Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

I960, április 7.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Gondolatok *

a zászló mellett

Visszagondolok a Szolnoki Papírgyár igazi munkásünnepségére. melyen én is ott voltam néhány nappal ezelőtt. Ott voltam, amikor ki- , robbanó taps köszöntötte a Minisztertanács és a SZOT vörös1 vándorzászlójának harmadszori, tehát végleges elnyeréséért a papírgyáriakat, akiket nagyon sokan ünnepeltek a kultúrteremben. Szép pillanatok voltak ezek, de bennük is az a boldog, büszke öröm volt a legnagyszerűbb, ami ott csillogott a szemekben, az egymást ünneplő munkások szemében is. S még valami. Amint a zászlót átvevő Szilágyi Ottó így fejezett ki: Büszkék vagyunk a zászlóra, de a továbbiakban is méltók leszünk rá, sőt nemcsak erre, hanem a zászló párjára is, amit szintén mi akarunk elnyerni. Másszóval ez azt is jelenti, hogy felajánlásunk szerint november 7-ig teljesíti a Papírgyár hároméves tervét. Vállaljuk, hogy még ezt az időpontot is előbbre hozzuk, s az egyéb fontos termelési mutatók elérésével kapcsolatos felajánlásainkat is emeljük.

Értettük mi ezeket a szavakat, a lényeget, a célt, amit

kifejeznek, ám ezt a megértést másképp tükrözték az idősebb és másképpen a fiatal munkás arcok.

S ha arról nem is esett szó a Papírgyár nagy ünnepén, hogy honnan, milyen úton érkeztek el idáig, úgy véljük, nem lesz utólagos ünneprontás Varga Sándor vágógépvezetőt, a gyár talán legrégibb munkását megkérdeznünk erről is. Adjuk hát át a szót Varga Sándornak.

— E gyár felépítőit spekulációval fizették ki. 1934-ben egy pengő napszámot kaptam, mint kubikos. Tizenkét órát kellett dolgozni. Fő táplálékunk krumpli és a bab volt. Igaz másra nem is jutott, hiszen a kubikos-talicska sem volt az enyém, heti egy pengő „bérleti díjért” használtam. A szükség, a munkanélküliség réme, de nem az öntudat hajtotta az embert. Aztán előléptettek: a Papírgyárba érkező gépek kirakóinak vezetője lettem. Németek hozták a gépeket, német szerelők jöttek, három hónapig tanultunk németül.

— Az előbb azt kérdezte, hogyan lettem vágógépvezető? Hát ha a német szerelőkön múlt volna (akik különben a

betanítás végett is jöttek), soha nem lettem volna vágógépvezető. „Elloptam” ezt a tudományt, méghozzá egy- egy sörszünet között, amikor nem kellett kedvenc italukért szaladgálni. Főleg a kör- és keresztfűrész beállítását figyeltem meg. A gyár alig több mint egy évig dolgozott, ám 1937-ben csőd miatt leállt a munka, s jóformán csak az éjjeliőrök maradtak meg. 1939-ben a háborús konjunktúra a Papírgyárban is éreztette hatását.

Ekkoriban épült a fehérítő, a raktár, ekkor állították be a

2. sz. papírgépet, ami mellett én is dolgoztam 1941-től, mint vágógépvezető. 1942 elején kezdte meg ismét a munkát az 1. sz. papírgép. 1944 októberéig dolgozott a gyár, ezután kezdődött meg a bombázása. Leégett a lakatosműhely, a hollandi terem, üszkös romokban hevert itt minden.

1944 november elején a szovjet csapatok felszabadították Szolnokot, szabad lett a Papírgyár is.

Eddig a krónika. Folytatása már ismertebb. Szebbé, nagyobbá lett a Papírgyár a felszabadulás . után, olyanná, amilyenné rég megálmodták a munkanélküliségtől, a háborútól szenvedő munkások. Nemcsak felépült a gyár, meg is nőtt. Üj kazánház, irodaház épült, új papírgépet kapott, kibővítették a vízmüvet, új rotációs és zacskózó gépeken láttak munkához, a régi deszkatetők helyén bádog csillog és 1954. február 16-án munkához látott a Szalmacel- lulóze gyár is.

1945-ben itt is megalakult a kommunista párt — mondja Varga Sándor. Elzavartuk Sebestyén vezérigazgató urat, s a többi részvényes kapitalistát. 1948. március 25-én pedig államosították a Papírgyárat.

Azóta tizenkét esztendő telt el. Sokat lehetne írni a nehézségekről, a kezdeti gondokról, s arról is, mennyire megérte mindezek ellenére a fáradtságot, az áldozatot az elmúlt tizenkét év.

Bubor Gyula

Magasodnak a falak

Szolnokon, a Beloiannisz úton a Béke étteremmel szemben modern, minden igényt kielégítő ipari tanuló iskola épül. Jelenleg a főépület első emeleti részén dolgoznak az építőmunkások.

Maris megkockáztatta.

— Hogy akarod? Ebéd előtt sehova se menj.

— Itassátok meg a tehenet — vágta be maga után az ajtót Flórián. El se köszönt.

FORRT AZ EGESZ ember. Hívták az ősszel fogatosnak, mikor beadta a Lacit, meg a Betyárt. Olyan két lormt, hogy rögtön tovább tartásra vették át. Mondogatják a többiek, Csepesz Bálint ötven munkaegységet is megkeres az ő két deresével. Bálintnak esze volt. Nem szívbajos- kodott az, nem érzelgősködötl. hogy csak a két lovát hajthassa. Nem! Hanem kiválasztotta a két legszebbet. De jól tette, mert ő máléskodta el.

Lajkó Mátyás, az elnök éppen kint állt az iroda előtt. A járástól jöttek ellenőrizni a Békébe, azokat kísérte ki. Flórián cigarettára gyújtott tisztes távolban, kivárta, míg maga marad az elnök. Akkor odament hozzá.

— Mátyás bácsi, felvenném a munkát.

— Ideje, fiam, ideje. No, gyere be, fiam.

Öreg ember, tizenkilences vöröskatona volt ez a Lajkó Mátyás. Mindenkit fiának szólított, aki nála fiatalabb.

— A, sietek én, Mátyás bácsi.

— Nohát, hova gondolod mégis?

— Hoztam a két lovat, azt hajtanám.

— Annak már gazdája van, fiam,

■— Engem illet az elsőség.

— Te voltál itt elsőbbet?

Bementek az irodába. A könyvelő, az

állattenyésztő, meg két brigádvezető munkaegységet számoltak. Az agronómus az nincs itt, reggel óta a határt járja.

Ahogy Lajkó elmondta Barna szándékát, nagy lett a felhördülés.

— Meg is rakna bennünket a tagság, ha ilyen igazságtalanságot csinálnánk.

— Meg ám, még Flóriánt is velünk együtt.

— Csepesz Bálint akkor is itt volt, mikor másoknak alig akarózott. Szállított, vetett a leggyatrább időben. Azt nem tehetiiiii velel

EREZTE Flórián, igazuk van, nem is lehet ellenvetése. Csak ült hát majdnem szótlanul. Perec Jani, a brigádvezető odament hozzá.

— Gyere hozzánk, van még egy pár lovunk, hajthatod.-r Kinek a lova volt az?

— Csepesz Bálinté.

Barna Flórián elképedt.

— Azt a két macskát? Csak nem gondoljátok, hogy kinevettetem magam; hogy mindenki rajtam viccelődhet?

— Ahogy gondolod. A Bugyi gyerek már jelentkezett, csakhát te jobban szereted az állatokat, a te kezedbe szívesebben adjuk.

Flórián felugrott.

— Szégyelletembe se!

Nagyokat lépve fogyasztotta a dűlőt. A fasornál megállt, cigarettát csavarin- tott.

Kár volt heveskedni, kár — mondta magának. Az a két ló nem is olyan nagyon rossz. Csakhát Csepesz nem tudta kondícióba hozni. Az ő keze alatt más lenne. Lehet, hogy a legjobb lovak lennének.

Eddig se járt gyalog! Majd most járjon? Kinevetik. így is lesznek, akik viccelődnek. Mert aki előbb jön, az mindig jobban, aki utóbb, az rosszabbul jár.

A fene egye meg. Eldobta a cigarettát. Lépett vagy kettőt, de aztán gyorsan visszafordult. Vissza a Béke irodája irányába. Ha Csepesz Bálint élelmes volt, most ő is az lesz. Az a két ló, no nézzék csak meg mire fejlődik a Barna Flórián keze alatt.

MEGKORDULT a gyomra. Hát jól esik majd az ebéd, csomósodott össze szájában a nyál, ahogy a mákoscsíkra gondolt. Az asszonyok is éhesek lehetnek. Máskor se, most meg biztos, hogy hozzá sem nyúlnak az ételhez nélküle. Pláne szüle az összeszólalkozás után. Megenyhült. Hiszen nem haragszik ő az édesanyjára. Öreg ahhoz, hogy megértse mi történik körülötte. Neki kellett volna a sarkára állni, akkor most nem kellene helyre pofozgatni a dolgát.

BORZÁK LAJOS 1

Nyereségrészesedés után - új feladatok előtt

A Szolnok megyei Útépítő Vállalatnál is átvették a jól megérdemelt jutalmat: a nyereségrészesedést. Több, mint 145 dolgozó kapta meg keresetének 23 napra eső részét, összesen 189 ezer forintot osztottak ki.

— A nyereségrészesedésnél figyelembe vettük — mondotta Molnár főkönyvelő elvtárs, — hogy ki mióta van a vállalatnál, munkájában volt e kifogásolható, vagy igazolatlanul mulasztott-e? Ha igen, akkor annak arányában csökkent nyereségrészesedésük.

Az Útépítő Vállalat 1959. évi termelési tervét 112.3 százalékra teljesítette — ezáltal több mint négymillió forintos nyereség-többletet ért el. Kiváló teljesítménynek számít ez, a tervezett béralapnál nem használtak többet, s nem foglalkoztattak több embert, mint az előirányzott létszám.

— Hogyan érte el kiváló eredményét a vállalat? —

A nőmozgalom hírei

SZÜLŐI értekezletet tartottak, s a gyermeknevelésről tanácskoztak Kenderesen, Abádszaló.kon s a kunhegyesi iskolákban a szülői munka- közösségek. Kenderesen százötven, Abádszalókon százharminc, a kunhegyesi iskolákban hatvan-hetven szülő vett részt ezen.

*

TISZABURÁN a nőtanács kisgyűlést rendezett. Negyven asszony vállalta: egy-két napos társadalmi munkával segítik', hogy a tsz idény-napközi otthonát megnyithassák, s az asszonyok mielőbb dolgozhassanak a szövetkezetben.

*

A KUNHEGYESI Vörös Október Tsz-ben gyűlést tartott a nőtanács. Arról tanácskoztak, ki mikor tudja megkezdeni a munkát a .közösben. Ez alkalommal hatvavan tettek ígéretet arra, hogy 200 munkaegységet teljesítenek,

*

BAROMFIGONDOZ AS1 an- kétot tartottak a kunhegyesi járásban. Fő kérdés volt: Hogyan előzhetik meg az aprójószágok elhullását. Többen beszámoltak jó eredményeikről is. Balogh Józsefné, a kenderesi Vörös Csepelben háromezer darab csibét nevelt négyhetes koráig, s ösz- szesen ötvenhat darab hullt el. özv. Tóth Andrásné, a ti- szaroffi Aranykalász Tsz-ben a gondjaira bízott kétezer csirkéből 1930-at felnevelt.

tettük fel a kérdést a legilletékesebbnek, Fehérváry Imre műszaki vezetőnek.

— 1958-hoz viszonyítva a vállalat termelési volumene tavaly kétszeresére nőtt- A múlt évi tervszámhoz viszonyított túlteljesítéseket legfőképpen a munka jó szervezésének, a kongresszusi versenyben való sikeres részvételnek, ezen belül az egyfőre eső termelés nagymérvű növekedésének köszönhetjük. Ezen túlmenően a terv túlteljesítéshez hozzájárult az is, hogy sikerült egy megfelelő, vállalathoz ragaszkodó törzsgárdát kialakítani.

A vállalat anyag és munkával való ellátottsága zökkenőmentes volt.

— Milyen feladatok előtt áll a vállalat és mik a vezetőség tervei?

— A sikeres 1959-es év után felügyeleti hatóságunk még nagyobb feladatok elvégzését hízta vállalatunkra — folytatta Fehérváry elvtárs. — Ez évi tervünk több mint kétszerese az elmúlt évinek.

Többek között el kell készíteni tiz-tizenöt kisebb-na- gyobb tsz utat, öt fürdőtele- pef, derítőket, több ezer négyzetméter betonjárdát és öntött aszfalt burkolatot, azonkívül még egyéb mélyépítési munkákat.

Miután vállalatunk kútfúrórészlege ez év elején levált,

A legutóbbi hét esztendő üzemi kísérletei szerint a bel- tenyésztéses hibridek a fajtahibrideknél 10—15 százalékkal, a köztermesztésben eddig alkaln-azott kukoricafajtákkal szemben pedig 20—25 százalékkal többet termettek. Ezért 1960 tavaszán a vetőmagakció során csak belte- nyésztéses hibridmagot bo- csájtunk a tsz-ek rendelkezésére. A múlt évben a megye kukorica vetésterületének 36,8 százalékán használtunk hibrid magot. 1960-ban az összes árutermesztő kukorica vetésterület 72,3 százalékát kell beltenyésztéses hibrid- kukorica vetőmaggal bevetni.

Az FM gondoskodott arról, hogy a mostani akció során Martonvásári 5-ös, 1-és és 39-es beltenyésztéses hibridek vett agjából államilag ellenőrzött, tisztított és jó csíraképességű hibridkukorica álljon a termelők rendelkezésére. A négyzetes, fészkes vetéshez, amelyekre a tsz-ek a gépállomásokkal leszerződtek, kalibrált és csávázott hibridkukoricát biztoígy megmaradtunk útépítő név alatt, de nemcsak útépítéssel, hanem egyéb, nagyobb szakértelmet és gépesítést megkövetelő különleges mélyépítéssel is foglalkozunk.

Nincs megfelelő gépparkunk a korszerű fekete és betonburkolatú útak, betonvasbeton munkák elvégzéséhez.

Pedig most már nekünk Is lépést kell tartani a koszerű, gyorsabb és olcsóbb kivitelű mélyépítéssel. Ezért tervbe vettük, hogy még ezévben be- szerzünk — a már meglévő úthenger mellé — egy közepes nagyságú motoros úthengert, betonkeverőket, szállítói árműveket, egy bitumenszóró pótkocsit és egyéb kisebb építőipari gépeket.

Saját erőből kívánjuk felépíteni az új központi irodaházat és egy kis építtetői segítséggel a kettőszáz köbméteres bitumen tárolót.

S végül, de nem utolsósorban a meglévő műszaki gárdát szeretnénk megerősíteni két-három mérnökkel — technikussal, hogy a megnövekedett feladatok mellett is korszerű, jó minőségű utakat, fürdőket, s egyéb mélyépítési munkákat végezhessünk a megye termelőszövetkezeteinek és más beruházóknak.

*— Ruzsányi —>

sítunk. A vetőmagcsere feltételei a következők: 100 kg beltenyésztéses hibridkukoricáért 200 kg szokványkukoricát (mm) vagy 200 kg szokvány takarmánynépá vagy 160 kg szokvány sörárpát, vagy 220 kg szokvány zabot kell a csere alkalmával átadni.

A vetőmagszükséglet kát holdanként 14 kg. Ezért tehát 28 kg szokvány kukoricát adnak a termelőszövetkezetek cserébe. A 14 kg vetőmagtöbblettel szemben viszont holdanként 2—3 méter- mázsával nagyobb kukorica- termést takaríthatnak be.

Az új, valamint a területileg jelentősen megnövekedett tsz-ek kölcsön is kaphatnak hibridkukorica vetőmagot. A vetőkukorica szállítását megkezdtük. A terményforgalmi telepek a hibridkukorica4 vetőmag cserére vonatkozó utasításokat megkapták, a kiosztást megkezdték.

Horváth János Szolnok megyei Terményforgalmi Váll.

Hit kell tudni a hibridkukorica vetőmagakcióról

Kutat fúrnak a tanyaközpontban

A kengyeli Dózsa Termelőszövetkezet új tanyaközpontja állandóan terjeszkedik. Tavaly egy új 100 férőhelyes tehénistálló épült a régi mellé. Az egyre növekvő vízszükségletet egy kút már nem képes kielégíteni, ezért a Szolnok megyei Víz- és Csatorna- művek dolgozói egy 318 méteres kutat fúrnak a tanvaköznontban.