Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

1960. április 8. kl SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Jászságban, a Tiszazugban lassan balad a hibridkuko­rica veíőmagcsere A napokban mindenütt megkezdték a hibridkukorica vetőmagcserét. Különösen jól halad a négy régi ter­melőszövetkezeti városban: Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron és Turkevén a csere befejezéshez közeledik. Ugyanakkor a jászapáti, a jászberényi, a kunszentmár­toni, a tiszafüredi járás te­rületén Jászberény, Szolnok, és Törökszentmiklós városok­ban alig-alig csinálnak vala­mit, holott a hibridkukorica vetőmag a termelőszövetke­zetek rendelkezésére áll. A tsz vezetők és szakemberek feladata: gyorsítsák a mun­kát, hogy április 15-ig a hibridkukorica vetőmagcsere aefejeződjék. Akik c már 5 évre előre terveznek Beszélgetés a Járműjavító technológiai osztályának vezetőjével Bemutatják a második ötéves (érv lakásait, építő­anyagait az ipari vásár ÉM. pavilonjában ^ A Budapesti Ipari Vásár É. M. pavilonjában és mel- 'ette, a szabad téren az idén 42 építő-, fa-, és építőanyag­ipari vállalat, valamint az Építésügyi Minisztérium fő­osztályai, termelési igazgató­ságai bemutatják új gyárt­mányaikat, terveiket, kor­szerű termelési eljárásaikat. Sokszáz kiállítási tárgy, fénykép és tervrajz szemlél­teti, milyen korszerű szerke­zeteket, anyagokat használ­nak fel és milyen lakásokat építenek majd tömegesen a második ötéves tervben. A pavilonban bemutatnak egy előszobáé, konyhás la­kást az újtipusú ajtókkal, ablakokkal. Megtekinthetik itt a látogatók a beépített tipus-konyhabútort és ruhás- szekrényt is, amelynek soro­zatgyártását most kezdte meg az ÉM. Lágymányosi Épületasztalosipari Vállalat. A mintalakás szobájának ér­dekessége a Fa- és Vászon- redőnygyártó Vállalat külön­leges fémfüggönye. Ez belül­ről takarja az ablakot és a fémfüggöny sokszínű, kes­keny alumíniumlapjainak elforgatásával lehet szabá­lyozni, vagy elzárni a fény útját. (MTI). «iiimiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Váratlanul kitört az Etna CATANIA (MTI) A szicí­liai Etna tűzhányó szerdán éjszaka váratlanul kitört. A lávakitörés éjszaka 11 óra­kor kezdődött és 3—4 per­cenként folytatódik, miköz­ben félelmes morajlások hal­latszanak. Szaktudósok most a helyszínen tanulmányozzák vajon veszedelmes méreteket ölthet-e az erupció. (MTI) Nemrégiben a KPM Vasúti 1/7. D. főosztálya pályázatot hirdetett az ország nyolc jár­műjavító üzemi vállalata kö­zött. A pályázat témája a te­herkocsik szalagszerű javítá­sának megoldása, illetőleg az új módszer részletes terveze­tének kidolgozása volt. A pályázat le is zárult azóta, a tervezeteket felülbírálták, s megállapították, hogy a nyolc járműjavító közül a szolnoki érte le a legjobb eredményt, ők készítették a legjobb és legolcsóbb tervet. S azóta Szekeres Ernő, a technológiai osztály vezetője, valamint Csák Sándor, Csák László és Simon Sándor munkatársai meg is kapták a 2 ezer forin­tos jutalmukat. Mindezt csak azért írtuk le, hogy hangsúlyozzuk: születő­ben van a Szolnoki Járműja­vítóban az utóbbi és a közeli esztendők egyik legjelentősebb technológiai újítása, ami — nyugodtan mondhat­juk — forradalmi változást jelent megvalósulása után. Milyen stádiumban van te­hát gyakorlatilag a szalag­szerű kocsijavítás ügye? — tettük fel a kérdést Szekeres Ernőnek. — A bevezetés idejéről csak annyit, hogy július 1- én fogunk hozzá a szalagsze­rű kocsijavításhoz. Addig? Folytatjuk az előkészülete­ket. Emellett a Landler Jenő Járműjavító szakemberei is tanulmányozzák tervezetün­ket, amelynek kivitelezése körülbelül 37—38 millió fo­rinttal „olcsóbb”, mint az övék. Nem tartom kizártnak, hogy az ország többi hét jár­műjavítójában is a mi szisz­témánk alapján valósítják meg a teherkocsik szalagsze­ré javítását. Jelenleg az elő­készítő munkálatoknál tar­tunk. Itt is a legfontosabb a cserejavító állag feltöltése, a megfelelő mennyiségű csere­alkatrész biztosítása. Több mint 230-féle ’ ocsialkatrész- ből kell legyártani 11 ezer darabnál többet. Emellett a vágányjavításokon is dolgo­zunk. A cserealkatrészek gyártásánál megállapítottuk az új alkatrészek mennyiségi normáit. Elsősorban az újabb adottságok által felmerült kö­vetelményeknek megfelelően. Az asztalon, amely mellett beszélgetünk, egy dossié fek­szik. A 32-es számú technológiai utasítás — olvasom fedőlapján. Szekeres Ernő hozzáfűzi magyarázatként: kocsialkat- rész-mosót építünk s ehhez a légfékalkatrészek tisztításá­nak, javításának munkafo­lyamatát már ki is dolgozta Győrii László technológus. * — A fentiek mellett mi még a legfontosabb munkája a technológiai osztálynak? — kérdeztük. — Mint mindenütt, úgy ná­lunk is ez az esztendő a má­sodik ötéves terv alapozási időszaka. Ezért legfontosabb feladatunk már most biztosí­tani a későbbi időszakra elő­irt termelékenységet a meg­adott szempontok és lehető­ségek keretén belül. Tíz szá­zalékkal kell csökkenteni az önköltséget már az Idén a tavalyi tényszámhoz viszo­nyítva, ami 24 millió forint megtakarítást jelent. — Szeretnénk hallani vala­mit a második ötéves terv technológiai fejlesztésének célkitűzéseiről is. — Először is a nagyértékű, nagyteljesítményű gépek több műszakban való működteté­sét, < a nehéz testi munkák gépesítését kívánjuk elérni. Továbbá tály futójavító műhelyébe, futómacska-pályát tervezünk a mozdonyfüstszekrény-ajtó és a légtartály szállításhoz. Gépi eljárást dolgozunk ki a mozdony illesztő síkfelület megmunkálásához. — Várható-e a műanyag­felhasználás további kiszéle­sítése a későbbiek folyamán? — tettük fel az utolsó kérdést Szekeres Ernőnek. — Természetesen. Elsősor­ban a mozdonytengely ágy­vezetéknél, a szelencéknél és még nagyon sok kocsi- és mozdonyalkatrésznél várható az olcsó és könnyen meg­munkálható műanyagok hasz­nálata. Nyolcezer forint a legjobb ktsz*nek A felszabadulási ünnepségek során adták át a 1 madarasi Vegyesipari Ktsz-nek a megye kiváló kisi] szövetkezete cím I. helyezettjét megillető vándorzászlc a nyolcezer forint jutalmat. A szövetkezet tagjai nemcsak a termelőmunkában, nem a takarékosságban is jó eredményt éltek ei — forint értékű könyvet kaptak ezért az OTP-től. A verseny II. és III. helyezettjei is kaptak oklev< két s pénzjutalmakat az ünnepségek során. Melegfestékszórás a Mezőgépgyárban A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyárban rég­óta „szűk keresztmetszet” a festőműhely. Ezért tértek rá — csehszlovák gépek segítsé­gével a napokban az úgyne­vezett melegf estékszórásra. Ezáltal nemcsak a festésre. hanem a száradásra is key sebb idő kell, egyes gyártm nyok (festőműhelyben szám. tott) átfutást ideje felé: csökken. Nagyobb teljesi ményre képes ezáltal í egész üzem. GAZDAG EMBEREK LESZNEK A SZAKÁLLAS-PUSZTAIAK «tiiiiiimfiiiimiiiiiiiiiiiiiuiiHiiiHiiuuiiiiiiiiHiiiimiiminiiiiiHiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiHiiin Postás a miniszternél Nagy úr a postás, minden ajtó kinyílik előtte, — de a miniszterhez még ő sem szo­kott bekopogni. Érthető hát, hogy „vajon mit akarhatnak” — gondolattal vakarta fejét Szöllősi Sándor, a mezőtúri posta műszaki dolgozója, mi­kor meghallotta: hívatja a miniszter. El is indult idejében, gyors­vonatra ült, nehogy elkéssen, utóvégre rendhez, pontosság­hoz szokott ember volt 5 vi­lág életében. Tudta, ha a vi­har szétszaggatja a vezetéket, akkor tüstént menni kell, ki a távoli határba is, mászni a jeges oszlopra, s nem nézni, hogy delet harangoz, vagy éj­félt kongat-e a mezőtúri templom tornya. Mondta is az öccse: nem emberi élet az, 6osem lesz telefonszerelő, in­kább elmegy kubikosnak. El is ment S a munka még hagyján. Elvégzi az ember, aztán ha­zamegy, megsímogatja a gye­rekek fejét elszáll bosszú- ssíve megtelik valami kifejezhetetlen, — végtelen nyugalommal. Dehát nem elé­gednek meg csak a munká- vaL A múltkor is lejöttek vagy négyen a központból, s egyre-másra kérdezősködtek: mit tud erről, mit tud arról. Mintha kételkednének ab­ban, — bosszankodott — hogy képes ellátni feladatát. Hát nem elég biztosíték ne­kik a hibátlan hálózat, a za­vartalan összeköttetés? Most meg hívják a minszterhez. Mindez átfutott agyán uta­zás közben. Volt idő gondol­kozni, másfél órát késett a vonat, s így akarva, akarat­lan jóval a jelzett időpont után állított be a miniszté­riumba. A hivatalos aktusnak ak­kor már vége volt, csengtek a poharak, mint a szélben összeütődő telefonhuzalok. — Neki is kezébe nyomtak egyet, — igyon ő is annak örömére, hogy „a posta kivá­ló dolgozója” lett. y sibé * azokat a nagyjelentőségű, de még be nem vezetett eljárá sokat is megvalósítjuk, ame­lyek biztosítják a nagyobb termelékenységet, s természe­tesen ezek továbbfejlesztésé­ről sem feledkezünk meg. To­vább szélesítjük a szakmai továbbképzés rendszerét is. Persze, a még korszerűbb gyártási technológiára való felkészülés nem könnyű mun­ka. Különösképpen ha arra gondolunk, hogy itt sokféle gépet kell biztosítani, gon­doskodni kell azok felszer- számozásáról, el kell végezni a készülékezési munkálato­kat. Hogy miért? Mert a munkaigényes, aránylag k'nnyen gépesíthető folya­matok gépesítése csak ennek árán érhető el. Az eddig em­lített technológiai fejleszté­sen kívül fontos lesz az is, hogy igen sok kisgépet állítunk elő házilag. Például olajtüzelésű légfűtő berendezést a teherkocsi osz­Rendelkezés a tudományos diákkörök működéséről Rendeletben szabályozták a tudományos diákkörök működését. A KISZ egyete­mi szervezetei az egyes tu­dományágakban a hallgatók számára tudományos diáikkö­röket szervezhetnek. Az egyes tudományágat művelő tanszékek a létrejött tudo­mányos diákköröket szakma­ilag segítik és támogatják. A diákkörök azokat a KISZ- tagokat és KISZ-en kívüli hallgatókat tömörítik, akik a kötelező tananyagon túlme­nően alaposabb tudást kí­vánnak szerezni. A Szolnoki Vasipari Vállalat munkáskollektívája és a szakállas-pusztai Bocs­kai Termelőszövetkezet ker­tészei jó barátok. E barátság még 1959. februárjában szö­vődött. Azzal kezdődött, hogy a Törökszentmiklóshoz tarto­zó szakállas-pusztai bolgár település kicsiny tanyáiba három ember kopogtatott be: Tarsoly Sándor, Ragó József, Kovács László. — Szolnoki munkások va­gyunk — mutatkoztak be- — Azért jöttünk, hogy segít­sünk a szövetkezésben. Hallgatták az emberek, de- hiszen tudták azt jómaguk is, kincs fekszik előttük, csak éppen öntözni kell. Ha jól emlékszem vagy nyolc-tíz kisbolgár összefogásából meg­alakult az akkori idők új ter­melőszövetkezete Törökszent- miklóson, a Bocskai. Akkor örültünk nagyon a bátor úttörésnek, de a soka­sodó munka el is feledtette aztán a Bocskait. A Vasipari Vállalattól szóltak át nem­régen: ha szemtanúja aka­rok lenni: hogyan születik a gazdag ember a pusztán, — feltétlen látogassak ki Sza­kállas-pusztára. Kimentem. Beszélgettem velük. lenyűgözött, amit ezektől a pusztai emberektől láttam. A palántaágyakról szólok előbb, ahol a tizen­nyolc bolgárt feleségeiket és lányaikat találtam. A palán­tanevelő melegágyakhoz menjünk — mondták. Gon­doltam, pár négyzetméteres trágyakupac tíz, legfeljebb húsz. Hát kereken egyholdas melegágy! Egy holdnyi te­rületen az ablakkeretek alatt paradicsom-paprika palánták virítanak, üdítenek százezer­szám. Nyolcvan nagy-nagy melegágyból 30 holdat papri­kával, 25 holdat paradicsom­mal, más területeket karfi­ollal, vöröskáposztával tele­pítenek be. Akkor éppen locsoltak. András bácsi a fűtő 20 hek­Fejtrágyázzák az őszi árpát tós tartályban (a patronáló Vasipari Vállalat ajándéka) a hatodik ezer liter vizet me­legítette fel 25—30 celsius fokra. Attól szép a palánta, az álott víztói- Hát azért csi­nálják. A tartály itt van a melegágyi kertben, a vizet pedig egyenesen a Holt-Ti- szából nyomatják bele. Két motor azzal küszködik, hogy a Tisza-mederböl hosszú ve­zetéken szennytől megszűrt vizet a kertészetbe juttassa. A két motort a ker­tészek hozták be. összesen négyet. Egyre szalagfűrészt vásároltak, ráállltottak há­rom embert, akiknek minden nap az a munkája, hogy a 30 férős hizlalda szerfa anya­gát mielőbb előteremtsék. Saját maguk építik a hizlal­dát abból a faanyagból, amit a télen kitermeltek, s most előkészítenek. Dolgoztak egész télen. Kétezer kéve ná­dat levágtak a Holt-Tiszán, összegyűjtöttek 5 ezer mázsa trágyát A tagok erejéből nem futotta, kértek kölcsön az Ady, a Kossuth Tsz-ektől, az egyik törökszentmiklósi ktsz-től. Mert itt a pusztán a trá­gya, a víz, a palánta az élet, a kertészet. Jobban mondva most lesz az. Mert itt most a gazdagság születik. Nem mondom, hogy az első évben hull az arany az ölükbe. ' '< éveken belül az bizonyó Most még sok a kiadás: í házat vásároltak, építke: telepítenek. De a szorgi és az igyekezet, a tőrei mindent behoz. Kicsi ts; területre, leleményeist annál nagyobb. Sajnáll tak, hogy nem tudunk menni az irodába, de ott poscsibék vannak. Nincs n csibenevelő, az irodába \ ték őket. Az írnokot pedi verandán találtuk, egy sái..- lin számolgatta a munkaegy­séget Zokszó nélkül. Senki nem ellenkezik, hogy mi do­log, hogy a csibék kiszorít­ják az embert. Sőt, még a verenda is tele volt. Har­minckét mázsa burgonya ve­tőmagot tároltak, amit a ta­gok adtak össze a szövetke­zetnek. Igaz, a szövetkezet kifizette. Volt aki kölcsön akarta adni: csak úgy biza­lomból. Mertha szegények is még most, bizalomban, re­ménységben gazdagabbak bárkinél. Ezért szeretik őket annyira a Vasipari Vállalat munká­sai- Gyakorta kijárnak hoz­zájuk, szívesen segítik őket. Ök örülnek a legjobban, ha gazdag emberekké lesznek a szakállas-pusztaiak. Borzák Lajos Jíeuelellfrat röviden ggj* ■HMm A kengyeli Dózsa Termelőszövetkezet 97 holdas őszi árpa tábláján Csató József, a Törökszentmiklósi Gépállomás traktorütája hármaskapcsolású műtrágyasaóróval elvégez­te a íejtrágyázást. Termelőszövetkezetünk KISZ fiataljai a termelő- munka mellett a kultúrát is terjesztik. Esténként a szín­játszók és a tánccsoport tag­jai próbálnak. Legutóbb há­rom nagy előadást rendeztek. Először a város lakosságát, majd a tsz dolgozóit szóra­koztatták, sőt ellátogattak a mezőhéki Táncsics Termelő­szövetkezetbe is műsorukkal. Szövetkezetünk tagsága lel­kesen készül a Hazafias Nép­front II. Országos Kongresz- szusára. Mintegy száz aktíva tárgyalta meg a Hazafias Népfront városi szervezeté­nek munkáját. Lukácsi István Vörös Csillag Tsz Turkeve * Szaszkó Józsefné jászberé­nyi levelezőnk a szövetkeze­tük tavaszi munkájáról szá­mol be. Elkészültek az új épületek jis — írja. — Gazdagabbak • lettünk egy 50 vagonos ku- koricagóréval és raktárral. Saját erőnkből építettünk két 500 férőhelyes baromfi­ólat és egy 500 férőhelyes süldőszállást. A tavaszi ve­téssel is lassan végzünk. Telepítettünk 10 kát. hold gyüfölcsöst barackfával és 10 kát, hold szőlőt, A magam és dolgozó saim »evében ezúton is tár­sze­retném megköszönni pár tunknak és kormányunknak hogy ennyire szivén viseli a dolgozók szociális ellátását" — írja az egyik építőipari dolgozó, a szolnoki új mun­kásszálló lakója. — „Hogy mit jelent nekünk a család­tól távol dolgozóknak, azt leírni alig lehet. Látni és érezni kell azt. Jó érzés volt az a gondoskodás, amivel a vállalat vezetés fogadott bennünket. Már több hete itt lakunk, de még most is látni munkatársaimon az első napi meghatottságot, tudják és érzik, hogy érdemes szor­galmasan dolgozni, mert ná­lunk megbecsülik az embert. * A Szolnoki Járműjavító íparitanuló műhelyében dí­szes faliujságtábla foglalta el a fal egy részét. Régi el­sárgult cikkei tudatták: bi­zony nem sokat törődnek ve­le. Egyik reggel aztán csoda történt. A faliujságtábla tele lett új friss cikkekkel. Az történt, hogy a tanműhely KISZ szervezetének tagjai megunták a halott faliújság nézését és cikkeket írtak rá. A. ta rendre váltják egy­mást az aktuális írások a faliújságon. Szombati László Szolnok %■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents