Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-03 / 80. szám
4 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1960. április 3. A „verhetetlen’5 jelzővel emlegetett Dél-Ukrajna Hadseregcsoport fasiszta parancsnoka bizonyára kényelmetlenül érezte magát, amikor jelentették, hogy frontszakaszán" a szovjet harckocsik átgördültek Magyarország határán. Az „unabschlagbar’5 e.őnév a semmibe foszlott. Makó, Békéscsaba, Gyula városok és még háromszáz magyar helység lakossága a tanú arra, hogy mennyire nem bizonyult verhetetlennek Hitler 8. és 6. hadserege. Október 7-én már Mezőtúr határában dörögtek a fegyverek. A fasiszta hadvezetés a Körös jobbpartján próbálta feltartóztatni a lendületesen támadó szovjet katonákat. A város védelmére a 21. magyar ezredet osztották be, melyet megerősítettek német harckocsizó egységekkel. A felszabadító csapatok feltartóztatása azonban meddő kísérletnek bizonyult 1944. október 8-án, a „Legfelsőbb Hadúr vármegyéjében” felszabadult az első város: Mezőtúr. Másnap, október 9-én Turkeve H. fasizmus oégórái a Tiszánál 1944 október-november népére is megvirradt a szabadság napja; a kozák lovasok legázolták a német állásokat és elfoglalták a várost. Más szovjet egységek a karcagi szikeseken üldözték a fasisztákat. „Elesett a hős Kun-főváros” — siránkozott a korabeli sajtó. Nem, Karcag felszabadult. A mezőtúri harcokban győztes vöröskatonák október 9- én már Pusztakengyel, Tisza- földvár, Martfű községek határában harcoltak és felszabadították az említett helységeket. „Német győzelem a Tinánál“ A német fro-'tpa ancsnok- s*got meglepte a szovjet alakulatok gyors előretörése. A meglepődésre minden okuk megvolt, hiszen október 10-re virradóra a felszabadító csapatok elérték Szandaszöllőst, Szolnoktól délre, a várostól alig 5 kilométerre. Már Szandaszöllős déli határában folyt a harc, amikor a fasiszták megkezdték a község keleti oldalán lévő repülőterük kiürítését. A repülőtér körül elpusztult harckocsik, lelőtt repülőgépek égtek. A német ellenállás annyira erős volt, hogy a szovjet hadvezetés megváltoztatta a támadás irányát; déli irány helyett — kerülővel — keletről támadták meg a kétségbeesetten védekező fasisztákat, akik — helyzetük reménytelensége láttán — a Holt-Tiszaág vonala mögé vonultak vissza. A Tisza középső szakaszának védelmére beosztott német erők parancsnokságának az volt a szándéka, amennyire erre á Riépítétt állásokból következtetni lehet, hogy Szajol—Vezseny községek közötti területen, a folyó balpartján, hídfőállást létesít. A hídfőállás létesítéséhez elegendő terület azonban már nem állt rendelkezésükre. Nem véletlen tehát, hogy a fasiszta hadvezetés Szolnoknál is ellentámadással kísérletezett. Az ellentámadás nagy páncélos erőkkel, Szajol—Török- szentmiklós térségéből indult, s Tiszaföldvár—Mezőtúr irányába bontakozott ki. A szovjet és a román csapatok a nagy erőfölénnyel támadó németek elől visszavonultak; a Szolnoktól délre fekvő községek — részben — újra a fasiszták kezére kerültek. A horthysta sajtó diadalittasan számolt be az eseményekről. „Orosz hullahegyek a Tisza-partján” — írta az egyik nyilas napilap. Ez egészből persze egy szó sem igaz, hiszen a német ellentámadás során nem került sor ütközetre. A német „Tigris” mintájú harckocsik támadásakor az orosz és a román katonák, „viszontlátásra” köszönéssel búcsúzva a lakosságtól, gépkocsikon és fogatolt járműveken veszteség nélkül visszavonultak. Ezt követően a szandaszöl- lősiek dél-keleti irányból hallottak erős ágyúzást, s a kengyeli, valamint a mezőtúri tanyákról menekülők szerint a fasiszták az említett helységek környékén tankjaikkal minden tanyát szétlőttek, sőt a hajléktalanná vált. menekülő polgári lakosságra is tüzet nyitottak. Ennyi volt a nagyhangon beharangozott német győzelem. A támadással csupán annyi eredményt értek el, hogy hozzákezdhettek a hídfőállás létesítéséhez. A nyilasok próbálkozásai A védőkörlet első vonalát a Holt-Tiszaág város felőli partján, a Szolnok— rákóczi- falvai műút és a Szolnok-ko- csorosi árvízvédelmi gát mentén építették ki. A második vonal a 4. számú műút Szajol—Szolnok szakasza mentén, s ennek meghosszabbításában a Cukorgyárig húzódott. A védőállások ösz- szefüggő védelmi rendszert alkottak. Műszaki adottságaikból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a fasiszták hosszabb ideig tartó állóharcra rendezkedtek be. A védőállások építését a németek munkaszolgálatosokkal végeztették, sőt Szolnokról is többszáz férfit, asz- szonyt, s gyermekeket kény- szeritettek ki a sáncok ás.. Sára. A városba közben visszatért az október 8-án Jászberénybe menekült polgári köz- ’gazgatás is. Szerepe persze ekkor már jelentéktelen volt, mert a tényleges hatalmat a német katcnai parancsnokság és a nyilas „polgárőrség” gyakorolta. A nyilas hatalom átvétel nemsokkál a fővárosi események után Szolnokon is megtörtént. Nem sok örömük volt azonban ebben a „szolnoki testvéreknek”, mert a város lakossága semmibe vette a nyilas brigantikat, a parancsaikat nem hajtotta végre. A „vérröevalóság elmélet” hívei Szolnokon nem is mertek terrorisztikus cselekedeteket végrehajtani, hiszen mindössze ötven-hatva- nan lehettek; ezek sem szolnokiak, hanem a felszabadított területekről menekült földbirtokosok, börtönlakók, csavargók voltak. Vezérük, a német parancsnokság jóvoltából dr. Csereháti Dezső menekült pénzintézeti tisztviselő, földbirtokos volt, aki amúgyis zavaros fejét rendszeres részegséggel tette még zavarosabbá. „A nyilasok az ország megmentői” — mondotta az egyik kocsmában rendezett „népgyűlésen.” „A munkások alkotják a nyilaspárt gerincét” — hazudta ugyanakkor. Hamarosan meg.. WWi I I Hirdetmény, Vóiavfe *J«fm es xw*m mmvtwt «f«»»f*shfiöíi * &$*«&**#* a. I# «4«*, ig&és, tumm-vi & mm, me uúí, »«»rí* a e ttm. Ofr* t**&s*. kitmu frrtíK a. í mm.m. műm imrnm MtKfftg Wht-i He uhm, *•«<, s&bSbíí fjmtMt mm* ■ e.-mrurn és ***,*■*:«&«<?*? lánanriükefrlímn' mkma n*í'i* a. HéWrt5 i á é» fémipart »mmPiaMalPütme ■■ H í: : Hmt-9. í «««* % ítme mm , t polgárt Ijtóai*, gimntheuimi»X <u fctní : **.«*»éji* >*i«e|a «»«• -ém !««*«>. *twwm juj*««*. * */*». timm miLimestte. % mtm% mirnm wmm wjk*»*v1 mtm emm $ arsiét s «réNj mmmm miwHuk* i$i temíiküm böffievrliu« ids m ». merni teMwámwts ":í 8* •. %•'. Szovjet csapatok átkelése a Tiszán v’m mm IMmfj SítoííwíííKXK-K-x-: 1944. december 6-án megkezdődik a tanítás iskolákban. szolnoki győződhetett arról, amit maga sem hitt, mert néhány nappal a fenti beszéde után rendeletet kellett kiadnia, mely szerint minden 16 éven felüli levente köteles segíteni a polgárőrségnek. A polgárőrség viszont a dr. Csereháti köré csoportosult félszázadnyi nyilasból állott. A fasiszta propaganda hazugságait maguk a szolnoki nyilasok segítették leleplezni. Történt ugyanis, hogy október 10 körül Szálasi naplo- pói hangosbeszélő segítségével elhíresztelték: az oroszok Szandaszöllős lakosságát teljesen kiirtották. A lakosság tetemes része ugyan kétkedéssel fogadta a hírt, de sokan elhitték. A nyilasok aljas hazugságaira azonban néhány nap múlva fény derült: amikor német egységek visszafoglalták Szandaszöllőst, a szr.ndaiak nagyon sokan bejöttek Szolnokra, s elmondották, hogy néhány nap alatt mennyire jó barátságot kötöttek az oroszokkal. A fasiszta hídfőállás megsem misí lése Október 14-én a felszabadító csapatok támadást intéztek a hídfőállások ellen. A fasiszták, maguk mögött pusztulást hagyva, visszavomán páncéltörő ágyú legénysége, néhányszáz méterrel tovább Szolnok felé, egy szovjet harckocsi négy fiatal harcosa, a kocsorosi Hajdu-féle ház mögött hét szovjet katona adta életét csupán ezen a néhány négyzetkilométernyi területen a magyar nép szabadságáért Átkelés a Tiszán A tiszántúli hídfőállás elvesztése után a fasiszták a folyó jobb partján rendezkedtek be védelemre. Újabb német csapatok érkeztek a városba és az állig felfegyverkezett SS-alakulatok közé a 3. magyar hadsereg Szolnok környékén állomásozó maradványait is beosztották, sőt a városba menekült csendőr és rendőr alakulatokat is a frontvonal védelmére rendelték. A magyar katonai és csendőr-rendőr egységek a hajóállomás — Cukorgyár mögötti frontszakaszon foglaltak tüzelőállást; 'míg a közútihíd és a vasút'i-híd között SS-roham- osztagok „védték” a Tisza vonalát. A várostól nyugatra és délre német tüzérség helyezkedett el. Közben a várost régi vezetői teljesen magára hagyták. A hivatalokat, intézményeket áttelepítették Budapestre, a polgári közigazgatás újra megszűnt. Az utcákon részeg németek és nyilasok garázAz első túrkevci plakát a felszabadulás után „A 2. Ukrán Hadsereg csoport csapatai folytatták sikeres támadásukat. A rendkívül súlyos időjárási viszonyok nehezítik a szovjet kötelékek mozdulatait. A folytonos esőzések elmosták az utakat és a mezőket süppe- dékes mocsarakká változtatták. Minden nehézség ellenére csapataink nyomulnak előre. Elkeseredett harcok folytak Szolnok városáért, mely a Tisza folyó nyugati partján fekszik. Egy kerülő mozdulattal a szovjet csapatrészek betörtek a város utcáiba. A németeket és magyarokat kiszorították a folyóhoz és szétverték őket. Szívós harc után csapataink bevették Szolnok várost, nagy vasúti csomópontot. Más kötelékeink a Szolnok — Budapest közötti utón elfoglalták Abony községet és Cegléd várost. Nem teljes adatok szerint ebben a körzetben mintegy kétezrednyi ellenséges gyalogságot semmisítettünk meg, tíz német harckocsit cs rohamlöve- get lőttünk ki, sok mozdonyt, vasúti kocsit és raktárt zsákmányoltunk hadifelszereléssel. Egy napi harc alatt több mint ezer német és magyar katonát és tisztet ejtettünk foglyul.” Megindul az élei A felszabadító csapatok parancsnokságának első gondja volt a közellátás és a közigazgatás megszervezése. Besenyszög térségében még tombolt a harc, amikor már működni kezdtek ez első „pekerajok” és a harcokban edzett kozák katonák osztották a furcsa, négyszögletes alakú kenyeret. Kojzikov őrnagy, a városparancsnok már a felszabadulást követő napon összehívatta a pártok képviselőit, — kommunisták, a szociáldemokraták, a kisgazdák megbízottait — s megbeszélték a legfontosabb teendőket. Szabó Lajos izében megszűnt, élőimet vásárolni nem lehetett; a németek felélték a készleteket; a pékek csak a németek számára sütöttek. A lakosság éhezett és szomjazott. A front eseményei szerencsére nem veszélyeztették a lakosságot. A város légterében ugyanakkor nemegyszer légipárbajt vívtak a szovjet és a fasiszta vadászgépek, sőt napokon keresztül ágyúlövedékek repültek a város felett; de a szovjet-frontpa- rancsnokság huzamosabb ideig tartó tüzérségi tűzzeí nem fokozta a lakosság szenvedéseit. A szandai homokbuckákon felállított „katyusák’* csupán az amúgyis lakatlan állomás környékét és a vasútvonalat lőtték. Ez viszont csak a németeknek okozott komoly károkat, annál is inkább, mert a vasúti szállítást lehetetlenné tette. Október 25-én éjszaka három őrületes erejű robbanás hallatszott . A város majd- hogy minden épületén betört az ablaküveg: a német fasiszták , felrobbantották a risza-hidat. November 2-án rettenetes tüzérségi tüzet zúdított a Tószeg—Vezseny közötti német állásokra a szovjet tü- sérség. A tüzérségi tűz órák rosszat tartott, s csak a városba bevánszorgó sebesült lémet katonák jelezték, hogy sgyáltalán valaki is életben maradt a tűz alatt tartott őrületen. A szörnyű tüzérségi tűz itán a szovjet egységek átkeltek a Tiszán és felszaba- litották Tószeget. Szolnok felszabadítása A németek — bizonyára Izolnok védelmére — a Be- enyszög térségében összeont csapataikat is a város léli külvárosába, a gyárvá- osba vezényelték. A felsza- ladító csapatok azonban lem támadták meg a várost, t szovjet főerők Abony— legléd irányába támadtak. 1 város elleni támadás az ilőrenyomuló szovjet ékből ólt ki, s délnyugati irányiéi hatolt be a városba. AmiNEMZETI SEGÉLTAKCIÚ FeitiiuásTuptoe izönsésÉliEz! | A d&brer«»! N«<nw<r:! tat cossAe K>i»á«s | 'totimiU Hegy hsslíiáéSrtai»»-»; V a«“,; s Ktmtitii E* <s itüott*«# »»• rmunkban I» !«- *** aríásí »äijjös f| a báb«ru által nvcuiíorba jutott vidékek % k lakói a ok megsteníése m ͧ : ' - ■ v ■ •• •< < > v > : . • •*•>*.;.» > - - • > ’ *■ < t,li t( X) : a. •>#(«& : • ?a.v: 'k'tv >, '• i -y \ « ,. ******w^4níi*>' _**««<«* ***** ««*$*.** & m ■ i ' ■ • . • «v <• . : :’.:S . • • • - -v V «... ,• * -V,» » . . , s , I*. í '( XvAz' AV. « ,-í *-'•»:> >::•• > ‘x , > km.- • y. • vsk ■ V < ,•*>*«<•: <c**. .•* • : * vg;.* V ' y*<**■■-> •■> *♦« »>'.«'«-».'♦ *«' ’• i , V. . Kapás Rezső * nullák a Tisza jobb partjára; ekkor irtották ki a város büszkeségit, a Móric-ligetet is. Ezt megelőzően, a szovjet egységek támadásakor, a hídfőállás építésénél dolgozók többsége szerencsésen megszökött; akik azonban nem tudtak idejében elmenekülni, azok szinte í szabadulás előtti órában még áldozatul estek a fasiszták embertelenségének. Az emberségükből teljesen kivetkőzött fasiszta katonák a kocsorosi kubik gödrökben — egybehangzó adatok szerint — száz százötven munkaszolgálatost meggyilkoltak. E sorok írójának alkalma volt látni, hogy a holttestek a kubikgödröket összekötő csatornában szorosan egymás mellett, viszonylag egysor- ban, arccal a földnek fordulva feküdtek. Mindezekből biztosra lehet következtetni, hogy a sáncépítésben félig agvonkínzott szerencsétlen embereket a gödör szélére állították, és géppisztolyokkal hátulról lelőtték. A fasizmus ezen áldozatait a szovjet katonai közigazgatás te- mettette el, részben a helyszínen, részben a szanda- szöllősi szükségtemetőben. A felszabadító egységek, miután felszámolták a német hídfőállást, nehéz, áldozatos harcokkal Szolnoknál is elérték a Tisza vonalát. Ezekben a harcokban a szovjet és a román csapatokat nagy veszteségek érték, szovjet és román hősök holttestei jelezték a felszabadítók útját. A szandai volt Geiger-féle majorral szemben három szovjet hős, a 44-es műút 2- es kilométerkövénél egy rodálkodtak; az üzleteket feltörték, és nem egy esetben egymás között is csak fegyverekkel tudtak igazságot teremteni. A víz- és villanyszolgáltatás a város nagy rékor a németek észrevették mindezt, akkor már késő volt, a felszabadító harcosok már, a mai Vörös Hadsereg útján át, a város középpontja felé törtek előre. Az elkeseredetten védekező német fasisztákat a Tiszának, illetve a Zagyvának szorították és megsemmisítették. A németek menekülésük közben felgyújtották a Neugebauer- féle malmot, s felrobban- ■ tották a Közraktárak értékes i mérlegrendszerét. Szolnok felszabadításáról : a Szovjet Tájékoztatási Iro- • da a következő hadijelentést . adta ki:
