Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 8. s ■» ha 501 ()allides iiadalmi re fiain tj páiij áza t J forint értékű könyv a nyerteseknek e­á­esztrejtvény fejtő­részéről elhangzott He- javaslat, hogy iro- i témákat dolgoz- . fel a rejtvény e szerű formájában. Kí- iságukat szívesen tel­ítjük. Annak érdeke­li, hogy ezután még then töltsék idejüket sznos szórakozással — resztrejtvény fejtés ín is: biztosítjuk, hogy nyertesek maguk vá- iszák ki a hathetes pá- ázat végén jutalom- ■nyvüket. Az Állami Könyvter- sztő Vállalat készség- :1 nyújt ehhez segítsé- *t. Első díjként 1500.—, lásodik díjként, egyen- ént 500 forintos könyv- talványt ajánlott fel- A ovábbiakban 15, egyen- ;ént 100.— és 20, egyen­ként 50 forintos könyv­utalvány kerül kisorso­lásra. Az értékelést a hat­hetes pályázat befejezé­sét követő héten hozzuk nyilvánosságra; ugyanak­kor kiosztjuk a könyv- utalványokat is. A sorso­lásban azok vesznek részt, akik hat héten ke­resztül helyesen fejtet­ték meg a rejtvényeket. Az utalványok Szolno­kon, a 458. számú Állami Könyvesboltban váltha­tók be. A pályázat első rejt­vénye április 19-én — a szokásos szombattól el­térően — vasárnap jele­nik meg. Felhívjuk rejt- vényfejtőink figyelmét, hogy a megfejtéssé! együtt a rejtvényszel­vényt is küldjék be cí­münkre. Szolnok megyei Néplap, Szolnok, Tisza Antal utca Z. Uáuün szelei tnézed Icentféi Nem most történt már. Ta­lán egy hete, hogy D.-né, szolnoki asszony otthon hagy­ta három apró gyermekét, s elindult vásárolni. Amikor az ajtót bezárta maga után, még nem gondolta, hogy a terve­zettnél sokkal később látja viszont gyermekeit. Alig ment a tanácsházáig, össze­esett, kórházba vitték. Az or­vosok ott tartották. Az élete forgott kockán, nem enged­hették haza. A férje pedig vidéki úton volt. A szomszédok, amikor már sejtették, hogy az asz- szonnyal baj történt, kinyi­tották az ajtót, kihozták a már türelmetlenül síró gye­rekeket. Jobbat nem tudtak kitalálni, beszóltak az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalathoz, ahol az apa dolgo­zik: tegyenek valamit. Csá- nyi Ferencné, a vállalat sze­mélyügyese pár percig töp­rengett. Aztán összekapta ma­gát, s elment a gyerekekért. Megmosdatta, felöltöztette őket, s elvitte a vállalat nap­közijébe. Ott negyven szempár néz­ontos cikk baromfitoll-st te b, néhány hete kezdték földművesszövetkeze- tollértékesítési szerző- ését, s a kunhegyesi Csillag Termelőszövet- náris háromezer liba, na icsa tollára szerződött. ’yS lálláson a termelőszö- fít- ;ti tagok körében is f a az érdeklődés. Vannak tjv.tkezeti tagok, mint kas Jánosné, aki 40, Var- Istvánné, alki 25 liba, Gőz osné, aki 20 kacsa tollát r át. földművesszövetkezetek , .ődnek két tépésre a ka- c ál, három tépésre a li- t ü. Minden tJl értékesí- t : leszerződött kacsa után >rint előleget fizetnek az f z-ek s minden liba után 1- forint jár, két tépés után. Mivel á liba háromszor is téphető, s ha így szerződnek a tenyésztők 25 forint előle­get kapnak. Az átadott toll-mennyiség után a múlt évi átvételi áron felül felárat is fizet a szö- vetke-M. A fehér liba toll el­ső tépésű szerződéses átvé­teli ára 78 forint. A második és harmadik tépésű fehér libatollat 108 forintért, az első tépésű kacsatollat 60 forintért, a második tépésű kacsatollat 75 forintért vásá­rolják a szerződőktől. Kovács József MÉK A tűs meg fékesői Jftpróságok BÓK Harminc év körüli „asz- szonytársam” mesélte nagy felháborodva az alábbi törté­netet: — Képzelje el, a minap ta­lálkoztam barátnőm nagyma­májával. Nyolcvan éven fe­lüli öreg néni, aki nagyon szereti a mi családunkat. Most is széles mosolyra hú­zódott a szája, amikor meg­látott és tüstént hogylétem felől érdeklődött. — Hát bizony nagyon so­kat betegeskedem — mondot­tam a valóságnak megfele­lően. — Baj, baj... Hát a gyere­kek, hogy vannak? — Köszönöm szépen, kitű­nően, egészségesek. — Hála istennek — köny- nyebbült meg a nagymama — mert bizony, lelkem, csak az a fontos, hegy a gyerekek egészségesek legyenek. A „mi korunkban” már édes mindegy. Ismerősöm egy kis szüne­tet tartott, aztán fejcsóválva hozzátette: — Tudja, sok kétesértékfi bókot kaptam már az utóbbi időben, de ez aztán minden­nek a teteje... — hí = Vidáman, boldogan ünne­peltek április 4-én a kisúj­szállásiak is. Ám, ahogy be­fejeződött a hivatalos prog­ram, percek múlva végigfu­tott a hír a tömegben: ki­gyulladt a helyi Faipari Vál­lalat kazánháza és gépműhe­lye, s a kezdődő tűz pusztu­lással fenyeget sokszáz köb­méter nagyértékű faanyagot is. Az üzem dolgozói, s a töb­bi ünneplőbe öltözött kisúj­szállási lakos azonnal a hely­színre rohant s egy órai, hő­sies erőfeszítéssel sikerült megakadályozniok a tűz to­vaterjedését. A környék lakói — öregek fiatalok — s a munkásőrség díszszakasza, B. Nagy Lajos parancsnok elvtárs vezetésé- iiiiiiiiHiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiii Mi lesz szegény elítélttel ? Fiára Íratta házét özvegy Németh Balázsné; a fiú pe­dig — édesanyja beleegyezé­se nélkül — eladta az ingat­lant a szolnoki Báli Rudolf­nak. Az épületben lakó öz­vegy és az újdonsült háztu­lajdonos között a használatot illetően perre került sor, mely­nek során a bíróság kimon­dotta: milyen lakrészek ille­tik meg az idős asszonyt, s melyek Bálit. A pernyertes elégedetlen­nek bizonyult az ítélettel szemben. Előbb csak fenye­gette az öregasszonyt, majd éjnek idején rémisztésére po­koli lármát csapott fazekak­kal, lábasokkal; lakásán a lakatot elrontotta; a kertben a közös mellékhelyiség mellé ebet kötött; sértő körmönfont módon ki akarta üldözi a házból. A gyenge, vézna néni­ké annyira félt már Bálitól, hogy csak jóismerősei kísére­tében mert az utcára lépni. Február elején Báli Rudolf betetőzte a megkezdetteket: az öregasszony orrát marok­ra fogva megcsavargatta, — ököllel fejbe verte. A fentiekből sejthető, hogy a nagylegény — hatalmas termetű — Bali a szolnoki já­rásbíróság dr. Hajnal Mihály tanácsa előtt kevésbé bizo­nyult karakánnak. Úgy taga­dott, mintha öregbetűs könyv­ből olvasná — pedig csak irás nélkül hadarta... Dr. Kertész Bertalan orvosszak­értő véleménye azonban sem­mivé foszlatta a mentegető­zést; bebizonyította az idős asszony kegyetlen, férfiatlan bántalmazását. A járásbíróság — az elitéit javulása reményében — Báli Rudolfot két hónapi felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítélte, mely ellen a ..háziúr” fellebbezett. Az ítélet el­hangzása után keservesen fel­sóhajtott. — Mi lesz velem, mi lesz velem ezután? Még jobban vérszemet kap az öregasz- szony. Ehhez a megjegyzéshez nem kell mecieovzé«. - b. Z. — vei a legnehezebb, legveszé­lyesebb helyen küzdöttek a pusztító rém ellen. Kisújszál­lás lakosai, Borók Juliska, Kóréh Katalin, Bozó Imre, Szöllősi Ilona, Pajti Istvánná, Szűcs Lajosné, Szűcs József, Szűcs János, dr. Garaguly Géza, Németh Mihály, Marjai Györgyné, Nagy Sándomé. Barta Ferencné, Horváth Sándomé, Ábri Lukácsné, Cs. Nagy Kálmán, Tatár Kál­mán, Reszenyka Imre, Szath- mári Eszter s a többiek jeles­re vizsgáztak a nép tulajdo­nának védelméből. Az MSZMP városi bizott­sága ezúton is elismerését, hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik részt vet­tek a tűz eloltásában, külön köszönetét mond hős mun­kásőreinknek erőfeszítésü­kért. Farkas Kálmán az MSZMP kisújszállási VB munkatársa te csodálkozón a kis jövevé­nyeket. Aztán hamar megba­rátkoztak, együtt játszottak. A D. gyerekek jól érezték magukat, s csak akkor tekin­tettek kérdőn Mándi Katalin óvónénire és Kovács Mihály- né daduskára, amikor a ven­déglátó pajtások már mind hazamentek. Akkor vette ki kosarából a daduska és a gye­rekek után újból érdeklődő Csányiné a friss, puha kenye­ret. Vágtak három szeletet, megkenték mézzel. A dara­bot pedig otthagyták a mézes üveg mellett. Hátha kérnek még, míg apa értük jön. Nem tudom, kértek-e. De ez az emberi gondoskodás épp oly kedves lehet a fel­nőttek számára, mint a há­rom gyermeknek a mézes ke­nyér. B. E. JMiitiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii I. Szűcs Antal tiszatenyői szövetkezeti gazda I már nem ráérő ember Tegnap közölte a Szolnok megyei Néplap' a tudósítást Tiszatenyőről az ottani ráérő emberekről. Szabó István elvtárs, a tiszatenyői községi tanács VB elnöke április 6- án délután telefonon hívta a szerkesztőséget és közölte, hogy a tudósításban szereplő I. Szűcs Antal már nem tar­tozik a ráérő emberek közé, mert megkezdte a közös munkát, fogatos és szorgal­masan dolgozik. Héja József pedig megígérte, hogy néhány nap múlva szintén jelentke­zik a termelőszövetkezetbe. I. Szűcs Antalt, a November 7. Tsz gazdái — egyesülés óta ugyanis nem Leninnek hívják a tsz-t — szívesen fo­gadták, hiszen az egész falu jól ismeri szorgalmáról, de­rekai munkájáról. — ÚJABB csibeszállítmány indul a fővárosba, a jövő hét elején a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat szol­noki telepéről. Az elszállításra kerülő 7 ezer csibe súlya da­rabonként meghaladja a 80 dekát. — JUNIUS ELSEJßN már működik Tiszaföldvár új tü­dőbeteggondozója. A mintegy 600 ezer forintos költséggel községfejlesztési alapból épült létesítmény közel 30 ezer ember! rendszeres tüdő szakvizsgálatát teszi lehető­vé. —MÉG EBBEN a negyed­évben befejezik Mezőhék villamosítását. A tervek sze­rint jövőre hozzákezdenek Já&zágón is a villanyvezeték építéséhez. Ezzel megyénkben már nem lesz olyan község, ahova ne jutott volna el a villany. — TÁRSADALMI ÖSZ­TÖNDÍJAT alapított a nagy­körűi községi tanács. A hat ezer forint ösztöndíjat olyan fiatal kapja, aki tanulmánya­inak befejezése után a köz­ségbe megy dolgozni. — ÉPÜLNEK a szövetke­zeti lakások Szolnokon. A Bálvány utcai szövetkezeti lakásépítés során idén 72 la­kás készül el. A tervek szerint még az év vége előtt újabb negyvennyolc építéséhez kezdenek. —KÉT HÉT MÚLVA kez­dik építeni Jászszentandrá- son a községi fürdő első sza­kaszát. A majd több millió forintba kerülő létesítmény­ből idén az 1000 méteres thermálkutat készítik el. niiiiiiiiniiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiuiiitiiiiiim ÚJABB LOTTÓ NYEREMÉNYEK A Nap kel: 5.11 h-kor, nyugszik: 18.23 h-kor. A Hold kel: 14.38 h-kor, nyugszik: 3.28 h-lcor. Idő jár ás jelentés Várható időjárás péntek estig: kisebb felhőátvonulá­sok, néhány helyen kevés eső. Mérsékelt déli, délkeleti szél. Az alföldi porszennye- zés a nyugati megyékre is átterjed. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken 12—17 fok között. (MTI). — VOROSKERESZTESEK őrjárata a termelőszövetke­zetekben. A Vöröskereszt Szol­nok járási szervezetének ak­tívái a közeljövőben felkere­sik a termelőszövetkezeteket. Ütjük során meggyőződnek arról, rendelkezik-e minden brigád az elsősegélynyújtás­hoz szükséges eszközökkel és van-e kiképzett egészségőr. Ahol szükséges, gyorkikép- zéssel nyújtanak segítséget. — SZÜNET a megyei ta­nács rendelőintézetének egyes osztályain. Április 13-án fe­szültségáttérés miatt, a me­gyei tanács rendelőintézeté­nek fogászat, röntgen, labo­ratórium, fizikóterápia, a TBC, Nemibeteggondozó osz­tályain rendelési szünetet tartanak. A többi osztályo­kon is csökkentik a vizsgá­latokat. Az idei esztendő hasonló­an a tavalyihoz ismét szép eredményekkel kecseg­teti megyénk lottózóit. Szin­te hetenként számolhatunk be egy-egy nagyobb nyere­ményről. Most ismét erről közölhetünk hírt. Két asz- szony: Pintér Gyuláné és Gánóczi Ferencné találták el a legutóbbi lottósorsolás nyerőszámait. LA 229,408 számú négytalálatos szelvé­nyükkel 152 ezer forintot |nyertek. Nyereményüket áp­rilis 13-án fizeti ki az OTP Szolnok megyei fiókja. A tárgynyereménysorsolás is szerencsét hozott több ■megyei lottózónak. Szolnokon kínai perzsaszőnyeget, 8000 ! forintos családi utalványt, Jászberényben Altix fényké­pezőgépet, Karcagon Panni robogót, Kunszentmártonban villanytűzhelyet, Mezőtúron pedig 5000 forintos „tetőtől talpig felöltözhet” utalványt nyertek. Taufik AI Hakim: n rajtunk!... Csak te segít- .. Kér, hogy áldanád meg... szamarak készen állnak. f csodák "csodatevők A lig pirkadt, amikor a szerzetes szokásához híven ** felkelt. Minden aludt még, csupán a madarak röppenitek ki fészkükből. A szerzetes elhadarta imáját, majd a szertartásos hajlongások után nekikészülődött, hogy felsöpörje a kápolnát. Éppen végzett az öntözéssel, amikor egyszerre emberek közeledtek hozzá. Arcuk szo­morú és komoly volt. Egyikük leküzdötte bátortalanságát és rimánkodva megszólalt: — Szentatyám!... Segíts hetsz!... A feleségem haldoklik halála előtt... — Hol van a feleséged7 — A szomszéd faluban. A Menjünk! — De hát én nem állok készen, gyermekeim! — kiál­totta a szerzetes. — Várjatok, mindjárt befejezem a dol­gomat, szólok a testvéreknek, aztán visszajövök és indul­hatunk. De azok kórusban rimánkodtak; — Egy percet sem vesztegethetünk!... Az asszony hal­doklik... Talán már így is későn érkezünk-.. Most azonnal gyere velünk, ha jót akarsz cselekedni... mentsd meg a haldokló asszony lelkét... Hisz itt van egy kőhajításnyira... Eljössz és még délelőtt vissza is érsz!... — Jó, legyen kívánságod szerint! — szánta el magát a szerzetes. Megindult, a többiek követték. Felült az egyik sza­márra, a haldokló asszony ura a másikra és mindnyájan útra keltek. Dél volt már, mikor feltűnt előttük a falu. Mindnyá­jan egy ház felé tartottak, amely nem messze állt a bíróé­tól. A szerzetes belépett és meglátott egy asszonyt, aki elnyújtózva feküdt az ágyon, szeme az ég felé meredt. Meg­szólította, de nem kapott választ. Nyilvánvaló volt, nem lehet messzebb a haláltól, mint két nyíllövésnyire... A szerzetes imádkozni kezdett. \1ég be sem fejezhette az imát, amikor hosszú sóhaj ■*’ hallatszott... Aztán még egy. A szerzetes azt hitte, a haldokló lelke most hagyja el a testet. Ám akkor meg- rezdült az asszony szempillája, szeme kinyílt, körülnézett és bágyadtan suttogta: — Hol vagyok? — Otthon — válaszolta meglepetten a szerzetes. — Adjatok innom egy kortyot! Az egész család ujjongásba tört ki: — A korsót adjátok neki. a csészét adjátok neki! Egymást lökdösve rohantak az edényekért, hozták a vizet. Az asszony sokáig ivott, aztán megcsuklott és így szólt: — Ehetnék... éhes vagyok. Amikor befejezte az evést, leszállt az ágyról és meg­indult a szobában, makkegészségesen. Akkor az emberek térdre estek és a szerzetes kezét- lábát csókolgatva, kiáltozták: — ö, szent ember, imádságoddal feltámasztottad a halottat és boldoggá tetted ezt a házat. Mivel hálálhatjuk meg neked? A szerzetes, akit magát is meglepték a történtek, így válaszolt: — Nem tettem én semmi olyat, amiért jutalmat érde­melnék. Mindez csupán isten akarata! /4 m a házigazda felkiáltott: — Nevezd, aminek akarod... Csoda történt! Isten azt akarta, hogy a te kezed vigye véghez. Ö, szent ember, bol­doggá tetted szerény házamat! Ez megtiszteltetés és öröm mindnyájunknak. Teljesítenünk kell, amire a vendégsze­retet kötelez, amennyire helyzetünk engedi... Megparancsolta, hogy külön szobát készítsenek elő a szerzetesnek■ És az akárhogy könyörgött, hogy engedjék elmenni, a házigazda megesküdött, hogy nagyra becsült vendége három napnál előbb nem hagyhatja el a házat. Ez a legkevesebb, mondta, amivel tartozik felesége meg- mentőjének. Mindhárom najjon át kedvében járt a szerzetesnek, gondoskodással és figyelemmel vette körül. Mikor a ki­jelölt idő lejárt, felszerszámozták a szamarat, megrakták ajándékokkal — volt ott kalács, lencse, ’zakas — és öt aranyat nyomtak a szerzetes markába a kolostor kincs­tára számára. De alig kísérték ki a kapuig és ültették fel a szamárra, egy ember szaladt oda és a szerzetes lába elé vetette magát: — Szentatyám... Csodatételeidnek híre bejárta az egész környéket... Nagybátyám, második apám — a halál küszöbén van... A te áldásodban bizakodik... Ne engedd, hogy elhagyja a lélek, mielőtt reménye teljesülne... — De, fiam, ideje már visszatérnem a kolostorba — válaszolta a szerzetes. — ö, nem sok az egész... Nem engedlek el, amíg nem látogatod meg nagybátyámat!... — És az ember elkapta a szamár kötőfékjét és húzta maga után. — Hol lakik hát a nagybátyád? — kérdezte a szerzetes. — Itt mindjárt, alig néhány percnyire A szerzetes nem utasíthatta vissza. Vagy egy órát kocogtak és hamarosan beértek a má­sik faluba... A szerzetes odalépett a beteghez és alig ál­dotta meg, csoda történt: a haldokló felült az ágyon, enni- innivalót követelt. ^^^S^^EEmmaSmmmmmmmmm^^^*^"*ESSSSSESSSSSSSSk

Next

/
Thumbnails
Contents