Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-28 / 99. szám
1960. április 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Éljen a szocialista tábor országainak testvéri egysége! Fakó lapok — Régi május elsejék fényes napok Szolnok megyében A május elsejék történelmének 70. évéhez érkezünk az idén. Az első május elsejét 1890-ben ünnepelték a magyar munkások, azután, hogy a II. Internacionale 1889-es párizsi kongresszusa Dél-Franeiaország küldöttének javaslatára kimondta, hogy május 1-ét „minden nemzet proletársága a munkásvédelem mellett minden helységben nagyszabású tüntetést rendezzen”. Ekkor indult meg a harc Magyarországon is a május elsejéért és a május elseje ellen. A Magyarországi Általános Munkáspárt lapja, a Népszava már hónapokkal előre figyelmeztette a munkásságot az ünnep jelentőségére. A belügyminiszter 1890 áprilisában körlevelet adott ki, amelyben betiltotta a munkásság felvonulását. A katonaságot is mozgósították. A Kis Újság 1890. április 29-i számában olvashatjuk: „A budapesti térparancsnokságnál tegnapelőtt katonai értekezlet volt, amelyen megállapították a május elsejére teendő katonai intézkedéseket. A fővárosban állomásozó katonaságon kívül még két ezred gyalogságot fognak esetleg Budapestre berendelni. Az egyik ezred április utolsó napján feltétlenül készenlétben fog állni, ami azt jelenti, hogy ezen a napon már gyakorlatot sem tartanak és csak a távirati parancsot várják, hogy Budapestre bevonuljanak...” „Újpestre is megfelelő katonai erőt rendelnek ki május elsejére. A két idegen ezred, ha a közelléte szükségessé válik, a Kőbányai úton fog táborozni.” A május elsejét a budapesti munkásságnak ennek ellenére is sikerült megünnepelnie. A Népszava május 4-i számában ezt a tudósítást találjuk: „A május elsejére előkészített munkásünnep méltóság- teljesen megtartatott, a munkásgyűlés nagyszerűen végbement és most a meglepetés és bámulás benyomása alatt áll mindenki, ki a megtörtént dolognak tanúja volt." Ilyen volt az első május elseje. Az ezt követő években ismét belügyminiszteri rendeletek jelentek meg az ünnepség betiltására. De 1899- ben már a kereskedelmi miniszter leltározás ürügyén munkaszünetet kénytelen elA fakó lapok egyre beszédesebbek. A Népszava 1913. május 3-i és 4-i tudósításaiban ezt találjuk: „Turkeve munkásnépe impozáns módon ünnepelte meg május elsejét. Délelőtt 9 órakor gyülekeztek a Munkás önképzőkörben, ahonnét zászlók alatt ének- és zeneszóval mintegy kétezren a városon keresztül kivonultak a gyűlés színhelyére, az országos vásártérre. Déli 12 órakor a jelenvolt alkapi- tány nem engedte, hogy a gyűlést folytassák és így az erőszaknak engedve, az elnök lelkes szavakkal berekesztette a gyűlést.” rendelni a legnagyobb gépgyárban. A május elseje diadalmasan nyomul előre, s mint a lapok erről beszámolnak, a vidéki munkások között is egyre jobban elterjed. A Népszava 1899. május 5-i számában már egy Szolnok megyei vonatkozású mondatot is találunk: ,,Tisza-Roffi elvtársaink is szépen megünnepelték május elsejét „Mezőtúr. — A mezőtúri nőmunkások jólsikerült értekezletet tartottak május elsején délután 2 órakor, amelyen háromszáz nő és sok férfi elvtárs vett részt...” Lapozzunk néhány évet a sárga újságlapok között. A Népszava 1917-ben így számol be a szolnoki munkásünnepről: „Szolnok város munkássága teljes napi munkaszünettel, impozáns módon ünnepelte meg május elsejét, habár nyilvános népgyűlést és felvonulást a rendőrség nem is engedélyezett, a fő utcákat mégis elözönlötték.” Egy beszédes jelentés A Tanácsköztársaság utáni első szolnoki május legbeszédesebb dokumentuma az a jelentés, amelyet Abonyból küldött Budapestre 1920. április 27-én az I. vadászzászlóalj harmadik századának parancsnoka: „Jelentem, hogy a szolnoki kommunisták és a májusi állítólagos forradalmat előkészítő gyanús egyének ügyében az erélyes nyomozást megindítottam. Szolnok városa egy nagy káosz, ahol a legképtelenebb hírek járnak és kelnek. A gyári munkások 80 százaléka még mindig a kom- mün híve, amelyet csak éleszt és táplál az, hogy az exponált egyének büntetlenül járnak-kelnek, vagy néhány napi börtönbüntetésüket kitöltőén, újra a kommün útján haladnak. Hogy a várost megszabadítsuk a nemkívánatos elemektől, és az összes rendbontókat a helyszínen példásan megbüntessük, arra legalább 8—10 nap szükséges ... A letartóztatások oly tömegesen történnek, hogy azoknak rendben tartása a százhúsz főből álló kirendeltséget feltétlenül igénybe veszi, Kérem az intézkedést arra nézve is, hogy az interná- landókat hová szállítsam, mert azoknak száma négy-ötszázat fog kitenni. A fentiekre távirati, vagy szóbeli parancsot adni mél- toztassék. Molnár főhadnagy.” • íme néhány pillanatfelvétel a régi munkás-májusokról, a megsárgult, megfakult újságlapokon. Túrkere, Mezőtúr, Szolnok Jegyzetek egy tízezer holdas bolgár termelőszövetkezetről Ismeretes olvasóink előtt, hogy Bulgáriában már falun is győzött a szocializmus: még 1958 nyarán befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása, s méltán nevezhette a sajtó a Bolgár Kommunista Párt 1958 júniusában megtartott kongresszusát a „győzők kongresszusának.’* A bolgár parasztok nagy — különösen a mi méreteinkhez nagy — termelőszövetkezeteket alakítottak. Én a ruszei kerületben (Rusze mintegy százezer lakosú vidéki város), a novoszelói (helyi méretek szerint közepes) kollektív gazdaságot látogattam meg, amelynek 59 ezer dekár (valamivel több, mint tízezer hold) szántóföldje van. Megnéztem a gazdaságot, órákig beszélgettem a termelőszövetkezet vezetőivel és tagjaival — s igen sok érdekes tapasztalatot szereztem. Mindazt, amit láttam és hallottam, lehetetlen egy rövid cikkben mégcsak vázolni is. Ezért mindössze néhány tényről számolok be a Néplap olvasóinak. Milyen szakemberei vannak a több mint tízezer holdas novosze- loi termelőszövetkezetnek? A termelőszövetkezet elnöke, Ászén Canev Nedev — agronómus. Négy esztendeig a mezőgazdasági technikum igazgatója volt Tolbuchin- ban, s mindenki kiváló gyakorlati szakembernek ismeri. A párt hívására elsőként cserélte fel a várost a faluval, példát mutatott más szakembereknek, különösen a fiataloknak. Visszatért a falujába, Novoszeloba és elvállalta a tsz vezetését. Az elnökön kívül még két agronómusa van Novoszelo- nak. (A községet és a termelőszövetkezetet azonosíthatjuk, mert Bulgáriában sehol sincs egynél több tsz egy faluban ...) Az elnök egyik helyettese (összesen négy van), Ilija Sztojcsev Ilijev főiskolát végzett állattenyésztési szakember. A brigádvezetők valamennyien tanfolyamot végeztek, s tízéves gyakorlati tapasztalatuk is van. A tsz-ben két állatorvos található. Általános törekvés Novo- szelon, hogy a tsz minden munkahelyén művelt és szakmailag is jólképzett emberek dolgozzanak. Sok fiatalt küldenek tanulni s azok vissza is térnek. Csak példának említem, hogy az állattenyésztésben jelenleg nyolc érettségizett fiatal dolgozó található. Novoszelon már minden nehéz munkát géppel végeznek Ruszéből egy Pobeda gépkocsin érkeztem Novoszeloba. Senki nem mondta, hogy ki a kocsi gazdája. Én sem kérdeztem. Csak a gazdaság vezetőivel folytatott beszélgetés során tudtam meg, horo a aéDkocsl a termelőszövetkezeté. De van még egy másik személygépkocsija is: egy Jeep. Amikor a gépesítésről érdeklődtem, először a saját gépeiket sorolták el... Tizenkét teherautó, négy pótkocsi, öt Zetor és egy másfajta traktor, egy autóbusz, egy mentőautó, egy cséplőgép és számtalan kisebb mezőgazdasági gép van a tsz birtokában. Ugyanakkor a gépállomás gépparkjából állandóan a tsz rendelkezésére áll (csak nekik dolgozik) 17 traktor (öt Diesel), nyolc gabonakombájn, egy sor vetőgép és szükség szerint egyéb gépek is. Elmondták a tsz-ben, hogy a búza nyolcvan százalékát géppel aratják és minden nehéz munkát már géppel végeznek. A tsz tagjai szívesen dolgoznak gépekkel, hiszen nemcsak erejüket kímélik, hanem a terméshozam is magasabb. Rendes, tiszta porták — saját erőből épített gazdasági épületek és családi házak Sétáltam a gazdaságban és minduntalan feltűnt, hogy milyen nagy gondot fordítanak a novoszeloiak a tisztaságra. A gazdasági épületek, istállók környékét rendben tartják és belül is a tisztaság, a higiénia a jellemző. A termelőszövetkezet dolgozói nagyrészt saját erejükből, két kezük munkájával építették a gazdasági épületeket Egy bizonyos: az év első három hónapja nem tartozik az É.M. Szolnok megyei Építőipari Vállalat történetének legfényesebb lapjai közé. Már tavaly tudtuk, a január-februári hideg sok gondot jelent majd az idén is az építők számára, mégis hidegzuhanyként hatott az első évnegyed 72,4 százalékos tervteljesítése, a 3 millió forintos lemaradás. Ez a kérdés fontos azért is, mert több ízben hangsúlyoztuk már: az idei 240 mil— s talán ezért is nagyon megbecsülik. Vigyáznak rájuk, hogy idő előtt ne rongálódjanak. A faluban megszámlálhatatlan sok új házat láttam. Egész utcasorok nőttek ki a földből az utóbbi néhány év alatt. Sok családi ház még vakolatlan, nemrégiben építették ... Az egyik új házban a bolgár emberekre jellemző vendégszeretettel fogadott a gazda, Dana Sztaneva és családja. S itt értettem meg valamit, amire a sok új ház láttán még nem gondoltam. A bolgár paraszt így gondolkodik: „Szeretnék új házba költözni, kényelmesen élni. De ezért meg is kell dolgozni. S abból még nem lehet új házat építeni, ha a családból csak én egyedül dolgozom.’’ Dana Sztaneváéknak kétszobás, szépen berendezett házuk van. De nemcsak a házigazda dolgozik a termelő- szövetkezetben, hanem a felesége és a leánya is. A ve- jük pedig ugyanott traktoros. Művelődési lehetőségek, gondoskodás a dolgozókról és az idős, munkából kiöregedett emberekről Saját kulturházuk (csitalis- tének nevezik) van a novo- szeloi tsz tagoknak. S erre is az a jellemző, mint minden más bolgár csitalistére: ez a falu és a termelőszövetkezet kulturális központja. De úgy is tervezték, építették, hogy az lehessen... — Nemcsak egy nagy előadóterem van benne (mint általában a mi falusi kulturháza- inkban), hanem biztosítottak helyet a műkedvelő kultur- csoportoknak is. Otthonra lelt itt a tsz hetven tagú dalárdája. húsz fiatalból álló lió forintos tervet teljesíteni nagy erőfeszítéseket kívánó feladat. De megvan rá a lehetőség! Most már csak az a kérdés, él-e minden ilyen lehetőséggel a vállalat? Például a munkaversennyel? — Először gondjainkról teszek említést, — kezdte Sándor Miklós, a vállalat szak- szervezeti bizottságának elnöke. — Szombaton kibővített szakszervezeti ülést tartottunk az 1960-as verseny- feladatokról. A résztvevők elmondották: semmi sem tánccsoportja, meg a színjátszó csoport is. A 3500 kötetes könyvtár mellett olvasószoba kapott helyett. S itt tartják az ismeretterjesztő előadásokat is. Saját autóbuszukkal rendszeresen, együtt járnak a ruszei színházba, prózai és operaelőadásokra. Az elmúlt évben 150 dolgozót küldtek üdülni a Fekete-tenger partjára és más nyaralóhelyekre. A nagy termelőszövetkezetben sokféleképpen igyekeznek könnyíteni az asszonyok helyzetét. A gazdasági épületek közelében, a falun kívül építettek egy korszerűen felszerelt konyhát és hozzá egy ebédlőt. Nyáron itt főznek az asszonyok. A közelben dolgozók ide jönnek ebédelni, a távolabb lévőknek pedig elviszik az ételt. Nagyon olcsó az ebéd: magyar pénzre átszámítva két forint ötven fillér. Az asszonyok örömére nyolcvan személyes óvodát, valamint bölcsödőt is építettek. Az óvodában nemcsak dologidőben, hanem télen is szakképzett nevelők felügyelete alatt játszanak, foglalatoskodnak a gyerekek. Gondoskodnak az idős, munkából kiöregedett emberekről is. Jelenleg hatszáz nyugdíjasuk van. Az öregeket nemcsak eltartják, hanem pénzt is adnak nekik személyi kiadásokra. • íme, néhány tény a sok tapasztalatból. Csak néhány tény, de világosan megmutatják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás teremtette lehetőségeket, s szélesítik előttünk a látóhatárt. Horváth J. Ferenc akadályozza a verseny fellendülését, ha nem lesz anyaghiány, s idejében megkapják a tervdokumentációkat. Legjobban az építkezések gépesítését biztosító elektromos vibrátorokra, vib- rorostákra, habarcsszivaty- tyúkra, forgódarukra, 11 kg- os kisvasúti sínekre lenne szükség. Azért érintettük e legfőbb problémát, mert ezeket is figyelembe kellett és kell venni a munkaverseny megszervezésénél, melynél a legfontosabb: — A minőség javítása, az anyagtakarékosság, az önköltség csökkentése, a helyes anyagtárolás, ami bizonyos fokig új versenyformát is követel, — jelentette ki Sándor Miklós. Hogy ez a munka milyen stádiumban van jelenleg — erre már Schmith Tibor tervosztályvezető válaszolt: — Mind a hat főépítésvezetőségünk kollektívája megtette éves versenyfelajánlását. Ám, ezek összesítése még nem történt meg Nem feladatunk ennek okát most boncolgatni. Any- nyit azonban hozzá kell fűznünk, hogy mindez rossz és helytelen gyakorlat. A munkahelyek dolgozói mindmáig sem tudják pontosan, milyen feladat hárul rájuk a versenyben. Igaz, Szolnokon, a Kassai úti iskola és az itt felépülő két lakástömb, a sza- joli ezer-vagonos tárház, a kénsavgyár építői, vagy az épületszerelőknél Tassi Imre, Göncző Imre, s rajtuk kívül itt még több brigád is tett vállalást. — De sem a komplex-, sem a szocialista brigád címért küzdők versenyvállalásai, eredményei nem kaptak még mindig teljes nyilvánosságot a vállalaton belül, a dolgozók körében. Probléma az is, hogy a vállalat 12 szocialista brigád címért küzdő brigádjánál a cím elnyerését jelentő pontok közül nem egy homályos, nincs eléggé konkretizálva. Vannak persze munkahelyek, ahol már tudják a dolgozók, mi a teendő. A kisújszállási csibekeltetőt 1961. február 1-én, a kunhegyesi pártházat és a karcagi üzletházat ez év végén, a törökszentmiklósi kéttantermes iskolát július 1-én, a kunhegyesi négytantermes iskolát, s a kisújszállási gyógypedagógiai intézetet július 15-én adják át rendeltetésének. — Nem sokkal később, augusztus 1-én kerül sor a kétpói négytantermes iskola, két héttel ezután pedig a jászla- dányi, jászjákóhalmi és új- szászi négytantermes iskolák átadására. A vállalat az idén a termelékenységet 110 százalékra kívánja növelni 1959- hez viszonyítva. A Tiszamen- ti Vegyiművek, a szajoli ezer- vagonos tárház építésének jobb szervezésével, gépesítésével ezt még további 1 százalékkal emelik — az elgondolások szerint. Huszonkét istállót is építenek az idén tsz-einkben, melyeknek elkészítési határideje: augusztus 1. Emellett számítanak az új. idén végző szakmunkásokra is a vállalatnál. Mindezek nagyon szép elgondolások — de csak akkor válnak valósággá, ha legalább a féléves terveket, a „beépítendő forintokat” minden építésvezetőségre, ezen belül minden munkahelyre lebontják, hogy azokat minden munkahelyen ismertethessék az építésvezetők a dolgozókkal. — bubor — twi'rrrrrnHrrn’nrrriwfmrrrvvrrmTrwrrTvmv'JímvTVTrrv A 6x2 méteres nagyteljesítményű hosszgyalu üzembeállításán szorgoskodnak a jászberényi Aprítógépgyárban. — Május elsejére üzemképes lesz. GONDOLATOK — ÉPÍTŐS GONDOKRÓL / Hogyan bontakozhat ki a munkaverseny ( / a megye legnagyobb építővállalatánál?
