Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 7. Az Egyesiül Államok Xosmnlsta Pártja választási feladataival foglalkozott a Párt Országos Bizottságának értekei ete De Gaulle Londonban Bnlgárla (elles gyárberendezést szállít az Egyesült Arab Köztársaságnak A bolgár ipar korszerű hagymaszárító üzem teljes berendezését szállítja az Egyesült Arab Köztársaság­nak. Az üzem 24 óra alatt 60 tonna vöröshagyma szárításá­ra alkalmas. Bolgár szakem­berek végzik a gyár helyszíni szerelését és az első időben üzemeltetését is ők irányít­ják — közli a Rabotnicseszko Delo. (MTI) Bonn (MTI). Adenauer nyugatnémet kancellár ked­den délután fogadta Willy Brandtot, Nyugat-Berlin szo­ciáldemokrata polgármeste­rét, hogy megpróbálja rábe­szélni egy nyugat-berlini „népszavazás” megszervezé­sére még a május 16-i csúcs- értekezlet előtt. A terv koc­kázatosságára jellemző, hogy Willy Brandt, aki' különben szolgai hűséggel támogatja a kancellár berlini politikáját, szintén ellenezte: ezért is ke­rült sor a keddi megbeszé­lésre. A megbeszélésen Adenauer kijelentette, hogy végső soron Nyugat-Berlin hatóságaitól függ, hogy végrehajtják-e el­gondolását. Egyébként még Chicago (Uj Kína). Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának Országos Bi­zottsága a hét végén Chica­góban tartotta ülését. • Gus Hall, a párt főtitkára beszá­molójában hangsúlyozta: a. kommunisták feladata, hogy élesen megvilágítsák az idő­szerű kérdéseket és mozgósít­sák az embereket azok meg­oldására. Az Egyesült Álla­mokban élő négereknek em­beri jogaikért folytatott har­Adenauer kancellár is elis­merte, hogy egy ilyesfajta népszavazás megrendezése el­lentétben áll a Nyugat-Berlin helyzetét szabályozó szerző­désekkel, amelyeket ugyan­akkor érvényesnek jelente­nek ki. A nyugat-berlini sze­nátus szerdán! dönt Adenauer javaslatáról. Adenauer különben pártjá­nak parlamenti csoportja előtt nyilatkozott a csúcsér­tekezletről. Azt hiszi — mon­dotta —, hogy a párizsi csúcs- értekezlet nem sok kézzel­fogható eredményt hoz, de előkészíti majd a Washing­tonban, Londonban és Moszk­vában sorrakerülő további csúcstalálkozókat. I cával foglalkozva kifejtette, hogy „az amerikai politikai j élet legrobbanékonyabb ele­me a néger lakosság problé­mája. Az értekezlet több felszóla­lója részletesen foglalkozott az Egyesült Államok néger lakosságának helyzetével. Benjamin J. Davis, a párt Országos Bizottságának tit­kára megállapította, különö­sen a déli államokban élő né­ger diákok tiltakozása a faji megkülönböztetés ellen, egyik megnyilvánulása annak, hogy az ország és alkotmánya er­kölcsi válságba került. A né­gerek saját kezükbe vették küzdelmük irányítását, hogy megszabaduljanak félig rab­szolga sorsuktól — állapítot­ta meg. A négerek megmozdulása sikereket ért el. Bár ezek a sikerek nem országos jelen­tőségűek, mégis arról tanús­kodnak, hogy a döntő győze­lem is kivívható — mondotta. Az országos méretű győzelem kivívása azonban megkíván­ja, hogy az egész munkás- mozgalom, az Egyesült Álla­mok minden demokratikusan gondolkodó fia, az ország minden részében élő néger tettrekészen támogassa a déli államok néger lakosságának fokozódó harcát. James Jackson, a pártban a déli államok ügyeinek titká­ra bejelentette, hogy a párt résztvesz abban a nemzetközi szolidaritási akcióban, amely támogatja a délafrikai nége­rek felszabadító mozgalmát. London (MTI). London utcáit ragyogó díszben, az an­gol sajtó udvarias szóvirá­gokkal fogadta De Gaulle-t. Politikai és sajtókörök azon­ban nem hiszik, hogy a látvá­nyos fogadtatás feloldja De Gaulle magatartásának me­revségét Abban a tényben, hogy csupán két órát irányoz­tak elő a MacMillannel foly­tatandó bizalmas politikai megbeszélésre, annak jelét látják, hogy egyik fél sem tervez messzebbmenő, vagy bonyolultabb eszmecserét. Bi­zonyosra veszik, hogy Mac­Millan vázolja majd Eisen- howerrel folytatott, De Gaulle pedig Hruscsovval folytatott megbeszéléseinek lényegét. Algéria kérdésében a két ál­lamférfi aligha talál közös alapot Angol újságirókörök való­színűnek tartják, hogy Mac­Millan puhatolózni fog De Gaulle-nál, milyen ár ellené­ben támogatná azt az angol óhajt, hogy halasszák el a ha­tos csoport vámtarifareform­ját. Angol körök nem táplál­nak vérmes reményeket e te­kintetben. (MTI) # London (AFP—Reuter). De Gaulle tábornok keddi londoni programja díszvacso­rával fejeződött be. amelyet Erzsébet királynő adott tisz­teletére. A díszvacsorán el­mondott beszédekben a ki­rálynő és De Gaulle egyaránt megemlékezett az 1940. évi sötét napokról. De Gaulle ez alkalombói tisztelettel emlé­kezett meg Anglia barátságá­ról és bátorságáról, s hangoz­tatta Franciaország szolida­ritását Angliával és atlanti szövetségeseivel. A királynő kiemelte, hogy Angliának szakítania kell elszigetelődési politikájával és szolidaritást kell vállalnia Franciaország­gal. Európával. A francia köztársasági el­nök pohárköszöntőjében a többi' között arról beszélt, hogy az Atlanti Szövetség országai egyetértenek abban, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésén kell fáradozniok. De Gaulle nem titkolta, hogy vannak nehézségek Anglia és Franciaország között, neve­Felszabadulásunk tizenötö­dik évfordulója előtt egy nap­pal — vasárnap délelőtt — nyitotta meg Csáki István elvtárs. az MSZMP megyei bizottságának titkára „A ma­gyar nép a szocializmus út­ján” című kiállítást a szolno­ki Damjanich Múzeumban. Közvetlen hangú, keresetlen szavakkal elmondott beszéde után többedmagával — közöt­tük Szekeres László elvtárs­sal, a megyebizottság osztály- vezetőjével — megtekintette a kiállítást. Az első termekben gondo­san összegyűjtött dokumentá­ció tanúskodik arról, hogy milyen haladó és romboló erők vívták élet-halálharcu­zetesen a közös piaccal kap­csolatban, de megállapította, hogy Franciaország, Anglia és a többi atlanti szövetséges azonos nézeteket vall azok­ban a főbb problémákban, amelyek a másfél hónap múl­va megtartandó csúcsértekez­leten szóba kerülnek. De Gaulle még a dísz­vacsora előtt politikai meg­beszélést folytatott MacMil­lan miniszterelnökkel. Az AFP angol körökre hivatkoz­va azt írja, hogy a megbeszé­lések témája Hruscsov leg­utóbbi párizsi látogatása, az angol miniszterelnöknek az európai közös piaccal szem­ben tanúsított állásfoglalása volt. (MTI) kát a feudál-kapitalista Ma­gyarországon. Egy-egy hiva­talos nyomtatvány mellé füg­gesztve az illegalitásba szorí­tott párt nyomdájának termé­keit vehettük szemügyre. Ezek az emlékek cáfolhatat- lanul bizonyítják, hogy né­pünk tömegeitől mélységesen idegen volt a fasiszta rend­szer. Kifejezésre juttatják a lát­nivalók, hogy a fasiszta fegy­veres erők megsemmisítése és elűzése után a Szovjetunió a békés építő munkához, az élet újra megindulásához milyen értékes segítséget adott Amit látunk a kiállításon: tanulságos és sokatmondó. A kulturális szemlő bemutatója Kisújszálláson Adenauer tovább mesterkedik a nyugat-berlini „népszavazás11 megszervezésén Ünnepi kiállításról Hruscsov elutazott — ▼égé a „fegyvernyugrásnaK“ a francia belpolitikai életben Dél-Afrikában fokozódik a terror Párizs (MTI). — Míg a francia belpolitikai életben Hruscsov látogatása valósá­gos „fegyvernyugvást” hozott a különféle problémák miatt szemben álló felek között, De Gaulle angliai útja már nem képes elodázni a vitás kér­déseket. Április 7-én, csütör­tökön Franciaország tizen­nyolc városában rendeznek nagygyűléseket és tüntetése­ket, a Debré-kormány mező- gazdasági politikájával elé­gedetlen parasztok. Előtérbe kerül az algériai A Mezőgazdasági Szerve­zési Intézet rövid idő alatt több tanulmányt és útmuta­tót adott, illetve ad ki a teí- melőszövetkezetek legfonto­sabb üzemtani feladatairól. Nemrégen jelent meg két ta­nulmányuk, amelyekből az újonnan alakult szövetkeze­tek kapnak tanácsot a közös gazdaság kialakításának teen­dőire. A majorhelyek kijelölését tárgyaló — a Mezőgazdasági Tervező Vállalattal közösen készített tanulmány — a gyakorlati útmutatások mel­lett több elvi üzemszervezési kérdéssel is foglalkozik. Meg­állapítja többek között, hogy előnyösebb több termelési egységet, kisebb majorköz- p ontok at kialakítani, mert így lényegesen csökkennek a szállítási költségek. Ez a ta­nulmány foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy .milyen té­nyezők határozzák meg a ter­melőszövetkezeti üzem nagy­ságát. A Szervezési Intézet leg­újabb tanulmánya a termelő­szövetkezetek területének rendezéséről szól. Ez _ Gaffiigt kérdés is. Jacques Soustelle volt miniszter „tájékoztatási központ” szervezését jelentet­te be. Papíron az új szerve­zet célja a francia közvéle­mény „felvilágosítása” való­jában a „tájékoztatási köz­pont” az ultrák új bástyája lesz. Elkezdődtek ismét a ki­végzések is: hétfőn Algériá­ban hajtották végre a halálos ítéletet három algériain, ked­den pedig Lyon börtönének udvarán lépett működésbe a nyaktiló; két algériait végez­tek ki. évi előzetes munka, szovjet és más külföldi, — valamint bőséges hazai tapasztalatok mérlegelésének eredménye. Rövidesen elkészül a ter­melőszövetkezetek gépesítésé­vel foglalkozó tanulmány is, amely különböző közgazdasá­gi és üzemtani számítások alapján arra ad tanácsot, mi­lyen körülmények között mi­lyen gépeket érdemes a ter­melőszövetkezeteknek megvá­sárolni. Az idén kezdik meg és a jövő év elejére készítik el a termelőszövetkezetek önálló gépesítésének üzem­tanáról szóló munkát, amely távlati feladatokat ismertet. A Mezőgazdasági Szerve­zési Intézet idei legjelentő­sebb munkája az üzemszer­vezési kézikönyv elkészítése. Az ország mintegy húsz jel­legzetes vidékéről választa­nak ki egy-egy, terület, mun­kaerő stb. Szempontjából „ti­pikus” termelőszövetkezetet, s ezek gyakorlati példáján mutatják be a legfontosabb üzemszervezési feladatokat. A gyakorlati üzemtani kézi­könyv a jövő év elejére ké­jéül el. (MTI). Fokváros (MTI). — A Délafrikai Unióban fokozódik a gyarmati hatóságok terror­ja. A Fokváros közelében levő Langa és Nyanga néger tele­püléseken kedden újabb ösz- szetűzésekre került sor. Egy halálos áldozat van, harmin­cán megsebesültek. A sérül­tek között igen sok a gyer­mek és a nő. Lamontvilleben a rendőr­ség tüzet nyitott a tüntető afrikaiakra. A hírügynökségek jelenté­se szerint helyenként a nége­rek beszüntették a sztrájkot, az éhség arra kényszerítette őket, hogy visszatérjenek munkahelyükre. Ismét ülésezett a Délafri­kai Parlament. — Eraszmus igazságügyminiszter kijelen­tette, hogy a kormány min­den eszközt felhasznál a né­gerek mozgalmának letörésé­re. A rendőrség szabad kezet kapott. A Reuter közlése szerint a Délafrikai Szenátus szerdára virradó éjszaka jóváhagyta azt a törvénytervezetet, — amelynek értelmében * fő- kormányzó jogot kap az af­rikaiak szervezeteinek betil­tására. LONDON A szerdai* angol lapok he­vesen támadják az afrikaia­kat elnyomó délafrikai kor­mányt. A legtöbb lap köve­teli, hogy a kormány vessen véget a rendőri „provokáció­nak és brutalitásnak” és mondjon le fajüldöző politi­kájáról. A Times hangoztatja, hogy nem lehet végérvényesen le- igázni a színesbőrű lakossá­got. — A délafrikai fehérek fennmaradása attól függ, meg tudnak-e szabadulni veze­tőiktől, akik bebizonyították, hogy képtelenek megérteni a mai idő szavát. A Daily Telegraph megál­lapítja, hogy a délafrikai kormány átmenetileg diadal­maskodhat, de ha továbbra is a megkezdett úton jár, el­kerülhetetlenül polgárhábo­rúba taszítja az országot. A Daily Herald egy mon­datban fejezi ki véleményét: „A délafrikai terror a hitleri náci Németország vadállati kegyetlenségéhez hasonlít­ható”. Gaitskell, az Angol Mun­káspárt vezetője az Alsóház­ban felszólította MacMillant, tiltakozzék a délafrikai kor­mány új törvénysértő intéz­kedései ellen. Április 3-án és 4-én két napon keresztül vetélkedtek a kisújszállási fiatalok dal­ban, táncban, szavalatban. A bírálóbizottság megállapítása szerint az eddigi bemutatókat a mostani felkészültségben, témagazdagságban és az egyes csoportok fegyelmében egy­aránt felülmúlta. Kilenc tánccsoport, hat színjátszó együttes, három énekkar, tizennyolc szóló sze­replő és két tánczenekar mu­tatta be műsorát. A leg­nagyobb siker a tánccsopor­tok munkáját kisérte. A sza­valatokban a fiatalok egész sora mutatkozott be. Különö­sen kiemelkedtek Deák Zsu­zsa, Goda Erzsébet és Szabó Zsolt. A színjátszók közül azoknak sikerült jól megolda­niuk feladatukat, akik meg­felelő mai témájú és köny- nyebben előadható darabot választottak. Így a Dózsa Tsz és a Búzakalász Tsz színját­szó csoportja. Igen nagy si­kert aratott Seprenyi Mihály, a közel 70 éves népdal-énekes. A szép siker alapján re­mélhető, hogy a megyei szem­lén minél többet láthatunk viszont a lelkes kisújszállási kulturális munkások közül. CA010 EBÉD^ELÖTT Ő101/O BARNA FLÓRIÁN ült az istálló kü­szöbén. Szalmaszálat rágcsált, csak úgy gondűzőnek. Az öregasszony meg jött ki az udvarra kukoricával teli szakajtóval a hóna alatt. Vitte a disznóól felé. — Hogy a nyavalya essen beléd. Fogd meg csak Hattyú! Uzeli a gúnárt, hogy az nagy gágo­gással veti a kukorica után magát és szárnyával csapkodja özvegy, idős Barna Flóriánné lábaszárát. Hattyú, a kutya menten ugrik a biztató szóra. Jó csomó tollat kitép a gúnár nyakából, ami száll széjjel az udvaron. De erre már talpon van Flórián is. — A betyár szentségit! Anyám tönk­retenne mán mindent. Az asszony majdhogy el nem ejti a szakajtót. Csak nézi a fiát s csak kapkod a levegő után. Amaz fülig vörös az indu­lattól, mielőtt még özvegy, idős Barna Flóriánné egy csittító szót is mondhatna, kitör. — Mit csudálkozik, anyám? Tán csak nem mondja a gúnárra is, hogy az enyém, míg én élele, parancsolok belőle. Az asszony tudta, szenteltvíznek szá­mít minden szava. De azért ráripakodott. — Hogy beszélsz a tulajdon szülő édesanyáddal? Hát ez a hála? Most már nincs földem, aztán úgy bánhatsz velem, mint a kutyával? — Az a baja: a föld, meg a nagy okos­sága. Maga miatt léptem be az utolsók között, maga miatt nem vettem fel a munkát. Hogy maradjak, ugye? Merthogy fordul a helyzet, ugye? Meghogy nem ír­hatja rám a földet, ha nem maga paran­csol, ugye? • Nem bírta tovább cérnával, elpitye- redett szegény. — Osztán mi bajod lett belőle, hogy még nem vetted fel a munkát? Flórián oldalba nyomta csizmája he­gyével a visszaérkező Hattyút, az vonítva húzta farkát a kutyaólba. Nem válaszolt anyjának, bement az istállóba két villa gyalult répás-korpás töveket vetett a te­hénnek. Belevágta a villát a szénatartóba. Indult be a házba. Néhány kukoricacsut­kát a hóna alá vett, mintha tüzelőt vinne, s azért megyen a szobába. Az ámbitus előtt megrugdosta a sártisztítót, hogy hulljon a sár, meghogy észrevegyék a bentiek, megyen. MARIS, a felesége a tésztát merigette a fazékból: mákoscsíkot főz. Az anyja a kanapé végébe kucorogva sírdogál. — Eszünk mán? — kérdezte Flórián. — De sürgős! Anyánknak jóétvágyat csináltál. Flórián ránézett a feleségére. — Hát anyám mit csinált velem? Majdmindenki felfogta a munkát az ősz­szel ... Megmondták, de úgy is tudnivaló, aki előbb jön, előnyt élvez. A Lacit, meg a Betyárt Csepesz Bálint hajtja. — Ö, a Bálint? Hát persze, sose tu­dott olyan két lovat nevelni, mint a mienk. Most aztán azzal keres, amit mink adtunk neki. Nem igazság. Csepesz Bálint rossz lovat vitt be, hajtsa azt, járjon az­zal. Miért hagyod? Pergett ám az asszony nyelve, alig akart elállni. — Látod, milyen élelmes? Mindig is olyan volt a... Flóriánt ette a méreg. — Miattatok. Te, meg anyám, hogy ne menjetek, mert így, meg úgy lesz. Hát most ki vagyok a vízből. Megértem, hogy más élvezi a munkám gyümölcsét. Hogy más nyargal a két deresemmel. Csizmáját az asztal lábának feszí­tette. Hogy lerúgta őket, húzta fel a má­sikat, a fényesebbet. A két asszony csak nézte szótlanul, mire készül. Nem jó ilyen­kor szólni neki, mikor dühös. De azért Tanulmány a termelőszövetkezetek területrendezéséről és gépesítéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents