységben, nyo­morúságban él. Ezért, mi in­donézek, azt az álláspontot képviseljük, hogy a sorra kerülő csúcstalálkozón hal­lathassák hangjukat az ázsiai és afrikai országok is, ame­lyek más, fontos szemszög­ből világíthatják meg a vi­lág problémáit. Az Indonéz nemzet! front és feladata A Magyar Nemzet mun­katársa az indonéz nemzeti demokratikus egységmozga­lom tevékenységéről, szerve­zeti formáiról érdeklődött. A külügyminiszter rámutatott, hogy Indonézia függetlensé­gének kikiáltásakor orszá­gukban nyugati mintájú par­lamentáris demokráciát va­lósítottak meg. Azt tapasz­taltuk azonban — mondotta —, hogy a liberális politikai szabadságnak ez a formája a nép egészének nem nyújt jót, nem nyújthatja azt. ami számára a legfontosabb: a gazdasági felemelkedést. Ta­pasztaltuk azt is, hogy egyes emberek, vagy az emberek egy csoportja, a demokrácia nevében kihasználja, kizsák­mányolja a népet. Ez a nyu­gati mintájú parlamentáris demokrácia múlt év köze­péig tartott. — Elnökünk vezetésével megteremtjük a nemzeti frontot, ami természetesen nem egy külön politikai párt. emberek jól ismerik Dobi Istvánt, mint a szabadság nagy harcosát, és dr. Mün- nich Ferencet, aki sokat tesz a nép felvirágzásáért és sza­badságáért. Ezért határozták el Indonéziában, hogy a leg­magasabb indonéz kitünte­tésben részesítik mindkettő­jüket. Dr. Tamzil kabinetfőnök ismertette a Dobi István és Münnich Ferenc kitüntetésé­ről szóló határozatot. Az In­donéz Köztársaság elnöke és az indonéz hadsereg legfőbb parancsnoka az indonéz nép iránti barátság erősítésében szerzett kiemelkedő érde­Délután dr. Sukamo Dobi István társaságában, rendőri motorosok díszkiséretében, nyitott gépkocsin hajtatott a Ferihegyi repülőtérre. Ott volt a búcsúztatásnál dr. Münnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Kiss Károly és Nagy Dániel, az elnöki ta­nács elnökhelyettesei. Apró Antal és Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnök­helyettesei, Marosán György, az Elnöki Tanács tagja, Kris­tóf István, az Elnöki Tanács titkára. Benke Valéria, Bisz- ku Béla, Czottner Sándor, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre. dr. Nezvál Feren, Nyers Re­zső, dr. Sík Endre, Tausz Já­nos, Trautmann Rezső mi­niszterek. Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Vass Istvánná, az országgyű­lés alelnöke, Veress József, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának el­nöke, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint politikai, gazdasági és kulturális életünk sok más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál B. M. Diah, az Indonéz Köz­ket, mégpedig Dobi István­nak a Bintang Sakti kitüntetést dr. Münnich Fe­rencnek a Bintang Dánná kitüntetést adományozta. Dobi István a kitünteté­sért köszönetét mondva ar­ról szólt, hogy az Elnöki Ta­nács, a forradalmi munkás­paraszt kormány, népi de­mokratikus államunk vezetői ezután is azon munkálkod­nak, hogy tovább mélyüljön, szélesedjék, örökkétartó le­gyen a magyar—indonéz ba­rátság. részéről minden építő kezde­ményezést, amely megnyit­hatja az utat a tárgyaló fe­lek közötti kompromisszum­hoz, vagy egyezményhez. A nukleáris kísérleteket il­letően megjegyezte: megkell szüntetni a kísérleteket, mert ezeket az emberiség elleni merényletként kell értékel­nünk. Más országok, más né­pek területén, vagy annak közelében atomkísérleteket folytatni — valóban barba­rizmus. — Nyugat-Irtán számunk­ra régi probléma — folytat­ta. Igen erős az elhatározá­sunk, hogy ezt a területet az Indonéz Köztársasághoz csa­toljuk. Politikai és gazdasági konfliktusaink vannak Hol­landiával, reméljük azonban, hogy ezek megoldódnak majd és Nyugat-Irián végül is visszatér Indonéziához. Az értekezlet végeztével Naményi Géza, a kormány Tájékoztatási Hivatalának ve­zetője mondott köszönetét az indonéz külügyminiszternek a tájékoztatóért megjelentek nagy tapsa köz­ben átnyújtota dr. Szukámé­nak a két egyetem pecsétjé­vel ellátott díszes oklevelet. — Mély hálámat fejezem ki — mondotta többek kö­zött válaszbeszédében dr. Su­kamo — azért a megtisztel­tetésért, hogy az Önök egye­teme díszdoktorává fogadott. Erre büszke vagyok! társaság magyarországi nagy­követe. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. 12 ágyú, 21 össztűz Az indonéz államfő érke­zésekor díszjel harsant, majd a díszőrség parancsnoka je­lentést tett. Felhangzott a magyar, majd az indonéz himnusz, s közben 12 ágyú 21 össztüze búcsúztatta az el­nököt. Az államfő Dobi Ist­ván kíséretében ellépett a diszőrség előtt. Üttörők vi­rágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. Dr. Sukarno üdvözölte a magyar vezető­ket, s a diplomáciai testület tagjait, majd búcsúbeszédet mondott. Szukarno elnök ezután Do­bi István társaságában elha­ladt a repülőtér betonján felsorakozott fővárosi dolgo­zók tömegei előtt, majd be­szállt repülőgépébe, s annak ajtajából búcsút intett a meg­jelenteknek. A gép a levegőbe emelke­dett, majd lökhajtásos va­dászgépek kíséretében tisz­teletkört írt le a repülőtér felett ős útnak indult Auszt­ria felé. (MTI). A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghívására az Indonéz Köztársaság elnöke, dr. Szukarno, 1960. április 14-től 17-ig hivatalos látoga­tást tett a Magyar Népköz- társaságban. Az Indonéz Köztársaság elnöke magyar- országi látogatása alatt meg­ismerkedett a Magyar Nép- köztársaságban folyó építő­munka terén elért eredmé­nyekkel, az ország időszerű politikai és gazdasági problé­máival és meglátogatott töb­bek között szociális és kultu­rális Intézményeket, vala­mint ipari létesítményeket. Dr. Szukarno elnöknek és a kíséretében utazó küldött­ség tagjainak alkalmuk volt találkozni a nép széles réte­geinek képviselőivel. A láto­gatás során Dobi István, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és űr. Szukarno elnök között tárgyalások folytak. A tár­gyalásokon résztvettek még a Magyar Népköztársaság ré­széről: dr. Münnich Ferenc, a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elnöke, Ká­dár János államminiszter, Apró Antal, a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány első elnökhelyettese. Kállai Gyula, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyette­se. Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, dr. Sík Endre külügyminiszter, In- cze Jenő külkereskedelmi miniszter. Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. Nagy János, a Magyar Nép­köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Indonéziában: az Indonéz Köztársaság ré­széről: dr. Subandrio külügymi­niszter, dr. Suharto helyi­ipari miniszter, dr. Tamzil, a köztársasági elnök kabinet- főnöke. B. M. Diah, az Indo­néz Köztársaság rendkívüli meghatalmazott nagykövete, a Magyar Népköztársaság­ban. A megbeszéléseken a ba­rátság és a kölcsönös megér­tés légkörében a felek vé­leménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseiről. Egyidejűleg megbeszélték a két ország között fennálló baráti kap­csolatok további fejlesztésé­nek lehetőségeit és módoza­tait is. A két fél megelégedéssel állapította meg. hogy a jelen­legi nemzetközi helyzet alap­vető problémáinak megítélé­se tekintetében nézetazonos­ság áll fenn közöttük. Egyet­értettek abban is. hogy a vi­tás nemzetközi kérdéseket az érdekelt felek közötti tárgya­lások útján kell megoldani. Tekintettel arra, hogy a bé­kés egymásmelleit élés poli­tikája reális tény, a két fél azt a szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy ennek a po­litikának tartós gyakorlati megvalósításával minden vi­tás kérdést kielégítően lehet megoldani. Fzzel kapcsolat­ban a két ország vezetői azt a reményüket fejezték ki, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetésével foglalkozó genfi értekezlet, valamint a tízhatalmi leszerelési konfe­rencia részvevői az EegyesiiH Nemzetek alapokmányának szellemét tükröző egyetemes békevágytól vezettetve a le­szerelés kérdésében mielőbb megegyezésre jutnak. Mind­két fél teljes mértékben tá­mogat minden olyan javasla­tot, amely az általános és tel­jes leszerelés megvalósításá­hoz vezethet, tartós nemzet­közi ellenőrzés mellett. A két fél őszintén reméli, hogy a közelgő párizsi csúcs­találkozó előmozdítja az em­beriség jövőjét érintő kérdé­sek megoldását és további mecasszintí? találkozók soro­zatához nyitja meg az utat. Hangsúlyozzák, hogy az el­következő tekintetbe kell venni az ázsiai és az afrikai népek ér­dekeit és véleményét is, ami a világbéke biztosítására irá­nyuló őszinte törekvések nélkülözhetetlen előfeltétele. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság kormányai egyértelműen ko­runk nagyjelentőségű, törté­nelemformáló tényezőjének tartják a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért foly­tatott harcot. Mindkét kor­mány nagyfontosságúnak tartja az afrikai népek nem­zeti függetlenségükért foly­tatott küzdelmét és kijelenti, hogy ebben a harcukban őket teljes támogatásáról bizto­sítja. Mindkét fél elítéli a faji megkülönböztetés politiká­ját, amelyet a Délafrikai Unió kormánya folytat és megbélyegzi azokat a kegyet­len intézkedéseket, amelyek már eddig is annyi áldozatot követeltek a délafrikai la­kosság körében. Mindkét fél véleménye sze­rint a népek nemzeti függet­lenségért folytatott harcának fő akadálya a gyarmati rend­szer. amely a világ békéjé­nek útjában áll és ugyanak­kor a hidegháború fenntar­tását úgy tekintik, mint a más országok belügyeibe va­ló beavatkozás forrását és mint egy olyan tényezőt, amely akadályozza a fejlő­désben levő nemzetek erősö­dését. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja az In­donéz Köztársaság jogos és igazságos harcát Nyugat- (riannak az Indonéz Köztár­saság területéhez való vissza­csatolásáért. A tárgyalások során a két ország vezetői kölcsönösen kifejezésre juttatták, hogy nagyra értékelik a Magyar Népköztársaság és az Indo­néz Köztársaság kormányai­nak és népeinek eredményeit a nemzeti felemelkedést biz­tosító építő munkájukban és kifejezték azt a meggyőződé­süket, hogy további sikereket fognak elérni. A Magyarország és Indoné­zia közötti baráti kapcsolatok igazolják, hogy a különböző társadalmi rendszerű álla­mok között hasznos együtt­működést lehet teremteni, amely egyaránt szolgálja mindkét fél javát és a világ- béke érdekét. Ezzel kapcso­latban mindkét fél ismét ki­nyilatkoztatta, hogy támogat­ja az ázsiai—afrikai nemze­tek bandungi konferenciáján elfogadott elveket. Mindkét fél egyetértett ab­ban. hogy az országaik kö­zötti kapcsolatok továbbfej- leszthetők. E célból a két kormány megegyezett ab­ban, hogy kölesönös előnyö­kön alapuló hosszúlejáratú kereskedelmi szerződést köt­nek. A magyar kormány kész Indonéziának beruházá­si terveihez műszaki segít­séget és hosszúlejáratú hite­leket nyújtani. Ennek érde­kében a két fél kormánykül­döttségei a lehető legrövi­debb időn belül részletekbe menő tárgyalásokat fognak folytatni a fennálló gazda­sági kapcsolatok kiszélesíté­séről. A két fél egyetértett ab­ban. hogy a két ország kö­zötti kulturális kapcsolato­kat kiszélesíti. Az indonéz művészek magyarországi sze­replését, indonéz ösztöndíja­sok magyarországi tanulmá­nyait, a magyar sportolók és újságírók indonéziai látoga­tását mindkét fél a kulturá­lis téren folytatott további kölesönös tevékenység bizta­tó jelének tekinti. Ennek elő­mozdítására a két fél kultu­rális egyezményt írt alá. Kelt Budapesten, 1960. áp­rilis 17. napján. Az Indonéz Köztársaság elnöke Dr. Szukarno sk. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Dobi István sk. (MTI). „Magyarországi tartózkodásunk Igen gyümölcsöző volt44 Dr. Subandrio indonéz külügyminiszter nyilatkozata Ez nemzeti mozgalmat jelent igen széles alapokon. Célja az, hogy a nemzeti eszme,, a nemzeti politika széles tö­megmozgalommal jusson ki­fejezésre. A Magyar Távirati Iroda munkatársa az általános és teljes leszerelésre tett javas­latról, az atomfegyver-kísér­letek megszüntetésével kap­csolatos tárgyalásokról kér­dezte meg az indonéz kül­ügyminiszter véleményét, hogy lát-e újabb fejleményt Nyugat-Irián kérdésében, s mivel magyarázható az im­perialisták magatartása Nyu- gat-Irián jogtalan megszállá­sában. Meg kell ralósítan! a leszerelést — Ami az első kérdést il­leti, — válaszolta dr. Su­bandrio — az az álláspon­tunk, hogy meg kell valósí­tani a teljes leszerelést, amilyen gyorsan csak lehet. Ezt a koncepciót teljes mér­tékben támogatjuk, továbbá támogatunk bármely ország Sznkarno elnök díszdoktorrá avatása Dr. Szukarno elnök és kí­sérete délben a budapesti műszaki egyetemekre láto­gatott el. A szépen feldíszí- tet aulában Rados Kornél rektor méltatta az indonéz elnök mérnöki pályafutását, a hazája függetlenségéért és a világ békájáéért folyó harc­ban kiemelkedő tev-kenysé- gét. Csűrös Zoltán rektor a Szívélyes búcsú az elutazásnál

Next

/
Thumbnails
Contents