Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 27. Tábornok-elnökök találkozója A CSÚCSTALÁLKOZÓ előtti diplomáciai életre a példátlan élénkség nyomja rá a bélyegét. Alig hagyta el Hruscsov Franciaországot, De Gaulle-ból, a vendéglátó­ból vendég lett: előbb Nagy- Britanniába utazott, ahol nagy pompával fogadták, a minap pedig útrakelt, hogy átszelje az óceánt és Cara- vell-je leszállt a washingtoni repülőtéren. Tárgyalásai érdekes bepil­lantást engednek a nézetelté­réseknek abba a birodalmá­ba, amelyet nem leplezhet­nek ed teljesen a szűkszavú A dél-koreai nép folytatja hősies harcát A nemzetgyűlés egyhangúlag felszólította Li Szín Mant a lemondásra SZÖUL (MTI). A hétfő es­ti és éjszakai heves tünteté­sek kedden reggel is folyta­tódtak. Szöul keleti és nyu­gati városrészeiben körülbe­lül tízezer főnyi tömeg vo­nult fel, a tüntetők száma azonban hamarosan a város egész lakosságának egyne­gyedére: félmillióra növeke­dett. A rendőrség a reggeli órákban úgynevezett Keleti­kapunál tüzet nyitott a fel­vonulókra. Szemtanuk szerint a sortüznek legalább har­minc halálos és sebesült ál­dozata van. Szöul központjában a fel­kelők visszaszorították az egyébként is csak helyenkint ellenálló katonaságot, majd elfoglaltak hat harckocsit. Benyomultak Li Ki Pong al- elnök lakásába és összetör­ték a berendezést. Felgyúj­tottak két rendőrszobát, le- döntötték Li Szin Man szob­rait, majd ostromgyűrűvel körülfogták az Elnöki-palo­tát. Az utcákon tömött so­rokban és feltartóztathatat­lanul hömpölyögnek a felke­lők, katonát vagy rendőrt már alig látni. Tüntetők vonultak az ame­rikai nagykövetség épülete elé is s követelték, hogy az Egyesült Államok támogassa kívánságaikat. Az Egyesült Államok dél­koreai nagykövete — az ese­mények láttán — kedden reggel felkereste Li Szin Mant és tanácskozott vele, Később megbeszélést folyta­tott a Dél-Koreában állomá­sozó amerikai csapatok veze­tő tisztjeiveL A csaknem egy hét óta tartó heves tüntetések, véres összetűzések és 130 ember lemészárlása után Li Szin Man kedden kénytelen volt bejelenteni, hogy „lemond, ha a nép úgy akarja”. A nyi­latkozat közli azt is, hogy a délkoreai zsarnok most már hajlandó hozzájárulni új el­nöki és alelnöki választások kiírásához. Egyidejűleg uta­sította Li Ki Pong alelnököt, mondjon le tisztségéről. A nyilatkozat végül azt állít­ja, hogy Li Szin Man bele­egyezik a parlamenti rend­szer módosításába. Az elnök nyilatkozatát, — amelynek nyilván időhúzás és a tömegek félrevezetése a célja — hangosbeszélőn Je­lentették be a palota körül összegyűlt sokaságnak, de a tüntetőknek az elnök halálát követelő kiáltásai elnyomták a mikrofon hangját. Nyugati hírügynökségek megállapítják, még most sem bizonyos, mikor szánja rá magát „a nemzet atyja”, hogy valóban engedelmes­kedjék a nép akaratának. Az Egyesült Államok szöu­li nagykövetsége kedden újabb nyilatkozatot adott ki. Egyrészt a délkoreai bel- ügyekbe beavatkozva, felszó­lította a felkelőket, hogy „engedelmeskedjenek a tör­vénynek”, másrészt pedig, még mindig támogatva a kor­mányt, figyelmeztette, hogy „tanúsítson megértést a nép érzelmeivel szemben és te­gyen megfelelő intézkedése­ket a jogos követelések ki­elégítésére.” Megbízható értesülések szerint a délkoreai külügy­miniszter — jelenleg a kor­mány irányítója — bejelen­tette, hogy visszahívják Dél- Korea washingtoni nagykö­vetét. Legfrissebb jelentés sze­rint a délkoreai nemzet- gyűlés követelte Li Szin Man lemondását. A lemondást sürgető határozatot egyhan­gúlag fogadták el. (MTI). Jómból a rendőrterror Dél-A fr lkában Johannesburg (MTI). A Dél-Afrikai Unióban tovább dühöng a rendőrterror. Jólle­het már a négerek ezreit börtönözték be, a „tisztogató műveleteket” tovább folytat­ják és mint a Reuter-iroda jelenti, csupán három néger faluban vasárnap és hétfőn 599 afrikait tartóztattak le. E „tisztogatási akciók” a kato­naság közreműködésével folynak és a kiszemelt falva­kat előbb katonai osztagok veszik körül, majd a rendőr­ség sorra járja a házakat és előállítja a „gyanús” négere­ket, férfiakat és nőket egy­aránt. Mint az angol hírügynök­ség jelenti, a dél-afrikai rendőrség hétfőn hivatalosan közölte, hogy március 21-e óta összesen 3062 négert, köz­tük nőket tartóztattak le. Ezek az adatok nem foglal­ják magukban a rendkívüli állapot kihirdetésével kap­csolatos rendelkezések alap­ján történt letartóztatásokat, ezek során 1650 embert vet­tek őrizetbe. Khartumból jelenti az UPI, hogy a szudáni kereskedelmi és iparügyi miniszter beje­lentette a déli-afrikai áru­cikkek országos bojkottálá- át • Mint Karacsiból érkezett Reuter tudósítás közli, a pakisztáni külügyminiszter hétfőn sajtóértekezleten kö­zölte, hogy kormánya most tanulmányozza * Dä-AirÜWi Unióval kialakult kereske­delmi kapcsolatok megszün­tetését és általános egyetértésről be­szélő közlemények kulisszái. A nézeteltérésekből elsősor­ban a francia elnök amerikai tárgyalásai során kapunk íze­lítőt Az általában „nehezen haj- líthatónak” ismert De Gaulle többek között szemmel látha­tólag nem ért egyet Eisenho- werral a csúcskonferencia napirendjében. Mint ismere­tes: az ötödik Francia Köz­társaságot, Charles De Gaulle köztársaságát a szövetségi kapcsolatok láncolata kap­csolja Adenauer Németor­szágához. Emiatt a francia kormánynak elég sok baja van a jó memóriával rendel­kező francia közvélemény­nyel és elmondhatjuk: Hrus­csov látogatása — nem utol­sósorban verduni beszéde — óta a francia nép méginkább érzi ennek a meglehetősen kritikátlan szövetségnek a veszélyességét és visszássá­gát. Ezek a kapcsolatok arra késztették a francia elnököt, hogy eleve „megoldhatatlan­nak” jelentse ki a német kér­dést. De Gaulle washingtoni tárgyalásain a megfigyelők szerint végighúzódik ez a kettősség: egyrészről meleg szavakkal emlékezett meg a szovjet miniszterelnök fran­ciaországi látogatásáról „rendkívül hasznosaknak” minősítette a Hruscsovval való tárgyalásait, de ugyan­akkor a német kérdésben — Eisenhowerral is ellentétben — azt vallja, hogy arra „kár vesztegetni a csúcskonferen­cia idejét” és ezzel az egyik legfontosabb, legégetőbb té­májától akarja megfosztani a kormányfők konferenciáját. ANNAK, hogy a tábornok- elnök véleménye a német kérdéssel kapcsolatban oly közel áll Adenauer cinikus legyintéséhez, még egy köz­ismert oka van, amely rá­adásul meglehetősen lénye­ges: Franciaország tovább­folytatja Angliával hagyomá­nyos versengését a nyugat- európai vezetőszerepért. Ez a versengés gazdasági téren is megnyilvánul és ilyen vo­natkozásban a Német Szövet­ségi Köztársaság Franciaor­szág speciálisan fontos szö­vetségese. A német kérdésen kívül félreérthetetlen nézeteltérés van Eisenhower és De Gaulle között bizonyos leszerelési problémákban is. De Gaulle meglepő szívóssággal ragasz­kodik ahhoz, hogy a leszere­lési intézkedések csak je­lentéktelenül, vagy egyálta­lán ne érintsék a hagyomá­nyos fegyverzettel bíró had­erőket. Nincs szükség hosszú töprengésre ahhoz, hogy ezt az álláspontját megérthessük. ZALKA MATE katonája ii. Harangozó József — mon­sieur Soionoir, ahogy a fran­ciák nevezték, a párt megbí­zásából az önkéntesek to­vábbjutását segítette Spa­nyolországba. Luxemburg ha­tárán Montes Metz és Longwy körzetében dolgozott. Dide- regtető reggelek, dideregtető hírek. A spanyol polgárhábo­rú kirobbanása után huszon­nyolc állam írásban vállalt kötelezettséget, hogy nem avatkozik a spanyol ügyekbe. Ez azonban — mint már any- nyiszor — csöppet sem zavar­ta a nemzetközi imperializ­must. Londonban megalakult a be nem avatkozást bizottság, de mégis kibújt a szög a zsákból, mert a tőkések, a mágnások, a klerikális reak­cióval együtt képtelenek vol­tak leleplezni gyűlöletüket a fiatal spanyol köztársasággal szemben. Az Egyesült Államok kor­mánya éppen a semlegesség­re hivatkozott ét a már ko­rábban megrendelt, kifizetett fegyverek szállítását megtil­totta. Ugyanakkor Portugáli­ámé Olaszországnak, Német­országnak fegyvert, hadi­anyagot adott el, s ezt Fran­cához továbbították. Akcióba lépett a pápai állam, Vatikán. Megnyitották a Szentlélek Bank páncélszekrényeit és özönlött a pénz a fasiszta Franco diktátorhoz. Egyedül a Szovjetunió szállt síkra a spanyol nép érdekeiért. Szovjetunió és a világ haladó gondolkodású munkásai a proletár inter­nacionalizmus zászlaját ma­gasra emelve kiadták a jel­szót: Támogassuk a spanyol nép harcát. A világ minden részéből indultak az önkénte­sek, hazánkból először Cseh­szlovákiába szöktek át, s on­nét jutottak tovább. Longwy városa alatt a kis­erdőben népes gyűléseken bírálták el: ki foghat fegy­vert a spanyol nép szabad­ságáért. Zuzmarás téli ruhá­ba öltöztek a fák, amikor Eredményesen dolgozik az aktíva­csoport Megsokszorozódott a pártszervezetek ereje Az a néhány párttag, aki a közös gazdaság megala­kításakor belépett a jászkiséri Alkotmány Tsz-be, hamar felismerte: ha azt akarják, hogy életképes, a megszilár­dítást eredményesen segítő pártszervezet működjön a kö­zösben, meg kell sokszorozni erejüket. S ők így akarták. Ezért minden lehetőséget felhasználtak a taglétszám gyarapítására, a pártszerve­zet erősítésére. A különböző szerveknél dolgozó elvtársak közül heten ide jelentkeztek át pártoló tagként. S a jól dolgozó tsz tagok közül ta­valy ötöt, idén kettőt vettek fel tagjelöltnek. Az alapszervezet létszáma most már harmincra szapo­rodott. Január óta pedig dolgozik a húsztagú aktíva­csoport is, amely zömében pártonkívüliekből tevődik össze. Rapi László elvtárs, a tsz párttitkára így foglalta össze tömören a pártvezető­ség véleményét: az aktívacso­port nemcsak szükséges, de hasznos is. S elmondta miért. Az aktívák segítségével gyor­sabban eljut a párt szava a tsz tagokhoz. Könnyebben átfogja a pártvezetőség az egész gazdaságot, tájékozó­dik az emberek véleményé­ről, problémáiról. A párton- kívüliek pedig a kisebb-na- gyobb megbízatások, a rend­szeres munka által fejlődnek, bővül a látókörük, közelebb kerülnek a párthoz, amely­nek majd tagjelöltjei, tagjai lehetnek. Hogyan irányítja a párt­vezetőség az aktívacsoportot? Négy párttag: Nász István, Guba Sándor, Fazekas Pál és Kozma Béla tagja az aktíva­csoportnak. őket bízta meg a taggyűlés, hogy mindkét üzemegységben segítsék, irá­nyítsák az aktívák munkáját. A pártvezetőség havonként tanácskozik a csoport tagja­ival. Értékelik, hogyan oldot­ták meg feladatukat, mennyi­ben sikerült eleget tenni a kapott megbízatásnak. El­mondják az elvtársak azt is, ha esetleg valami gátolta tevékenységüket, hogy a párt­vezetőséggel közösen elhárít­sák az akadályokat. Termé­szetesen a tennivalókról, a legidőszerűbb feladatokról is szólnak. Ezek megoldásában sok hárul az aktívákra. S milyen megnyugtató, jó ér­zés azt tudni, hogy a pártta­gok mellett Fazekas István, Ariét Sándor, Molnár Jó­zsef, Káli Lajosné, Detki Sándor, Török Jánosné, s a többi aktíva segítségére, munkájára is mindig számít­hatnak. Tennivaló bőven akad a 2700 holdas gazdaságban, amit 286 család mond magá­énak. Márciusban az volt a legfontosabb, hogy beszélges­senek azokkal a tsz tagokkal, akik addig nem kapcsolódtak be a közös munkába. Nem sokan voltak ilyenek. A tsz tagok 80 százaléka szorgal­masan dolgozik. De mégis jó az, ha tudjuk, ki miért ma­radt távol és kire lehet szá­mítani a növényápolásnál, a munkák dandárján. Tizen­nyolc taghoz látogattak el az aktívák. Meggyőző szavukra tizenhármán már résztvállal- tak a közös munkából. Nagyon kell a munkáskéz. Megkezdődik a sarabolás, a kapálás. Ezt követi a többi munka. Területük 16 száza­lékán pillangós növényt ter­melnek. Ennek betakarítása nem tűr halasztást, s időben kell végezni, hogy jóminősé­gű takarmányt biztosítsanak állataiknak. Nap mint nap több feladat vár megoldásra. Ezért a hét végén mevitatja az aktívacsoport, miként von­hatják be a családtagokat is a közös munkába. — Hogy még jobb eredményt érjenek el, Ez a cél. Ezért igyek­szik a pártvezetőség ezt a jó­nak, hasznosnak ígérkező szervezeti formát politikai tartalommal megtölteni és arra nevelni az aktívákat, hogy meggyőző szóval, érvek felsorakoztatásával mozgósít­sanak egy-egy feladat meg­oldására. A kezdeti eredmé­nyek, az aktívák közreműkö­dése a gazdasági feladatok végrehajtásában azt mutatja, hogy okos, előrelátó cseleke­det volt az aktívacsoport életrehívása. Nagyon sokat tehetnek ezek az elvtársak a2 emberek neveléséért. Közben maguk is formálódnak, mél­tókká válnak a párttagságra S velük erősödve a ma még kicsi, de jó utat járó párt- szervezet a termelés fokozá­sának, a közös gazdaság fej­lesztésének méginkább a motorjává válik. Nagy Katalin B é c s (MTI). Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága a közelgő május elsejére felhívást bocsátott ki, s ebben hangsúlyozza, hogy a Gyáriparosok Szövet­sége és az Osztrák Néppárt újabb és újabb támadásokat intéz a munkásság ellen. Az Osztrák Kommunista Párt ezért május elsején a mun­kások szabadságjogaiért, a demokrácia biztosításáért és kibővítéséért, az igazságos és demokratikus választójogért, az új nácizmus és a milita- rizmus ellen fog tüntetni és hitet tesz a dolgozók nem­zetközi egysége mellett. A Szocialista Párt bécsi szervezete hivatalosan közöl­te, hogy — függetlenül a gráci és a linzi szocialista vezetők határozatától — akik hetven év óta először nem rendeznek felvonulást, — a bécsi szocialisták az idén is felvonulnak május elsején. Egyszersmind megünneplik a hetven évvel ezelőtt tartott első május elsejei felvonulás jubileumi évfordulóját is. r Uj vezetőséget választott a Csehszlovák Szocialista Párt Prága (MTI). A Cseh­szlovák Szocialista Párt ápri­lis 23-án és 24-én' rendkívüli országos értekezletet tartott. Ezen megválasztották a párt új központi bizottságát, a párt elnöke Alois Neumann pos­taügyi miniszter lett Az értekezlet résztvevői a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságához intézett levelükben hangsú­lyozzák, hogy a Csehszlovák Szocialista Párt tagjai teljes mértékben elismerik a Kom­munista Párt vezető szere­pét és támogatják politiká­ját. A párt elsődleges felada­tának tekinti tagjainak poli­tikai nevelését. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmaammmmcmmmmmtmmmmmmmmm A munkások szabadságjogaiért és az új nácizmus ellen tüntetnek május 1-én a bécsi kommunisták Farkas Lajos, az erdélyi volt vöröskatona jelentkezéséről döntöttek. — Meggondoltad jól? — kérdezte tőle Harangozó elv­társ. — Ne feledd, ha a fran­cia hatóságok eltűnésed ki­szagolják, családod átdobják a határon Farkas Lajos kezet rázott elvtársaival és csak annyit mondott: •— Mi nem veszíthetünk semmit, így indultak a munkások a világ minden tájáról. Életre- halálra készen. Közülük há­nyán, de hányán ott estek el az ebroi, a guadalajarai har­cok színhelyén — névtelen hősökként. A nemzetközi bri­gádok számtalan vöröscsilla­gos katonájának valódi ne­vét esetleg a legjobb barátok tudták. Elsősorban az otthon hagyott család és rokonság miatt. Ha ugyanis a hatósá­gok megtudták, hogy a férj, vagy a fiú Spanyolországban harcol, kegyetlen tortúrának vetették alá az apát, vagy a feleséget. Kevesen tudják ta­lán, hogy a XII. nemzetközi brigád parancsnokát, Zalka Mátét — Lukács Pál tábor­nok néven ismerték. Flatter Ottó őrnagy, a II. nemzetközi brigád parancsnoka pedig dr. Münnich Ferenc elvtárssal azonos. Ebben a hatalmas küzde­lemben egy egyszerű ember. Harangozó József, « volt vöröskatona élete, munkája úgy tükröződött, mint csepp- ben a tenger. 1937. februárjá­ban útnak indult ő is. Búcsú­zott feleségétől. Mennem kell, kedvesem! A hűséges élettárs, a szo­morú asszony, a proletárfele­ség szive majd megszakadt, de nem tartóztatta férjét. Mindig hűséges társa voll és az maradt máig is. Párizs utcáin havasesőt ka­vart a szél, a hatalmas palo­ták tövében éhes munkanél­küliek dideregtek. A Szajna- parti városban, a fény és az árnyék városában a hős kom- munárok unokái fogadták monsiur Soionoirt. Magyarországon a Magyar Királyi Belügyminisztérium éppen ezekben a napokban minden eszközzel akadályoz­ni próbálta a kiutazást. Vitéz Leveldi Kozma Miklós bel­ügyminiszter 1937. január 16- án írta alá az utasítást és in­tézkedett a következőképpen. „Magyarországról bolsevista érzelmű, továbbá munkanél­küli egyének útiokmányok nélkül — többnyire gyalog­szerrel — Csehszlovákiába szökdösnek... A jogtalan ha­tárátlépés minden rendelke­zésre álló törvényes eszközzel feltétlenül megakadályozan­dó ..De van-e olyan erő, amelyik gátat emelhet a hős- szívű munkások elét. Harangozó József tudta, hová kell mennie és ismerte a jelszót. — Vörös front. S a portás barátságos mo­sollyal fcísérte egy egysze­rűen berendezett szobába, ahol az íróasztal mögött Ha­rangozó elvtárs legnagyobb örömére egykori parancsno­ka ült. Megölelték egymást, majd következett a kérdés: “ Mindent meggondoltál. Harangozó elvtárs? — Mi nem veszíthetünk semmit, csak nyerhetünk. Ha nincs szabadság, nincs élet. Igazolványt kapott, amely tanúsította, hogy két lengyel és két csehszlovák társával együtt Madagaszkárra bánya­munkára megy. Ellátták a szükséges iratokkal, pénzzel és a Nóra nevű francia sze­mélyszállítóra Madagaszkárig szóló jeggyel. Ezekben a na­pokban Harangozó József mindennel leszámolt. Sokezer önkéntes társával együtt ez a jelszó lelkesítette: „Mindha­lálig a szabadságért.'”­Pontosan tudta, hol kell majd búcsút inteni a Nórá­nak, hogy melyik szigeten várják ókét az összekötők. A Nóra Marseilles kikötőjéből indult 1937 koratavaszán. (Folytatjuk.) Szekulity Péter—* Vincéé János

Next

/
Thumbnails
Contents