Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

1960. április 2G. SZOLNOK NEGYEI NÉPLAP 3 Többel, gazdaságosabban! 7nlei(u ab 'Vállalói ipafyatáföval Hogyan juthatnak a háztáji gazda­ságok pénz nélkül anyakocához? A Szolnok — Heves megyei ÁUatforgalmi Vállalat igazgatója Marschik Pál elvtárs tegnap délelőtt tájékoz­tatta a Szolnok megyei Néplap munkatársát a jelenleg érvényben lévő különböző kedvezményes szerződéses ak­ciókról. Bár ezeket a minisztériumok és a tanácsi szer­vek és a vállalat dolgozói állandóan ismertetik, mégis az a tapasztalat, hogy a szövetkezeti gazdaságok és a szövet­kezeti tagok nem ismerik eléggé. Az elmúlt hetekben ünne­pélyes keretek között osz­tották ki a tanácsi téglagyá­rakban az 1959. évi jó mun­ka elismerését: a 21.3 napi fizetésnek megfelelő nyere­ségrészesedést. A nagyjavítá­sok ideje alatt, valamint a nyersgyártás beindulása előtt azzal foglalkoztak: milyen intézkedésekkel érhetne el a vállalat az elmúlt évihez ha­sonló eredményeket? A jászberényi, karcagi és törökszentmiklósi téglagyár­ban igen kövér agyagból történt eddig a gyártás. En­nek az a hátránya, hogy az időjárás hatására a tégla ha­mar megrepedezik Ezen úgy kívánnak segíteni, hogy moz­donypernye bekeverésével so- ványítják az agyagot. Ezzel meggyorsul a száradási idő és jobb lesz a szárítóterület kihasználása is. A termelés így gazdaságosabb, mert a mozdonypernyében kb. 1500 kalóriás elhasználatlan szén van. Az égetési folyamat ez­által gyorsabb lesz, növek­szik a kemencék kihasználá­sa. Számítások szerint a lég­köbméter kihasználása kb. 5 darabbal fog emelkedni és ez a három telepen 800 ezer forint körüli termelési érték­ben fog megmutatkozni. A kisméretű tégla gyártá­sáról az egész világon ^ a blokktégla gyártására tér­nek át. Ebből a vállalat sem akar kimaradni. A csépai téglagyárban új termék be­TÓSZEGEN egy kisebb épület a tanácsháza. Olyan, aminek méretei már évek óta szűknek bizonyultak, ^ „ki­nőtte’* a fejlődő község. A pártszervezetnek nincs he­lyisége. A tanácselnök szo­bája egyben pártiroda is. A párttaggyűléseket a tanács- házán, vagy a kultúrotthon kis szobájában tártják. Ért­hető, hogy örömmel fogad­ta a lakosság, amikor jó há­rom éve felvetődött a javas­lat: emeljenek olyan épüle­tet, ahol megfelelő helyet kap a pártszervezet és a ta­nács. A Megyei Tanács VB. Épí­tési és közlekedési osztálya társadalmi munkában vállal­ta a létesítmény tervének el­készítését. 1957-ben hozzá is fogtak ehhez a munkához, az építkezéshez pedig 1958 őszén. Az egyemeletes épü­let földszintjén a tanácsap­parátus, két helyiségben or­vosi rendelő, az emeleten a párt és a KISZ szervezet, va­lamint a könyvtár és a nagy tanácsterem helyezkedne el. De, hogy mikor vehetik e szervek birtokukba az épü­letet, erre nehéz válaszolni, mivel az építkezés lasabban halad, mint a Lucaszék ké­szítése. Mészáros József elvtárs, a községi tanács vb. elnöke egy súlyos dossziét mutat. Ab­ban sorakoznak a különböző iratok, levelek, amelyek mind a tanács- és pártház ügyében íródtak. Azt meg nem igen számolta össze sen­ki, hogy a község vezetői hányszor jártak bent a me­gyei szerveknél, s a kivite­lezést végző Építési és Sze­relőipari Vállalatnál, hogy valamit is előre lendítsék a kátyúba jutott építkezést. A község 530 ezer, a párt százezer, a megyei tanács pedig 130 ezer forintot áldo­zott erre a létesítményre. Az épület átadásának első ha­tárideje 1958. december 31. volt. Ekkorra nem készült él. 1959-ben pedig újabb halasz­tást kért a vállalat, hivatkoz­va a sürgős termelőszövetke­zeti építkezésekre. Ekkor a községi tanáccsal megálla­podtak, hogy 1959. augusztus 31-re befejezik az építkezést. Ez a határidő is eltelt, de az épület még ma sincs kész. JOGGAL HIBÁZTATJÁK ti község lakói, vezetői a ki­vitelező vállalatot a mulasz­tásokért. Tavaly végre fel­húzták az épület falait, s ősszel hozzáfogtak a lapos- tető elkészítéséhez is, csak énoen nem fejezték be. Az eső és a hőié átnedvesítette vezetésével bővítik a válasz­tékot. Ezt az is indokolja, hogy az építőiparban egyre nagyobb kereslet merül fel az üreges áruk iránt. Az új terméknek a kisméretű tég­lával szemben sokkal jobb az úgynevezett bánya és szénindexe, s gazdaságosabb az égetése is. A karcagi és kunhegyes! téglagyárban a kézi elhor- dásról lóvontatásra tértek át. Kunhegyesen a munkaerőhi­ány is indokolja ezt az intéz­kedést. A lóvontatás beveze­tése a két telepen évente kb. 150 ezer forint megtakarítást jelent a vállalatnak. A vállalatnak az elmúlt évben 2399 óra gyártásközbe- ni állásideje volt. Elhatároz­ták, hogy megfelelő műszaki intézkedésekkel a túlmagas állásidőt 50 százalékkal csök­kentik. Ez kb. 600 ezer fo­rint terven felüli termelési értéket jelent. Igen sok volt az elmúlt évben a túlóra is. Célkitűzé­sük az, hogy az elmúlt évvel szemben a túlórákat 30—40 százalékkal csökkentik, s ez­zel kb. 100 ezer forint mun­kásbért takarítanak meg egyéb munkák elvégzésére. A vállalat 1960-ban úgy akar dolgozni, hogy az ön­költséget mind a nyers-, mind az égetett téglánál 2—2 százalékkal csökkentse, a termelékenységet a tervhez képest 5 százalékkal emelje. lőtt a vakolat, rongálódott az épület állaga. Akad olyan helyiség, ahol már többször újra vakolták a falat, de egy jó kiadós eső újból leáztat­hatja, mivel a tetővel még most sem csináltak semmit. Amikor ott jártam a lépcső készítéséhez fogtak volna, de nem kapták meg a műszaki rajzot. A munka- folyamatban lévő zökkenők — bár miből is adódnak azok — kihatnak a munká­sok keresetére, munkakedvé­re is. • ENNYI RÖVIDEN a tósze­gi építkezés története, ami­re a pont az lenne, ha készen átadnák rendeltetésének. — Megkérdeztem Bencsik Antal elvtársat, az Építési és Sze­relőipari Vállalat igazgató­ját, mikorra fejezik be Tó­szegen az építkezést? Bencsik elvtárs nem tudott határidőt mondani. Hivatkozott arra, hogy sok bajjal, nehézséggel küzdenek, de a legfőbb hiba. ami gátolja munkájukat, n. ^^ Uj Élet Termelőszö­vetkezet maradt el leginkább a tavaszi munkában. Nem csoda. A földrendezés idején a tóalmási rész 500 holdját megkapta a szövetkezet. Szerződést kötött munkála­taira a gépállomással, s a gépállomás fel is szántotta ősszel a tóalmási területet. Erre fel a hajtai határrész tizenkét családja addig-addig erőlködött, hogy érvényt szerzett akaratának, s az ot­tani földért cserélték el a tóalmásit. Tizenkét család szava döntő a termelőszövet­kezet többi tagjának vélemé­nyével szemben? Nem. Csak­hogy az elnök maga is hajtai lakos, s neki is része van a rövidlátó cserében. Most már prüszkölnek az Űj Élet-beliek Hajta ellen. Pedig már a tulajdonukban van. Hogy ez nagyon hátra­vetette őket a munkában. S hogy legalább 80 hold szikes mocsár van benne. Meg hogy a táblát több helyen egyéni kisparcellák törik meg. Mind igaz, csakhogy akkor kellett volna, a csere idején mindezt =-> Mi az oka a tájékozat- lanságvak és véleménye sze­rint mi a teendő e téren. — Ügy gondolom, a gaz­dálkodás irányítása mellett a termelőszövetkezetek vezetői­nek nagyobb gondot kellene fordítaniuk a rendeletek ta­nulmányozására, melyet rend­szeresen megküldünk. — Jelenleg többféle szer­ződéses akcióban való rész­vételre nyílik lehetőség. Eze­ket az Állatforgalmi Vállalat bonyolítja le. S ezek jelen­tősen növelhetik majd a szö­vetkezet, mind pedig a tagok jövedelmét, bevételét. Marschijc elvtárs elmonda­ná a lényegesebb dolgokat? — Beszéljünk először az 1960. évi háztáji kocatartási és süldőnevelési akcióról. Az Élelmezési Minisztérium Ál- latforgalmd Igazgatóságának utasítása szerint háztáji ko­catartási és süldőnevelési szerződést köthetünk. Ennek a terve még most sincs kész. 1958 őszén, amikor az építke­zést megkezdték volt terv, de az illetékes szervek átdolgo­zásra visszaadták, mivel nem szerepelt benne közművesítés és pince. Tarjáni József elvtárs, a Megyei Tanács VB. Építési és közlekedési osztályának vezetője elmondotta, hogy nem éppen így áll a dolog. A terv kész van, s az építkezést is régen befejezhette volna a vállalat, ha jobban szervezi meg a munkát, az anyagellá­tást. Az egymásnak ellentmon­dó vélemények nem nyugtat­ják meg a tószegieket, akik azt várják, hogy legyen vég­re felelőssé az évek óta hú­zódó építkezésnek. S azok a szervek, akiknek csak vala­mi kis köze is van e létesít­mény elkészítéséhez a med­dő vita helyett egyesítsék erőiket, hogy mielőbb fel­épüljön a tószegi tanácsháza. Nagy Katalin gyűlés nem döntött. Hajta valóban rákfenéje az Üj Élet­nek. Három ember: Német Kálmán, Német István, Kis- pál Albe.t se szó, se beszéd — beleszántottak, vetettek a szövetkezet földjébe. Ugyan­csak a hajtai lakosok sertés- és baromfiállománya az Űj Élet vetésén legelész szabad­jára. Keménykezű rendcsinálás hiányzik Hajtán. Az esemé­nyek egy része már a szövet­kezeteket védő törvények semmibevevését jelenti, s itt már nem a népnevelő felvi- gosítás, hanem a büntetőel­járás használ. Rendszerünk lényeges vonása, felvilágosí­tó munkával, érvelésünk iga­zával megnyerni az embere­ket De aki nem fér a bőré­ben, azzal nem lehet mást kezdeni, mint a törvényadta lehetőségeken belül eljárni velük szemben. A falu köz­véleménye ezzel ért egyet Csodálkozva kérdezik az em­berek: hogy lehet az, hogy három-négy hencegő így pac­kázhasson egy sok-sok be­csületes parasztembert tömö­rítő termelőszövetkezettel? A vezeteS gyengesége iQágttg is megbosszulja ma­értelmében a tsz kötelezett­séget vállal a szerződésben, valamint a lebonyolításban és a kocák szaporulatát átve­szi. A tsz kölcsöntakarmányt is adhat a tagoknak készpénz fizetés ellenében, vagy a mun­kaegységek terhére. A ter­melőszövetkezet gazdájának kötelessége a kocát nyolc hé­ten belül bebúgattatni és et­től számítva 9 hónapon belül négy jócsontozatú, hizlalásra alkalmas süldőt 30—60 ki­logram súly között a tsz-nek átadni. Jogos az a kérdés, miért jár haszonnal ez az akció? Azért, mert a szövet­kezeti gazda kocánként 800 forint előleget kaip, s a süldők átvételi ára 14,50 forintnál kevesebb nem lehet. Sőt a mindenkori állami szabad­piaci áron felül még 50 fil­lért kap kilogrammonként — Szó volt másfajta akció­ról is. Egyebek között az I960, évi háztáji sertéshizla­lásról, valamint az 1961. évi süldő—koca hitelezési (kihe­lyezési) akcióról. — Mindkettő — túlzás nél­kül állítom — nagyon fontos. Az 1960. évi háztáji sertés­hizlalási akcióról el szeret­ném mondani a következőket: lényege, hogy a termelőszö­vetkezetek működjenek közre a háztáji gazdaságokban megkötendő szerződéseknél. Amennyiben a termelőszövet­kezet közreműködése folytán a háztáji gazdaságok, vagyis a tsz tagok egyszerre történő ó+ dásra lekötnek 25—50 hí­zót, úgy kilogrammonként 50 fillér illeti meg a termelőszö­vetkezetet. ötvenen felül 1 forint. Ez közreműködési díj, s könnyű kiszámítani, hogy ezreiket jelent a termelőszö­vetkezetnek. Amennyiben a tsz ezen akció keretében darabonként 1 mázsa abraktakarmányt juttat a háztáji sertéshízlalás- hoz, az előbbi kategóriáknak megfelelően 1 forint, ötven hízó átadása esetén 1,50 fo­rint közreműködési díjat kap kilogrammonként Nem kell hozzá nagy tudomány, bárki megállapíthatja, hogy ezt az akciót a termelőszövetkezet vezetőinek, gazdáinak érde­mes segíteni, lebonyolítani. e— Hogyan néz ki kőzelebb­gát A jászfelsőszentgyörgyi termelőszövetkezetek vezetői éppen úgy új szövetkezeti gazdák, mint a tagság is. Bennük becsületességük, jó­akaratuk ellenére is nagyon sok még a tapasztalatlanság és tán a kétely is a szövet­kezetek jövőjét illetően. Csak ezzel magyarázható az Is, hogy i Kossuth Termelő- szövetkezet vezetői megenge­dik a szabálytalan munka­egység-elszámolást. Elemi követelmény, hogy a dolgozó szövetkezeti tagnak a mun­kacsapa tvezető este beírja: mit végzett ma, s ezért meny­nyi munkaegység jár. A Kos- suth-ban pedig az történt ed­dig: havonta számolták el a munkaegységeket. Nem hisz- szük, bárki is képes lenne arra emlékezni: egy hónapon át tiz-tizenöt ember mit dol­gozott egy-egy napszakban. Világos, hogy a munkacsa­patvezetők szintén képtele­nek erre, beírják hát, ahogy esik — puffan alapon a mun­kát. A pontos munkaegység-el­számolás fokozhatja, ennek hiánya pedig lazíthatja a munkakedvet, a munkafe­gyelmet A termel űszovetke­ről az 1961. évi süldő—koca hitelezés és kihelyezés. — Erről beszélhetnénk a legtöbbet, miután a háztáji gazdaságok úgyszólván pénz nélkül juthatnak anyakocá­hoz. Az Állatforgalmi Válla­lat a felvásárolt sertésekből, süldőkből kiadja a kocát a háztáji gazdaságba. Az áta­dáskor a szövetkezeti gazdá­nak nem kell fizetnie semmit. Mi 16,50 forintos kilogram­monkénti áron számoljuk el. De hangsúlyozom, akkor fi­zetni nem kell. A termelőszö­vetkezeti gazda kötelessége az így kapott kocát nyolc hé­ten belül bebúgattatni, majd tíz hónap múlva 3, 40—60 kilogramm közötti súlyú sül­dőt átadni. A mindenkori ál­lami szabadpiaci árnál 50 fillérrel többet kap érte. — Ezzel a három süldővel számoljuk el a kocát. Ennek a három süldőnek az ára fedezi a koca értékét. Elkép­zelhető és bizonyos hogy egy anyakoca nem hármat, hanem ennél többet ellik. Nos, ez a több az anyakocával együtt a termelőszövetkezeti tag tu­lajdonéba kerül. Így juthat­nak tehát a háztáji gazdasá­gok pénz nélkül anyakocá­hoz. — Amit eddig elmondtam, az ismét bizonyítja: nagy kár, hogy a szövetkezeti gazdák ezrei nem ismerik megfelelő­en és pontosan a lehetősége­ket és így nem is élhetnek vele. Eddig még sajnos az a helyzet, hogy Szolnok megye területén a felsorolt akciók lebonyolítása alig-alig halad előre. Egyedül az utóbbiban tapasztalható kezdeti ered­mény, elsősorban a török­szentmiklósi járás területén. Még azt is meg szeretném je­gyezni, hogy miután e be­szélgetésünk terjedelme kö­tött, az akciókkal kapcsolat­ban készséggel adunk felvi­lágosítást a termelőszövetke­zeti gazdáknak és a termelő­szövetkezetek vezetőinek. A szövetkezeti tagok hol jelentsék be igényüket a hi­telezési, kihelyezés, stb. ak­ciókra. — A termelőszövetkezetek irodáin, ezenkívül az Állat- forgalmi Vállalat helyi meg­bízottjainál. Ott még részlete­sebb felvilágosítást is kap­hatnak és szeretném nyoma­tékosan hangsúlyozni: jól jár­nak, ha nem késlekednek, ha­nem máris jelentkeznek igé­nyükkel a különböző akci­ókba történő részvételbe — fejezte be nyilatkozatát az Allatforgalmi Vállalat igaz­Szp. zet vezetősége vonja felelős­ségre Finta munkacsapatve­zetőt, aki még a munkacsa­pat tagjainak munkaegység­könyvét sem vette át, noha többször üzentek érte. A Jászberényi Gépállomás munkastílusára nagyon sok a panasz. Sokmindent megígér­nek, kevesebbet teljesítenek. Ha világosan megmondanák a szövetkezetek vezetőinek: ezt, vagy azt nem tudják el­vállalni, akkor a tsz-ek úgy készülnének. Mint mondják, a lucemavetéshez rossz ve­tőgépet küldött a gépállomás, s így mire észrevették, kár- baveszett a drága lucernave­tőmag egy része. A tsz-ek so­ros vetőgéppel vetettek. A műtrágyaszórókhoz nincsen összekötőszerkezet, s így dupla nyomot hagynak a traktorok, mivel egy-egy mű­trágyaszóróval dolgoznak. Éppen a nagy munkák ide­jén brigádvezető-csere miatt egy teljes napig nem dolgo­zott a Jászfelsőszentgyörgyre kihelyezett traktorosbrigád. Az adminisztratív rendszabályokon túlmenően a legnagyobb segítség mégis az agitáció, az emberekkel való törődés, tanácskozás ve­lük munkahelyükön, ottho­nukban. Minden termelő- szövetkezet bizonyítja: a lá­togatások után szaporodik a munkafelvétel. Gergely elv­társ, a Járási pártbizottság J äszfelaSsaen tgyörgy &b műn­MEGJEGYZÉS egy gyár * Baed ecker ”-éh ez Sortat beszéltünk, irtunk már arról, hogy azok az üzemek, gyárak, amelyek külföldi meg­rendelésekre is dolgoznak, mi­lyen fontos, hogy megfelelő propagandát fejtsenek ki áruik még jobb piaca érdekében. Eb­ből a szempontból természete­sen a főváros üzemei járnak az élen, bár azok közül is nem egyszer jogosan éri bírá­lat egyes exportáló üzemün­ket, mert fantáziátlan, korsze­rűtlen — s ennélfogva termé­szetesen többé-kevésbbé ered­ménytelen is — az árupropa­ganda. Ilyen szempontból me­gyénk üzemeiben szintén van­nak jó és rossz példák. Am, most essék szó egy jó példáról, a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyárról. Aki jár ebben a gyárban, nap mint nap tapasztalhatja, hogy a bejárat előtt különböző típusú külföldi rendszámú gép­kocsik állnak, s azt is kita­lálhatja, hogy ezeken a kocsi­kon külföldi cégek, külföldi kereskedelmi vállalatok képvi­selői érkeznek ide, hogy tár­gyalásokat folytassanak az üzem vezetőivel a Fémnyomó cikkeinek megvételéről. Hirte- lenében nem is tudnánk meg­mondani^ hogy hány országba dolgozik ez a gyár, de azt nyu­godtan állíthatjuk, hogy egy­két üzem mellett reprezentálja a megyei ipart, annak fejlett­ségét, jó hírnevét. Ha például megvizsgáljuk a Fémnyomó árjegyzékét, meg­győződhetünk a jó kereskedel­mi propagandáról. — ízléses, szép, esztétikus fényképeken mutatják be ezek a felvételek a gyár termékeit, melyek kö­zül nem egy világhírű. Német, angol, francia és magyar nyel­ven nevezik meg a szép kiállí­tású, bakelitfüles edényeket, a 100 literes kompresszoros, elektromos háztartási hűtő- szekrényt, az olajoshordókat, a különféle hústálcákat, paradi­csom-begyűjtő ládákat, a ha­gyományos magyar népművé­szeti formákat követő fülken- gyeles alumínium hasasedé­nyeket. Am a háztartási cik­keken, edényeken kívül a megrendelők gyönyörködhet­nek esztétikus, szép kivitelű szállítóládában, gyógyszeresdo­bozokban, a híres jászberényi kannában, az autoszifonban is, amiből oly nagy a külföldi ke­reslet, hogy Magyarországon szinte ez már hagyományos hiánycikk. Vagy tízféle dísz- tálcát, különböző típusú fel­szolgáló-tálcát, praktikus alu­míniumpoharakat, és még sok- mindeat láthatunk, megismer­hetünk ezen a házi Baedec- keren. Miért írtuk le mindezt, miért ismertettük mi is a Fémnyomó szép cikklistáját? Nemcsak azért, hogy mi is propagandát csináljunk szép gyártmá­nyaiknak, hanem azért, hogy azok az üzemek a megyében, amelyek még nem rendelkez­nek ilyen prospektussal, ké­szítsenek, hogy a hazai és külföldi közönség megismerje az ő árucikkeiket is. Mert a korszerű termeléssel vele Jár a korszerű kereske­kálkodó instruktora kisgyű- lést tartott nemrégen a Te­mető utcában. A megbeszé­lés éjfélig elhúzódott, s ki­derült, hogy Balogh János­nak, Szijjártó és Erdődi ter­melőszövetkezeti gazdáknak sérelmeik vannak, azért nem vették fel a munkát. Gergely elvtárs közbenjárt panaszuk orvoslásában, s azóta Balogh János minden nap rendesen, szorgalmasan dolgozik ter­melőszövetkezetében. A község vezetői he­lyesen, ebben a hónapban igen sok kisgyűlést tartottak és tartanak még. Ezenkívül a termelőszövetkezetek kom­munistái, szorgalmas dolgo­zói felkeresik azokat, akik otthon maradnak. Van azon­ban olyan hang is, mint az Űj Életben hallható: tudják, hol a kapu, majd jönnek, ha akarnak, ne könyörögjünk nekik. Nem könyörgésről van szó, hanem arról, hogy pél­dául egy-egy palánta tíz fo­rint hozamot ad a szövetke­zeti gazdáknak, ha időben megadnak neki minden mun­kát. S hogy ennyi, vagy több pénzt kapjanak belőle, annak a szövetkezeti tagnak is ér­deke, aki becsületesen dolgo­zik, annak is, aki eddig még nem vett részt a munkában. Mindannyian ebből élnek majd — jól, vagy rosszul, aszerint: hogyan dolgoznak. (Folytatjuk.) BorzáJc Latoi «Big * Mur A második határidő is régen lejárt Ki a felelős az évek óta húzódó építkezésért? hogy ennek a létesítménynek delem, ezen belül a fe or szerű árupropaganda is. B. Gy. .Korhad a régi ^ Jászfelsőszentgyörgyön

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents