Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

1960. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 így látják as épületszerelők 3,8 százalékos termelékenység növelés — Hogyan épül fel idő előtt 344 lakás, 38 tanterem Aki belép az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat IV. sz. főépítésvezetőségének kapuján, a következőket lát­hatja: mindenfelé betonkeve­rő-gépek, motorok, s egyéb javításra váró fontos építő­ipari felszerelések... Ludvig László főépítésvezető, mit is tehetne mást a panaszkodás­nál: — Kicsi, nagyan kicsi a telep. De bízunk, hogy nem­sokára javul a helyzet, hi­szen az V. sz. főépítésvezető­ség, amely szintén itt székel, — nemsokára helyet kap új munkahelyén, a Rékasi úton, ahol júliusra bizonyára el­készül az új, modem munka­helyi — S mit kapnak az épület­szerelők ebben az évben? — kérdeztük Ludvig Lászlótól. — Egymillió hétszázezer forintot. Átalakításokra ke­rül sor, lebontjuk a „tűz­fészkeket’1, eltűnnek a nád­pallók, a barakkok, a bódék. Építünk irodát, a dolgozók részére mosdót, öltözőket, bekötőutat, kerítést, s anyag­raktárt Arról is érdeklődtünk, mí- képven próbálják végrehajta­ni a megnövekedett felada­tokat. — Tavaly, s az elmúlt években jónéhány — nagy­részt jogos „szidásban" volt részünk — mondja a főépí­tésvezető. — A múlt eszten­dőben például egyetlen épü­letet sem tudtunk határidőre befejezni, átadni... — Mi volt ennek az oka? —Egyrészt a megadott ha­táridő rövidsége, továbbá, hogy későn és hiányosan kaptuk meg a tervdokumen­tációkat és az anyaghiány. Oxigén, vízvezeték horgany­zott cső most sincs elég, s lényegében a fenti okok ját­szottak közre abban, hogy az ezévi megemelt tervünket az Karcag nagykiterjedésű határában igen sok a rossz vízháztartású talaj. A csator­nahálózat hossza összesen 415 kilométer, a belvíz még­is nagy területeket veszé­lyeztet, még a szárazabb években is több mint egy millió forint kárt okoz. Egy esetleges belvizes esztendő esetén katasztrofális követ­kezményekkel kellene szá­molni. Furcsa paradoxonként a határ egyike az ország leg­szárazabb területeinek. Mind­ez szükségessé tette a karca­gi földek vízgazdálkodásá­nak rendezését. A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság szorgalmazásá­ra a város termelőszövetke­zeteinek képviselői április 14-én összegyűltek a városi tanács kistermében. A Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei ismertették a fentemlí- tet problémákat, a megol­dandó feladatokat és javas­latot tettek egy belvízleveze­A jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár jól kezdte az évet; első negyedévi tel­jes termelési tervét 103,7 százalékra teljesítette. A mérleg eddigi kimunkálása azt bizonyítja, hogy a gazda­ságos termeléssel sem lesz baj. A költségszintben — az előző év azonos időszakához viszonyítva — mintegy 2— 2,5 százalékos javulás tapasz­talható. Ugyanakkor csök­kent a selejt. A vásárlóközönség igényei­nek kielégítésére elhatároz­ták, hogy bővítik a hűtőszek­rények választékát. A jelen­leg gyártott „Super” típus mellett a közeljövőben meg­kezdik a szintén 100 literes feLehel” .hűtőszekrények első negyedévben nem tudtuk teljesíteni. Az első negyed­évben ugyanis a tavalyi 4,5 millióval szemben 9,6 millió forint a tervünk, s a telje­sítés mindössze 7 millió fo­rint volt. A következő hóna­pok programja azonban nem­csak az elmaradás behozása, a terv teljesítése, hanem an­nak túlteljesítése is. — Hogyan kívánják ezt megvalósítani? — Köztudomású, hogy ná­lunk júniustól decemberig, ezen belül augusztustól no­vemberig tart a „hajrá”. Er­re az időszakra esik az épü­letátadások zöme. E munka­csúcshoz minden eszközt igénybe veszünk. Ezt szolgál­ja műszaki fejlesztési tervünk is, amelyről érdemes bőveb­ben is szólni. Ha sikerül a műszaki fej­lesztési tervet megvalósíta­ni, többek között 145 ezer forint megtakarítást érünk eL Miről van itt szó? Arról, hogy az építőipar „forradal­mi” átalakulása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat: Szolnokon például blokk­gyártó üzem épül. Éppen ezért a korszerű épületeleme­ket figyelembe véve, mi ií — ahol csak lehetséges — rátérünk az előregyártásra. Például ha a vízvezetékszere­lésnél megoldjuk az előre- gyártást, akkor, mondjuk egy tsz-istálló esetében az eddig szokásos egy hónappal szem­ben 7—8 nap alatt végezhető el az a munka. Még nagyobb ennek a jelentősége, ha fi­gyelembe vesszük a várható anyagmegtakarítást. A für­dőkádak lefolyóját és túlfo­lyóját szintén előregyártjuk és tömítjük. Előregyártásra kerül sor a vízvezetéknél, a kazánházi osztóknál és gyűj­tőknél pedig már nem a helyszínen, oxigénnel kíván­juk elvégezni a hegesztést, hanem előregyártva, villany­tő társulat alakítására. A tsz-ek képviselői egyhangú­lag elhatározták a társulat megalakítását, megszövegez­ték az alapszabályt, igazga­tóságot és felügyelő bizottsá­got választottak s nagyvona­lakban megtárgyalták az idei költségvetést és munkaprog­ramot. A társulat 50 ezer holdnyi területe Karcag határának legnagyobb részét, sőt akun- madarasi Petőfi Tsz ötszáz holdját is magába foglalja. Az idei évre 244 ezer forint költség felhasználását terve­zik, holdanként átlag 4 fo­rint hozzájárulással. A költ­ségek többi részét állami tá­mogatásból fedezik. Az idén megkezdik a harmadosztá­lyú, úgynevezett szívócsator­nák karbantartását. Jövőre 7,36 forintos holdankénti hozzájárulással az öntöző- csatornák karbantartására is kiterjesztik a társulat ha­táskörét. gyártását. Ennek belső kam­rája már műanyagból készül, s egyéb, szerkezeti változá­sokat is eszközölnek rajta. Azt akarják, hogy előbb- utóbb exportképes legyen. A „Lehel” típusból a jövő hó­napban készül el a „0”-szé- ria. Tervbevették kisebb — 40 —60 literes — úgynevezett abszorpciós hűtőszekrények gyártását is. Ezek majd jö­vőre kerülnek az üzletekbe. Az üzem vezetőinek persze már az idén is gondot okoz­nak, hiszen a prototípust még ebben az évben el kell készíteniük, s a különböző műszaki intézkedések meg­tétele Bzintén idei feladat. heggesztéssel, ami egy kazán­háznál 15 százalékkal rövidí­ti meg a munka idejét és darabonként 4 oxigénpalack megtakarítását jelenti. Érdekes elgondolásokat mondott el még Ludvig László az emeletes tipusépü- letek szerelési munkáinak korszerűsítésére, a szerelvé­nyek szállítására, s az anyag­nyilvántartás megkönnyíté­sére vonatkozóan is. Jelenleg mintegy hatvan munkahelyen dolgoznak azért, hogy az ez évre beü­temezett 48 millió forintos tervüket — melynek fő téte­lei: 38 tanterem, 344 lakás, 24 istálló — időben végrehajt­sák. — A dolgozók hatvan szá­zaléka részt vesz a munka- vensenyben, akik között a „szocialista brigád” címért küzdők a legjobbak. Vállalá­suk legfontosabb mutatója az, hogy szeretnénk a tervezett­nél 3,8 százalékkal magasabb termelékenységet elérni — így a főépítésvezető. — S még valami. Azt is szeret­nénk, hogy ne érjen bennün­ket több „szidás": vagyis rek­lamáció, azaz: kötbérmentes munkát végezzünk. Reméljük, hogy a szolnoki épületszerelők törzsgárdája (többségük immár tíz eszten­deje dolgozik együtt) eléri célját, az idén nem kell egy fillért sem levonni a nyere­ségből — kötbér címén, melynek összege tavaly 300 ezer forint volt. —bubor —­•UKIIIIIIIIIIIIIIIIIHlMÍAlllllllHllilllllllllllllll Üzemeinkből röviden A közelmúltban új vágány- hídmérleget készítettek el a Szolnoki Cukorgyár telepén. * Hegesztőautomatával bővült a jászberényi Aprítógépgyár gépparkja. Még a második negyedévben üzembehelyezik. * Több mint száz iparitanulót vesz fel a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat. Sok fiatalt a gépállo­másokról küldenek tanulni, hogy vidéken is megfelelő szakembergárda legyen. * A minisztériumi szervek a jövő héten tárgyalják a Tisza Bútorgyár ötéves tervelőirány­zatát, * Az új szolnoki Tisza-hídnál a legkorszerűbb technológiai eljárásokat alkalmazzák majd. Így például szögecselés he­lyett hegesztéssel illesztik össze az alkatrészeket. * Erőműveink rekonstrukció­jához nagyteljesítményű szellőzőberendezéseket gyárt a Vízgépészeti Vállalat kun­hegyest telepe Karcagi olvasóinkkal találkoztunk Szerdán este Karcagon a pártklubban, a városi párt- bizottság szervezésében ke­rült sor helybeli levelezőink és olvasóink ankétjára. A vitaindítót követően a meg­jelentek közül többen felszó­laltak. Értékelték a Szolnok megyei Néplap és a Karcagi Hírlap munkáját. Elmondot­ták, hogy szívesen látnának lapunkban több termelési ri­portot, valamint írásokat a karcagi nagy termelőszövet­kezetek megtett útjáról. A posta megjelent képvi­selője beszámolt az ankét résztvevőinek arról, hogy az utóbbi időben nőtt a város­ban a Szolnok megyei Nép­lap olvasóinak tábora. Fiatal olvasóink és levelezőink fel­vetették az ankéton, hogy még többet szeretnének ol­vasni az ifjúság életével, gondjaival foglalkozó írást. Az ankéton legszorgalma­sabb levelezőink könyvjutal­mat kaptak. Üj belvízlevezető társulat alakult Karcagon Kató János Bővül a hűtőszekrények választéka Uj típust gyárt a Fémnyomó és Lemezárugyár LENIN SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁRA Á prilis 22, nevezetes dá­tum az emberiség éle­tében; kilencven évvel ez­előtt e napon született a nem­zetközi munkásmozgalom lánglelikű tanítója és vezére, az ujtipusú forradalmi párt megteremtője Vlagyimir Iljics Lenin. Nemcsak a munkásosztály, hanem az egész emberiség rendkívül sokat köszönhet Leninnek, a XX. század legnagyobb for­radalmárának és államférfi­énak. Egyike volt azoknak az embereknek, akiknek egész életét a cselekvés töltötte be. Olyan vezér volt ő, amilyet még nem ismert a világ. Egyesült benne az éleselméjű teoretikus és a mindennapi élet kiváló ismerője, a bátor, mélyrelátó tudós és az embe­rek szivét magával ragadó népszónok, s a bölcs, aki előre látta az emberek sor­sát. Ezen a napon az emberek milliói tisztelettel és szere­tettel emlékeznek arra az emberre, aki a Bolsevik Párt élén győzelemre vezette az orosz munkásság és paraszt­ság tömegeit; megteremtette és megszilárdította a világ ep'hatodán azt az első szo­cialista rendszerű néphatal­mat, melynek felsőbbrendű­ségét ma már ellenségeink jelentős része sem tagadhat­ja; Lenin már a szülői házban olyan nevelést kapott, mely lehetővé tette számára a nép életének megismerését. Ti­zenötéves korában olvasta az orosz forradalmi demokraták fontosabb tanításait, sőt ti­zenhatéves korában már Marx A Tőke című művét tanulmányozta, eredeti német kiadásban. Fiatal éveitől kezdve meggyőződéses híve lett a marxizmusnak. Tevé­kenyen részt vett a diákmoz­galomban. Tizenhétéves ko­rában egy diáktüntetés után a cári rendőrség letartóztatta. A rendőrségi kihallgatás al­kalmával tette meg első nyil­vános hittvallását a marxiz­mus, a forradalom mellett, melyet így fogalmazott meg; „A forradalmárok útjára lé­pek, más út nincs számomra.’’ A marxizmus tanításain felnövő Leninre nagy feladatok vártak. Ebben az időszakban váltotta fel a klasszikus kapitalizmust az imperializmus, amely még jobban fokozta az elnyomást, a kizsákmányolást. Az új helyzetnek megfelelően égető szűke jletként jelentkezett egy ujtipusú forradalmi párt létrehozása. Olyan párté, a: ely szervezi, s harcba viszi a proletariátust a ka­pitalizmus megdöntéséért; képes a marxizmus alkotó módon való alkalmazására. Lenin megvédte Marx és Engels tanításait, a tudomá­nyos szocializmust, s azt — az imperializmus és a prole- tárforradalmak korszakának mélyreható és sokoldalú vizs­gálata alapján — továbbfej­lesztette. Ezzel a munkásosz­tályt — társadalom alakító harcának döntő szakaszában — új, legyőzhetetlen eszmei fegyverrel ruházta fel, az emberiséget új, világraszóló ismeretekkel gazdagította. Forradalmi szenvedéllyel — hallatlan elméleti és szer­vező munkát végezve — har­colt a forradalmi marxista párt megteremtéséért. A párt új történelmi korszak, az im­perializmus korszakának kezdetén született meg, ami­kor Európa-szerte érezhetővé vált a forradalom közelsége A párt megalakításától kezd­ve Leninnek és harcostársai­nak határozottan szembe kellett szállniok a menseviz- mussal, a revizionizmussal és következetesen kellett foly­tatni harcukat a párt tiszta­ságáért. E harcok tüzében dolgozta ki Lenin a pártról szóló tanításait, hangsúlyoz­va, hogy a párt a munkásosz­tály fő fegyvere a proletariá­tus diktatúrájáért vívott harcban. Lenin abból indult ki, hogy aj újtípusú forradalmi írta: Szekeres László pártnak a munkásosztály él­csapata szerepét kell betölte­nie, s hogy ezt be tudja töl­teni, meg kell teremteni az ehhez szükséges eszmei, po­litikai és szervezeti feltéte­leket. Ebből következik, hogy a pártnak a munkásosztály harci vezérkarává kell vál­nia, amely önkéntes harci szövetség és hivatva van összefogni a munkásosztály sokféle tömegszervezeteit, s azok munkáját egy cél felé kell irányítania. Lenin fon­tosnak tartotta, hogy a párt ne csak tanítsa a tömegeket, hanem tanuljon is tőlük, szüntelenül erősítse a párt és a tömegek közötti kapcso­latot. A pártról szóló lenini ta­nítások alapján alakultak meg az SZKP után sorra- rendre a kommunista- és munkáspártok, amelyek megalakulásuk óta megalku­vás nélkül képviselik a dol­gozó tömegek érdekeit, s az elmúlt évtizedek során ra­gyogó győzelmeket arattak. M arx a Párizsi Kommün tapasztalatai alapján a proletárdiktatúrát illetően a következő megállapításra ju­tott: „A kapitalista és kom­munista társadalom között van egy időszak ... amely­nek állama nem lehet egyéb, mint a proletariátus forra­dalmi diktatúrája”. Lenin elvtársnak hallatlan nagy ér­deme van abban, hogy e marxi tanítást a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tapasztalatai alapján meg­védte és továbbfejlesztette. Lenin tudományosan bebizo­nyította, hogy a kapitaliz­musból a szocializmusból' való átmenet lehetetlen a proleta­riátus diktatúrája nélkül. A politikai formák rendkívül változatosak lehetnek, az egyik országban élesebb, a másik országban kevésbé éles formái lehetnek az osztály- hareriak, de a lényeg mindig ugyanaz: a proletariátus dik­tatúrája. Az a tény, hogy a proletár- diktatúra egy osztály ural­mát tételezi fel, nem mond ellent annak, hogy a proleta­riátus nem egyedül, hanem a többi dolgozó osztályokkal együtt — elsősorban a dol­gozó parasztsággal szövet­kezve — építi fel a szocia­lista társadalmat A munkás­paraszt szövetségről szóló ta­nítást Lenin dolgozta ki, s mutatta meg, hogyan kell al­kalmazni a szocialista társa­dalomért folyó küzdelemben. A proletárdiktatúra Lenin szerint a demokrácia új mód­ját is jelenti, ez a demokrá­cia a szovjetek formájában érte el a legmagasabb fejlő­dési fokát. A szovjetekre épí­tett demokrácia mint az iga­zi, következetes, leghaladot- tabb demokrácia, megvaló­sítja a társadalmi jogegyen­lőséget, minden dolgozó szá­mára biztosítja képességei­nek szabad kifejlődését, az anyagi jólét és szellemi fei- lődés olyan fokát, amelyről a tőkés országokban élő dol­gozók nem is álmodhatnak. Ez a demokrácia a többség, a dolgozók demokráciája, s az ő érdekeiket védi. Joggal állapította meg Gorkij, hogy még nem volt olyan ember, aki oly igazán rászolgált volna a világ örök emlékezetére, mint Lenin. Mindenekelőtt az jellemezte, hogy élete végéig harcolt a marxizmus védelméért és to­vábbfejlesztéséért. Kérlelhe­tetlenül harcolt minden anti- marxista, burzsoá nézet el­len; tényekkel, érvekkel zúz­ta szét ellenfelei álláspont­ját. Maxim Gorkij így emlé­kezik vissza Leninnek a lon­doni kongresszuson tartott felszólalására, ahol fel kel­lett vennie a harcot a kong­resszuson résztvevő legjobb mensevik szónok ellen: „Ek­kor felsietett az emelvényre Vlagyimir Iljics és enyhén raccsolva megszólalt: „Elv­társak”. Először úgy tűnt ne­kem, hogy rosszul beszél, de egy pillanat múlva én is, akárcsak a többiek, „elme­rültem” beszédében. Először voltam fültanúja, hogy bo­nyolult politikai kérdésekről ilyen egyszerűen is lehet be­szélni.” — Erre azért volt képes, mert sokoldalú kutató­munkát, elemzést végzett, mielőtt bármely kérdésben általánosított vagy véle­ményt alkotott volna. L enin nemcsak tanította, hegy be kell tartanunk a pártélet szabályait, hanem ebben maga is példamutató volt. Utasításai egyszerűek, világosak voltak, elvtársias formában adta ki azokat, nyoma sem volt nála a leckéztetésnek vagy a ki­oktatásnak. Az embereket tö­mör, egyszerű szavaival rá­vezette az igazságra és arra nevelte őket, hogy önállóan gondolkodjanak és cseleked­jenek. Lenin, mint ember, egysze­rű és szerény volt; „mágnes”, aki vonzotta az egyszerű em­berek szívét. A dolgozók ma­guk között nem Lenin elv­társnak, de mégcsak nem is Vlagyimir Iljicsnek nevezték, hanem egyszerűen Iljicsnek, ahogyan a legkedvesebb, leg­jobb barátjukat szokták. Nem szerette a feltűnést és szíve­sen vállalt sorsközösáéget a munkásokkal. 1918-ban Szov- jet-Oroszországban nagy volt a tüzelőhiány. Ekkor Lenin elvtárs betegszabadságon volt Gorkiban. Elhagyta a na­gyobb, kényelmesebb villát és egy melléképületbe költö­zött, hogy minél kevesebb szobát kelljen fűteni. Az intervenció időszakában nagy volt az élelmiszerhiány. A dolgozók tudták, hogy Le­nin elvtárs is csak annyi élel­met kap, fnint bármelyik moszkvai lakos. Ezért a leg­jobb falatokat elvonták ma­guktól, s csomagok özönét küldték Lenin elvtársnak, ö kérte, hogy ne küldjenek cso­magokat, szüksége van arra a feladójának is, neki elég az az élelem, amit jegyre adnak. A csomagokat pedig felbon­tatlanul átadta gyermekvédő intézeteknek, kórházaknak vagy olyan elvtársaknak, akik kiéhezve érkeztek hozzá. N agyon szerette Lenin elvtárs a munkásokat, a parasztokat, az egyszerű embereket. Ajtaja előttük mindig nyitva állott és min­den érdekelte, ami a munká­sok és parasztok ügye volt. Mindennél jobban szerette hallgatni mi történik a fal­vakban, városokban. Beszél­getés közben kérdéseket tett fel. úgy irányította a beszél­getést, hogy a leglényegeseb­bet hámozta ki belőle. Lenint egyébként az jelle­mezte, hogy soha sem Ígért könnyű győzelmeket. Nyíltan és őszintén beszélt a nehéz­ségekről, az esetleges áldoza­tokról, a burzsoázia erejéről és ravaszságáról. De szavai soha sem kishitűséget, hanem bátorságot öntöttek a mun­kásokba, parasztokba egy­aránt. Kérlelhetetlen volt az ellenséggel szemben, meleg­szívű és figyelmes az elv- társaival, az egyszerű embe­rekkel. Szeretet és bizalom légköre övezte éleiében — így fejezte ki háláját a nép, tanítója és vezére iránt. Neve ma is a legkedvesebb mind a már felszabadult, mind a ma még a kizsákmányolás ellen, a tartós békéért küzdő embe­rek között az egész világon. Lenin felbecsülhetetlen ér­tékű eszmei örökséget ha­gyott az emberiségre. Halha­tatlan művei az emberi gon­dolat kimagasló vívmányai, a kommunizmus építéséről szóló ismeretek kimeríthetet­lenül gazdag kincsestára. A mi népünk s pártunk, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt is nap mint nap ebből a kin­csestárból merít erőt a szocia­lizmus építéséért, a dolgozók szebb, boldogabb életéért ví­vott harcában, s így igazoló­dik Majakovszkij szava: „Lenin ma is élőbb annál, aki él, ö a tudásunk, erőnk, fegy­verünk

Next

/
Thumbnails
Contents