Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

I960, április 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Éljen a békéért, a társadalmi haladásért küzdő népek barátsága! ÁRNYÉK és NAPSÜTÉS Veteránok és kiszesek találkozója Csalódás Nemrégen az egyik újság egészoldalas cikket közölt „Az új korszak hajnalán” címmel. A cím jelentésével nap mint nap találkozunk. Igen, új korszak kezdetét él­jük, új korszak kezdődött Ci­bakházán is. 1959 tavaszán valóságos belső forradalom zajlott le a községben. Meg­megtorpant a tsz-szervezés, itt volt a régihez való maradi ragaszkodás utolsó bástyája. Végül augusztusban mégis csak kitehették a táblát: Ci­bakháza termelőszövetkezeti község. Ma már lassan egy éve lesz ennek is. Ám az átszervezés­ben bekövetkezett párhóna­pos késés ma is érezteti hát­rányos hatását. Az új megelőzte a régit A község vezetőinek nem kis meglepetésére szolgál, hogy az újonnan alakult Ha­ladás Tsz igen nagy aktivi­tásról, élni és — mint a neve is mutatja — haladniakarás- ról tett tanúságot. Különösen szembetűnő ez az állatállo­mány megteremtésében. Sok hold szántóra vonatkoztatva máris annyi, vagy több te­henük, anyakocájuk van, mint amennyit csak az erő­sebb, régi termelőszövetkeze­tek, de még azok sem min­dig mondhatnak magukénak. A tsz vezetői nem is nagyon feszített tervezéssel maga­sabb munkaegységértéket re­mélnek biztosítani, mint a többéves, de tavaly közel hat­szorosára növekedett Vörös Csillag. Egyelőre több előle­get ia fizetnek, ami viszont az egész község szempont­jából hátrányos, mert a Vö­rös Csillag tagjai közül töb­ben majd hogy nem irigy­kednek: — Miért tudnak ott többet fizetni, mint mi? Természetesen ennek is megvan a magyarázata. A Haladásban jobbára a na­gyobb földterülettel, több jó­szággal bíró gazdák léptek. Nyilvánvaló, hogy több álla­tot, több takarmányt is vit­tek be. A Vörös Csillag elnökének megelégedésére szolgál viszont az a tény, hogy munkafelvétel szem­pontjából ők is legalább olyan jól állnak, mint a Ha­ladás. A munkaképes tagok­nak mintegy 75—80 százalé­ka dolgozik — és nem is akárhogy. A két Mészáros brigád például a szőlőkben kifejtett munkájával máris nevet szerzett magának, de nem marad le a növényter­mesztési brigád sem. Idős Hegedűs Sándor kertészeti brigádjában, pedig majd min­den nap teljes a létszám, (az elnök szerint kicsit sok is a harminckét fő) pedig sok a kisgyermekes asszony, akik­nek nagy gondot okozott a gyermekek elhelyezése. Ám ez is csak „okozott”, mert áp­rilis 25-én sok Ígérgetés, hu- za-voma után a kisgyermekes anyák örömére végre megnyílt a napközi és mindjárt kettő. — Egyik egyelőre idényjelleggel a Bá- nomszőlőben, a másik a köz­ség központjában. Utóbbit a Vörös Csillag tartja fenn. — Revizió alá veszik a régi napközi gondozottjainak csa­ládi körülményeit is, s akik­nél csak a szülők egyike dol­gozik, — helyesen — azok helyett is dolgozó szülők gyermekét veszik fel. Sommás problémák A biztató kezdet és rész- eredmények mellett bőven akadnak problémák is. A Vörös Csillag vezetőségének abban fő a feje: hogyan tud­ják teljesíteni a sertéshizla­lási tervet. Ugyanis nem ke­vesebb, mint 400—450 hízó kiesésére számítanak. — Miért? — tettük M a kérdést László Jánosnak, a tsz elnökének. — Mert nincs elég alap­anyag, s mert takarmányunk sincs. Közelebbről: 1100 hízó le­adását tervezték, ebből eddig ötvenet teljesítettek, s majd az új takarmányon hizlalva a negyedik negyedévben érté­kesíteni tudnak még körül­belül 650-et. Ebben már ben­ne van a saját szaporulat, meg az is, amit a tagságtól vásárolnak majd feL — No, és a Jászságban olyan szép eredményeket ho­zó „egy süldő” mozgalom? — Ismerem — legyint az elnök. — Gondoltunk rá Ta­lán lenne itt is valamelyes eredménye, de takarmány nélkül mire megyünk vele? Meg kellene akkor indítani az „egy mázsa kukorica” mozgalmat is, az pedig. _ »— És -jra legyint. Vajon csak kishitűség, vagy tényleg lehetetlen aka­dályba ütközne? A süldőket össze lehetne adni, hiszen a háztáji állatállomány is sza­porodik. Egy-két mázsa kuko­ricát pedig ha nem is min­den tag, csak mondjuk min­den harmadik valószínűleg tudna újig nélkülözni. Még így is megérné, hiszen a tsz a hízót kilónként két forint­tal magasabb áron tudja ér­tékesíteni. Igaz, hízott libá­vá* mag pulykával pótolni akarják a kiesést, de miért kell mindenáron „kiesést” pótolni, amikor az a liba meg pulyka már többletet jelent­hetne. Nem lehet közömbös az áruértékesítési terv túltel­jesítéséért járó hitelelengedés sem. Talán ott a hiba, hogy — mint erről meggyőződtünk — a tagok az „egy süldő” mozgalomról nem sokat tud­nak, Agronómus kerestetik — Nincs egy jó agronómu- sunk — panaszkodnak a tsz­tagok. — Az elnökkel két napig jártuk a múltkor az országot, de nem találtunk, — meséli Faragó elvtárs, a község párt­titkára. Egy többezer holdas gazdaságban ez már komoly problémát jelent, ami szüli a többit. Talán ha agronó- musuk van, nem fordul elő az, hogy a Cibakházi Gépál­lomás egy-két hanyag trakto­rosa szántatlanul hagyja a forgót, vagy nem olyan mély­ségben szánt, mint ahogy azt a tsz igényelte. Az agronó­mus keresésben a járás, vagy a megye segíthetne. A kép ezzel még korántsem teljes. Nem írtunk a kerté­szeti brigádvezetők legna­gyobb öröméről, hogy tudni­illik folyik a víz az újonnan épült öntözőcsatornában. Nem írtunk arról sem, milyen óri­ási lehetőségeket tartogat az a 17 kilométeres Holt-Tisza- ág, ami vég’ ^húzódik a köz­ség területén. — Arról sem beszél­tünk, hogy ha a kertészet meg a sz"lő „beüt”, akkor a Vörös Csillag Tsz-oen akár 20 forinttal is magasabb lehet egy munkaegység értélre, mint a tervezett. Cibakháza határán ma még csak egy tábla jelzi az új korszak hajnalát, de a lehe­tőségek valóraváltása már az új korszakot jelentik majd. Ma irrig g ncok, örömök vál­takoznak, árnyék és. napsü­tés. De mind több lesz a lény, s közös munka eredménye ként egyre boldogabbak lesznek az emberek. Patkós A közelmúltban alakult men Rákóczofalván a veterá­nok klubja. Harminc idős k 'mmunista t’agját a napok- i K.JZ fiatalok látták vendégül. A vacsora költsé­geit a fiatailok teadélutánok, tánc' - rendezvények bevételeiből gyűjtötték össze. A szombat este megrende­zett vacsorán 25 idős veterán vett részt. A találkozón Kovács László a MÉSZÖV Szövetkezetpoli­tikai Főosztályának munka­társa a községi KISZ szerve­zet tagjainak nevében köszön­tötte meleg szeretettel az idős harcosokat. A veteránok ré­széről Tóth Elek köszönte meg a fiatalok kedvességéL Rövid, de udvarias han­gú értesítést kaptam a na­pokban egyszerre két nagy ruházati bolt gyermekkon­fekció részlegének vezető­jétől. „Értesítem T. Címet, hogy a keresett ruhaneműt meghozattuk, s amennyi­ben T. Címnek megfelel, osztályunkon árusítási idő­ben átveheti." Hagytam csapot-papot. Igyekeztem pontos lenni, hogy ebből is lássák: Való­ban szükségem van a ta­vaszi gyermekkábátokra, amelyekért hetek óta hiába róttam a szolnoki üzleteket. S már minden bosszúsá­gom, amelyet: az „egész télen volt gyermek ballo­nunk”, a „nincs tavaszi gyermekkábátunk”, a „nem kaptunk kérem” sóhajok okoztak. Az osztályon kerestem az értesítés címzőjét, s gon­dolatban már köszönetét rebegtem e ritka udvarias­ságért. Ám az értesítésre hiába hivatkoztam: „nem, mi nem írtunk’’. Így döbbentem rá az igazságra. Az értesí­tést csak a képzeletem szülte. Csak a képzeletem teremtette azt a szokást, amely szerint az üzletekben feljegyzik, mit keres a vá­sárló, s mire kell kifo­gyott kérem"-mel vála­szolni. Hazafelé nem is a meg­hiúsult vásárlást sajoltam. Inkább azt: hogy a képze­let néha így megcsalja az embert, «“ borsi Ilvről-évre több külföldi üdülési lehetőség A KPVDSZ Megyei Bizott­ságánál érdeklődtünk, mi­lyen lehetőségek vannak a közelgő üdülési idényre. Sze­nes Ottóné, a KPVDSZ Me­gyei Bizottságának elnöke el­mondotta, hogy a szervezett dolgozóknak külföldi üdülés­re is van lehetősége. És bár évről-évre több az ilyen be­utalók száma, a jelentkező igényeknek csak egy töredé­két fedezi. így a meglévő kontingenst a legjobb dolgo­zók közt osztják el. Igen kedveltek az egyhetes külföldi hajóutak az Alduná- ra, Bratislavába, Bécsbe. — Sok szép vidéket látnak az üdülők, jó az ellátás, s sok a szórakozási lehetőség. Úgy­szólván minden hétre jut egy egy darab. Ezenkívül kedvel­tek és igen kedvezményesek — hasonlóan a belföldi szak- szervezeti beutalásokhoz —a 14 napos üdülések. Ilyenek például Zakopanéba (Len­gyelország), Spindlerow Mlynben (Csehszlovákia), Marienska Lazneba (Cseh­szlovákia), Kühlüngsbornba (NDK), Bielatatba (NDK) üdülők. A dolgozók 700 fo­rintos térítése mellé a szak- szervezetek 950 forint jutta­tást adnak. Ilyen üdülésben részesül például Kovács Er­zsébet, az OTP dolgozója, Hatvani Ferencné, a FŰ­SZERT Vállalat, Musutisz Vilma a Tüzép Vállalat, Ber­ta István az Iparcikk Kis­ker. Vállalat, Bodzsár Mar­git az MNB., Márton Béla az Állami Biztosító, Majzik Je­nő a Mészöv dolgozója, s még jó néhányan a szakszer­vezeti aktivisták közül. Bővül a belföldi üdülések lehetősége Is. ötszázhatvan hely jut például a KPVDSZ tagjainak ezévben. Sajnos, igen sok beutaló maradt már ezideig felhasználatlanul. — Nem elég eleven az agitáció a téli, tavaszi, őszi üdülések­re vonatkozóan. Pedig az üdülők nagyrésze egész éven át nyitva tart, így minden időszakra van beutalás. Az igény mégis döntően az év három hónapjában, június— július—augusztusban jelent­kezik. Sokat kell tenniük a szakszervezeti bizottságok­nak felvilágosító munkával azért, hogy népi államunk ezen juttatását a szervezett dolgozók minél többen élvez­zék. .■•■■■■■■■■■■■■■■■■a Baromfi-etetés szárítóit cserebogárral Újabban széles körben al­kalmazzák azt az eljárást, hogy tavasszal tömegesen gyűjtik a cserebogarakat, — forró vízgőzzel megölik és megszárítják őket, majd a tél folyamán a baromfi és a nem költöző madarak etetésére használják feL Svájcba«. HL A spekuláció, a naplo­pás az utolsókat rúgja a köz­ségben. A községi tanács végrehajtó bizottsága Káró Sándor elvtárs, az energi­kus tanácstitkár irányításá­val megkezdte a belterületi és a zárt kerti földek dzsun­gelének feltárását. Százhu­szonnyolc hold földről van szó. Eddig senki nem tudta még birtokívek alapján sem megállapítani, egy-egy föld­darabka kié is valójában. Felfogta ez is, az is, művelte, vagy feleskertészt fogadott rá, mondván: az ő tulajdona. Nem kellett más hozzá, csak alapos vizsgálat, s máris ki­derült: korántsem a maguk földjét művelik, vagy művel- tetik a belterületi birtokosok. A rendteremtés után a gaz­dátlan földeket a Kossuth Termelőszövetkezet kapja meg, s ezzel nagyrészt kihúz­zák a spekuláció méregfogát. A másik. A termelőszövet­kezet tulajdonát képező lovak nagyrésze kinn van a tagok­nál. A becsületes zöm nem él vissza ezzel a lehetőséggel, de nagyon sokan fuvaroznak, vagy más munkát végeznek a szövetkezet lovaival. A ter­melőszövetkezetek hamaro­san kiszállítják a lófölösle­get, s így azok, akik munka nélkül képzelték el további életüket, a másik cuclitól is elesnek. Rövid időn belül a múlté, a feledésé lesz néhány jász- íelsőszentgyörgyi ember In­JCorhad a ré|i ^ Jászfelsőszentgyörgyön gyenélése. Korhad a régi, feltartózhatatlan utat tör magának az új. S ezt legin­kább a termelőszövetkezetek biztató fejlődése jellemzi. Csupán egy példát. A Kossuth Termelőszövet­kezet elnöke, Tóth István 17 holdas középparaszt fiatal­ember, a község egyik leg­hozzáértőbb termelője. Ezt a 17 holdat tíz év alatt szerez­te felszabadulás után. 1952- ben 1200 négyszögölnyi para­dicsomföldről 27 ezer forin­tot tett zsebre. 1959-ben fél hold földről 120 mázsa pap­rikát adott át a konzervgyár­nak. Tóth István személyi biz­tosítéka a termelőszövetke­zet szakszerű gazdálkodásá­nak. Azt mondta elnökké vá­lasztásakor: — Itt pénznek kell lenni, emberek! Elcsodálkoztam majd egy- holdas palántakertészetükön, mikor ott jártam. A Hatvani Konzervgyár felügyelője je­lentette ki: — Kívánni sem lehetne szebbet Hetven hold paprika, 30 hold paradicsom palántá­ja díszlett az ágyásokban, amelynek kereteit nagyrészt a termelőszövetkezeti tagok adták össze. Ezenkívül do­hány, dinnye tartozik még kertészeti reménységeik közé. Serény asszonykezek dugták a gyeptéglába a csírázott dinnyemagot. Ezzel a mód­szerrel három héttel előbb adnak dinnyét a piacra, mint a szántóföldi termesztők. S éppen akkor, amikor még nagy pénzt kaszírozhatnak be érte. Itt pénznek kell lennie! Sertésszállásukat a holt Zagyva partjára építették. Ahogy a tagok mondják: üdül a sertésállomány a víz­parton. Most még igen, de hamarosan változik a helyzet a süldők kárára, a termelő­szövetkezeti tagok hasznára. Valakinek eszébe jutott: ha a sertésólból betoncsúszdákat létesítenek az alig egy-két méternyire lévő vízzel telt mederbe, minden munka­igény nélkül a folyóba jut­tathatják a sertéstrágyát. Az pedig a halállomány kitűnő tápláléka. Már tervezgetik, hová kerül az elzáró zsilip, hogyan tisztítják ki a med­ret, hogy alkalmassá tegyék a lehalászásra. Hallottam, az Űj Élet Ter­melőszövetkezet is merész vállalkozásba fogott. Szőlő- gyökereztetést szerződött 2 holdra. Nagy területet spár­gával telepített be. Mindkét esetben nagy jövedelmet ér­hetnek el, s mint a jelek mu­tatják, úgy is lesz. Huszon­két kútból locsolnak, tizenöt már készen van, a többit most fúrják. A jászfelső- szentgyörgyi talajadottságok, éghajlati viszonyok kitűnőek. S ehhez most az összefogott erő járul hatványozóként. A Kossuth Tsz Zagyva-parti kertészete, az Űj Élet, a Pe­tőfi hasonló természetű el­gondolásai már sejtetik a rö­vid időn belül megvalósuló, öntöző kultúrájú közös gaz­daságok távlatait. A gazdaság alapjait rakják le Jászfelsőszentgyör­gyön. S ezt látja a falu. Az emberek nagy többsége már megértette, miről van szó. S ha egyrészük még nem is meggyőződésből, hanem a pénzkereseti kilátás végett dolgozik szorgalmasan, még­is a gondtalanabb paraszti élet megteremtésében vesz részt. Az új erkölcsök szüle­tőben, a régiek elhalóban. Igaz, hogy gazdag falu volt Jászfelsőszentgyörgy a mező- gazdaság átszervezése előtt is. De hogy is volt? ... Beszéltem a község fiatal cukrász-házaspárjával. Őszin­tén megmondták, amikor a falu kollektivizálása befeje­ződött, arra gondoltak, be­csukhatják a boltot, mert nem lesz a vásárlóknak pén­ze. Egészen más történt. Míg egyéni gazdák voltak, az it­teniek nem mertek egy fagy­latot, egy krémest elfogyasz­tani, nehogy a szomszéd többre menjen, nehogy az iöbb földet szerezzen, mint c Most már ruházkodásra, sőt — jelentéktelen, de — a cuk­rászati édességekre is gon­dolnak az emberek. A for­galom nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen nőtt. Résztvettem a három ter­melőszövetkezet közös mun­kaértekezletén. Számot adtak egymásnak a tavaszi munkák állásáról. Nincs veszély, nincs nagy lemaradás. Egye­dül az Űj Élet Termelőszö­vetkezet késett meg a borsó­vetéssel. S ami leginkább megkapja az embert, a Kos­suth, az Űj Élet, a Petőfi ter­melőszövetkezetek segítik egymást Az egyik gépet ad, a másik azt, amire éppen a társgazdaságnak szüksége van. Az egyéni gazdálkodás korában egymás kárán gaz­dagodtak az emberek, vagy mentek tönkre. Most egyen­letesen, szépen, egymást se­gítve ível felfelé a falu ter­melőszövetkezeti élete. Szót váltottam a határban dolgozókkal. Nem is tudják, hogy egyszer még rájuk lesz büszke a falu, hogy hamaro­san nekik emel kalapot Jász­felsőszentgyörgy, amiért el­sőnek vettek részt a munká­ban, amiért a legnehezebb napokban vállalták a jószág­gondozást, a palánták neve­lését, az építkezést, a kútfú­rást, a locsolást. A termelőszövetkezetek fej­lődésében nincs megállás. És Nagy György, Bálint János, Ács Ferenc, Zombori István, akik ma még nem dolgoznak, Nagy József, aki az apósa háztáji földjéből akar meg­élni, Turjányi András, aki arra vár, hogy a szomszédja menjen elsőnek, Balogh Pé­ter, aki törvénytelenül eladta a termelőszövetkezet 20 bir­káját, hamarosan szégyenke­zik majd saját gazdatársai előtt, amiért rövidlátó volt. A régi korhadásának fo­lyamata megindult, s úgy gyorsul, ahogy törnek előre a termelőszövetkezetek. Az akadályok elhárítását nagy­ban megkönnyíti, ha a vezetők bátrabbak lesznek. Az elnökök, brigádvezetők, vezetőségi tagok bízzanak magukban. Legyenek nyu­godtak afelől, ők képviselik a fejlődést, ők irányítják a falut, azokkal az egyszerű szövetkezeti gazdákkal, akik jóban-rosszban kitartanak mellettük. BORZÄK LAJOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents