Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
2 SZOLNOK MEC.TE1 NEPIAP 1960. március 12. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az első oldalról) száz szavazati joggal rendelkező küldött és száz meghívott vendég vesz részt. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy határozott, hogy a kongresszus előtt újjá kell választani a községi, a városi, a járási, a városi, kerületi, valamint a megyei és a fővárbsi népfrontbizottságokat. A határozathozatal után az Országos Tanács áttért* a második napirendi pont megtárgyalására. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatairól Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke beszélt. Dobi István beszéde Dobi István rámutatott arra. hogy hazánkban mind politikai. mind gazdasági és társadalmi téren tovább folytattuk az előrehaladást; emelkedett az ipari termelés, meggyorsult a szocializmus építése. örvendetesen fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom is. Február 14-ig termelő- szövetkezeteink taglétszáma 889 ezer főre, a családok száma 775 ezer, a termelőszövetkezetek kezelésében levő szántóterület pedig több mint 5 300 000 katasztrális holdra növekedett. Mezőgazdaságunkban jelentős túlsúlyra jutott a szocialista szektor: ma már az ország szántóterületének több mint 71 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Hazánkban ma már 76 termelőszövetkezeti járás van és több mint 2300 szövetkezeti község. Győr és Szolnok megye után termelőszövetkezeti megyévé fejlődött Fejér, Veszprém, Somogy és Heves megye; nagymértékben növekedett a szocialista szektor Komárom, Békés és Vas megye területén, továbbá Zala. Hajdú-Bihar, Csongrád és Szabolcs megyében is. A téli fejlődés legfőbb jellemzője, hogy dolgozd parasztságunk legerősebb rétege, a közép- parasztság, nagy tömegekben lépett a szövetkezetekbe. Egészséges jelenség volt a termelőszövetkezeti községek alakulása is, mert, az ilyen községek előnyös adottságokat biztosítanak az osztatlan, egységes szövetkezeti paraszti réteg és az egységes politikai hangulat megteremtéséhez. Mezőgazdaságunkban jelentős túlsúlyra jutott a szocialista szektor Amikor a szövetkezeti mozgalom nagyszerű fejlődését összegezzük, világosan kell látnunk, hogy parasztságunk gondolkozására igen nagy hatással voltak a pártkongresz- szus eseményei. A kongpesz- szuson elhangzott felszólalások, a kongresszus határozatai félreérthetetlenül bizonyították. hogy a párt, annak vezetői megbecsülik, értékelik, tisztelik a parasztság termelőmunkáját, mélyen átérzik á munkás-paraszt szövetség jelentőségét és a legnagyobb figyelmet fordítják a falu és a mezőgazdaság szocialista átalakulásával összefüggő kérdések helyes, becsületes, emberséges megoldására. A kongresszus eseményei „a párt helyes kezdeményezései, a kormány különböző intézkedései láttán tovább növekedett a dolgozó parasztság bizalma a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány iránt. Ennek a bizalomnak döntő szerepe volt a szövetkezeti mozgalom gyorsütemű fejlődésében. A parasztság mindennapi életében lépten-nyomon érezheti a munkásosztály segítségét és azt hogy a falu fejlesztése. a szocialista átalakítása széles társadalmi rétegek ügyévé vált. A parasztság kedvező állás- foglalásának kialakításához hozzájárult a nemzetközi helyzet is. Tovább növekedett a szocialista tábor ereje, világszerte növekedett a Szovjetunió tekintélye, s bár nem szabad lebecsülni a hidegháború légkörének fenntartására irányuló imperialista erőfeszítéseket, az újságolvasó és rádióhallgató ember megállapíthatja, hogy a népek mindenütt békét akarnak, s ez a békés világközvélemény megfékezi a legvakmerőbb háborús uszítókat is. Dolgozó parasztságunk helyesen Ítélte meg a nemzetközi helyzetet, s amikor a- földtulajdonnal rendelkező parasztok tömegesen csatlakoztak a termelőszövetkezetekhez. döntésükkel kifejezésre juttatták: az épülő szocializmusban látják a parasztság biztos jövőjét. Figyelemreméltó az is, hogy egész sor községben sem az alakuláshoz, sem a közös munka indulásához nem igényelt külső segítséget az érdekelt parasztság. Sok-sok községben a parasztok mamik kezdtek megbeszéléseket a helyi párt- és tanácsi szervekkel és néhány nap alatt létrehor+élc az <S1 termelősző vetkezeti községet A szövetkezeti mozgalon gyors fejlődéséhez hozzájárulták azok az eredmények is, amelyeket a termelőszövetkezetek tavaly — különösen a növénytermelésben — elértek. A termelőszövetkezetek búzából 2.4 mázsával, rozsból 1.9, őszi árpából 2.3, zabból pedig csaknem egy mázsával temeltek többet ka- tasztrális holdanként, mint az egyéni paraszti gazdaságoki Ezek a termelési eredmények mindenekelőtt a szövetkezeti tagság óriási többségének szorgalmas és hozzáértő munkáját dicsérik. De kifejezésre jut bennük a szövetkezeti gazdálkodás fölényének az az alapvető jellemvonása is, hogy a növénytermelésben az apró parcellák puszta egyesítése és közös művelése már egymagában számottevő több leteredményt hoz már az első gazdasági évben is. A szövetkezetek gazdálkodására — amit általában az egész mezőgazdasági termelésre és áruteiTnelésre ösztönzően hatott a párt- és a kormány helyes gazdaságpolitikája. Szélesedett a termelési és értékesítési szerződés- kötések rendszere; a termelőszövetkezetek igénybe vették a különböző kedvezményeket, amelyeket — a párt kezdeményezésére — azért honosított meg a kormány, hogy a mezőgazdasági termelés szerkezetének belterjes fejlesztésére, az állattenyésztés színvonalának növelésére, az árutermelés fokozására ösztönözze a dolgozó parasztságot, elsősorban a termelőszövetkezeti nagyüzemeket. Az anyagi érdekeltAzAFP jelentése a nyugati hatalmak leszerelési javaslatáról PÁRIZS (MTI). Az AFP is merteti azt a nyugati leszerelési javaslatot, amelyet a március 15-én Genfben megkezdődő leszerelési értekezlet öt nyugati részvevőjének szakértői Párizsban dolgoztak ki. A jelentés szerint Francia ország elégedett az új javas lattal és az Egyesült Államok is támogatva látja követeléseinek lényegét. A háromszakaszos nyugati javaslat főbb elgondolásai a következők: ELSŐ SZAKASZ: A nyugati terv szerint az első szakaszban megalakulna és fokozatosan megkezdené működését egy nemzetközi ellenőrző szervezet. Ez a szakasz lényegében a tájékozódás és az adatgyűjtés időszaka lenne, amikor a külön- ségen alapuló árpolitika nagy-1 böző országok „leltározzák” mértékben fokozta az új és!fegyveres erőiket és közlik a megnövekedett termelő-]az adatokat a Központi Elszövetkezetek termelési ered- lenőrző Szervvel. Ugyanekményeit. Dobi István ezután hang' súlyozta, hogy a szövétkeze- tek vagyoni helyzete általában kedvezően alakul. A rendesen vezetett, jól gazdálkodó termelőszövetkezetek szór galmas tagjai sem az építkezésben, sem a vásárlások ban, vagy ruházkodásban nem maradnak el az egyénileg gazdálkodó parasztcsaládok mögött. Ez an nál figyelemreméltóbb, mert azok a parasztok, akik még egyénileg gazdálkodnak, — s fél szemmel, vagy mindkettővel a szövetkezetek eredményeit figyelik — jövedelmüknek jóval kisebb százalékát fordítják gazdasági beruházásokra, mint azt egyébként még a gyengébben gazdálkodó parasztember is tenni szokta. — Ha van verseny — és valóban van ilyen verseny — az életszínvonal terén a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok között, akkor ebben a versenyben a szövetkezetiek már majdnem minden faluban kezdik elfoglalni a vezető helyeket. Az utóbbi egy-két évben a szövetkezeti parasztok jövedelme valamivel már meghaladta az egyéni gazdákét! A szövetkezeti fejlődés sok kérdésére kell még választ adni Dobi István ezután arról beszélt, hogy a szövetkezet csak keret és lehetőség, amit a szövetkezeti tagoknak kell megtölteniök jó tartalommal. A párt fáradhatatlanul dolgozik a boldog paraszti jövőért, de ennek megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges az érdekelt paraszti tömegek cselekvő együttműködése is. A szövetkezetek szervezése nem fejeződik be azzal, hogy bizonyos számú ember, vagy akár egy község dolgozó parasztsága aláírja a belépési nyilatkozatot és megtartja az alakuió közgyűlést. Sok tanács és segítség kell ahhoz, hogy megbirkózzanak az indulás gondjaival. A szövetkezeti fejlődés sok kérdést vet fel. Ezekre a pártnak, a kormányzatnak, a tanácsoknak, a népfrontmozgalom munkásainak, a mezőgazdasági szakembereknek, a szövetkezeti gyakorlattal már rendelkező parasztoknak, helyi vezetőknek vélaszolniok kell. Szövetkezeti mozgalmunk mostani szakaszában — folytatta — a politikai felvilágosító munka éppolyan fontos, — ha ugyan nem fontosabb —, mint az újonnan alakult, vagy megnövekedett szövetkezetek anyagi támogatása és a megfelelő gazdasági tanácsadás. — Politikai feladat, hogy az új szövetkezeti tagok mindenütt világosan lássák jogaikat és kötelességeiket és m •’okénak valliák azt az egyedül helyes álláspontot, hogy a jogok gyakorlásának és a köteles-égek teljesítésének minden közösség ben egyensúlyban kell lennie; hogy a nagyüzemi termelés más munkaszervezést, más rendet, más fegyelmet követel, mint a parcellagazdaság; hogy a régi termelőszövetkezeti vezetők és tagok már megszerzett nagyüzemi tapasztalata éppen olyan érték, mint annak a parasztembernek a hozzáértése a termeléshez és az állattenyésztéshez, aki esetleg mint egyéni gazdálkodó a falu első gazdája volt. Dobi István ezután részletesen szóit az új és a megnövekedett termelőszövetkezetek egyes feladatairól. FeU hívta a figyelmet a talajerő növelésének fontosságára, a takarmányterület növelésére, a közös állatállomány kialakítására, a helyi beruházásokra, majd a gépesítésről beszélt. kor csökkentenék, illetve korlátoznák a fegyverzetet. A nyugati terv csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok haderejének felső létszámhatárát szabja meg, mégpedig 2 500 000 főben. Nagy-Britannia és Franciaország hadserege számára nincs előírás. Ami a fegyverzetet illeti, mindegyik állam elhelyezne a saját területén létesített raktárakban meghatározott minőségű és mennyiségű hagyományos fegyvereket. Ezeknek jegyzékét a leszerelési megállapodás tartalmazná. Az államok az első sza kaszban kötelesek lennének előzetesen bejelenteni a mesterséges holdak felbocsátását Az első szakaszban az államok közösen tanulmányoznák azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítható a megállapodás végrehajtása a következő pontokban: 1. Tilos tömegpusztító fegyvereket szállító rakétákat fellőni illetve a magaslégköri rétegekbe juttatni. 2. A rakéta kilövésének előzetes nyilvántartásba vétele, a rakéta felbocsátási sorozatok és a rakétagyártás bejelentése. 3. A fegyvergyártási célokra szolgáló hasadó-anyagok előállításának megszüntetése. 4. A már előállított hasadóanyagok átállítása békés célokra. Ugyanebben a szakaszban lerögzítenék annak az értekezletnek az időpontját, amikor a jelentősebb haderővel rendelkező más országokat is bevonnának a leszerelésbe. HARMADIK SZAKASZ: A végső cél elérésére — az egyes államok fegyverzetének és fegyveres erőinek olyan mérvű csökkentése, hogy azok a belbiztonsági szükségletekből és az ENSZ- alapokmányban vázolt kötelezettségekből következő minimális színvonalra kerüljenek. Intézkedéseket tesznek a nukleáris fegyverek, a vegyi- és a bakteriológiai fegyverek gyártásának eltiltására, biztosítják a kozmikus térség, csakis békés célokra való használatát, végképpen kivonják a fegyverzetből a katonai rendeltetésű rakétákat A Magyar Távirati Iroda hírmagyarázója írja: amelyben a magyar Ipar termékei mellett nagy segítséget jelentettek a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és más szocialista országokból szinte napok alatt hazánkba gépek. Falusi fiatalságunk kötelességeiről Külön szólt a falusi fiatalokról, akik — s ez egyáltalán nem különleges magyar sajátosság — igyekeznek hátat fordítani a mező- gazdaságnak, s az iparban akarnak elhelyezkedni. Természetes és érthető a fiatalság vonzódása a gépekhez, a technikához, hiszen az idősebb parasztemberek is egyre inkább érdeklődnek a tu MÁSODIK SZAKASZ: Ez a szakasz lenne a tényleges leszerelési intézkedések időszaka, amikor is: 1. Megtiltják tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas berendezések fellövését. 2. Leállítják a katonai rendeltetésű hasadóanyagok gyártását. 3. összehangolt intézkedéseket tesznek, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak meglepetésszerű támadásokkal szemben; 4. 2100 000 főben állapítják meg az amerikai és a szovjet haderő maximális létszámát; 5. Leszerelési értekezletet , , - hívnak össze a jelentősebb irányítón ^ erővel rendelkező I többi állam bevonásávaL Négy nappal a genfi tízhatalmi leszerelési értekezlet megkezdése előtt francia — hírügynökségi jelentés alapján ismertté vált a nyugati hatalmak tárgyalási programja, amely „majdnem teljes” leszerelést helyez kilátásba és ez új vonás a korábbi közös nyugati javaslatokhoz képest. A „majdnem teljes” leszerelés mindenesetre közeledést jelent a Szovjetunió 1959 szeptemberében előterjesztett általános és teljes leszerelési javaslatához. Egyszersmind jelzi, hogy a nyugati hatalmak kénytelenek voltak bizonyos következtetéseket levonni a szovjet javaslat világvisszhang jábóL Ez a „munkaokmány” magán viseli a nyugati hatalmak egymásnak tett kompromisszumai nyomát, de korántsem jelenti azoknak a tételeknek elvetését, amelyekkel a nyugati hatalmak mindmáig sikeresen tudták megakadályozni a nemzetközi leszerelési megegyezést. Az ellenőrzés, a felügyelet, az adatgyűjtés elsődlegessége ebben a tervben is szembeötlő a konkrét leszerelési intézkedések rovására. Az első szakaszban jóformán nincs is szó leszerelésről, hiszen a Szovjetunió és az Egyesült Államok haderői számára megállapított 2.5 milliós felső szint immár túlhaladott álláspont. A . Szovjetunió fegyveres erőit a legutóbb bejelentett létszámcsökkentés keretében 2 423 000 főre redukálják, az Egyesült Államok haderejének létszáma pedig a The Statesman, s Jear Book 1959. évi kiadása szerint 2 611 000. A nyugati terv, a váratlan támadás elhárítására szárazföldi és légi ellenőrzést ajánl. Tudnivaló, hogy a felügyelet önmagában nem minden: a váratlan támadás anyagi alapját kell megszüntetni, tehát eltiltani a tömeg- pusztító fegyvereket és megszüntetni a külföldön lévő katonai támaszpontokat. A „munkaokmány’’ említési tesz mozgó felügyeleti csoportokról. Mivel nyilvánvaló, hogy ez ellenőrzés tartalmának és arányainak összhangban kell lenniök a leszerelési intézkedésekkel, — úgynevezett mozgó (felügyeleti csoportok katonai értesülésszerzés eszközei lennének olyan időszakban, amikor még csupán jelentéktelen leszerelési intézkedések folynak. A harmadik szakaszban a nyugati terv megemlíti „az ENSZ-alapokmányból adódó kötelezettségeket.” E mögött nyilván az a gondolat húzódik meg, hogy a nyugatiak, nemzetközi fegyveres erők, létrehozását kívánják javasolni. Számításaik szerint ezzel a haderővel végső soron érvényesíteni lehet az ENSZ mechanikus nyugati többségének akaratát, Világos, hogy abban az esetben, há az államok nem rendelkeznek többé hadviselési eszközökkel, semmi szükség nem lesz nemzetközi haderőre. (MTI). 8, 13, 37, 73, 75 Tréfás nyerőszámok a karcagi lottó-sorsoláson Tegnap Karcagon a Művelődési Ház tágas színháztermében sorsolták a lottót. A népszerű szerencsejáték a múlt héten töltötte be harmadik életévét; 158 hete várják a milliós főnyereményt a fanatikus reménykedők. Ezen a héten ä nyerőszámokkal bűvészkedett Lottó Ottó. Beigazolódott, hogy a tizenhármas az eddigi néphittel ellentétben szerencseszám. Mostanában többször is kihúzták. Mivel a mostani sorsoláson a nézők közül sokszor kifogásolták a harminchetes számot. Ottó gyorsan kihúzatta a fordítottját, a hetven- hármast. Ennek ellenére a színházteremben egy lottózó sem ért el a hármasnál nagyobb találatot. Hivatalos adatok szerint 4 millió 222 ezer 745 szelvény érkezett a 11. heti lottósorsolásra. Ebből Karcagról 15 ezer. Sokan már a korareggeli órákban megérkeztek a sorsolás színhelyére, de az érdeklődőknek csak fele fért el a teremben, a többiek mega- fonon keresztül értesültek az esemény ekrőL Bebizonyosodott, hogy Karcagon a nők szórakozottab- bak a férfiaknál. Három idős asszony, akinek az lett volna a feladata, hogy kihúzza a számot a szerencsekerékből, otthonfelejtette a személyi igazolványát, így csak nézőként vehetett részt a sorsolásban. A színházteremből kijövet találkoztam a világ legszerencsétlenebb lottózójával: pontosan a kihúzott számok melletti számokat tippelte. Nehéz lehetett ilyen pontosan kiszámítani L. M. VÁSÁRLÁSSAL EGYBEKÖTÖTT NAGY BÚTORKIÁLLÍTÁST rendez a Kunhegyes! Föld mfivesszSvetkezet március 15-től 19-ig a KPVDSZ helyiségeiben. Feltétlenül tekintse meg a kiállítást, mert bútor* « szükségletét a helyszínen beszerezheti. | domány, a technika iránt. A falusi fiataloknak azonban ma már nem igen kell városba menniök azért, hogy élvezhessék a technika vívmányait; népi államunk gondoskodásából kapnak rádiót, televíziót, mozit, könyvtárat; a gépállomások és a termelőszövetkezetek megkapják a a gépeket; a közös gazdaságok pedig mindinkább biztosítják a szórakozási, a sportolási, s a művelődési lehetőségeket. Mindezek figyelem- bevételével úgy érzem, jogosan figyelmeztetjük a falusi fiatalságot: kötelességei vannak, olyan kötelességei, amelyeket elsősorban otthon, a faluban kell teljesítnie Tanulniok kell sok mindent, többek között tanulják meg a föld, a mezőgazdaság szere tétét is. A falu, a mezőgazdaság forradalmi átalak" ásában szüleik, nagyszüleik oldalán nekik kell befejezniok azt a munkát, amit az idősebbek elkezdtek. A párt, a KISZ, a Hazafias Népfront — s mellettük minden pedagógus, író és újságíró — magyarázza meg a falusi fiataloknak e forradalmi változások értékét és értelmét Beszéde befejező részében a Hazafias Népfront feladatait foglalta össze Dobi István.
