Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

Lemondott a dél-koreai kormány Termelőszövetkezeti élei így látják aa épületszerelők Bánfai Sándor Kossulh-dijas tsz elnök levele a Pravdában Moszkva (MTI) A Prav­da csütörtökön kétoldalas összeállítást közölt arról, hogyan valósulnak meg a szocialista országokban Lenin eszméi. A lapban megjelent számos vezető államférfi cikke, Wilhelm Pieck, Ho Si Min, Todor Zsivkov, Ghe- orghe Gheorghiu-Dej és Józef Cyrankiewicz írása A lap közli Bártfai Sándor, a Kossuth-díjas karcagi tsz- elnök levelét. „Hazánk parasztsága saját tapasztalatai alapján győző­dött meg róla, hogy a falut a lenini szövetkezeti út ve­zeti e’ a boldog és jómódú élethez — írja Bártfai Sán­dor — ma már hazánk fal­vainak kétharmadában dol­goznak termelőszövetkezetek és a tsz-tag parasztok száma megközelíti az egymilliót”. „Magyarország mezőgazda- sági dolgozóit a szovjet kol- hozparasztotk nagy sikerei lelkesítik — folytatódik a le­vél. — Tudjuk, hogy ezek a sikerek a Szovjetunió Kom­munista Pártja N. Sz. Hrus­csov által vezetett Központi Bizottságának köszönhetők. Jól ismerjük Hruscsov elv­társat, vendégünk is volt. Hasznos tanácsai, a parasz­tokkal folytatott szívélyes be­szélgetései segítettek a ter­melőszövetkezetek megerősí­tésében. „Egész életünk minden si­kere arról tanúskodik, hogy Lenin igazsága diadalmasko­dik” — írja befejezésül Bárt­fai Sándor. (MTI). Csou En-Iaj tegnapi megbeszélései Újdelhi (Ujkína) Csou En- Iaj kínai x. ’niszterelnök és kísérete csütörtf - délelőtt felKeresete Pant indiai be- lügyr inisztert. Radzsendra ^raszad indiai köztársasági elnök díszebé­det adoft a kínai vendégek tiszteletére. Nehru és Csou En-laj csü­törtökön délután folytatta tárgyalásait. A két kormány- f csütörtöki megbeszélésen — melyet az indiai minisz­terelnök dolgozoszobáj^an tar1 attak meg — a szerdaihoz hasonlóan csak két tolmács volt jelen. (MTI). Pártmunkás- küldöttség utazott a Szovjetunióba Orbán Lászlónak az MSZMP Központi Bizottsá­ga tagjának az MSZMP Köz­ponti Bizottsága osztályveze­tőjének vezetésével tizenkét tagú pártmunkás küldöttség utazott tanulmányútra a Szovjetunióba. A küldöttséget Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja és Hollai Imre, a Központi Bizottság osztályve­zetője búcsúztatta. (MTI), Ünnepi könyvhétre készül a megye A könyvhét május 29 és június 5 között az idén is a mai magyar irodalom ünnepe lesz. a könyvsátrak fő helyén és az előadói emelvényeken a mai magyar irodalom alko­tásaival találkozik a közön­ség. A könyvhét mindig az élő irodalom és az olvasók ünne­pi találkozása volt. Csak míg Móricz Zsigmond a maga ide­jében a nép olvasási közö­nyéről panaszkodott, az utób­bi évek könyvnapi mérlege arról beszél, hogy az író pró­féta lett a hazájában: köny­veit érdeklődéssel várják és — az évnek mind az ötven­két hetén — az új magyar mű olvasóközönségre talál. A könyvhét az írók és az olvasók találkozása is. Az idén négy író keresi fel me­gyénket, s nemcsak a városo­kat, hanem — elsősorban — a községek és falvak népét. Hogy ki lesz a négy író, azt május közepéig dönti el az írószövetség és a Kiadói Fő- igazgatóság. Az olvasók sze­retnék, ha Berkesi András és Szabó Pál is közöttük lenne. Ha az írók nem is juthat­nak el mindenhova, a mű­vek mindenütt ott lesznek. A megyei könyvterjesztő és a földművesszövetkezet könyv­sátrai minden községben gaz­dag választékát nyújtják az évi könyvtermésnek. Csak maga a földművesszövetkezet 45—50 könyvsátrat állít fel. Az írók igyekeznek majd mi­nél több könyvárusító helyet felkeresni, hogy olvasóikkal találkozhassanak és műveiket dedikálják. De ezenkívül a mesLve városaiban irodalmi esteken és olvasóankétokon, értelmiségi klubokban és ter­melőszövetkezetben tett láto­gatásokon is számos alkalom nyílik az írók és olvasók sze­mélyes ismerkedésére. Még nem dőlt el, hol vesznek részt az íróvendégek az irodalmi esteken, ezért csak előzetes tervekről beszélhetünk: Szol­nokon kívül valószínűleg Kar­cagra, Tiszafüredre, Jászapá­tiba, Jászkisérre’ és Jászbe­rénybe látogatnak majd el. Ez a program azonban a könyvhétig még változhat, il­letve bővülhet is. Az ünnepi könyvvásárt és az irodalmi esteket számos egyéb program egészíti ki. A könyvhét során adják át az egyik termelőszövetkezeti községnek a Kiadói Főigazga­tóság többszáz kötetnyi könyv­ajándékát. A megyei könyv­tár könyvillusztráció kiállí­tást tervez. Ekkor sorsolják majd ki a Néplap és a Könyv- terjesztő Vállalat hathetes rejtvénypályázatának nyerte­sei között a 4500 forint érté­kű könyvutalványt is. A mű­velődési autó irodalmi alko­tásokból készült magyar fil­mekkel keresi fel a falvak és tanyák népét, és nem lesz vé­letlen, ha a filmmel együtt a film írója is megjelenik. Ter­vezik, hogy a vetítéseket min­denhol rövid irodalmi műsor­ral egészítik ki. Az igazi ünnepeltek, a könyvheti könyvek egyrésze még nyomdában várja, hogy az üzletekbe kerüljön. Bizo­nyára sok meglepetéssel ké­szül könyvkiadásunk az idei ünnepre is. ■ Lenin emlékünnepség a Csepeli Sportcsarnokban V. I. Lenin születésének 90. évfordu­lója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­sága csütörtökön emlékestet rendezett a Csepeli Sportcsarnokban. Az emlékest elnökségében helyet fog­lalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás paraszt kor­mány elnöke, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Kiss Dezső, a Budapesti Pártbizottság má­sodtitkára, Brutyó János, a SZOT főtit­kára, Molni Ernő, a Csepeli Vas és Fém­művek Pártbizottságának első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágot Tanácsának titkára, Péter János, a külügyminiszter első helyettese, Pulai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Vadász Elemér, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnöke, Karsai Ferenc, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, Végh Károly, a XXI. kerületi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke, Komjáthy László, a Csepel Vas- és Fémművek vezér- igazgatója és a csepeli üzemek számot dolgozója. Az elnökség tagja volt M. A. Popov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A nagygyűlés résztvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságá­nak és a Minisztertanácsnak több tagja, jelen volt a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja is. Az emlékestet Kiss Dezső nyitotta meg, majd dr. Münnich Ferenc mondott ünnepi beszédet. orosz és a nemzetközi mun­kásmozgalmat a szocialista forradalomnak az imperializ­mus viszonyaira érvényes el­méletével és taktikájával, ki­dolgozta a szocializmus épí­tésének programját. Lenin nemcsak hirdette, hogy „az élenjáró harcos szerepét csak az a párt tudja betölteni, amelyet élenjáró elmélet ve­zet”, hanem mindent meg is tett azért, hogy a munkás- osztálynak legyen ilyen el­mélete és legyen ilyen párt­ja. Lenin az elméletet soha­sem tekintette öncélnak, hanem fegyverként kezelte. Vallotta, hogy az elméletnek utat kell mutatnia a gyakor­lat átadására, az élet által felvetett kérdésekre kell fe­Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde lelnie, s az elméletet állan­dóan ellenőrizni kell a gya­Lenin születésének 90. év­fordulóján nemcsak a törté­nelem kimagasló személyé­nek, a nagy gondolkodónak és forradalmárnak, a korun­kat meghatározó történelmi átalakulás vezéregyéniségé­nek, a munkásosztály és min­den elnyomott nagy barátjá­nak emlékét ünnepeljük, ha­nem emlékezünk mindarra is, ami elválaszthatatlanul egybeforrott Lenin nevével; Lenin hatalmas életművére, eszméjének világot formáló erejére, forradalmi tevé­kenységének eredményeire és hatására. Lenin 36 éve halott, de műve fennmaradt; eszméi élnek az egyszerű em­berek százmillióinak szívé­ben éppen úgy, mint azok­ban a nagy alkotásokban, amelyeket a kommunista mozgalom vezetésével a nép­tömegek forradalmi harca teremtett és teremt meg. Lenin tevékeftységének kezdete egybeesik a kapita­lizmus fejlődése utolsó sza­kaszának, az imperializmus korának kialakulásával. Az új tv. ténelmd helyzetben új módon vetődtek fel a mun­kásmozgalom alapvető kér­dései.. A harc sikere attól függött, sikerül-e alkalmazni a marxizmus tanításait az új viszonyokra, sikerül-e létre­hozni azt az újtípusú pártot, amely megteremtve a tudo­mányos szocializmus elméle­tének és a forradalmi mun­kásmozgalom gyakorlatának egységét, képes harcba vinni a dolgozókat az imperializ­mus ellen. Ezt a hatalmas munkát csak olyan kima­gasló személyiség végezhette el, mint Lenin, aki egysze- mélyben volt a bátor forra­dalmi gondolkodás és a me­rész forradalmi tettek em­bere. Lenin az imperializmus és a proletár forradalmak ko­rára alkalmazta és tovább­fejlesztette Marx és Engels tanításait, felfegyverezte az Lenin taníti és tanult Lenin arra tanította a kommunistákat, hogy ne a marxizmus betűjéhez, ha­nem szelleméhez ragaszkod­janak. Lenin a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tanulságait vizsgálva megál­lapította, hogy a fő törvény- szerűségeket tekintve elke­rülhetetlenül mindenütt be­következik ami Oroszország­ban történt, de ugyanakkor óva intette a fiatal kommu­nista pártokat az orosz pél­da sablonos másolásától. Lenin azért lehetett a Bol­sevik Párt megalapítója, a forradalom vezére, a világ első szocialista államának megszervezője, mert a leg­nehezebb körülmények kö­zött is bízott a népben. Lenin korlat értékelésével, hogy a tanulságok alapján az elmé­let is tovább fejlődjék. tta a népet a néptől forradalmi tevékenységének elévülhetetlen tanulsága: csak az a párt viheti győ­zelemre a szocializmus ügyét, amely bízik a nép­ben. Lenin nemcsak bízott a népben, hanem megtanította a tömegeket arra is, hogy bízzanak saját erejükben. Évtizedek messzeségéből is tisztán rajzolódik ki előttünk Leninnek, a kommunisták nagy példaképének jelleme: korunk legnagyobb teore­tikusa volt, s egyúttal kiváló agitátor, népszerű szánok. Százmilliókat tanított, de ta­nult az egyszerű munkások­(Folytatás a 2. oldalon.) , ESTI POSTA Vlagyimir Iljics Lenin testvérével, Maria Iljinicsnával. * Rajzolta: N. Zsukov, az QSsSzK népművésze. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 'SZOLNOK ^a%é»Um XL évfolyam, 94. szám. Ara 50 fillér I860- április 22. péntek.

Next

/
Thumbnails
Contents