Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

St SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 22. Lemondott a dél-koreai kormáuy — Legújabb jelentések Szöulból — (Folytatás az 1. oldalról) tói és parasztoktól is. Nagy egyéniség volt* de egyéni érdekeit mindig alárendelte a párt és a nép kollektív ér­dekeinek. A forradalmi bá­torságot* lendületet, kezde­ményező erőt mesterien egyesítette a valóság józan mérlegelésével. Engesztelhe­tetlen volt elvi kérdésekben, s megértő a dolgozó emberek mindennapi gondjai iránt. Amikor Lenin nemzetközi nagyságát néhány történelmi tény felidézésével ábrázol­juk, nem térhetünk ki annak ismertetése elől sem, hogy tanításainak, új szocialista államot alakító tevékenysé­gének milyen döntő szerepe volt és van munkásosztá­lyunk és egész dolgozó né­pünk életére. Magyarországon, ahol a társadalmi és politikai viszo­nyok sok tekintetben hason­lítottak a cári Oroszország viszonyaihoz, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom különös erővel és gyorsaság­gal hatott. 1917 november 25-én az Iparcsamokban ren­dezett nagygyűlés hatalmas tüntetéssé vált a béke mel­lett, s ez a negyedik éve tar­tó háború első nagy politikai megmozdulása volt. Ez volt egyben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom első ma­gyarországi visszhangja. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom összefonó­dott Lenin nevével, Lenin ineve pedig a békét és a felszabadulást jelentette a magyar dolgozó tömegek szá­mára. Az iparcsamoki béke­gyűlésen megszületett a jel­szó: „Kövessük orosz testvé­reinket!” „A munkásság te­remtsen rendet!” „Békét!” A magyar munkások és parasz­tok Lenin útját, az orosz munkásosztály útját akarták járni. Ezen a példán, Lenin nevével indult el a magyar dolgozó nép 1918—19-ben, hogy megvívja saját forra­dalmát és kivívja saját ha­talmát. A bolsevikok tisztában voltak a proletárforradalom nemzetközi összefüggésével, s ezért széleskörű felvilágosító munkát végeztek az első vi­lágháború harcterein Orosz­országba került hadifoglyok között. Az a közel százezer volt magyar hadifogoly, aki az orosz szocialista forra­dalom katonája lett, megér­tette, hogy amikor az orosz munkások és parasztok for­radalmát védi, egyben a ma­gyar gyárosok és földesurak hatalma ellen is harcoL vonatkozóan, amelyek azóta is útmutatásul szolgálnak a szocializmust építő munkás- osztály számára minden or­szágban. A Tanácsköztársaság leve­rése után Lenin alaposan tanulmányozta és felhasz­nálta a magyar kommunis­ták tapasztalatait. A kommunista intemacioná- lé ülésein különböző cikkek­ben, beszédekben hívta fel a nemzetközi kommunista moz­galom vezetőinek figyelmét a Tanácsköztársaság tanul­ságaira, különösen az oppor­tunizmussal való szakítás szükségességére, a párt veze­tő szerepének fontosságára, a földkérdés megoldására. Lenin az elméleti útmuta­tásokon kívül is segítséget nyújtott a fehér terror idején a bebörtönzött és üldö­zött magyar kommunisták­nak. Lenin kezdeményezése­re a szovjet kormány harcot folytatott a bebörtönzött kommunisták életének meg­mentéséért. A Szovjet-Orosz- országban lévő reakciós ma­gyar hadifogoly tisztek ki­cserélésével több mint négy­száz magyar forradalmárt si­került kimenteni az ellenfor­radalom karma? közül Az ellenforradalom terror­ja nem tudta kitörölni a magyar munkások szívéből Lenin nevét és emlékét. A 25 éves Horthy-rendszer egész ideje alatt Lenin ne 'e a jobb jövő reményét jelen­tette. 1924-ben, Lenin halá­lakor a magyar munkások zöme a polgári sajtóból érte­sült a szomorú hírről, amely megdöbbenést és fájdalmat váltott ki a dolgozók között. tői nem vették eléggé fi­gyelembe, vagy megsér­tették a szocializmus építé­sének lenini elveit! A Magyar Szocialista Mun­káspárt okult a múlt tapasz­talataiból: szakított a leni- nizmus szellemével ellenté­tes szektás, dogmatikus néze­tekkel és gyakorlattal, s Le­nin példáját követve, vette fel a harcot a revizionizmus, a nacionalizmus, a szektás önteltség, a kispolgári ideoló­gia minden megnyilvánulása ellen. A leninizmus alkalma­zása a magyarországi konk­rét viszonyokra, tette lehető­vé, hogy gyorsan leküzdöttük az ellenforradalom okozta nehézségeket, s nemcsak kon­szolidáltuk a proletárdiktatú­rát, hanem jelentősen előre is haladtunk a szocializmus építésének útján. Pártunk VII. kongresszusa a lenini eszmék szellemében, a szocializmus építésének nemzetközi és belső feltéte­leinek figyelembevételével tűzte ki soroniévő feladatain­kat a szocializmus építésé­ben. Az elmúlt években nagy sikereket értünk el a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében. Ma már a mezőgaz­daság döntő része a szocia­lista szektomoz tartozik. Ezeket a sikereket azért ér­hettük el, mert a mezőgazda­ság szocialista átszervezése során következetesen alkal­maztuk a magyarországi vi­szonyokra a lenini tanításo­kat. Akár hazánk gazdasági, po­litikai és kulturális eredmé­nyeit vizsgáljuk, akár a szo­cializmus nemzetközi méretű térhódítását vesszük szem­ügyre, bárhová is tekintünk, azt láthatjuk, hogy századunk történelme min­denben Lenin bölcs előre­látását igazolja. A Szovjetuniónak a hitleri fasiszták felett aratott győ­zelme lehetővé tette, hogy újabb országok dolgozói sza­baduljanak ki a kapitalista rabságból, s kezdhessék meg a szocialista építést. Magyar- országra nézve is beigazolód­tak Lenin látnoki szavai, amelyeket a dicső emlékű 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság leverésekor mon­dott: „Az első elbukott magyar proletárforradalmat követni fogja a győztes második”. A II. világháború befeje­zése óta eltelt 15 esztendő alatt kialakult és egyre gyor­sabb ütemben fejlődik a szo­cialista világrendszer. Ehhez a fejlődéshez hasonlót nem ismert még a történelem. A szocializmust építő országok egymást segítve a háború előttinek ötszörösére növel­ték ipari termelésüket, eredményesen folytatják a mezőgazdaság szocialista át­alakítását. válságok és visz- szaesések nélkül fejlesztik népgazdaságukat. Erejük és szakadatlan fejlődésük tuda­tában a szocialista tábor or­szágai büszkén intézhettek békés kihívást a kapitalista világ országaihoz: békés gaz­dasági versenyben mérjük össze erőinket, bizonyítsuk be azzal, hogy melyik társa­dalmi rendszer a haladot­tabb, életképesebb, hogy me­lyik rendszer tudia az anyagi és szellemi javak nagyobb hőségét megteremteni s ez­által a dolgozók számára Az imperializmus, amely egykor legyőzhetetlennek hit­te magát, olyan sorozatos ve­reségeket szenvedett, amelye­ket soha többé nem bír már kiheverni. Az egykor az egész világot leigázó imperialista szörny elhullatta már néhány fogát, s most bármilyen nagy legyen is étvágya, bármilyen szívesen elnyelné is a szabad országokat, kénytelen tisztel­ni az erőt. A történelem me­nete szinte szóról-szóra iga­zolja Lenin tudományos elő­relátását. Leszakadt az im­perializmus testéről Ázsia nagy része, napjainkban va­gyunk tanúi Afrika ébredé­sének, s forr már a talaj az imperialisták lába alatt Kö­zé-'- és Dél-Amerikában is. A világ minden jóakaratú emberében mély és maradan­dó hatást keltett az a kö­vetkezetes küzdelem, amelyet a Szovjetunió kormánya s vele vállvetve a többi szoci­alista ország kormányai és népei a béke fenntartásáért, a háború rémének elűzéséért folytatnak. Minden jószándé­kú ember támogatja a Szov­jetunió javaslatait a tömeg- pusztító fegyverek haladékta­lan betiltására és a földünk légkörét mérgező nukleáris kísérletek azonnali abbaha­gyására. S'.oralizmust építő népünk bízik abban, hogy a közeljö­vőben összeülő kormányfői Jobb életviszonyokat és magasabb műveltségi színvo­nalat, egyszóval: boldogabb életet teremteni. A két rendszer békés gazdasági versenyének gondolata ízig-vérig lenini gondolat A szocialista országokban nincsenek olyan társadalmi erők, amelyek érdekelve vol­nának a hódító háborúkban, a kommunisták jól tudják, hogy a forradalmat nem le­het exportálni, vallják, hogy minden nép megalakítja tár­sadalmi rendszerét. A szo­cialista államok külpolitiká­ja ezért a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésére törekszik. „Mi elvetjük mind­azokat a pontokat, amelyek rablásokról és erőszakról szólnak, de örömmel elfogad­juk mindazokat a pontokat, amelyek a jószomszédi vi­szony feltételeit és a gazda­sági megállapodásokat tartal­mazzák. ezeket nem vethet­jük el” — mondotta Lenin a békéről szóló dekrétummal kapcsolatos zárszavában. (Le­nin művei 26. k. 254. o.) Ezek a lenini elvek vezér­lik ma is a Szovjetunió kül­politikáját. Lenin arra taní­totta a kommunistákat, hogy a kapitalizmust végső soron azzal győzhetjük le, hogy a munka termelékenységének magasabb fokát érjük el s ezáltal az anyagi javak na­gyobb hőségét teremtjük meg, mint amire a kapitalizmus képes. A két rendszer békés gazdasági versenye nem fe­nyeget egyetlen országot sem sőt javára válik minden népnek. Mi azt szeretnénk, hogy a kapita'izmus és a szocializ­mus közötti világtörténel­mi harc a gazdaság, az ideológia és a kultúra terü­letén dől jön el, s nem pusz­tító háborúban. Mi biztosak vagyunk abban, hogy a békés gazdasági ver­senyből is győztesen kerülünk ki. S ez a győzelem ma már nincs messze 1965-re a szo­cialista tábor országai adják majd a világ ipari termelé­sének több mint felét. Nincs már messze az az idő sem, amikor a Szovjetunió és a többi szocialista ország dol­gozói maguk mögött hagyják az egy főre eső termelésben a legfejlettebb kapitalista államot, az Amerikai Egye­sült Államokat is. csúc;:értekezlet tanácskozásai hozzájárulnak a nemzetközi légkör további enyhüléséhez, s ezért teljes szivünkből si­kert kívánunk a kivételes fontosságú értekezletnek. A magun., részéről továbbra is arra törekszünk, hogy erő­inket és lehetőségeinkhez képest hozzájáruljunk a bé­kés egymásmellettélés lenini politikájának győzelméhez. Olyan korban élünk, mikor Marx, Engels, Lenin halha­tatlan eszméi szemünk előtt válnak valósággá. A Szovjet­unió és a szocialista világ- rendszer legyőzhetetlen erővé vált. A kommunizmust min­dent átfogó építésének meg- kezi ével a Szovjetunióban a kommunista társadalom egyre határozottabb körvona­lai bontakoznak ki. Nincs még egy olyan eszme a tör­ténelemben, mely annyira magával tudta volna ragad­ni a tömegeket, mint a marxizmus-leninizmus. De nincs még olyan eszme sem, amelyet olyan elkeseredetten támadtak volna a haladás mindenrendű és rangú ellen­ségei. A leninizmus győzte- sen került ki e harcokból, mert igaz tanítás, s helyesen fejezi ki a világ valamennyi dolgozójának érdekeit. A marxizmus-leninizmus le­győzhetetlen, mint ahogy le­győzhetetlen a munkásmoz­galom is, mellyel elválaszt­hatatlanul összeforrott. (MTIj Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint a dél-koreai kormány csütör­tökön délelőtt 10 órakor be­nyújtotta lemondását Li Szin Man elnöknek. Két és félórával a kormány lemondása után hivatalos közleményben bejelentették, hogv Li Szin Man a lemondást elfogadta. Három más magasrangú kor­mánytisztviselő — köztük a tájékoztatási hivatal igazga­tója és a kormány hivatalos szóvivője — is lemondott. Mint az AP szöuli tudósí­tója rámutat, a kormány le­mondása nem keltett megle­petést és a csütörtök reggeli szöuli lapok — bár akkor még a hivatalos közlemény nem volt ismeretes — befeje­zett tényként adtak hírt a kabinet lemondásáról. Az amerikai hírügynökség hír­magyarázata úgy véli, hogy a kormány lemondása nem lesz elegendő és meg kellene kísérelni, hogy *,reformígéretekkel” csillapítsák le a kedélyeket Dél-Koreában. Egy másik AP-tudósítás szerint Li Szin Man „na­gyobb koncepciójú’’ politiku­sokat keres az új kormány­ba. Az AP úgy állítja be a dolgot, hogy a lemondott kor­mány tagjainak többsége a gyűlölt és a március 15-i vá­lasztásokon csalással megvá­lasztott, de még hivatalba nem lépett Li Ki Pong alel- nök hívének számít. A kormány — nyilván az­zal a szándékkal, hogy a tö­megek jogos haragját Li Szin Manról elterelje — lemondá­sát bejelentő közleményében „sajnálkozását fejezi ki” az elmúlt napok vérontásáért és hangoztatja: „elmulasztottuk támogatni a végrehajtó hata­lom fejét (értsd Li Szin Mant) és megfelelően szol­gálni a népet”. Mint az AFP jelenti, a dél­koreai kormány lemondása után haladéktalanul kimondta feloszlatását a kormányon lévő Liberális Párt végrehajtó bizottsága. A francia hírügynökség tudó­sítója szerint ezzel a döntés­sel „lehetővé akarják tenni Li Szin Man elnöknek, hogy mind a kormányt, mind pe­dig a 11 tagú végrehajtó bi­zottságot teljesen átszervez­hesse”. John Csang alelnök — akit ugvan a március 15-i válasz­tásokon nem választottak új­ra, de akinek mandátuma csak augusztusban jár le — sajtóértekezleten hangsúlyoz­ta, a kormány lemondása nem elég a közvélemény fel­háborodásának lecsillapítá­sára. Az alelnök ismét köve­telte, hogy tartsanak új választásokat. Szerinte ez megoldhatná a válságot. Ma délelőtt továbbra is erős rendőri és katonai járőrök cirkálnak Szöul utcáin. A biztonsági csapatok to­vábbi letartóztatásokat haj­tottak végre. A március 15-i elnökválasztások ellen lezaj­lott tüntetések nyomán tá­madt összetűzésekben 115-en vesztették életüket — jelen­tette ma egy hivatalos köz­London (MTI). A new yorki hatóságok újabb nagy­szabású bűnügyi okirathami­sítási botrány ügyében nyo­moznak. A titkos kártyabarlangok tulajdonosai és látogatói el­len tiltott szerencsejáték cí­mén indított bűnügyi el­járás során rendszerint el­tűnnek a vádlottak büntetett előéletére vonatkozó hivata­los iratok és helyettük bün­tetlen előéletet igazoló hamis erkölcsi bizonyítványok ke­rülnek az iratcsomókba. Azt leméhy. A , nyugati hírügy­nökségek azonban a halottak számát sokkal többre becsülik. Az AFP szerint a fővárostól északra húzódó dombokon egyes fegyveres csoportok to­vábbra is tartják magukat a barikádok mögött. Időnként puskalövések hallhatók. John Csang alelnök, az el­lenzéki demokrata párt vezé­re Eisenhower elnök segít­ségét kérte, hogy rábírják a kormányt új választások megtartására. Az UPI szerint Li Szin Man magához kére­tett négy ismert „független” politikust és koalíciós kor­mány megalakításáról tár­gyalt velük. Ugyancsak UP1- jelentés szerint Incson kikötővárosban tün­tetők hatalmas tömege kiáltozta ütemesen: „Le a rendőrállammal!" Washington további erőfe­szítéseket tesz, hogy elhárít­sa magáról a felelősséget a dél-koreai véres eseménye­kért. Az amerikai nagykövet is­mét felkereste Li Szin Mant. Valószínűnek tartják, hogy a nagykövet „új, tisztességes választások” kiírását, vala­mint a rendőrség és a politi­kai hatalom szétválasztását sürgette Li Szin Mannái. A Korea egyesítésére és újjáépítésére alakult ENSZ- bizottság tegnap ülést tartott és megvitatta a dél-koreai helyzetet. A bizottsághoz kö­zelálló körök szerint valószí­nűleg rendkívüli jelentés ké­szül az ENSZ-közgyűlésnek. A Komszomolszkaja Prav­da megjegyzi: a dél-koreai népi felháborodás ítéletét mond a megbukott amerikai politika felett nemcsak Dél- Koreában, hanem Tajvanon, Dél-Vietnamban és több más olyan országban is, amely­nek kormánya amerikai „ta­nácsadók” utasításait követi. A dél-koreai fejlemények miatt az amerikai főváros­ban érzett bűntudatos „aggo­dalom és harag” abban a követelésben jut kifejezésre, hogy Eisenhower elnök mondja le június 22-ére ter­vezet dél-koreai látogatását. Ezt sürgették a szenátus kül­ügyi bizottságának befolyá­sos tagjai, köztük Mansfield szenátor is. Az Augustában üdülő Eisenhowert a dél-ko­reai fejlemények minden újabb mozzanatáról állandóan tájékoztatják.---------- ^ Em lékezzenek meg évről-évre az elhal találkozásról Washington (AP). Jo­seph Polowsky chicagói la­kos, aki a második világhá­borúban, mint amerikai ka­tona részese volt az ameri­kai és a szovjet csapatok el- bai találkozásának, egy washingtoni sajtóértekezle­ten javasolta, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok minden év április 25-én emlékezzenek meg az elbai találkozás évfordulójáról. — (MTI). gyanítják, hogy az iratok ki­cserélése akkor történik, amikor az iratcsomókat a bűnügyi nyilvántartó hiva­talból az illetékes bírósághoz továbbítják. A nyomozás kiterjed a hi­vatal egész személyzetére, azaz 183 rendőrtisztre, szá­mos titkosrendőrre és ügy­védre. Az „ügyfelek” az iratok kicseréléséért 500 dollártól 3000 dollárig terjedő össze­get fizettek. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte igazolta a leninizmus nemzetközi érvényét 1919 március 21-én létre­jött a Magyar Tanácsköztár­saság, a proletárdiktatúra győzelme Magyarországon a gyakorlatban is igazolta a le­ninizmus nemzetközi érvé­nyét. A magyar proletariátus győzelme egyúttal Lenin ügyének, Lenin eszméinek is győzelme volt. A magyar dolgozó töme­gek Lenin iránti szeretetének megnyilvánulása volt az is, hogy több városban utcát ne­veztek el Leninről, s Erzsé- betfalvát Leninvárosnak hív­ták. Lenin igen nagyra értékel­te a Magyar Tanácsköztár­saság létét. A magyar kom­munisták a Tanácsköztársa­ság létrejötte után azonnal értesítették Lenint a nagy eseményről. Lenin rögtön vá­laszolt. Üdvözletét küldött a Tanácsköztársaság kormá­nyának és külön Kun Béla eivtársnak. — Biztosította a magyar kommunistákat az orosz és a nemzetközi kom­munista mozgalom szolidari­tásáról. Lenin a Tanácsköztársaság egész fennállása alatt érdek­lődött és foglalkozott a ma­gyar problémákkal, taná­csokat adott a magyar kom­munistáknak és személyesen Kun Bélának is. Magyaror­szágot szinte Szovjet-Orosz- ország édes gyermekének te­kintette. 1919 májusában, amikor a Tanácsköztársaság fegyveres harcban állt az intervenciós csapatokkal, küldte el Lenin híres üzenetét a magyar munkásoknak. Ez a rövid üzenet olyan nagy jelentősé­gű megállapításokat tartal­maz $ proletárdiktatúrára A szocialista társadalom építésének elméletét Lenin dolgozta ki A Szovjetunió vörös had­seregének győzelme Hitler rablóserege és magyar csat­lósaik fölött lehetővé tette, hogy a magyar nép ismét sa­ját kezébe vegye sorsa inté­zését, győzelemre vigye a szocialista forradalmat és hozzákezdjen a szocializmus alapjainak lerakásához. A kommunista pártot, mely ve­zetője és szervezője ennek a forradalmi átalakulásnak, Lenin tanításai vezérlik. Az az út, amelyet az elmúlt 15 év alatt megtettünk, a ma­gyar nép életében korábban soha nem látott eredmények­hez vezetett. Tizenöt éves fejlődésünk is meggyőzően bizonyítja a lenini eszmék töretlen erejét. A hibák és a nehézségek akkor jelentkeztek, amikor pártiak egyes felelős veze­Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde A szocialista tábor erejének gyors növekedése a világbéke legfőbb biztosítéka Nagyszabású bűnügyi okirat- hamisítási botrány New Yorkban

Next

/
Thumbnails
Contents