Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

2 SZÓI.NOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 28. A fellázadt rakéta Dél-Korea megkönnyebbüléssel vette tudo­másul Li Szín Man lemondását Pár pillanatig reme­gett a föld, megrázta még a több méter mélységbe rej­tett betonfedezéket is. A tisz­tek odabenn már átélték né­hányszor a rakéta indításá­nak ezt a dermesztő pillana­tát; nem, ezt sohasem lehet megszpkni. A távolban elhe­lyezkedett megfigyelők elége­detten figyeltek: a rakéta fü­tyülve, robogva tört a ma­gasba, aztán kis ponttá zsu­gorodott. A fedezékben csend uralkodott: még a műszerek mutatóinak mozgását is szin­te hallani lehetett. Pár má­sodperc telt el így. Aztán a feszültség felengedett. A ra­kéta a levegőben volt, a gé­pezet rendesen dolgozott. — All right — mondotta a műszertáblánál álló tiszt és megnyomott egy gombot, hogy a rakétát a megfelelő útirányra vezesse a rádióhul­lámok láthatatlan, finom kö­telékével. Aztán elsáppadt. A rakéta — ha a műszereknek hinni lehet — nem engedelmeske­dett. Megfordult — de éppen ellenkező irányba. A szabad­ban tartózkodó megfigyelők már adták a jelentést. A ra­kéta Oakland felé tart, a 400 ezer lakosú amerikai nagy­város felé. Abban a pillanatban, ami­kor a Point Arguello US ha­ditámaszponton felbúgott a riadósziréna, Oaklandban minden a maga megszokott útján haladt. Az utcákon autók rohantak, a bankokban kattogtak a számológépek, az iskolában egy tanár Lincoln­ról magyarázott, az ingatlan- ügynökségek helyiségeiben telkeket jegyeztek és a gyá­rakban egyenletesen búgtak a gépek. A rakéta száguldott a város felé. A támaszponton egy pillanat alatt minden meg­bolydult. A leggyorsabb lök- hajtásos gépek delfin-szár­nyai ezüstösen vágódtak a magasba, majd eltűntek va­lahol ott, ahol a fellázadt ra­kéta egy-két perccel előbb. Maximális sebesség! Utól- émi! A fedezékben ismét csend honolt — de ez a tehetetlen rémület némasága volt. A tudósok és a tábornokok itt már nem tehettek semmit: talán azok ott fönn a levegő­ben. Ha pedig a szörnyű fegyver elér Oaklandba... Oaklandban senki nem tu­dott semmit. A léglökéses gé­pek vijjogva hasították az eget — de a rakétát nem le­hetett utólémi... A fegyver ment a maga útján. * Álljunk itt meg;. Mindez kedden történt. Ki volt a felelős? A tábor­nok, aki elindította a rakétát vészterhes útjára? Nem, a tá­bornok parancsot teljesített, a tábornok minden biztonsá­gi intézkedést megtett. A tudós, aki a fegyvert megtervezte? Vagy a szerelő, aki utoljára átvizsgálta? Ezt nem lehet megtudni, hiszen a fellázadt rakéták nem szok­tak visszatérni, hogy elmond­ják, ki oldotta fel láncaikat: s ha visszatérnek, annál rosz- szabb. S a tudósok sok fegy­vert terveztek, a szerelők sok rakétát ellenőriztek már leg­jobb tudásuk szerint, s mind­eddig egyszer sem történt baj. Mindeddig... csakhogy a iegszömyűbb és legpontosabb fegyvereket is emberek ké­szítik, emberek kezelik. Amíg a fegyverkezési hajsza to­vább folyik, minden újabb rakéta kétszeresen is fenye­geti az életet és a békét. Először azért, mert olyan ember kezébe kerülhet, aki háborút robbanthat ki vele; másodszor pedig azért, mert — mint a Point Arguella-i példa mutatja — a legtöké­letesebb szerkezetben is le­het egy parányi hiba, a ra­kéta elszabadulhat, s akkor fcki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg”. Akkor nem a rakéta lesz az ember, hanem az ember a rakéta ha­talmában. A felelősök tehát nem Point Arguella-ban vannak: a felelősök Washingtonban, New Yorkban, Bonnban és még sokfelé találhatók: fele­lősök mindazok, akik az ál­talános és teljes leszerelésnek a Szovjetunió által javasolt és az ENSZ által is elfoga­dott tervét semmibevéve to­vább fokozzák a rakétafegy­verkezés életveszélyes verse­nyét. Point Arguella rakétája fi­gyelmeztetés: az emberiség A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága április 21-én felhívással fordult Dél-Korea népéhez. A felhívásban a dél- koreai véres tragédiákért az amerikai imperialistákat 15 éve tartó gyarmatosító poli­tikájukat és az ehhez alkal­mazkodó Li Szin Man-klikk hazaáruló reakciós politiká­ját teszi felelőssé A felhívás utal arra a nemzetközi megállapodásra, amelyet 1945-ben kötöttek, s amelyben világosan szó volt egész Koreának független, demokratikus országgá törté­nő visszaállításáról. Az ame­rikai kormány azonban _ ké­sőbb elhárította a megálla­podás teljesítését és a Szov­jetuniónak azt a javaslatát is, mely szerint — miután ki­vonják a Szovjetunió és Ame­rika hadseregeit — a koreai kérdés megoldását magára a koreai népre bízzák. A szov­jet hadsereg egységei 1948- ban kezdeményezően kivo­nultak Észak-Koreából, míg az amerikai imperialisták máig is megszállva tartják Dél-Koreát, kierőszakolták gyarmati uralkodásukat és súlyos helyzetbe sodorták az uralmuk alatt sínylődő né­pet. A felhívás hivatkozik a koreai pártok és társadalmi szervezetek 1948 áprilisában megtartott értekezletére, — amelyen megállapodtak ab­ban, hogy miután kivonják az idegen csapatokat, demok­ratikus alapon történő déli és északi összválasztások megrendezése utján megala­kítják az egyesült kormányt. „Ha az amerikaiak nem fej­tettek volna ki tevékenységet ennek megakadályozására, — ebben az időben megvalósult volna Korea békés egyesíté­se” — mondja a felhívás. ÉBzak-Korea kormánya 1949-ben és 1950-ben további III. A Nóra kapitánya hiába várta monsieur Soionoir Ma­dagaszkárba induló munkást. Az apró sziget kikötőjéből — ahol pár órára horgonyt ve­tettek — öt utas úgy eltűnt, mint a kámfor. Karjukra akasztották kevés matyójukat, a hajóhídról a partra ugrot­tak és búcsúzóul meglenget­ték sapkájukat a Nóra fedél­zete felé. Aztán nyomuk ve­szett. Legalábbis a Nóra ka­pitánya ezt gondolhatta, s aznap bizonyára káromkodva irta a hajónaplóba, hogy öt utas lemaradt, nélkülük kel­lett felszedni a horgonyt. Az öt utas egyáltalán nem ma­radi le, sőt nagyon is célhoz ért. A parton két ember sétált, látszólag céltalanul. Szívták cigarettájukat és nézegették a matrózokat, az utasokat. Harangozó József — két cseh­szlovák és két lengyel társá­val1 = ott haladt el mellettük, sorsát nem szabad ember­konstruálta pusztító gépeze­tek pontosságára bízni, mert az ember tévedhet is. Egyet­len hiba végzetes lehet * Az elszabadult ra­kéta különben könyörüle­tesnek bizonyult. Kevéssel Oakland előtt irányt változ­tatott és belezuhant a ten­gerbe. A tábornok a fedezékben megtörölte verejtékes homlo­kát: nem történt baj. — De mi lesz legközelebb? — ar —• javaslatokat tett a kettésza­kított ország egyesítésére. Ezekre a Li Szin Mán-klikk három évig tartó háborúval válaszolt. A fegyverszünet után az amerikaiak ismét el­hárították a fegyverszüneti egyezmény értelmében aláírt megállapodásukat, mely sze­rint az idegen csapatok kivo­nása után a koreai kérdést békés utón kell megoldani. A felhívás hangsúlyozza: „Mi az utóbbi időszakban is több alkalommal tervet ja­vasoltunk, a haza békés egyesítésére, azonban az ame­rikaiak és a Li Szin Man- klikk mindezeket elutasítot­ta. Abból kiindulva, hogy az amerikai imperialisták és a Li Szin Man-klikK makacs visszautasítása Következté­ben a koreai kérdés békés megoldására nem jött létre észak és dél politikai tárgya­lása, javasoltuk, hogy a po­litikai kérdés érintése nél­kül valósítsuk meg Észak és Dél-Korea gazdasági és kul­turális kapcsolatát, s ha ez lehetetlen, akkor valósítsuk meg legalább a szabad köz­lekedést és levelezést dél és észak között. Azonban ez is visszautasításra talált. Ennek következtében Dél és Eszak- Koreában az elszakadt szü­lők, hozzátartozók, rokonok, barátok tizenöt év óta hírt sem kaphatnak egymásról.” A Li Szin Man-klikk el­utasította a számára előnyös gazdasági ajánlatokat is és mereven ragaszkodott a tel­jes kettészakításhoz. Dél-Ko­rea költségvetésének 70 szá­zalékát hadi kiadásokra for­dították, semmiféle gondot sem fordítottak a nemzet- gazdaság, az oktatásügy, a kultúra fejlesztésére. Az ipar legyengült, milliók vál­tak munkanélkülivé. A fia­A kékruhás megszólította és franciául kérdezte: Hová mentek? — Halászni válaszolta ugyancsak francia nyelven Harangozó József. Erre a tengerésztrikós cigarettával kínálta, tüzet gyújtott és így invitálta: — Gyertek velünk. Mi majd megmutatjuk, hol lehet sok halat fogni. Harangozó elvtárs arca fel­derült: tehát helyben vannak, révbe jutottak. Ez a két elv­társ éppen az internacionalis­tákat várja, azokat segíti a tovább-jutásban. Gyorsan összebarátkoztak. A két ösz- szekötő lelkes hangon mesélt a spanyolországi szabadság- harcról, s különösen a nem­zetközi brigád tagjairól. Ak­kor már legendák jártak száj- ról-szájra Lukács tábornok Gál János tábornok, Szalvai Mihály (Csapajev), Steinmetz Miklós, Mező Imre hősiessé­géről. (Mező Imre elvtársat és Sziklai Sándor elvtársat A szabad algériai kormány megcáfolta a Francia Külügy­minisztérium állításait TUNISZ (AP-Reuter). A szabad algéria kormány szó­vivője nyilatkozatában fog­lalkozott a Francia Külügy­minisztérium hétfői közle­ményével, amely azt állítot­ta, hogy az algériai nemzeti felszabadító front tagjai tu­néziai területről intézzenek támadásokat az Algériában állomásozó francia csapatok ellen. A nyilatkozat meg­állapítja, hogy algériai fegy­veres egységek sohasem kez­deményeztek támadást tu­néziai területen lévő támasz­pontokról és Tunézia terüle­tén nincsenek algériai tüzér­ségi állások. (MTI). talok és diákok elvesztették a tanulási lehetőséget és ar­ra kényszerültek, hogy az agresszorok ágyúinak áldoza­tává váljanak. Az április 21-i felhívás ja­vasolja, hogy a csődbejutott dél-koreai helyzet megtár­gyalására sürgősen hívják össze Dél- és Észak-Korea valamennyi pártja és társa­dalmi szervezete képviselői­nek koalíciós értekezletét. A dél-koreai nép új politikát, új rendszert, új vezetést kö­vetel, valamint szabadságot és lét jogokat. A felhívás foglalkozik an­nak a következményeivel is, hogy mi történik Dél-Kore- ában akkor, ha nem sikerül a két országrész demokrati­kus alapon való összevonása Bárki is foglal helyet Dél- Koreában a hatalmi helyen — mondja — nem lehet szó konszolidációról, ha nem tá­maszkodnak az északi rész gazdag kincseire és hatalmas gazdasági bázisára, enélkül lehetetlen helyreállítani a végső fokig tönkrement dél­koreai gazdaságot. A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának április 21-i felhívása kétségkívül nagy hatással volt Dél-Korea közvéleményére. Szinte nap­ról napra változnak az ese­mények. A dél-koreai nem­zetgyűlés lemondatta az el­nököt. Ezzel — úgy vélik, levezetik az elkeseredett nép haragját. De jelenlegi törek­vésük is fából vaskarika, hi­szen — mint azt a 21-i felhí­vás is hangsúlyozza — csak demokratikus átalakulással lehet Dél-Korea gazdasági életének léket kapott hajó­ját megmenteni. 1956-ban az ellenforradalmá- rok meggyilkolták. Steinmetz Miklós elvtárs mint parla­menter Budapest felszabadí­tásakor halt hősi halált.) Aznap este a kis sziget egyik csöndes öbléből rozoga halészhajó indult a tengerre és még a hajnal beállta előtt kikötött az Ibériai félszigeten. Harangozó József meghatód­va lépett a munkások véré­vel áztatott spanyol földre. Csendes, békés reggel köszön­tött rájuk, csak nagyritkán hallatszott a messzeségből egy-egy ágyúdörgés. Ezekben a napokban a guadalarajai fronton tombolt a harc. A hősiesen támadó és győző munkásezredek Pasionariával együtt vallották: „Inkább be­csülettel meghalni, mint tér- dencsúszva élni". Györkei Jenő írja a „Ma­gyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában" című könyvben: „A guadalajarai diadalban vagy része volt Lukács Pál tábornoknak és a 12. brigádnak, valamint a II. brigádban harcoló magyar századnak is. Amikor a Mad­rid felé törő fasiszta csapatok áttörték a köztársaságiak laza védelmét és gyors iramban törtek Madrid felé, a 11. és a 12. brigádokat az ellenség visszaverésére harcba vetet­ték... A guadalajarai ütközet fordulatot jelentett a hadmű­veletek eddigi menetében SZÖUL (MIT.) Szöul la-, kossága a lapok különkiadá­sából és falragaszokból mo­solyogva és megkönnyebbül­ten értesült a várva várt for­dulatról, Li Szin Man lemon­dásáról. A népi felkelés vezetői ma már a rendőrség helyébe lé­pett hadsereggel karöltve fá­radoznak a rend helyreállí­tásán. Szöulban rendőrök he­lyett diákok vették át a köz­lekedés irányítását — jelen­ti az AP. • A délkoreai Parlament szerda délelőtti ülése tudo­másul vette, hogy lm Csul Ho, lemondott mandátumá­ról. Szöulban híre terjedt, hogy Li Szin Man és környezeté­nek tagjai elhagyták az El­Lome (MTI). — Szerdára virradó éjszaka Sylvanus Olympio miniszterelnök ün­nepélyesen kikáltotta Togo függetlenségét és ezzel meg­született Afrika és a világ egyik független, szuverén köztársasága. Az ötvenötezer négyzetkilométer területű, új államban a kormányfői szó­zattal és a százegy tüzérségi össztűzzel ötnapos ünnepsé­gek kezdődtek, — amelyen A törökszentmiklósi városi művelődési ház színháztér mében vasárnap délelőtt tar­totta meg a Hazafias Nép­front Városi Bizottsága kül­dött- és a bizottságot újravá­lasztó nagygyűlését. A gyű­lésen jelen volt Juhász Im- réné dr. országgyűlési képvi­selő is. Bihari Lajos beszá­molója után a résztvevők közül többen felszólaltak. A vita során bírálatok és okos javaslatok hangzottak el. Nagy tetszést aratott Oláh Lajos VB-titkár bejelentése, mely szerint a régóta húzódó strandfürdő építése a nyár elején befejeződik. Felszólalt a vitában Juhász Imréné is. — Hangsúlyozta: egyre nő azoknak a tábora, akik egyet­A fennhéjázó olasz fasiszta „önkéntes" hadosztályokat szétverték. Az „isten akarata’’ a „fekete láng" és a „fekete nyíl" hadosztályok fasisztái futottak, mint a nyúlok. Zalka Máté neve akkor már egyet jelentett a hősies­séggel, s Harangozó József életének talán legnagyobb élménye volt a találkozás a legendáshírű tábornokkal. Eskütételre készültek a Ta- juna partján. A harcosok tá­voli szülőföldjükre gondoltak, amikor feszes vigyázz-ba me­redve spanyol földön francia nyelven mondták az eskü szövegét. Harangozó József ott állt elvtársai, antifasisz­ta barátai között. Árulók nem leszünk soha... Az ellen­ségnek nem adjuk meg ma­gunkat...” A tisztáson két férfi köze­ledett feléjük, az egyikbe Zalka Mátéra ismertek. Izga­tott moraj futott végig a so­rokon, s amikor Lukács tá­bornok közelebb ért, a sok­száz torokból egyszerre har- sant fel az éljen. — Csendesebben, elvtársák! Nem otthon vagyunk, hanem a harctéren — mondta Zalka Máté és tréfásan megfenye­gette az őt éljenző katonákat. Majd rövid beszédet tartott. Arról, hogy a spanyol nép harca igaz ügyért folyik. Ar­ra kérte a nemzetközi brigád nöki palotát és ismeretlen helyre távoztak. A szöuli amerikai hatóságok cáfollak, hogy különrepülőgépet bo­csátottak volna Li Szin Man rendelkezésére. A Délkoreai Külügyminisz­térium szerdán megerősítet­te azokat a jelentéseket, — amelyek szerint Dél-Korea washingtoni és tokiói nagy­követe lemondott tisztségé­ről. Értesülések szerint lemon­dott hivataláról Coi Hűi Ha külügyminiszterhelyettes is, aki korábban utasította Dél- Korea diplomáciai képvise­leteit, terjesszék el állomás­helyükön, hogy kommunis­ták bujtogattak Li Szin Man ellenes tüntetésekre. mintegy ötven állana képvi­selteti magát. Részt vesz az ünnepsége­ken a szovjet kormánykül­döttség is. TASZSZ-jelentés szerint Nyikita Hruscsov a togoi kormányfőnek küldött táv­iratában bejelentette, hogy a Szovjetunió kormánya elis­meri Togot, mint független és szuverén államot és kész felvenni vele a diplomáciai kapcsolatot értenek velünk abban a tö­rekvésben, hogy békében él­jünk, életünk mind szebb és szebb legyen. Beszélt a Ha­zafias Népfront feladatairól. „Mozgósítsuk erőinket a he­lyi adottságok kihasználásá­ra” — mondotta. Példákkal bizonyította: milyen nagy eredmények születhetnek, ha észrevesszük lehetőségeinket és azok alapján mindenhol okosabban gazdálkodunk. Bihari Lajos összegezte a vita eredményét. A választás során elhangzott javaslato­kat a nagygyűlés elfogadta, majd megválasztották az új bizottságot és a megyei kül­dötteket. Tóth Gyula a művelődési ház igazgatója, Törökszentmiklós. tagjait, — akik azokban a na­pokban érkeztek — hogy küzdjenek becsülettel. Óvta a katonákat a meggondolatlan hősködéstől, mert meghalni könnyű, de élni és győzni nehéz. Harangozó József számára így kezdődtek a harcos na­pok. Állandóan mozgó front­vonalon számtalan csatában vett részt és még több ki- sebb-nagyobb összecsapás­ban. Madrid egyik hídján állt őrséget, ott beszélt vele Zal­ka Máté utoljára. És ott vett részt a legnagyobb ütközet­ben. Ügy harcoltak mindany- nyian, ahogy Lukács tábor­nok tanácsolta. A hídon át rohanó lovasok alól kilőtték a lovakat, s így eltorlaszolták az ellenség továbbjutását. — Győztek. Ezerkilencszázharminchét június 2-án Zalka Máté, a 12. nemzetközi brigád parancs­noka hősi halált halt. Haran­gozó József elvtárs — mikor meghallotta a gyászos hírt, könnyezett és könnyeztek a sok csatában megedzett pro­letár hősök mindannyian. Harangozó József akkor fo­gadta meg: Zalka Máté kato­nája marad élete végéig. (Folytatjuk.) Szekulity Péter— Vincze János A Koreai Munkapárt felhívása Dél-Korea népéhez ZALKA MÁTÉ katonája — Ünnepélyesen kikiáltották Togo függetlenségét A Szovjetunió elismerte az új köztársaságot Népfront választógyűlés T örökszentmiklóson

Next

/
Thumbnails
Contents