Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

I960, március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A jászfényszarui tapasztalatcsere után Március 11-én a jászfény­szarui vezetők ismét megtar­tották szokásos munkaérte­kezletüket. Újból kénytele­nek voltak sokat beszélni a csőkutakról, pontosabban a szivattyúk, tömlők, csövek beszerzésének lehetőségeiről. Még a múlt év őszén kezdő­dött az egész dolog. Ennek már jóideje s lám még min­dig itt tartanak. Fölfujni semmit sem lehet Ez igaz. Dehát egyszer min­den készülődésnek lejár az ideje, sőt miután a napok múlnak, azon kapjuk magun­kat, a tavasz is elköszön a kapufélfától. Ebben az eset­ben Jászfényszaru vezetői­nek és szövetkezeti gazdái­nak csak az az öröme marad, hogy a segítséget, a támoga­tást nagyon sokan ígérték nekik. Jelenleg mi a helyzet? A járási pártbizottság vezetői szívükön viselik a csőkutas öntözés sikerét, csak úgy a községiek is. Kutatják, kere­sik a legfontosabb tartozéko­kat, elsősorban a csöveket. Talán valahol, valakinek megesik rajtuk a szíve. De­hát jól van ez így? Nem. Ilyen a maga nemében rop­pant hasznos elgondolást job­ban kellene segíteni minden felsőbbségnek, égészen a Földművelésügyi Minisztéri­umig. Néhány nappal ezelőtt tar­tották a községben a tapasz­talatcserét. Ott újból el­mondta mindenki, hogy ez az öntözési forma ezért, meg ezért jó. Mégis célszerűbb lenne végre talán azzal fog­lalkozni, hogy ki mit ígért, és abból mit teljesített? Ki mit adott és ki mit adhatna, hogy végre valahára a cső- kutak elkészüljenek. Azt mondja a községi tanács el­nöke: „Április 15-ig 232 kút fúrásával akarunk végezni”. — Ha így marad a munka­tempó, félő, hogy nem lesz ebből semmi." — szp. — A Szolnoki Rádió műsora trj falu született! Varga Vik­tória és Sóskúti Júlia riportmü- sora. - Ki mit szeret. - Köny- p^űzenei kívánságműsor. — Nép­szerű dallamok. Hétfőn Jászkunsági krónika! Hírek, riportok, tudósítások a nap eseményeiből. — Szív küldi szív­nek szívesen. — Julis néni. Var­ga Viktória írása. — Johann Strauss műveiből. Pedagógiai előadás. Két palántázó gép „becsomagolva" A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár igazga­tója hat nappal ezelőtt a munkáskollektíva nevében üzent a jászberényi szövet­kezeti gazdáknak. Megígérte nekik, hogy hamarosan se­gítségükre sietnek és külde­nek palántázó gépeket. A kb. ezer hold terület bepa- lántázást ilyen módon segí­tik. Az volt a helyzet ugyan­is, hogy a jászberényi veze­tőknek nagy gondot okozott a hatalmas terület kézierő­vel történő palántázása. Ba- ráth Bálint a városi pártbi­zottság munkatársa ezt el­mondotta és utána ígérte meg a gépgyár igazgatója á gyors segítséget.. A gépgyári munkások a vártnál sokkal hamarabb in­tézkedtek. Március 11-én dél­után már közölték a Szolnok megyei Néplap szerkesztősé­gével, hogy a két palántázó gépet szállításra előkészítet­ték, a jászberényi szövetke­zeti gazdák máris vihetik, íme, ilyen a munkásszív. Vetés előtti fogasolás A törökszentmiklósi határban a tangazdaság földjén négves fogattal készítették a ta­lajt a 18 holdnyi mák vetéséhez. Kengyeli Mihály, Rana Imre, Nagy János és Tóth Sándor fogatosok igyekeztek a munkával, hogy minél hamarabb földbe kerüljön a mag. | fi Újra a türelmeüen t'szaiajlai ifjak között A ZABSZALMÁBÓL font melegágytakarón ülnek a lá­nyok. — Jöjjenek már ide, Ja­ni bácsi, szeretnénk hallgat­ni, mit beszélnek. Odamegyünk. Az elnök, La­katos László a szélen ülőre mutat, megismerem-e. Bab- linszki Teca. Zárszámadás előtt jártam náluk, az édes­anyja újságolta: Teca elmegy a tsz-ből. Nézek hát rá. — De csak maradtam. — Mi tartotta vissza? — Szeretek itt dolgozni a lányokkal. Kékszemű, szép lány kö­zépen: — Tavaly is jó volt az ifi­csapatban, most még többet gondolnak ránk. — Tekinte­tével az elnököt követi. — Magát hogy hívják? — Csőke Erzsinek. Én va­gyok a lányok csapatvezető­je. Talpraesett teremtés, meg kell hagyni. — Az ám, egri csillag. Nem értem, mit mond ezzel Győré János, az ifi- brigád vezetője. Értik a lá­nyok, kacagnak is rajta. Csőke Erzsi: — Hárman vagyunk Er­zsik a faluban. Együtt já­runk, együtt is dolgozunk. Elneveztek az emberek há­romszép Erzsinek, meg egri csillagoknak. Kedves hahota. — Akkor nem is kívánkoz­nak már el? — 0. Senki se ment eL — De nem is jött? — Dehogynem. Az erdő- gazdaságtól Nagy Rózsi, Kul­csár Jutka, Sípos Rózsi, G. Nagy Irén. Mink agitáltuk meg őket. — Mivel? — Azzal, hogy jól megva­gyunk együtt. Tegnap is ajándékot kaptunk a jó mun­káért. — Én likőröskészletet. — Én boroskészletet. De az olyan szép. — Úgy dolgozunk, hogy jövőre mindenki kapjon. Érdeklődöm ismerőseim­ről. — Jakab Mari beteg, de jön. A Harangozó lányok is. Pető Juli raktáros. AZ IRODÁBAN kezembe vettem a lányok munkaegy- ségkönyveit. Szépen dolgoz­nak. Nagy a munkakedv a fiatalokban. Hogy csinálták ezt? Lakatos László, a Szabad­ság Tsz elnöke: ­— Számoltunk. Ha nem gondoskodunk a fiatalokról, harminc-harmincöt fiú-lány itt hagyott volna bennünket. A volt magtárhoz vezet. Só­derkupacok, téglarakások. — Áprilisra készen lesz az ifjúsági kultúrotthon. A termelőszövetkezet épít­teti. Igaz, nagyon sokat se­gítenek az ifjak a teremát­alakításokban. Meséli Laka­tos elvtárs, sok vita előzte meg az építkezést. Az időseb­bek ellene voltak, hogy már most ennyit áldozzanak a fiatalokra. A vezetőség kitartott, ér­velt, agitált elhatározásáért Meggyőzték az ellenzékieket, megszavazták az építést. S hogy ez milyen örömet je­lent arról magam győződ­tem meg. Kérdeztem Szend- rei Júliát, Nyikos Erzsit, a többieket, mivel töltik esté­iket íme: Fél ötig, ötig dolgoznak. Utána néhányan műsorpró- bára járnak, a legtöbben a kulturotthont építik társa­dalmi munkában. Esténként húszan-huszonöten. A tiszainokai fiatalok ősz­re Moszkvába készülnek. A termelőszövetkezet öt hold földet mért ki. Azt tesznek vele, amit akarnak. A fiata­lok kukoricát termesztenek. Be is neveztek a 30 mázsás mozgalomba. Az öt hold föld teljes jövedelméből mennek Moszkvába az ifjúsági bri­gád legjobbjai. Annyian, — ahányuknak jut a pénzből. Fogadoznak is, hogy így még nem volt megművelve kukorica, mint ahogy az lesz. Titkon mindenki azt számol­ja, ő is a Moszkvába menők egyike lesz. AZ IFJÚSÁG!! brigád nagy önállóságot kapott. Kü­lön brigádterületen dolgoz­nak: két lány növényter­mesztő csapat, két fiú mun­kacsapat, egy növénytermesz­tő és egy fogatos. A munka­csapatvezetők fiatalok, — a brigádvezető sok élettapasz­talattal telt idősebb ember. Az ötéves terv embere Egy ismeretlen fiatalember felszólal Tavaly történt. Az egyik megyei tanácskozáson szö­vetkezeti vezetők dugig töl­tötték a megyei tanács nagy­termét. Sokan a körbefutó széles erkélyre szorultak, — mert a nagy teremben már nem jutott nekik hely. Egyik felszólalót követte a másik. A kora délutáni órákban csökkent a figyelem. Az em­bereket az egésznapos feszí­tett szellemi munka kifá­rasztotta. Az utolsó felszóla­lók ezért már nem is számít­hattak túl nagy érdeklődés­re. Talán a legutolsó előtt kapott szót egy erőteljes, vállas és ismeretlen fiatal­ember. Amikor az elnök be­jelentette, hogy ő következik, csak ennyit mondott: „Zs. Varga István elvtárs, Öcsöd­ről." A fiatalember sietős lép­tekkel előre ment, kicsit ha­darva és oly sietősen be­szélt, hogy pillanatok alatt elrepült a teremben terjengő álmos hangulat. Érdeklődve kapta fel a fejét mindenki. A távolabbi járások küldöt­tei súgva kérdezgették egy­mástól: „Ki lehet ez a jóbe- szédű elvtárs?” Zs. Varga Istvánt akkor még kevesen ismerték, de amit mondott, abból következtetni lehetett, hogy még sokat hallanak ró­la. Elmondotta, hogyan csök­kentik a sertéshizlalás idejét, mit akart tenni a húsáruter­melés növelése érdekében. Foglalkozott a baromfite­nyésztéssel, amely — mon­dotta — az öcsödi nagyüze­mek leggyorsabban jövedel­mező üzemága lehetne, de még legelmaradottabb. „Ha­marosan változtatunk ezen” — jelentette ki magabizto­san és a tanácskozás meg-1 A törökszentmiklósi járás 21 termelőszövetkezetében a megyei pártértekezlet hatá­rozatát figyelembevéve ké­szítették el az idei termelési terveket. A tervek összesítő­jéből kitűnik, hogy a közös gazdaságok idén mintegy 100 millió forint értékű mező- gazdasági termék előállításá­vá! segítik az ország ellátá­Az elnök szavait ezek az esetek is igazolják. A brigád­iroda előtt megállítja Gyére Jani a legénykét — Te Pityu, hány éves vagy te? — Tizenhat leszek. — Beszéltem apáddal, azt mondta, ne engedjelek ciga­rettázni. Nem gyújthatsz rá fiam, korai még neked. Másik párbeszédnek is fül­tanúja voltam. Gácsi Erzsi érdekében szólt a brigádve­zető, hogy kifelejtődött az ajándékozásból, pedig na­gyon szorgalmas kislány. Aztán. Ebéd után füzettel, ceruzával vették körül a lá­nyok a brigádvezetőt. Min­den lánynak van itt nótás irkája. Régi dalokat diktált Győré János. Bejártam a Szabadság Tsz nagy részét. Amit ott lát­tam, hallottam, annak csak örülni tud az ember. A ter­melőszövetkezet vezetősége mindent megtesz a fiatalos vágyainak kielégítéséért. A munkában felnőttekként be­szélnek velünk. A KISZ tag­gyűlésen, KISZ vezetőségi ülésen ott a tsz elnök, vagy a párttitkár. Sőt, amikor az ifjúsági brigád ügyéről ta­nácskoztak, a járási párttit­kár is eljött a fiatalokhoz. Pedig nehéz helyzetből in­dultak. Itt jártam akkori­ban, s mozgott a falu fiatal­sága. El a városba. El a fa­luból. Az első beszélgetésnél négyen vállalták: maradnak. Akkor az elnök Pető Julival külön szót váltott. Maradt. Vele még négy lány. , GYŰLÉSRE HÍVTÁK az új belépők fiait, lányait. Ti­zet sikerült meggyőzni: a tsz-be jöjjenek dolgozni. Két tapsolta őt. Mindenki rokon­szenvesnek találta a határo­zott fellépésű, ismeretlen fia­talembert. Zs. Varga Istvánt persze szűkebb hazájában, Kun- szentmártonban és környé­kén jól ismerik. Hosszú ide­ig a Zalka Máté Tsz-ben dol­gozott brigádvezetői beosz­tásban. Neki a Zalkában töl­tött évek jelentették az el­nökképző iskolát. Arra ugyan nem gondolt, hogy valaha még az egyik közös gazda­ság élére áll. De olyan dol­gok jöttek közbe, hogy ott kellett hagynia a Zalka Má­té Tsz-t... „A tönk szélén** Ma az öcsödi Kossuth Tsz a járás legjobb nagyüzemé­nek ígéri magát. A községi tanács VB elnökhelyettese a két évvel ezelőtti állapotok­ra még gondolni sem szeret. Akkor a Kossuth Tsz a tönk szélén állt. Gyengekezü el­nök, fegyelmezetlenség, pénz­telenség, szegénység jelle­mezte. Az elnököt végül le­váltották, helyére azonban nem akart megfelelő ember kerülni. A járási pártbizott­ság sietett a szövetkezeti gazdák segítségére Zs. Var­ga Istvánt, a kunszentmárto­ni Zalka Máté Tsz brigádve­zetőjét ajánlotta. Ő fájó szívvel búcsúzott régi barátaitól, tudta, nehéz „terepre” indul, de ment. Zs. Varga István kommunis­ta. A közgyűlés elnökének választotta, s azóta a Kossuth Tsz a tönk széléről szépen elkanyarodva elindult a fel­emelkedés utján. Az új elnök nem miveit csodát, csak mindig a közösség érdekeit tartja szem előtt. Soha nem sát. Járási szinten minden 100 hold szántó után 35.6 má­zsa sertés, 16.? mázsa marha és 3.1 mázsa baromfihúst termelnek. A járás termelő- szövetkezetei őszig 200 ezer csirkét nevelnek fel és az el­múlt évek mulasztásait pó­tolva minden hold szántóra egy törzsbaromfit állítanak be. hete munkában az ifjúsági brigád. Mindenki legnagyobb megelégedésére. Lakatos elvtárs Karcag­ról került ide elnöknek. Ez a magyarázata, hogy a kar­cagi Déryné kultúrotthon patronálja a tiszainokai if­júságot. Legközelebb az if­júsági kultúrotthon avatása­kor műsort adnak az ifjak színpadán. Ezt követően a ti­szainokai fiatalok vendéges­kednek Karcagon. S amire tán az egész me­gyében nem gondoltak még. A községből húsz-húszon- két fiatal dolgozik a Vízügyi Igazgatóságnál, az erdőgaz­daságnál, egyéb helyeken. — Beszéltek velük. Ha ebben az évben még nem is jönnek a termelőszövetkezetbe dol­gozni, aratásra, cséplésre üte­mezzék be szabadságukat. Vállalták. S így a kívülálló fiatalokból ifjúsági arató­cséplő csapatot szerveznek majd. Ezzel az idén sok gon­dot okozó munkacsúcs miatt már nem fáj a fejük. Nem is csoda, ha szívesen, jókedvvel vannak a fiatalok a Szabadságban. Még korai, de már arról beszélgettünk Kovács Pistával, a KISZ tit­kárral, cseresznyeszüretelőt, cseresznyebálat, az ősszel szüreti ünnepséget, aratás­kor pedig aratómulatságot szerveznek. MONDTAM LAKATOS elvtársnak, valahogy így kel­lene a fiatalokra gondolni más termelőszövetkezetek­ben is. Elhárította a dicsére­tet — Nem mondom, jó érzés, de lesz még nálunk sokkal jobb sora is a fiatalságnak. Borzák Lajos törekszik olcsó népszerűség­re, felelősségérzet vezeti minden ténykedését Sok tsz taggal beszélgettem, s érde­kes, Zs. Varga Istvánt min­denki szereti, s mindenki szemében jó értelemben vett tekintély. Miért? Nádudvari Lajos úgy véli, azért, mert igazsá­gos, elvhű, következetes és szereti az embereket. Ha va­lamelyik tag körül valami nem jó, akkor annak szemé­be mondja a hibát, háta mö­gött soha. „Ezt szeretjük ben­ne” — mondják a tagok, s elmesélik Sárközi Ferenc pél­dáját annak igazolására, — hogy elnökük mindig nyilt kártyákkal játszik. Az embe­rek, a tagok a Kossuth Tsz- ben most is ugyanazok, akik két évvel ezelőtt voltak. Dol­gozni akkor is szerettek, — most is szeretnek. Csak ak­kor a vezetésben volt a hi­ba. És ahogy a vezetés meg­változott, a Kossuth Tsz tag­jaival még a tengeren is ke­resztül lehet menni. 1449 mázsa hízottsertést adnak a népgazdaságnak Zs. Varga István és vele a Kossuth nevét ma már me- gyeszerte kezdik ismerni. — Amit a múlt évben azon az emlékezetes tanácskozáson el­mondott, az most 1960-ban jórészt már valóság lesz. A 3881 holdas szántóval ren­delkező nagyüzem 1960-Dan — egyebek között — 1449 mázsa hízottsertést ad el a népgazdaságnak. Ha figye­lembe vesszük a két évvel ezelőtti állapotokat, — itt-ott már a gazdaság felszámolá­sáról beszéltek —, akkor ért­jük csak igazán, hogy mi­lyen nagy szó ez az 1449 má­zsa hízottsertés. Ez is világo­san mutatja, hogy az ugrás­szerű változás a nagyüze­mekben igen is lehetséges. Minden az embereken, a ve­zetőkön múlik. Az 1449 mázsa hízósertés előállításához elsősorban — alapanyag kell. — A tsz sa­ját kocaállománya az alap­anyag 50 százalékát fedezi. A többit a tagok háztáji ál­lományából vásárolják, pon­tosabban vásárolták máris. Ezt a munkát Zs. Varga Ist­ván biztos kézzel irányítja és vezeti. A közelmúltban 147 hízóba állított süldőt a tagok­tól vettek. A jelek arra mu­tatnak, hogy akciójuk siker­rel jár. Amikor az elnök leg­utóbb ismét a tagokhoz for­dult, Izbéki Péter, Dóczi Fe­renc és jónéhányan nyom­ban 30 süldőt ajánlottak fel eladásra a tsz-nek. Gondolnak a jövőre is Kocaállományuk jelenleg 90, év végére 200 lesz. A ter­melőszövetkezetnek milliókat ad már az idén az állatta nyésztés, a sertéshizlalás ho­zama. A csirke csak volt a legelhanyagoltabb üzemág. 1960-ban L0 ezernél többet ad a piacra a Kossuth Tsz Néhány cinikus Zs. Varga Istvánt, háta mögött „csir­ke Pistának” nevezi, csúfol­ja. Az elnök nem törődik ezzel. Mindent a szövetkeze tért, a tagokért tesz. S eljön még az idő, amikor a gunyo- lódók büszkék lesznek arra. ha megszoríthatják Zs. Var­ga István kezét. Szekulity Péter • ' I I í I » (in Ul « SZOLNOKI BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Szolnok, Kossuth Lajos u. 14-es számú üzlete készpénzért vásárol ruhaneműket, bútoro­kat, szőnyegféléket és porcelán tárgyakat. 100 millió forint értékű termék a törökszentmiklósi járás tsz-eiben — Jó nevelő, azért tettük oda.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents