Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 26. Bakuban százezrek üdvözölték Hruscsovot BAKU (TASZSZ). Azer­bajdzsán ezekben a napok­ban két nevezetes évfordulót ünnepel: a szovjet hatalom megteremtésének és az Azer­bajdzsánt Kommunista Párt megalakulásának 40. évfor­dulóját. Mint már jelentet­tük. az ünnepségekre Azer­bajdzsán fővárosába. Bakuba érkezett Nyikita Hruscsov, az SZKP első titkára. Az ünnepi díszbe öltözött Baku nagy szeretettel fogad­ta a kedves vendéget. A zász­lókkal feldíszített pályaud­vart megtöltötték a Hruscsov fogadására összegyűlt bakui dolgozók. A pályaudvar előtti téren és a város főútvonalain amerre Hruscsov és az azer­bajdzsán! párt- és kormány vezetői gépkocsijukkal elha­ladtak, a bakuiak százezrei­nek lelkes üdvözlése kísérte a vendégeket. (MTI). A görög bíróságok fasiszta ítéletei görög hazafiak ellen ATHÉN (MTI). Egy athé­ni katonai bíróságon április 5 és 13 között zajlott le an­nak a tizennégy görög haza­finak a pere, akiket koholt kémkedési váddal állítottak bíróság elé. Ez a per egy so­rozat első szakasza volt. A második pert még április­ban, a harmadikat május­ban bonyolítják le. Mind a háromban sok olyan vádlott szerepel, akik volt ellenál­lók, vagy az illegalitásba kényszerített Görög Kommu­nista Párt tagjai és akik már öt vagy hat éve börtönben sínylődnek anélkül, hogy ügyüket tárgyalták volna, így ítéletet hoztak volna elle­nük. Ugyanúgy, mint Manolisz Glezosz esetében, ezeket a hazafiakat is a Metaxasz fa­siszta diktatúrája idején ho­zott 375. számú törvény alap­ján állítják katonai bíróság elé. A 375. törvény kizár­ja a fellebbezés lehetőségét. Az április 13-án befejező­dött perben az elítéltek kö­zött volt Giorgosz Erithria- disz, a GKP Politikai Bizott­ságának tagja, Kosztasz Tri- antafiku, Rula Kukulu és Avra Parcalidu a Párt Köz­ponti Bizottságának tagjai. A vád tanúi, katonatisztek, és rendőrügynökök nem vol­tak képesek semmiféle bizo­nyítékot felmutatni és a vád csak azon a feltételezésen alapult, hogy „a betiltott Kommunista Párt tevékeny­sége egyenértékű a kémke­déssel.” Megnyílt Azerbajdzsán Legfelső Tanácsának ünnepi ülésszaka Baku (TASZSZ). Baku­ban megnyílt Azerbajdzsán Legfelső Tanácsának ünnepi ülésszaka, amely megemlé­kezik az azerbajdzsáni szov­jet hatalom megteremtésé­nek és az Azerbajdzsáni Kommunista Párt megalakí­tásának 40. évfordulójáról. Az ülésszak munkájában résztvesznek: Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, továb­bá az OSZSZK Ukrajna, Be­lorusszia, Üzbekisztán, Grú­zia, Litvánia, Észtország és más szovjet köztársaság kül­döttségei, a szovjet hatalom megteremtéséért annak ide­jén tevékenyen harcoló ve­terán bolsevikok. Az ünnepi beszámolót J. Ahundov, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első tit­kára tartotta. (MTI). Negyven képviselő kilépett Li Szín Man pártjából SZÖUL (MTI). Li Szin Man koreai elnök, aki vasár­nap ködös nyilatkozatba bur­koltan elárulta, hogy tovább­ra is kezében akarja tartani a legfőbb politikai hatalmat, vasárnap este Huh Gsungot, régi hívét bízta meg két-há- rom hónapig hivatalnok-kor­mány megalakításával. Huh Csüng már megkezdte tanácskozásait. Li Ki Pong, akit a márci­us 15-i választási komédia során alelnöknek választot­tak, vasárnap visszavonta korábbi lemondását. Azt ál­lította, hogy később kíván le­mondani, most azonban hi­vatalban marad, mert ezt „követeli Li Szin Man és a nemzet érdeke.” A Koreai Parlament hét­Az elbai találkozó amerikai veteránjai nevében megkoszorúzták a szovjet hősök berlini emlékművét Berlin (TASZSZ). — Jo­seph Polowski, az Elbai Ta­lálkozó Amerikai Veteránjai Szervezetének titkára vasár­nap a berlini Tiergartenben és a Treptow-parkban meg­koszorúzta a szovjet hősök emlékművét, a virágokkal együtt levelet helyezett el az emlékművön. A levélben ez olvasható: „A Szovjetunió A Kémet Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságának szocialista átszervezéséről Nagy horderejű győzelmet aratott a Német Demokrati­kus Köztársaság! A mező- gazdaság szocialista átszer­vezése során I960, április 16-án Karl-Marx-Stadt-kerü- let is bejelentette, hogy pa­rasztságának túlnyomó több­sége belépett a termelőszö­vetkezetbe. Ezzel a Német Demokrati­kus Köztársaságban a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése gyakorlatilag befeje­ződött! Az NDK mezőgazdaságá­ban végbemenő óriási válto­zások nagy nemzeti és nem­zetközi jelentőséggel bírnak. Közvetlenül kihatnak a béke biztosítására és nagy lépést jelentenek egész Németország békeszerető, demokratikus erőinek győzelme szempont­jából. A Német Demokrati­kus Köztársaság döntő szere­pet játszik abban a harcban, amely Európa békéjének fenntartásáért és biztosításá­ért a bonni háborús készülő­dések ellen folyik. A német militarizmus és imperializ mus elleni harcával az NDK kivívta a világ béke­szerető népeinek tiszteletét, elismerését, barátságát. A szocializmus építése nagy lé­péssel jutott előre az NDK- ban azáltal, hogy a mezőgaz­daságban is széles fronton megteremtődtek a szocializ­mus alapjai. A parasztság felszabadult a kapitalista ki­zsákmányolás minden formá­ja alól. Nincs többé ellensé­ges osztály a mezőgazdaság­ban, megszűnt a tőkés terme­lési viszonyok minden for­rása. Városban és falun egy­aránt létrejött a szocialista termelési mód egysége, ami óriási mértékben hozzá fog járulni az NDK gazdasági, oolitikai, kulturális és szoci­ális fejlődéséhez, társadalmi erejének növekedéséhez. — Márpedig minél szilárdabb az NDK, annál nagyobb erőt fejthet ki a béke megvédésé­ért Németországban, Európa szívében. A két német állam verse­nye gyorsítja az NDK gazda­sági főfeladatának teljesíté­sét: Behozni és túlszárnyalni Nyugatnémetországot az élel­miszerek és élvezeti cikkek egy főre eső fogyasztásában, elsősorban a lakosság élet­viszonyainak állandó javítá­sa érdekében, de másfelől a kapitálisa állammal szem­ben. E célkitűzés megvalósí­tásának alapvető feltétele, hogy az NDK mezőgazdasági termelését világszínvonalra emelje. A parasztok szocialista szö­vetkezése állásfoglalás volt a Német Szocialista Egység­párt, az NDK kormányának politikája mellett. Félreért­hetetlen állásfoglalás a né­met militaristák és imperia­listák háborús készülődése ellen Nyugatnémetországban —, ahol a kis- és középpa­rasztok a kapitalista fejlődés következtében tönkremennek és ahol földjeiket, gazdaságu­kat a háborús készülődés miatt katonai célokra sajá­títják ki. Ebből kifolyólag és az Európai Gazdasági Közös­ség politikája miatt immár 200.000 parasztot üldöztek el földjéről s a tervek szerint az elkövetkezendő esztendők­ben további 900.000 követné őket. Az NDK parasztsága az­zal, hogy éppen a csúcstalál­kozó előtt lépett a közös út­ra, újból bebizonyította, hogy államát sajátjának tekinti, politikájával egyetért és an­nak megszilárdításán mun­kálkodik. Megsemmisítette a bonni uralkodó köröknek az NDK aláaknázására vonatko­zó elképzeléseit és súlyos vereséget mért rájuk. Ez a győzelem ismét aláhúzza azt az igazságot, hogy az NDK létezése reális valóság, s hogy kormánya és dolgozói között szilárd egység áll fenn. A parasztság belépése a terme­lőszövetkezetbe népszavazás mindkét német állam politi­kája felett. és az Egyesült Államok csa­patai elbai találkozójának 15. évfordulóján a második vi­lágháború amerikai veterán­jai mély hálával helyezik el ezeket a virágokat azoknak a szovjet hősöknek emléké­re, akik a második világhá­borúban egy jobb világért áldozták életüket”. (MTI). Olienhauer követeli, hogy Adenauer is terjesszen be javaslatokat a csúcsértekezletre Biele eld (MTI) A DPA jelentése szerint Erich Ollen- hauer, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke vasárnap Bielefeldben egy szociálde­mokrata gyűlésen felszólította Adenauer nyugatnémet kan­cellárt, végr° terjessze már elő a nagyhatalmaknak a né­met kérdésre vonatkozó ja­vaslatait. A szociáldemokrata vezető szerint Németország egyesítésében csak akkor le­het eredményt elérni, ha a négy nagyhatalom és Nyugat- Né íetország hajlandó őszin­tén tárgyalni az egyesített Németország nemzetközi ka­tonai státusáról. Németország további megosztottsága nem teszi tartóssá a világ bizton­ságát és békéjét, sőt „hol­nap" katasztrófához vezethet. Ollenenhauer támadta a CDU bel,, -litikáját is.(MTI) főn ülést tartott, amelyen a képviselők mintegy a fele vett részt. Az ülés megnyitá­sa után az ellenzéki felszóla­lók ismételten követelték Li Szin Man lemondását és a március 15-én tartott válasz­tások megismétlését. A Parlament 116:0 szava­zat-aránnyal kimondta, hogy a Koreában életbeléptetett rendkívüli állapot törvény- ellenes és azt azonnal meg kell szüntetni. A határozati javaslat vitájában felszóla­lók azonban hangoztatták, nem kifogásolják az úgyne­vezett „biztonsági statárium” érvényben maradását. Ellenzéki képviselők han­goztatták, hogy indítványt kívánnak beterjeszteni, — amelynek értelmében a Par­lament felszólítaná Iá Szin Mant a lemondásra. A képviselőház kedden újabb ülést tart. Nagy feltűnést keltett, hogy a Liberális Párt negyvenegy képviselőtagja hétfőn beje­lentette, kilép a kormány­pártból és a jövőben függet­len képviselőként lesz tagja a Parlamentnek. A negyven képviselő kiválása a Liberális Pártból azt jelenti, hogy meg­szűnt Li Szin Man pártjának nyolc év óta élvezett több­sége a Parlamentben. A Ko­reai Képviselőházban ma száztizenegy liberális, het­venegy demokratapárti és negyvenkilenc független képviselő van. Két mandá­tum nincs betöltve. Dél-Korea több városából hétfőn is érkeztek jelentések újabb kormányellenes tünte­tésekről. A legjelentősebb tüntetés híre Csuncson ha­tárvárosból futott be, ahol főiskolai hallgatók tiltakoz­tak a kormány terrorja ellen. A vasárnapi hivatalos köz­lésnek megfelelően hétfőn megszűnt a sajtócenzura. IHimillimillllllllDIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIMlllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Nagy földrengés Iránban Teherán (Reuter—AP). Az Irán déli részén fekvő Lar városában vasárnap nagy földrengés pusztított. Eghbal iráni miniszterel­nök hétfőn bejelentette, táv­iratot kapott Lar kormány­zójától, aki értesítette, hogy a földrengés rombadöntötte a város nagy részét, sok em­bert elpusztított. A Reuter jelentése szerint a halottak száma ezerkétszáz és ezerötszáz között van. Burgiba erélyes figyelmeztetése franciaországhoz Tunisz (MTI) A Reuter jelentése szerint Burgiba tu­néziai elnök vasárnap Tebur- szukban beszédet mondott. Felháborodással nyilatkozott arról, hogy a közelmúltban az algériai—tunéziai határ menten francia aknák tuné­ziai katonák halálát okozták. Az elnök hangoztatta, hogy a már öt esztendeje tartó algériai háború a tunéziai kormányt arra készteti, hogy módosítsa politikáját „A nyugati világ képtelen véget vetni ennek a háború­nak. Rövidesen olyan dönté­seket jelentünk be, amelyek­kel bizonyíthatjuk, hogy új politikára térünk át. Ha arra kényszerülünk, hogy hábo­rúba lépjünk, nem tudunk majd barátokként viselkedni a franciákkal szemben. Nin­csenek repülőgépeink, de Franciaországnak vannak ér­dekei tunéziai területen. Re­mélem, e figyelmeztetésem eieg'—’dő lesz“ — mondotta az elnök. ZALKA MATE katonája Ezerkilencszázharminchat július 17-ről 18-ra virradó éj­jel a ceutai rádióállomás le­adta a felkelés hívójelét: — „Egész Spanyolország felett felhőtlen az ég... Egész Spa­nyolország felett felhőtlen az ég...” — ezzel Dolores Iba- rurri, Jósé Diaz földjén kezde­tét vette a fasiszta lázadás. Franco tábornok a lázadást megelőző napokban Marok­kóba, majd innen az Ibériai félszigetre repült, hogy itt a katonai felkelés élére álljon. A spanyol nép pedig fegy­vert fogott, hogy megvédje szabadságát és megsemmi­sítse a fasisztákat. Harangozó József akkor még nem tudta, hogy élete újabb forduló­ponthoz érkezett. Nem tudta, hogy hamarosan ott áll majd ő is a vártán, Madrid hatá­rán, a nemzetközi brigád tagja, harcosaként. Hallgatta a híreket, s falta az újságok legfrissebb jelen­téseit. Amikor az ellenforra- dalmárok kudarca nyilván­valóvá vált, a fasiszta Né­metország és Olaszország nyíltan beavatkozott a spa­nyol polgárháborúba. Hitler és Mussolini fegyvert, vala­gi, szomorú emlékeket. Spa­nyolország földjén akkor már tombolt a harc. Harangozó József 1919-ben fiatal gyer­mekként, alig tizenhétéves fejjel ezekfcel a szavakkal állt Kovács András, Gerendás község direktóriumának el­nöke elé: — András bátyám, jelent­kezek a vöröshadseregbe. — Gyerek vagy még, fiam — mondta neki Kovács And­rás, de tekintetét szeretettel pihentette az egyenestartású legénykén, s talán arra gon­dolt: hat fia mellé szívesen vállalna ezt a molcány gye­reket hetediknek. — Felnövök én, András bátyám, a plafonig növök, csak magamra húzzam az egyenruhát. Utána úgy aprí­tom a burzsujokat — majd meglátja — mint a répát. Az öreg direktóriumi elnök zsörtölődött. — Felnősz, felnősz — do­hogta. — Tudom, hogy fel­nősz, de hogy számolok el veled, ha valami bajod talál történni? Ez a beszéd már az enge­dékenység jele volt, úgyany- nyira, hogy Harangozó József még aznap jelentkezett a vö- röshadseregbe. Eljegyezte magát az igaz üggyel. A mun­kásosztály ügyével. Felvétele persze nem ment simán, mert a vöröshadsereg tisztjei csak a direktóriumi elnök kérésére és felelősségére öl­töztették katonaruhába. A mint lőszert, ezenkívül fa­siszta csapatokat bocsátott Franco rendelkezésére. A vi­lág proletariátusa felhábo­rodva szemlélte a fejlemé­nyeket. Franciaország szívé­ben, az egyik központi erő­mű villanytelepén, ahol 1934. márciusa óta Harangozó Jó­zsef dolgozott, a munkások állandó beszédtémája lett a spanyol nép szabadságharca. A centrálé árnyékában la­puló munkáslakások szobái­ban esténként forróságtól he- vülö viták folytak. Harango­zó József beszélt. Ó a magyar Alföldről ideszakadt vörös­katona, aki Horthy pribékjei elől menekült, jól tudta, mi az a fehérterror, hiszen vé­gigszenvedte, saját testén érezte a fasiszta brigantik minden kegyetlenkedését. — Horthy és Franco egy: nyomort, szenvedést jelent ez a két név; szegénység és rab­ság marad e két név mögött... Gyűlölet fűtötte hangját, mert már gyógyultak, de most újból felszakadoztak lelkén a sebek. Reggelenként munkába indult, s napközben mind többször felidézte a ré­fiatal Harangozó pedig fogad- kozott, hogy rászolgál bizal­mukra és mindig hű marad az ötágú vöröscsillaghoz. Nem csalódtak benne. Ké­sőbb a sok harcot, küzdel­met megért vöröskatonák így becézték: „András bácsi ta­nítványa, a vöröshadsereg fia”. S a gerendási direktó­rium elnökének soha nem kellett szégyenkeznie miatta. Harangozó József vöröskato­nát akárhová vetette a sors, mindenütt hű maradt esküjé­hez, fogadalmához. Most itt él Szolnokon. Munkásőr. A magyarországi proletár­hatalom elbukása után ezer­nyi megpróbáltatás érte: bör­tön, verés, megaláztatás. így teltek az évek, míg 1930. áp­rilis 15-én a Wenkhei gróf hatalmas birtokán dolgozott, szüleivel a répát eggyelték. Déltájt futva szaladt hozzá­juk a szomszéd és már mesz- sziről kiáltotta: — Menekülj, keresnek a csendőrök. A szülők arcán kiült a fé­lelem. Meredten néztek a tá­voli falu felé, ahol a csend­őrök szuronyos puskával döf- ködték a szalma- és a széna­kazlak oldalát. Újból, hát újból. Ennek soha nem lesz vége. A rettegés, a szenvedés, a kínzás meddig tart még? — Mit tegyek, hová le­gyek? — nézett Harangozó József a szülőkre. — Menekülj, fiam. — Szökj el előlük. Élelem nélkül, rossz ba­kancsban indult útnak: min­den vagyona rajta volt. Gya­log Budapestig, jó emberek kenyerén. A fővárosban sem maradhatott. Azzal a szán­dékkal ült vonatra, hogy ón­ná n Bécsbe szökik, majd to­vább. A hegyeshalmi határ­állomásig sikerült eljutnia, s ott a rendőrök, elől a liceum- bokrokba menekült. Egyedül, társtalanul ődöngött a földe­ken, amikor juhászokkal ta­lálkozott. Az egyik idős ju­hász keveset kérdezett tőle, viszont ráparancsolt, ő se beszéljen sokat. — Rád van írva, fiam. minden. Három napig bújtatta és a harmadik éjszaka átsegítette a határon. Ausztriában érez­te először a nemzetközi munkásosztály összefogásá­ban rejlő hatalmas erőt. Az elvtársak úgyszólván kézről kézre adták. Ellátták pénz­zel, jótanáccsal és egy német elvtársnő Münchenig kísérte. Majd az elvtársnő férjével a francia határig jutott, 1934- ben lépte át a francia határt. Előbb egy bányatelepen ka­pott munkát s onnan került az erőműhöz, ott érte a spa­nyolországi fasiszták lázadá­sa. Innen vezetett az útja még tovább. (Folytatjuk.) Szekulity ~‘éter— Vincze János

Next

/
Thumbnails
Contents