Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 28. A nagyhereskedelmi vállalatok jelentiki Lesz elég gyermek lakkcipő, csipkeing és kartonruha a boltokban Ila ez a hét hűvösebb is volt, mint ahogyan remél­tük, mégis igyekszünk beszerezni tavaszi holmikat, hogy­ha a kabát végleg lekerül rólunk — csinosan (el tudjunk öltözködni. Azt. hogy találunk-e annyi és olyan árut a boltokban, amennyit és amilyet vásárolni szeretnénk, a nagykereskedelmi vállalatok dolgozóitól kérdeztük meg. Elsőnek A „RÖVIKÜT'-NÉL jártunk, ahol Fried Dezső a következőkről számolt be: — Első negyedévi tervün­ket 113.6 százalékra teljesí­tettük, ami 44 millió forint forgalmat jelent. A második negyedben pamutáruból 10 százalékkal, fésűs-áruból 5 százalékkal, habselyemből 25 százalékkal, műanyagfehér­neműből 18 százalékkal, mű­anyag felső kötöttárukból 30 százalékkal van több. Ez any- nyit jelent, hogy a puplin mellett fiú csipkeingből 31 ezer, férfiből 30 ezer, lányka csipkenadrágból 30 ezer, női­ből 31 ezer, habselyem áru­féleségekből összesen 120 ezer darab van jelenleg raktára­inkban. Ezeken felül szinte minden nap érkezik új szál­lítmány pamut- és kötött­árukból. — Újdonság a fiú- és férfi csikós pólóing, a Parisián, Salvator, Star-puplin, s a si­ma és kockás apacsingek. Bő választékban van svájci, de­lén és lavalle női fehérne­műnk, s amiből tavaly nagy hiány mutatkozott: lányka kötött blúzok és kabátkák. Egyedül a nylonáru az. ami­ből akármennyit kapunk, — nem elég, annyira megked­velték a vásárlók. Bizonyára örömmel fogad­ják majd a szülők a Cseh­szlovákiából érkező három­negyedes gyermekharisnyá­kat. Hölgyek számára na­gyon szép, — a gyapjú puha­ságával vetélkedő — vastag és vékony szálból kötött dar- lon és őrlőn kuli-újdonsága­ink vannak. A CIPŐN AGYKERESKE­DELMI VÁLLALATNÁL Opra László lerakatvezetővel beszélgettünk. — Mi az első negyedévi 111 4 százalékos eredmény mellett már a második ne­gyedévben Is 60 százalékra teljesítettük tervünket. Rak­tárainkban 180 ezer pár cipő vár szétküldésre. Uj cikke­ink a férfiak számára a nyújtott, keresztülvarrot pa­pucscipő. kombinált színű fél­cipő, nőknek a szintén nyúj­tott, áttört mintájú körömci­pő mindenféle sarokkal, di­áklányok számára pedig a papucs- és a balerinacipő. — Bő készletünk van az évek óta hiányolt 35—38-as bőrtalpú fiúszandálokból. — Csehszlovákiából női-, férfi­ás gvermek ballon- és bár- sonyciDőket kapunk olcsó ár­ban. Lesz elegendő 31—34-es számú megkötés lakkcipőnk is. Tornacipőből egyelőre Pern tudjuk az igényeket ki­elégíteni, de reméljük, hogy a cseh-, NDK- és kínai im­portáru megérkezik a vizsgá­kig. Kiss András A TEXTILFELSÖRUHÄZA- TI VÁLLALAT áruforgalmi előadója így tá­jékoztat bennünket a tava­szi vásárlásokra való felké­szülésről: Jelenlegi konfekció-kész­letünk átlagban kétszerese a tavalyinak. Selyem- és nylon méterárunk az 1959-es máso- nimiiiimiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuimiiH Tubusos motor - kerékpár-zsírt hoznak forgalomba Eddig nem gyártottak ná­lunk motorkerékpár-zsírt. A Lardoline Kőolajipari Válla­lat most „magas cseppenés- pontú” adalékanyaggal jó­minőségű különleges motor' kerékpár-zsirt állított elő. Az új készítmény tizdekás tu búsban kerül forgalomba, — amelynek árusítását május elején kezdik meg a keravill- boltok és az Afor benzinku tak. (MTI). dik-harmadik negyedévi mennyiségnél 150 ezer négy­zetméterrel több. A közeli hetekben jóminőségű sző­nyegeink érkeznek Csehszlo­vákiából és az NDK-ból. — Legjobban azonban kon­fekció-áruból készültünk fel a tavaszi-nyári szezonra. A dolgozó nő szívesen vásárol készruhát, s férfiöltönyben is nagy választékkal állunk ve­vőink rendelkezésére. Az utóbbi hónapokban 10 ezer ballonkabátot adtunk ki, s a következő negyedben további négyezer darab kerül forga­lomba. A tavalyi hiánycikk­ből. fiú vászonshortból és úttörőnadrágból most 30 ez­ret készítenek háziipari vál­lalataink és a ktsz-ek. Az idei szezonban bébi-, lány­ka-. bakfis- és női kartonru­hákban, blúzokban, férfi vá­szonöltönyökben sem lesz hi­ány. Boltjaink divatos sport­zakókat, nadrág nélkül is árusítanak és bizonyára nagy sikere lesz a színt játszó, san- zsán-öltünyöknek. — ke — Április 30-án megyei borverseny Szolnokon Megyénk szőlőinek leg­jobb borai versenyeznek áp­rilis 30-án a hagyományos borkiállításon, a Szolnoki Uttörőházban. A borkóstoló­val egybekötött kiállításon mintegy 120-féle mintából koccintgathatunk. Többek között az olasz rizling, ezer­jó, kövidinka, pozsonyi fe­hér, kadarka és más kelle­mes aromáju borfajta szerez majd kellemes perceket a borszeretőknek. — 11.620 AMATÖRKÉPET hívott elő az Ofotórt márci­usban. Áprilisban majdnem kétszerese várható ennek a forgalomnak: az első három hét alatt 14.670 az előhívott képek száma. A Művelődésügyi Minisztérium az új tanévtől kezdődően hatékonyabban segíti a felnőtt-oktatást A művelődésügyi miniszté­riumban elmondották, hogy az oktatási reform előkészí­tésén dolgozó kormánybizott­ság a dolgozók iskolája há­lózatának széleskörű tovább­fejlesztését határozta el. — Mind az iskolai jellegű, mind a tanfolyami oktatáson emel­ni kívánják a felnőttek álta­lános és szakmai műveltsé­gének színvonalát. — Mind­inkább előtérbe kerül a jö­vőben az üzemi iskolák há­lózatának növelése. Az idén országszerte csaknem kétszáz üzemi iskola működött A jövő tanévtől ezeknek a szá­ma lényegesen növekszik majd. Ezzel párhuzamosan gondoskodnak arról, hogy a műszak-beosztás se akadá­lyozza az iskolai órák rend­szeres látogatását. Jelentős fejlesztés várható a mező­gazdasági dolgozók iskolái­nál. Ez annál inkább indo­kolt, mert — mint ismeretes — a hetedik pártkongresszus mintegy hatvanezer szakem­berben jelölte meg a mező- gazdaság azonnali igényét. A különböző munkakörök be­töltésére alkalmas szakem­bereket az iskolai tanfolya­mokon és a dolgozók me­zőgazdasági technikumaiban képzik majd. A továbbiakban elmondot­ták, hogy a művelődésügyi minisztériumban a felnőttek oktatásával foglalkozók kö­rének bővítését tervezik, a népszámlálás adatai alapján a minisztérium átfogó, pers­pektivikus tervet készít az iskoláztatás Irányítására. En­Inlézkedés a termelőszövetkezeti traktorok és munkagépek javításáról A földművelésügyi minisz­ter rendeletben szabályozta a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek gépellátásával és a gépek szakszerű üzemelte­tésével kapcsolatos tenniva­lókat. A rendelet részletesen foglalkozik a gépállomások feladataival a termelőszövet­kezeti gépek javításánál. A rendelet értelmében a gépállomás igazgatója a kör­zetében levő termelőszövet­kezetek elnökeivel megtár­gyalja, mennyi gépjavításra van szüksége a szövetkeze­teknek és ennek alapján szer­ződést köt. Közösen határoz­zák meg az éves alkatrész­szükségletet. A Földművelésügyi Mi­nisztérium Gépállomási Fő- igazgatóságán az MTI mun­katársának a rendelettel kap­csolatban a következő felvi­lágosítást adták: Az új rendelet lehetővé te­szi a zavartalan együttműkö­dést. A gépállomási trakto­ros-iskolán elsősorban ter­melőszövetkezeti tagok ta­nulnak és közülük sokan a szövetkezetek gépeivel dol­goznak. A pápai és a szabad- szállási Iskolán kiképzett traktorosokon kívül a gépál­lomások téli tanfolyamain 6 ezer új traktorost képeztek ki s ezek egy része vontatóveze­tői jogosítványt is kapott A szövetkezeti traktorok- és munkagéppark javítása mind nagyobb feladatot je­lent E munka jobb ellátását segíti elő, hogy a gépállomá­sokon az idén 14 új műhely építését kezdték meg. A gép­állomások 1960-ban 189 szer­számgépet vásároltak. Ezek nagyobb része új gép, emel­lett az ipari üzemektől is vesznek át használt szer­számgépeket. Ebben az esz­tendőben a gépállomási szer- számgéppark 33 új eszterga paddal, 25 új oszlopos fúró­géppel, ugyanennyi Diesel­adagolóval és vizsgálópaddal, több marógéppel gyarapodik. 30 új vízfékpad is érkezik. (MTI) nek célja, hogy az iskolázta­tást összehangolják a rendel­kezésre álló anyagi erővel, a személyi és tanterem ellá­tottsággal, s a várható, egy­re növekvő igényeket min­den tekintetben kielégíthes­sék. A felnőtt-oktatás tanter­vi anyagát is korszerűsítik a rendeskorúakénál meghatá­rozott elvek alapján, termé­szetesen figyelemmel a fel­nőttek életkori sajátossá­gaira, tapasztalataira, szak­mai igényeire. Az iskolare­formmal párhuzamosan a dolgozók tanulásának köny- nyítésére, a rendes kordáké­tól főleg módszertani felépí­tésében eltérő tankönyveket adnak majd ki, a következő években folyamatosan. Erre vonatkozólag — ugyancsak a népszámlálás adatai alap­ján — szintén távlati tervet készít a minisztérium. Az 1960—1961-es tanévre a felnőttek számára kevésbé alkalmas általános iskolai tankönyvekhez kiegészítésül vagy azok helyett úgyneve­zett tankönyvpótló jegyzete­ket kapnak a dolgozók isko­láinak hallgatói. (MTI). A Nap kel: 4.32 h-kor, nyugszik: 18.51 h-kor. A Hold kel: 6.17 h-kor, nyugszik: 21.18 h-kor, Idő járás jelentés Várható időjárás: hűvös, felhős idő, további esőkkel, egy-két helyen zivatarral. Mérsékelt szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let: 6—8 fok között. — EZ ÉV SZEPTEMBERÉ­BEN adják át a Bálvány utcai szövetkezeti lakásokat azok­nak a dolgozóknak, akik — a szervező bizottság , döntése alapján — jelentkezésükkor fizetik a vételár 15 százalékát. A most készülő 72 lakás befe­jezése után azonnal újabb 48 lakás építését kezdik meg állami beruházásból. A mos­tani építkezés 10 millió 500 ezer forintba kerül, — AZ ORSZÁG egész te­rületére szállítanak szerfát és sertésólakhoz kész lesza­bott faanyagot a szolnoki Ér­dért vállalattól. A szolnoki vállalat patronálja a zagy- varckasi Kossuth Termelő­szövetkezetet is, ahol az ősz folyamán 50 férőhelyes te­hénistállót építtetett. A tava­szi munkákhoz 100 darab répaegyelő kapát készíte­nek az Érdért dolgozói tár­sadalmi munkában, hulla­dékanyagból. A kapákat szombaton adják át a terme­lőszövetkezetnek. — A 321-ES SZÁMÚ me­zőgazdasági tanulóképzö is kola április 29-én zárja ka­puit. Ezen a napon 18 fiatal vizsgázik a mezőgazdaság kü­lönböző szakaiból. TÜZELŐANYAG MEG­RENDELŐ IRODAINK 1960. MÁJUS 2-TÖL ÜZEMEL­NEK A DOLGOZÓK KÉ­NYELMESEBB KISZOLGÁ­LÁSA ÉRDEKÉBEN. SZOL­NOK: KOSSUTH TÉR 10., VERSEGHY ÜT 47., JÓZSEF ATTILA U. 45., VÖRÖSHAD­SEREG U. 15. SZOLNOKI TÜZÉP V. 51. SZ. AKÖV VÁLLALAT. — TISZABURÁN a vörös- kereszt kezdeményezésére a cigánytelepen egészségház épül. Ehhez a cigányok társa­dalmi munkában elvállalták a vályog verését s az építkezés­ben is segítenek. A hozzávaló töreket a termelőszövetkezet, a még hiányzó építési anya­gokat pedig a községi tanács adja a községfejlesztési alap­ból. — LIBA TÖRZSÁLLO­MÁNYT alakítanak ki me­gyénk termelőszövetkezetei­be. így többek között a jász­berényi Kossuth Tsz-ben, a kenderesi Zöld Mezőben és a tiszafüredi Szabad Népben 500—500 darabos törzsállo­mányt létesítenek, amelyek már jövő évre biztosítják a keltető libatojás ellátását. — MA 9 ÓRAI kezdettel egészségügyi előadás lesz Ti­szafüred járási tanácsának egészségügyi osztályán a termelőszövetkezetek egész­ségügyi felelőseinek. Az elő­adás keretében a járási fő­orvos tájékoztatja az össze- gyülteket a munkásszállások, üzemi konyhák ellenőrzési módjáról és beszél a nyári balesetek megelőzéséről is. — ÖREGEK NAPJA van ma turkevén. A vöröskereszt délután három órakor kultúr­műsorral egybekötött uzson­nára látja vendégül a KISZ székházában az öregeket. Ugyanilyen uzsonna lesz pén­teken Karcagon a szociális otthonban szintén a vöröske­reszt rendezésében. Atomenergiával működd közvilágítás Cbicagoban > Husvét hétfőjén Chicago egyes kerületeiben kísérlet­képpen a közvilágítást nem a városi villanyművek, hanem az atomerőtelep szolgáltatta. A kísérlet kitűnően sikerült, a chicagóiak nagyrésze nem is tudta, hogy a szó szoros értelmében megkezdődött Chicago „atomkorszaka”. A kísérleti célokrr. épült chica­gói atomerőmű 180 000 kilo­watt kapacitású. '¥ iszafüreden a debreceni * vasúti sínektől a Ti­száig húzódik egy rendkívül széles út, melynek „Külső Fokpart’’ nevet adott a régi közigazgatás. Ez a Külső Fokpart arról nevezetes, hogy itt laknak és itt dolgoznak egy érdekes és hasznos foglalkozást űző la­kosai Tiszafürednek, Ezek a mi teknővájó cigányaink. Az 1800-as években kezd­tek beszivárogni Erdélyből a teknővájó cigányok és itt a Tisza-menti erdőkből szerzett nyárfákból készítették a nagy kelendőségnek örvendő ke­nyérdagasztó és más kisebb fateknőket. A teknővájás csa­ládról családra, apáról fiúra szállt. Most úgy ötven család foglalkozik ezzel az iparág­gal és annak ellenére, hogy az elkészített teknők nem ma­radnak a készítők nyakán, panaszkodnak azon, hogy nem tudnak rendesen megélni. Szerintük ennek az az oka, hogy a Nyugatbükki Erdő­gazdaságtól nem tudnak ele­gendő anyagot vásárolni, s kénytelenek a Dunántúlról fát beszerezni. Ez pedig tete­mesen megdrágítja • teknő- ket. A teknővájók között leg­öregebb a 80 esztendős Lin- gurár Gyuri bácsi. Magas, su­dár ember, aki még ma is ki­faragja a családnak a megél­hetéshez szükséges mennyi­séget fiával, az ifjabb Gyuri­val, aki bizony már a hatva­nadik évét tapossa és csak „segéd" minőségben dolgozik apjával. Az öreg Lingurár­T ehnővájók kősóit haza Tiszafüredre. Tekinté­lyes összeget kellett kifizet­nie az anyagért, amíg az ha­zaérkezett. Nyerlucnak gipsz­ben van a ballába, s szomo­rúan meséli, hogy Pesten el­ütötte egy tehergépkocsi, bal­lábát törte. Az ifjú Kanalas azzal vi­gasztalja, hogy nem sokáig lesz anyagbeszerzési problé­májuk, de betegség esetén sem lesz orvos és gyógyszer- gondjuk, mert megalakítják a kisipari termelőszövetkeze­tet és akkor lesz anyag elég és ezenkívül az SZTK is foa róluk gondoskodni. Nagyon bíznak a teknővá­jók abban, hogy ilyen teknő- Icet gépesített munkával nem lehet készíteni, ezért a ktsz- ben mint kisiparosok vájják- faragják a teknőket tovább is, 1 f ikor búcsúzni készülök 1 * tőlük, arra kértek, hegy hallgassak meg egy szép ci­gánynótát. Szívesen egyeztem bele, mire öt-hat szép leány, asszony és férfi egy csomóba állt és szépen összehangolva dalolni kezdett: Oh na cinger lulugya Szó tuke phénem suna; Dzsivav csak andró nyilaj, Nikó tatyarel nikaj, Som ajszó romani csaj! (A virágot ne tépd szét, Halld rebegő beszédét: Életem egy nyár csupán, Dér és fagy megvesz korán, Vagyok, mint te, cigány leány.) Dénes András nak már az apja, nagyapja, de még a nagyapjának a nagyapja is itt, Füreden ké­szítette a már nagy kelendő­ségnek örvendő dagasztó tek- nőket. Legfiatalabb a mesterek között Kanalas János, 27 esz­tendős. Éppen most építi kis lakóházát, mert még ma is földkunyhóban lakik felesé­gével és a kis rajkókkal. A házikó gyorsan épül, hiszen társadalmi munka segítségé­vel megy a dolog. Nyolc-tíz teknővájó társa segédkezik a vályog felrakásában és a fa­anyagok kifaragásában. fP Inézem a teknővájók munkáját. Egy két és fél méter hosszú, 140 cm szé­les átmérőjű nyárfadarabot középen pontosan kétfelé ha­sítanak, majd egy nagy, igen éles fejszével kezdik kialakí­tani, Először a belsejét farag­ják ki, illetve nagyolják a fejszével. Utána következik a „kapocskával” való faragás, simítás. Ez a kapocska egy kifli alakú és nagyságú éles szerszám, mellyel a teknőt mélyítik. Ezután ismét a fej­sze következik, s hatalmas csapásokat mérnek a teknő külső részére, de mindig csak agy nyomban haladnak, soha el nem tévesztik az ütést. Mikor már kifaragták a teknő külső és belső részét, követ­kezik a harmadik szerszám: ■ kétnyelü kés. Ezzel tisztára készítik ki a teknőt. Nincs nekik logarlécük, de még egy kopott „collstokkuk“ sem, mégis olyan egyenletes, pon­tos, milliméternyire egyforma nagyságú a teknő két vége, mintha előre ki lenne rajzol­va. Pedig csak szemmérték­kel dolgoznak, néha-néha a két hüvelykujjal — sukkal — megnézik a faragást és megkopogtatják a teknő min­den részét — mint az orvos a beteget — * ahol vastagabb hangot ad, ott lefaragnak egy-egy szeletet a kapocská­val és — készen van a da- gasztó-sütőteknő. A kitermelt forgácsot a jobban keresők felhasználják tüzelőnek, a rá­szorulók pedig lepedőbe köt­ve — ahogy mondják, egy „háttal” — hátukra vetik és eladják. Egy háttal való fa S—10 forintért kel el. Wtt van most előttem egy 2 méter hosszú, 120 cm széles, 60 cm mély, szépen el­készített teknő. Eladási ára 700—800 forint. Kicsit drá­gának találom, mire Nyerluc György nagycsaládú teknő­vájó azt feleli, hogy ha itt tudná megszerezni a hozzá­való faanyagot, jóval olcsóbb lenne. Am ezt a faanyagot Pócsmegyeren volt kénytelen megvásárolni, hol kitermelés után megfelelő hosszúságokra elfűrészelték, teherautóval a Dunáig vitték, ott a kompon át ■ szállították a vasútállomá­sig, « vagonba rakva hozták

Next

/
Thumbnails
Contents