Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-15 / 63. szám
I960, március 15. SZOLNOK MEGYB3 NZFLAP 3 Közel az élethez Tanácsvezetőkkel, tanácstagokkal beszélgettünk a közelmúltban. Kérdéseink középpontjában ez állott: mit jelent ma a fogalom: „vezetni”. A válaszok mindegyikét külön, külön közölni e helyen nem lehetséges, mert az egy kérdésre legalább százfélét kaptunk. S ez indokolt is, hiszen minden községben, városban mások a helyi sajátosságok, adottságok. Ez any- nyiféle módszert, eljárást gényel Egy ponton azonban minden válasz találkozott. Ma vezetni többek között annyit elent, mint részeseivé lenni az életnek, közel kerülni az emberekhez, anélkül, hogy olcsó népszerűségre törekednénk. Tehát: ki-ki saját területén igazi gazdaként tevékenykedjen; lássa meg a jót, de még véletlenül se menjen el szótlanul a hibák mellett. Ezt, majdnem ilyen megfogalmazásban minden kérdezett elmondotta. A szavak mögött pedig ott húzódott a mai gondok sokasága, s megoldásukért érzett felelősség. Milyenek ezek a gondok? Csak néhány általános közülük. Ezekben a napokban indul a tél után a községekben, városokban minden területen a munka. Tavaly alakult fiatal termelőszövetkezeteink, de a földterületben megnövekedett és taglétszámban megerősödöttek is most kezdenek a nagy tavaszi erőpróbához. Nemcsak annyit jelent, hogy meg kell szervezni a vetést, a kertek, szőlők gondozását, hanem egyben azt is, hogy már most kell gondoskodni arról, miként biztosítsák a növényápoláshoz a munkaerőt s már most töprengenek több helyen ázon, hogyan szervezik meg a közös földek első termésének betakarítását. E feladatokkal egyidőben jelentkezik egy másik: az idei tervek végrehajtásának megkezdése. Ez sem sokkal kisebb, mint az első, mert a megye 72 községében és hét városában községfejlesztési alapból 93,9 millió forint értékű építkezést, bővítést, korszerűsítést végezhetünk az idén. Máskor már szóltunk e szám és a mögötte rejlő lehetőségek jelentőségéről és arról is, hogy a megnövekedett j feladatokat a tavalyihoz hasonló körülmények között kell végrehajtani. Azt is érintettük egy korábbi cikkben, hogyan kezdjünk munkához. Most már vitatkozni sem lehet azon, hogy ahol az előkészítés időszakában nem gondoskodtak a műszaki tervek és a kapacitás biztosításáról, ott kisebb eredménnyel zárják majd az évet. A mostani gondok között szerepel kivétel nélkül mindenütt a tavaszi és a nyári ellátás megszervezése. A tavalyi tapasztalatok azt mutatták, hogy a helyi szervek vezetői e területen is megfelelő önállóságra tettek már szert. Különösen ellehet ezt mondani Mezőtúrra, ahol | a földművesszövetkezet a | nagy munkák idején körzetének legtávolabbi pontjaira is eljuttatta a napi szükségletet kielégítő árucikkeket. Néhol azonban, főleg a kisebb községekben, nem voltak ilyen jók a tapasztalatok. Az idei munka jobb, alaposabb körültekintést kíván, s ez a kereskedelmi szervek vezetőin kívül elsősorban a tanácsbeliekre, a tanácstagokra vár, mert végeredményben ők hallják majd a panaszt. Menetközben pedig sokkal nehezebb megoldani már valamit. Említést tettünk már ez írásban arról, hogy az idei feladatok elvégzéséhez menynyire fontos már most biztosítani a munkaerőt. Jó néhány helyen számoltak be arról, hogy még nem tudták ezt megfelelően megszervezni. Tiszakürt tanácsának elnöke például azt mondta el, hogy elsősorban a fiatalok közül többen hátat akarnak fordítani a falunak s gyakran kisebb- fizetésért mennek el dolgozni vállalatokhoz, mint amit majd a községben megkereshetnének. Egy kicsit mindenkinek egyéni ügye, hol akar dolgozni. Végsősoron azonban a közösségé, mert nem mindegy, hogy húszéveseink vagy az ennél is fiatalabbak mivé lesznek. Ök maguk sokszor még csak a pillanatnyi előnynyel számolnak s aprólékos türelmet igénylő magyarázat szükséges ahhoz, hogy megértsék: munkájukra elsősorban, otthon, a termelőszövetkezetben vagy a faluban van szükség. — Korántsem teljes sem a problémák, sem a megoldásra vonatkozó javaslatok felsorolása. Az eddigiekből azonban kitűnik: napjainkban vezetni annyit jelent, — mint az élet által felvetődő kérdéseket megoldani, megoldásukat irányítani. N. I. Több mini tizennyolcezer társadalmi munkaóra A tiszafüredi járás KISZ szervezetei csatlakoztak a nagyiváni Űj Ütőn Tsz fiataljainak felhívásához. A járás összes területi és termelőszövetkezeti KISZ szervezete tett különböző felajánlásokat. Vállalták, hogy 2 ezer 900 munkáórával járulnak hozzá hat 500 és két 1500 fé- rős baromfiól építéséhez. Húsz istái! építésében vesznek részt s tető alá hozásukért több mint 2 ezer társadalmi munkaórát teljesítenek. A szépen induló fásítási mozgalom keretében 53.000- J nél több facsemetét ültetnek , el s mintegy 1250 négyzetmé- \ tér parkot létesítenek. A harmincmázsás kukorica- termelő mozgalomhoz a járásban 21 ifjúsági munkacsa- i pat csatlakozott 245 fővel s 1.277 holdnyi területről akarnak betakarítani 30 mázsa vagy ennél több kukoricát Munkálkodnak a gyiimö esősben Több mint negyven felső- oktatási intézményben csaknem 35 000 hallgató Tizenöt esztendő alatt felsőoktatási intézményeink hálózata is jelentősen bővült. A múltban a magyar felsőoktatást nagyfokú elmaradottság jellemezte. Az ország öt egyetemének és tizenegy főiskolájának korszerűtlen volt a technikai felszerelése. 1937— 1938-ban a nappali tagozaton a hallgatók 3,5 százaléka volt munkás- és parasztszármazású. Ma több rrr'nt 50 százaléka hallgatóknak munkás és parasztszülők gyermeke. Emlékezetes, hogy a felszabadulás előtt nők csak igen kis számban tanulhattak a felső- oktatási intéményekben. Számuk 1937—1938-ban 1669 volt, most kilencezernél több nő jár egyetemeinkre, főiskoláinkra. Jelenleg hazánkban 43 felsőoktatási intézményben a nappali és a levelező (esti) tagozaton együttesen csaknem 35.000 hallgató tanul és a szám csaknem háromszorosa az 1937—1938. évinek. Államunk nagy összegű anyagi támogatással biztosítja, hogy egyetemeink, főiskoláink, akadémiáink minél eredményesebben tölthessék be hivatásukat. Jellemző erre, hogy amíg tíz évvel ezelőtt a Magasvezetésű öntözőcsatornát építenek a fiatalok felsőoktatási intézmények költségvetési előirányzata nem egészen százötven millió volt, most ez az összeg meghaladja a 900 milliót. A kapitalista Magyarország az egyetemisták mindössze 4,4 százalékának adott ösztöndíjat Ma mintegy hetvenöt százalékuk részesül valamilyen állami támogatásban. A pénzbeli juttatások havi átlagösszege háromszáz—hatszáz forint. Ma az ország több mint hetven diákotthonában lakik az egyetemi és főiskolai hallgatók csaknem ötven százaléka, 1945 előtt csupán 15 százalék • jutott diákotthoni elhelyezéshez. A kisújszállási Dózsa Termelőszövetkezet 12 holdas újtelepítésű gyümölcsösében mielőtt még a fák rügyezésnek indulnának felszántják a fasorok közeit. Ahová az eke nem jut el, ott Gönczi Sándor, Fekete Lajos és a kertészeti brigád többi tagja felássa. Száz holdanként száz mázsa hús 510000 Ft bruttó termelési érték A KISZ megyei bizottsága az idei évtől kezdődően évente megyei építőtábort szervez a középiskolás fiatalok részére. Az első tábort az idén Tiszasüly mellett Ko- lopfürdőn állítják fel. Itt önkéntes jelentkezések alapján négyszer kéthetes turnusban, június 27-től augusztus 20-ig 800 középiskolás fiatal táborozik. A tervek szerint az építőtábor tagjai Tiszasüly tői kiindulva Kőtelek felé 5 ezer 890 méter hosszú magasveze- tésű öntözőcsatornát építenek. A környező termelőszövetkezetek öntözéses gazdálkodását segítő létesítmény elkészítéséhez a táborozok mellett területi KISZ szervezetek tagjai is hozzájárulnak Mintegy 1500 kiszista vesz majd részt vasárnapi rohammunkán. 41 lermeiőszoTetkezetben dolgoznak komplex-brigádok A Szovjetunió kolhozainak sikeres eredményei nyomán nálunk is hozzáláttak a komplex brigádok kialakításához. Jelenleg már 41 olyan termelőszövetkezetünk van, ahol bevezették a gazdálkoMár a teteje készül... A szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezet tagjai egy ütvén férőhelyes szerfás nnvendékistáilót építenek. Nagyon igyekeznek a munkával, mert a Petrik építő brigád vállalta, hogy március 15-re átadja rendeltetésének. dásnak, illetve munkaszervezésnek ezt a fejlettebb formáját. A túrkevei Búzakalász termelőszövetkezetben például négy komplex brigád látja el a közös gazdálkodás összes teendőit. A brigádok a növénytermesztési feladatok mellett ellátják az állattenyésztési tennivalókat — valamint a kertészet és egyéb üzemág munkálatait is. így gazdálkodnak a mezőtúri Sallai és a me- zőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a régebbi, gyakorlottabb termelőszövetkezetekben bevált ez a for ma a munkaszervezés jobb megoldására, illetve a termelési színvonal emelésére Tartós papír műszálhultadékból A könnyűipari miniszteri-, um megbízatásából az egyetem szerveskémiai technológia tanszékén dr. Csűrös Zoltán professz r Kosshth-díjas akadémikus hosszú kísérlet- sorozattal kidolgozta a magyar műanyagoknak megfelelő, úgynevezett száraz papírgyártási eljárást. ILYENKOR TAVASSZAL, egy tsz vezetőit megtalálni elég nehéz, hiszen többnyire kint vannak a határban, ki erre, ki arra. De egyszerre együttlátni őket — ez aztán igazán ritka szerencse. Az eset mégis megtörtént, mégpedig Mezőtúron a Sallai Tsz tanyaközpontjában. A tsz vezetői brigádértekezletet tartottak a pillanatnyilag irodának kinevezett mázsaházban. — No, éppen az „ámen”-ra érkezett — így fogadták ^ a betoppanó újságírót. Az értekezlet egyik pontja — mint később elmondották — a terv túlteljesítése volt. — Mert az Ady, Rákóczi és Sallai Tsz egyesüléséből keletkezett „nagy” (4800 holdas) Sallai Tsz vezetői nem elégszenek meg a 100 százalékos teljesítéssel, bár így is 32 forintot ér egy munkaegység. Áruértékesítési tervük: 5,734.000 forint, de ez a tsz számára megadott áruértékesítési mutatószám 178 százalékos teljesítését jelenti, — melynek során közel félmillió forint kedvezményt kapnak. — Az a célunk, hogy egy munkaegységre minél többet fizethessünk, amellett a tsz fejlesztését se hanyagoljuk el. Az ossz bevétel 12 százalékát ezért beruházásra fordítjuk, — mondja Rédai István tsz elnök. — Mennyi a tervezett ossz bevétel? — Több mint 10 millió forint — veszi át a szót Tar Mihály főkönyvelő, — a növénytermesztésből 5.7, az állattenyésztésből 5 millió forint. Az arány még nem a legjobb, de a munkaegységérték forint és természetbeni megoszlása a magas áruértékesítési terv miatt mégis jó: 32 forintból 25.60 a készpénz és 6.40 forint értékű a természetbeni részesedés. A 32 forint természetesen a minimum, ennél többet szeretnénk elérni. — Reméljük, meg is lesz — így Takács Lajos főagronő- mus —, hiszen például kukoricából a tsz tervében 20.8 mázsa átlagtermés szerepel, de az összes kukorica vetés- területtel beneveztünk a 30 mázsás mozgalomba. Le is szerződtünk, s így megkaptuk a holdankénti három mázsa műtrágyát, ami feltétlen érezteti termésfokozó hatását. Ráadásul 380 holdat öntözünk is. ÍGY VAN ft a többi növénynél is. Cukorrépából például 154 mázsás termést terveztek, de a 30 centis mélyszántás, 150 mázsa istálló és 4 mázsa műtrágya (holdanként) ennél jóval magasabb terméseredményt is feltételez. . A növénytermesztés zömmel csak nyár végén és őszszel jelent bevételt. Márpedig pénz az üzemviteli költségekre, munkaegységelőlegre, hiteltörlesztésre és a saját erőből történő beruházásokra év közben, sőt év elején is kell. Folyamatos bevételt az állattenyésztés biztosít. Sertéshizlalási tervük 1326 hizó leadását írja elő. Már az első negyedévben értékesítenek 280-at és 43 hízott marhát. — A hizlalást úgy állítjuk be, hogy havonta legalább 100 hízót és 25 hízott marhát leadhassunk, — magyarázza id. Debreczeni András főállattenyésztő. Az egyesülés miatt most még egy kicsit akadozik, a második félévben azonban már így lesz. Április elején adjuk az első 1500-as rántanivaló csibe szállítmányt, utána ezrével folyamatosan. Júniusban értékesítünk több mint ezer pecsenyekacsát is. így az ál- lathizlalási tervünk nagy részét már október 1-re teljesítjük. Száz kát. holdra jutó hústermelésünk kevés híján, 100, pontosabban 96.6 mázsa, amiből 6.3 mázsa a baromfihús. ILYEN MÉRETŰ hústermelés csak megfelelő állat- állomány esetén lehetséges. A tsz idén hizlalásra mindössze 60 süldőt vásárolt, jövőre már csak saját tenyésztésből hizlal. Év végére ugyanis a tehénsűrűség 5, a kocasűrűség 4.5 lesz százholdanként. A termelés jó megalapozásán kívül a terv túlteljesítését szolgálja a munkaver- seny-mozgalom és a premizálás is. — A felszabadulási munkaverseny megszervezésén most dolgozunk — tájékoztat Buzi Imre, a tsz fiatal párttitkára. — Kihívunk egy, vagy több tsz-t termelési és áruértékesítési versenyre, a tsz-en belül pedig beindítjuk a brigádok, munkacsapatok versenyét. Az egyes tagok közti verseny a premizálás bevezetésével válik lehetővé. Növénytermesztésben valószínűleg a kukorica, cukorrépa és a szénatermesztést, állattenyésztésben pedig a sertés súlygyarapodását, a tejhozam növelését és a fia- Iási átlag növelését premizáljuk. Célunk az, hogy a tagokat minél inkább érdekeltté tegyük a tervszámok túlteljesítésében. Ha egy-egy tag például a számára kiosztott kukoricaföldön a tervszámnál nagyobb termésátlagot ér el, akkor a többlettermés egy részét ő kapja. A TERVSZAMOK ismerete — kevés. A legjobb terv is csak annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak belőle. A megvalósításban pedig nagy lendítőerő a szocialista munkaverseny, ami a premizálással együtt minden bizonnyal szép eredményeket hoz a Sallai termelőszövetkezetben. — Patkós — Jobb lesz az ország zöldségellál ása A termelőszövetkezeti mozgalom gyorsiramú térhódítása minden eddiginél szélesebb alapokat teremt a szerződéses zöldségtermelésre. A földművelésügyi minisztériumhoz érkezett jelentések szerint a közös gazdaságok zöldségtermő területe a múlt évinek két és félszeresére növekedett. A mintegy nyolcvanezer holdat kitevő termelőszövetkezeti kertészetek csaknem egész területére szerződést kötöttek, s az idén már mintegy nyolcvan százalékát adják a központi árukészletnek. Az árutermelés növekedése már az idén megmutatkozik az ellátásban, tovább javult, egyenletesebbé válik az ország zöldségellátása: elejét veszik az árak szeszélyes ingadozásának. Az ország nagy hagyományú zöldségtermő területein: Békés, Gyula, Nagykőrös, Szentes környékén, továbbá Heves megyében a zöldség- termelők zöme már termelő- szövetkezetbe tömörült. A közös gazdaságokban ma már nem ritka a 100—300 holdas kertészet, ahol sokkal jobban alkalmazhatják a nagyüzemi termelési módszereket.
