Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

I960, április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TESTVÉRLAPJAINK Modern zöldségkertészetet létesítenek Pécs évi zöldségs zü kségle- te 1200 vagonnál is többre rúg. Mivel eddig az ország különböző részeiből szállítot­ták a városba a nagyon fon­tos terméket, az éli átás gyak­ran nem volt zökkenőmentes. Az ellátás megjavítására 1960-ban modem, gépi fel­szerelésű öntözéses kertésze­tet létesítenek. Az Országos Tervhivatal a város számára fontos létesítmény megvaló­sítására 3 millió 200 ezer fo­rintot biztosított. A mintegy 200 holdas területen modem azbesztnyomócsöves berende­zést alkalmaznak. Jövőre már teljes kapacitással termel az új kertészet s ez évente mint­egy 180 vagon zöldséget je­lént a városnak. (Esti Pécsi Napló) Minden városban bevezetik a 14-16 évesek oktatását­Két évvel ezelőtt Baján megszervezték a 14—16 éves, de tovább nem tanuló fiata­lok iskolai továbbképzését. Azóta ez a mozgalom széles körben elterjedt, s a kor­mány 36/1959. sz. határoza­tában kiterjesztette az egész ország területére. Tavaly már 23 községben szervezték meg Bács-Kiskun megyében a fiatalok iskolai foglalkoztatá­sát. A megyei tanács művelő­dési osztálya ez év szeptembe- r ől Kecskemét, Kalocsa, Baja és Kiskunhalas váro­sokban valamint 30 község­ben szervezi meg a 14—16 évesek tanítását. Az ipari jeUegű helységekben a taní­tási idő 10, a mezőgazdasági jellegű vidéken pedig 5 hó­nap lesz a tanulmányi idő. Hetenként két alkalommal hat órában magyar nyelv, irodalom és matematika, va­lamint gyakorlati oktatásban részesülnek a fiatalok. (Petőfi Népe) Több ezeréves ékszerek, agyagedény Érdekes leletekre bukkan­tak Iván községben. Brands­tetter István állami gazdasá­gi dolgozó útmutatásai alap­ján a község homokbányájá­ban feltehetően a bronzkor­ból származó bronz karpere­cét, övcsüngőt, nyakperecet, találtak. Az eddigi leletekhez egy környékbeli gazda egy agyagedényt is beszolgálta­tott. Becslések alapján a le­letek 3 ezer évvel ezelőttről származnak. A kapuvári mú­zeum a tervek szerint ásatást kezd az iváni homokbányá­ban, ahol még több leletre számítanak. (Kisalföld) ♦ Hatvanból már szállítják a zöldpaprikát Heves megyében több ter­melőszövetkezet igen ered­ményesen foglalkozik a me­legágy! primőrök termeszté­sével.- Egyik legjelentősebb zöldségtermelő nagyüzem a hatvani Petőfi Termelőszö­vetkezet, amely a hónap első napjaiban elindította első paprika szállítmányát Fetőfi- bányára Is Miskolcra. A há­romezer négyzetméter üveg­felület alatt termelt papriká­ból aiz első szállítmányt kö­vetően a napokban megkez­dődött a tömeges szállítás is. A termelőszövetkezet az idén több ezret szállít a 10 centi­méteres, sárgaszínű, erős, ki­váló zamatú paprikából az ország több üzemébe és pia- cára. (Heves megyei Népújság) Tizenötezer 600 hold ad nagyobb termést A régi szokással ellentét­ben a Debreceni Talajjavító Vállalat a téli hónapokban 1« végzett különböző talajjaví­tási munkákat. Elsősorban a partosabb, magasabban fek­vő részeket választották ki erre a célra, mivel e területe­ken az olvadás a kiszórt ja­vítóanyagot nem moshatta el. A jól szervezett munka ered­ményeképpen a vállalat gé­pei állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben az elmúl, hónapok során 16 ezer 500 hold földön végeztek él a talajjavítást, búzára —ozá- mítva három mázsa termés­többlettel számolnak a több évi tapasztalat alapján. Ez azt jelenti, hogy ősszel majd­nem 50 ezer mázsa búzával több kerül le ugyanarról a területről a téli talajjavítás eredményeképpen. (Hajdú-Bihari Napló) „Tornaterem” a hévízi gyógytóban A nagyhírű hévízi gyógy­fürdőben állandóan tökélete­sítik a mozgásszervi beteg­ségben szenvedők gyógyítá­sát. Most dr. Strecker Ottó­nak a kórház igazgató főor­vosának tervei szerint rövi­desen „tornatermet” rendez­nek be a gyógyfürdőben. A súlyosabb betegek, akik a tornatermi mozgásgyakorla­tokon nem vehetnek részt, a vízben tornásznak majd, ahol könnyebben mozgathatják végtagjaikat. A kórház szak­embereinek tervei szerint hamarosan „vízalatti kerék­párt” is szerkesztenek a reumások részére, akik a rögzített szerkezet pedáljait könnyedén mozgathatják. (Középdunántúli Napló) Száznegyvenhat traktoros vállalása A Nógrád megyei traktoro­sok tanácskozásának felhívá­sa komoly visszhangra talált a gépállomások traktorosai között, öt gépállomásról ed­dig 146 traktoros jelentette be részvételét az 1000 illetve a 800 normálholdas mozga­lomba. (Nógrádi Népújság) Félév alatt ezerhat előadás Az Ismeretterjesztő Társu­lat Fejér megyei szervezete 1-59. október 1-től, 1960. áp­rilis 1-ig 1006 előadást tar­tott. Eleven volt a megye kul­turális életének más terüle­te is: a télen nem kevesebb, mint 2128 különböző rendez­vényen szórakozhattak, ta­nulhattak a megye lakói. A lakosság élt is az alkalommal s a már említett rendezvé­nyeken több mint 458 ezer résztvevő jelent meg. (Fejér megyei Hírlap) Házról-házra könyvárusítás A Szabolcs-Szatmár me­gyei földművesszövefkezetek, valamint az úttörő szerveze­tek házról, házra könyváru­sítást rendeztek, hogy még több könyv jusson el a falusi emberekhez. Legutóbb mező­gazdasági szakkönyvekből rendezték ~ieg az árusítást. Enne: során egy nap alatt minte y 60 ezer forint értékű könyv talált gazdára^ A ti- szalöld járás 5 községében tízezer, a nyíregyházi járás­ban 12 ezer, a fehérgyarmati járásban pedig nyolcezer fo­rint értékű szakkönyvet ad­ta kel. Jelentősen emelke­dett a könyvforgalom a fal­vakban. Ez év első negyedé­ben a falusi dolgozók több mint 1 millió forint értékű könyvet vásároltak, négy- százezer forinttal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. (Keletmagyar ország) Az ötéves terv emberei a besenyszögi Lenin Tsz-ben Felavatták a karcagi hánlolómalam baromlitáp-Uzemét Tegnap délután ünnepség­re került sor a karcagi hán­tolóüzemben: felavatták a korszerű követelményeknek minden tekintetben megfele­lő baromfitáp üzemet. Az ünnepélyes aktuson megje­lent az Élelmezésügyi Minisz­térium részéről Halmi Tibor, a Malomipari Igazgatóság ve­zetője, Hernádi Mátyás he­lyettes vezető és Ignácz La­jos műszaki osztályvezető társaságában. Eljött Ignácz Flórián, a Szolnok megyei Malomipari Vállalat igazga­tója és főmérnöke, Szőnyi Sándor is. A város vezetősé­gét Szentesi László, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára, Böjti János, a városi tanács VB elnöke és Szűcs Sándor, a pártbizott­ság munkatársa képviselte. Karcag város öt termelőszö­vetkezetének elnöke is meg­jelent az átadáson — kifeje­zésre juttatva ezzel az új üzem jelentőségét. Az üzemet a dolgozók ne­vében Fábián Márton, a han- tolóüzem igazgatója vette át. A jövő építkezésének bemutatása A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál máris nagy a készülődés az ünnepi felvonulásra. Már a menet sorrendjét is megállapítot­ták. Elől egyenruhába öltö­zött dolgozók mennek, majd az ipari tanulók következ­nek, utánuk a vállalat mun- káskollektivája. Gépkocsin hatalmas csilla­got visznek, ágain a vállalat eredményeit tüntetik fel. — Érdekesnek ígérkezik a kö­vetkező évek építkezésének bemutatása, szintén gépko­csin, kicsinyített méretben. Soraikat különben építőele­met vivő darukocsi nyitja, azon lesz a vállalat névtáb­lája is. Ünnepi vacsora a Papírgyárban A Szolnoki Papírgyárban külön bizottságot alakítottak a szerény, mégis impozáns dekoráció elkészítésére. Kül­sőségekben is méltó módon Egy lépést se! A magas, ta­risznyás ember nem engedett addig el a szövetkezeti ma­jorból, amíg körül nem néz­tünk. A központ magán vi­seli a növekedés, a terjeszke­dés minden jelét. A napos­csibék (ugyan már hetesek) szükségmegoldásból ezres cso­portokban különböző helye­ken találhatók, de ami a leg­fontosabb: szépek, elevenek, egészségesek. A kúttól hevenyészve ösz- szerakott vascső kígyózik a sertésólak felé. Ideiglenes! vízvezeték oda. ahol építkez­nek. A vörös téglarakások mellett a tehénistálló felé lépkedünk. A fejők végeztek, tereferélnek. Arról, hogy mekkorát változott a világ. Az egyik tehenész a közel­múlt éveire emlékezik vissza, amikor még teheneket fogtak az eke elé. „Én tudom, micso­da kínszenvedés volt ember­nek, állatnak. Hét évig csi­náltam.” Később kijelentette: erről eleget beszéltünk, de a törzskönyvezésről hallgat­Közel 100 ezer forint j'utalom a Cukorgyárban A munkások nagy ünne­pén kerül sor a Szolnoki Cu­korgyárban a kiváló dolgozó oklevelek és jelvények, át­adására, s a közel 100 ezer forint jutalom kiosztására. Addig is gyors ütemben végzik a karbantartást, hogy A készülő felsőoktatási re­formtervekről kért tájékozta­tást a Művelődésügyi Minisz­tériumban az MTI munkatár­sa. Kérdéseire elmondották: a felsőoktatási reform célja, hogy megjavítsa, a társada­lom fejlődéséből adódó igé­nyeknek megfelelővé, maga­sabb színvonalúvá tegye a főiskolákon, egyetemeken a szakemberek képzését Fon­tos. hogy kiküszöböljük a tananyag korszerűtlenségéből, túlzsúfoltságából, a világnéze­ti nevelő munka gyengeségé­ből eredő negatívumokat tunk. Pedig neki az lenne az igazi büszkesége, ha a törzs­könyvezett állatokat gondoz­hatná. Fogadozott: kialakít­ják hamarosan. Szabó Ferenc főállattenyésztő, az a magas tarisznyás ember somolygott bajúszkája alatt, mintha csak mondaná: lám, érdemes itt körülnézni, ilyenek az embe­rek. Munka után nem sza­ladnak haza úgy. mint régeb­ben, hanem otthonosan elbe­szélgetnek, meghányják-vetik a szövetkezés dolgait Urbán Szabó Imre, a Lenin Tsz vezetőségi tagja ott áll az iroda végében és így fo­galmazza meg elismerését Hegedűs Ferenc sertésgondozóról: „Hűséges ember”. E mondat mindent kifejez. Azt is, hogy Urbán Szabó Imrével együtt miért szavaztak mindannyian szinte gondolkodás nélkül az öreg Hegedűsre, amikor megkér­deztem: kit tartanak az öt­éves terv emberének. Kik a következő kampányt kel­lően rendbetett üzemmel kezdhessék. Kiváló eredményekkel köszöntik az ünnepet Az Alföldi Kőolajfúrási üzem munkásai elismerésre méltó eredményeket érnek el. Múlthavi méterteljesít­ményük például a legmaga­sabb volt az üzem fennállása óta. Az első negyedévben 8167 méterrel többet fúrtak, mint az előző év azonos idő­szakában. RG—4 számú bri­gádjuk megjavította az üzem egy napi reális fúrási re­kordját, s országos viszony­latban harmadik, helyre ke­rült. Most arra törekednek, hogy a műszaki balesetek megelőzésével tovább javít­sák eredményeiket. Az egyetemi oktatás kapcso­latát tovább erősítik a gya­korlati élettel, a termeléssel. A felvételi rendszert tovább­fejlesztik olyan értelemben, hogy egyetemre és főiskolára csak legalább egy évi fizikai termelő munka után vesznek fel hallgatókat. Az egy évig tartó kötelező fizikai munkát — lehetőség szerint — szak­irányúim kell megszervezni. Ezidő alatt a hallgatók elő­készítő tanfolyamokon vesz­nek részt. (MTI) azok. akik munkájukkal már eddig is bebizonyították, hogy rájuk mindenben és minden­kor számítani lehet. A hűséges ember sertés- tenyésztő, negyven anya­kocát gondoz. Néhány nappal ezelőtt kilenc anyakocától nyolcvan malacot választott le. 16—17 kilogrammos átlag­súlyban. „Olyanok azok a ma­lacok, mint a vakart hal” — mondják beszélgető társaink, s ennél többet már nem is állíthat a parasztember a jó­szágról. Az öreg Hegedűs, a hűséges ember pedig dolgo­zik napról napra, szerényen, észrevétlenül, szavát se hal­lani. Csak a munkáját látni és ez mindennél többet mond. Akkor már nagyon nagy baj van, amikor az öreg Hegedűs odaáll az elnök elé és erről, vagy arról kijelenti: „Elnök elvtárs, én ezt nem szere­tem!”. A Lenin Termelőszövetke­zet másik hűséges embere Monzéger Mihály a juhász. Másik? Inkább ta­lán kétszázadik, vagy kétszáz­ötvenedik, mert ebben a tsz- ben úgyszólván mindenkiről el lehet mondani a sok jót Monzéger Mihály háromszáz birkát gondoz, tereli a jószá­got a határba és gyönyörkö­dik állataiban, öt még nem látták ülve a nyáj körül soha. Mindig áll, les, figyel, azután, ha meglátja, hogy valamelyik birka sánta, nyomban ölbe- veszi és ápolja. Különben, amikor a birkák­ról van szó, a Lenin Tsz ju­hásza senkiben sem bízik, csak magában. A birkák a 2. számú brigád területén van­nak, ott a juhhodály. Éjsza­kánként éjjeliőr tartózkodik körülöttük, pontosabban tar­tózkodott, mert amikor meg­kezdődött az ellés, az öreg juhász elküldte az éjjeliőrt. S ő költözött ki a jószág mel­lé. „Csak akkor vagyok nyu­godt, ha ott Vagyok” — mond­ta, S azóta is ott él. éjjel­nappal. Később fiatalemberre mu­tatnak társaim, s elmondják: ő meg Kosaras József a fogatosok munkacsapat­vezetője. Ha valaki, hát ő is rászolgál arra, hogy az ötéves terv emberei között emleges­sék. Legényember, s máris munkacsapatvezető. Időseb­bek, olyanok is hallgatnak szavára, akiknek fia lehetne. „Első idejövő, utolsó elmenő” — állítja róla Szabó Ferenc főállattenyésztő és Boros Miklós rábólint, hogy ez így igaz, pontosan így igaz. Sorolják a többiek nevét. Ne­kik is, nekem is nagy öröm, hogy a besenyszögi Lenin Termelőszövetkezetben az öt­éves tervnek sok-sok embere a Sz. P, c. Május /-re készülnek üzemeink Hároméves tervét fejezi be a Tisza Bútorgyár A Tisza Bútorgyár dolgozói a felszabadulás 15. év­fordulójára tett vállalásuk során megfogadták, hogy eredeti hároméves tervüket május elsejére befejezik. ígéretüket igyekeznek is betartani Erre vallanak el­ső negyedévi munkasikereik is. Előirányzatukat 31 kony­hagarnitúrával szárnyalták túl. Most, a versenyszakasz utolsó napjaiban tartani akarják a tempót. Fáradozásuk bizonyára nem lesz eredménytelen. Tájékoztató a készülő felsőoktatási reformier vekről köszöntik a munkásosztály nagy ünnepét. Előrelátha­Háromezernél több métermázsa árusertés A karcagi Béke Tsz gazdái már tavaly sok sertést adtak a népgazdaságnak: 873 métermázsát. Ezt a meny- nyiséget idén több mint háromszorosára emelik. Azért határoztak így, mert a közellátás színvonalát s munka­egységük értékét egyaránt növelni kívánják. Kovács János, a tsz vezető mezőgazdásza szólott a „miként?” fontos kérdéséről. tóan jó hangulatban telik majd el a nap. Felvonulás után az üzem kultúrházában vacsorát, azt követően későig tartó táncmulatságot rendez­nek. Gyorsütemű üzemkezdés A törökszentmiklósi tégla­gyár dolgozói régóta várják a 450-es prést a jászberényi Aprítógépgyárból. Előrelát­hatóan május 1 táján kap­ják meg. Ezért gondolkoz­nak úgy, hogy a prés miatti késedelmet az új gép gyors beállításával mielőbb pótol­ják, kimagasló munkával köszöntik május elsejét, — A több árusertés elő­állításához elsősorban több kocára van szükség, — mon­dotta. — Ezért kocaállomá­nyunk a tavalyi 70-ről 264-re emeltük; hetvenöt százalék­ban saját tenyésztésből. Olyan fajtát választottunk, mely területi adottságaink­nak is megfelel, gyorsan is szaporodik. Ez a magyar fe­hérhússertés. Megjegyzem, öt­venes kocalétszámú mangali­ca törzset is tartunk. Számára igen megfelelő sebeséri üzemegységünk mély, lapá- lyos, vizenyős területe. — Bevált módszer, hogy a hízónak szánt kocáknak mintegy ötven százalékát be­állítás előtt lefi áztatjuk. — Elsősorban a fiatal tsz- ek gazdáinak figyelmét kell felhívnom arra, hogy a ma­gyar fehér hússertés már tel­jesen alkalmazkodott hazánk éghajlati viszonyaihoz. Ko­rántsem olyan érzékeny, mint importált yorkshirei ősei. Jól bírja a tél hidegét, a nyár melegét; a kánikulára mégis rosszabban reagál, mint a mangalica, A napszúrás, a bőrgyulladás komoly veszélyt jelent a sertések számára. Ezt tudva — a fásítás egyéb előnyei mellett — a sertés­állomány kedvéért több tíz-1 ezer csemetét telepítettünk. — Kétségtelen, hogy az ál­lományunk zömét kitévő ma­’ gyár fehérhússertés fehérje­igénye jelentősen nagyobb a 1 mangalicáénál; mégis ki tud­juk elégíteni fölözött tej ada­golásával, zöld lucerna legel­tetésével. Amennyiben lehet: adunk hús- és vérlisztet is, valamint ezek pótlására Sa­ját termesztésű borsót és szó­ját. — Tapasztalati tények bi­zonyítják, hogy a sertéste­nyésztés a nagyüzemben is kifizető! Magunk ebben az évben 3 ezer 180 métermázsa áruhussertést adunk át az államnak. Mivel a kilogra- monkénti két forintos nagy­üzemi felátr is megillet ben­nünket, ezért a mennyiségért 5 millió 400 ezer forintot kapunk. Ebből eredő tiszta jövedelmünk 25—30 százalék­ra remélhető; bár sertésgon­dozóink igyekezetétől — s kissé a jószerencsétől is — függően 40 százalékra is fél­szökkenhet.

Next

/
Thumbnails
Contents