Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-12 / 61. szám

2 SZOLNOK MEC.TE1 NEPIAP 1960. március 12. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az első oldalról) száz szavazati joggal ren­delkező küldött és száz meghívott vendég vesz részt. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa úgy határo­zott, hogy a kongresszus előtt újjá kell választani a közsé­gi, a városi, a járási, a vá­rosi, kerületi, valamint a me­gyei és a fővárbsi népfront­bizottságokat. A határozathozatal után az Országos Tanács áttért* a má­sodik napirendi pont meg­tárgyalására. A termelőszö­vetkezeti mozgalom helyze­téről, a termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatai­ról Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke beszélt. Dobi István beszéde Dobi István rámutatott ar­ra. hogy hazánkban mind po­litikai. mind gazdasági és tár­sadalmi téren tovább folytat­tuk az előrehaladást; emelke­dett az ipari termelés, meg­gyorsult a szocializmus épí­tése. örvendetesen fejlődött a termelőszövetkezeti mozga­lom is. Február 14-ig termelő- szövetkezeteink taglétszáma 889 ezer főre, a családok szá­ma 775 ezer, a termelőszövet­kezetek kezelésében levő szántóterület pedig több mint 5 300 000 katasztrális holdra növekedett. Mezőgazdasá­gunkban jelentős túlsúlyra jutott a szocialista szektor: ma már az ország szántóterü­letének több mint 71 százalé­ka a szocialista szektorhoz tartozik. Hazánkban ma már 76 termelőszövetkezeti járás van és több mint 2300 szövet­kezeti község. Győr és Szol­nok megye után termelőszö­vetkezeti megyévé fejlődött Fejér, Veszprém, Somogy és Heves megye; nagymértékben növekedett a szocialista szek­tor Komárom, Békés és Vas megye területén, továbbá Za­la. Hajdú-Bihar, Csongrád és Szabolcs megyében is. A téli fejlődés legfőbb jellemzője, hogy dolgozd parasztságunk legerősebb rétege, a közép- parasztság, nagy tömegekben lépett a szövetkezetekbe. Egészséges jelenség volt a termelőszövetkezeti községek alakulása is, mert, az ilyen községek előnyös adottságo­kat biztosítanak az osztatlan, egységes szövetkezeti paraszti réteg és az egységes politikai hangulat megteremtéséhez. Mezőgazdaságunkban jelentős túlsúlyra jutott a szocialista szektor Amikor a szövetkezeti moz­galom nagyszerű fejlődését összegezzük, világosan kell látnunk, hogy parasztságunk gondolkozására igen nagy ha­tással voltak a pártkongresz- szus eseményei. A kongpesz- szuson elhangzott felszólalá­sok, a kongresszus határoza­tai félreérthetetlenül bizonyí­tották. hogy a párt, annak vezetői megbecsülik, értéke­lik, tisztelik a parasztság ter­melőmunkáját, mélyen átér­zik á munkás-paraszt szövet­ség jelentőségét és a legna­gyobb figyelmet fordítják a falu és a mezőgazdaság szo­cialista átalakulásával össze­függő kérdések helyes, be­csületes, emberséges megoldá­sára. A kongresszus esemé­nyei „a párt helyes kezde­ményezései, a kormány kü­lönböző intézkedései láttán tovább növekedett a dolgozó parasztság bizalma a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány iránt. Ennek a bi­zalomnak döntő szerepe volt a szövetkezeti mozgalom gyorsütemű fejlődésében. A parasztság mindennapi életében lépten-nyomon érez­heti a munkásosztály segítsé­gét és azt hogy a falu fejlesz­tése. a szocialista átalakítása széles társadalmi rétegek ügyévé vált. A parasztság kedvező állás- foglalásának kialakításához hozzájárult a nemzetközi helyzet is. Tovább növeke­dett a szocialista tábor ereje, világszerte növekedett a Szovjetunió tekintélye, s bár nem szabad lebecsülni a hi­degháború légkörének fenn­tartására irányuló imperialis­ta erőfeszítéseket, az újság­olvasó és rádióhallgató ember megállapíthatja, hogy a né­pek mindenütt békét akar­nak, s ez a békés világközvé­lemény megfékezi a legvak­merőbb háborús uszítókat is. Dolgozó parasztságunk he­lyesen Ítélte meg a nem­zetközi helyzetet, s amikor a- földtulajdonnal rendel­kező parasztok tömegesen csatlakoztak a termelőszö­vetkezetekhez. döntésükkel kifejezésre juttatták: az épülő szocializmusban lát­ják a parasztság biztos jö­vőjét. Figyelemreméltó az is, hogy egész sor községben sem az alakuláshoz, sem a közös munka indulásához nem igé­nyelt külső segítséget az ér­dekelt parasztság. Sok-sok községben a parasztok ma­mik kezdtek megbeszéléseket a helyi párt- és tanácsi szer­vekkel és néhány nap alatt létrehor+élc az <S1 termelősző vetkezeti községet A szövetkezeti mozgalon gyors fejlődéséhez hozzájá­rulták azok az eredmények is, amelyeket a termelőszö­vetkezetek tavaly — különö­sen a növénytermelésben — elértek. A termelőszövetke­zetek búzából 2.4 mázsával, rozsból 1.9, őszi árpából 2.3, zabból pedig csaknem egy mázsával temeltek többet ka- tasztrális holdanként, mint az egyéni paraszti gazdasá­goki Ezek a termelési ered­mények mindenekelőtt a szö­vetkezeti tagság óriási több­ségének szorgalmas és hoz­záértő munkáját dicsérik. De kifejezésre jut bennük a szö­vetkezeti gazdálkodás fölé­nyének az az alapvető jel­lemvonása is, hogy a nö­vénytermelésben az apró parcellák puszta egyesítése és közös művelése már egy­magában számottevő több leteredményt hoz már az el­ső gazdasági évben is. A szövetkezetek gazdálko­dására — amit általában az egész mezőgazdasági terme­lésre és áruteiTnelésre ösz­tönzően hatott a párt- és a kormány helyes gazdaságpo­litikája. Szélesedett a terme­lési és értékesítési szerződés- kötések rendszere; a terme­lőszövetkezetek igénybe vet­ték a különböző kedvezmé­nyeket, amelyeket — a párt kezdeményezésére — azért honosított meg a kormány, hogy a mezőgazdasági ter­melés szerkezetének belter­jes fejlesztésére, az állatte­nyésztés színvonalának növe­lésére, az árutermelés foko­zására ösztönözze a dolgozó parasztságot, elsősorban a termelőszövetkezeti nagyüze­meket. Az anyagi érdekelt­AzAFP jelentése a nyugati hatalmak leszerelési javaslatáról PÁRIZS (MTI). Az AFP is merteti azt a nyugati lesze­relési javaslatot, amelyet a március 15-én Genfben meg­kezdődő leszerelési értekez­let öt nyugati részvevőjének szakértői Párizsban dolgoz­tak ki. A jelentés szerint Francia ország elégedett az új javas lattal és az Egyesült Államok is támogatva látja követelé­seinek lényegét. A három­szakaszos nyugati javaslat főbb elgondolásai a követke­zők: ELSŐ SZAKASZ: A nyugati terv szerint az első szakaszban megalakulna és fokozatosan megkezdené működését egy nemzetközi el­lenőrző szervezet. Ez a sza­kasz lényegében a tájékozó­dás és az adatgyűjtés idő­szaka lenne, amikor a külön- ségen alapuló árpolitika nagy-1 böző országok „leltározzák” mértékben fokozta az új és!fegyveres erőiket és közlik a megnövekedett termelő-]az adatokat a Központi El­szövetkezetek termelési ered- lenőrző Szervvel. Ugyanek­ményeit. Dobi István ezután hang' súlyozta, hogy a szövétkeze- tek vagyoni helyzete általá­ban kedvezően alakul. A ren­desen vezetett, jól gazdálko­dó termelőszövetkezetek szór galmas tagjai sem az építke­zésben, sem a vásárlások ban, vagy ruházkodásban nem maradnak el az egyénileg gazdálkodó pa­rasztcsaládok mögött. Ez an nál figyelemreméltóbb, mert azok a parasztok, akik még egyénileg gazdálkodnak, — s fél szemmel, vagy mindkettő­vel a szövetkezetek eredmé­nyeit figyelik — jövedelmük­nek jóval kisebb százalékát fordítják gazdasági beruhá­zásokra, mint azt egyébként még a gyengébben gazdálko­dó parasztember is tenni szokta. — Ha van verseny — és valóban van ilyen ver­seny — az életszínvonal te­rén a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok között, akkor ebben a versenyben a szövetkezeti­ek már majdnem minden fa­luban kezdik elfoglalni a vezető helyeket. Az utóbbi egy-két évben a szövetkezeti parasztok jövedelme valami­vel már meghaladta az egyé­ni gazdákét! A szövetkezeti fejlődés sok kérdésére kell még választ adni Dobi István ezután arról beszélt, hogy a szövetkezet csak keret és lehetőség, amit a szövetkezeti tagoknak kell megtölteniök jó tartalommal. A párt fáradhatatlanul dol­gozik a boldog paraszti jö­vőért, de ennek megteremté­séhez elengedhetetlenül szük­séges az érdekelt paraszti tö­megek cselekvő együttműkö­dése is. A szövetkezetek szervezése nem fejeződik be azzal, hogy bizonyos számú em­ber, vagy akár egy község dolgozó parasztsága aláír­ja a belépési nyilatkozatot és megtartja az alakuió közgyűlést. Sok tanács és segítség kell ahhoz, hogy megbirkózzanak az indulás gondjaival. A szö­vetkezeti fejlődés sok kér­dést vet fel. Ezekre a párt­nak, a kormányzatnak, a ta­nácsoknak, a népfrontmoz­galom munkásainak, a me­zőgazdasági szakemberek­nek, a szövetkezeti gyakor­lattal már rendelkező parasz­toknak, helyi vezetőknek vélaszolniok kell. Szövetkezeti mozgalmunk mostani szakaszában — foly­tatta — a politikai felvilágo­sító munka éppolyan fontos, — ha ugyan nem fontosabb —, mint az újonnan alakult, vagy megnövekedett szövet­kezetek anyagi támogatása és a megfelelő gazdasági ta­nácsadás. — Politikai fel­adat, hogy az új szövetkezeti tagok mindenütt világosan lássák jogaikat és kötelessé­geiket és m •’okénak valliák azt az egyedül helyes állás­pontot, hogy a jogok gyakor­lásának és a köteles-égek tel­jesítésének minden közösség ben egyensúlyban kell len­nie; hogy a nagyüzemi ter­melés más munkaszervezést, más rendet, más fegyelmet követel, mint a parcellagaz­daság; hogy a régi termelő­szövetkezeti vezetők és tagok már megszerzett nagyüzemi tapasztalata éppen olyan ér­ték, mint annak a paraszt­embernek a hozzáértése a termeléshez és az állatte­nyésztéshez, aki esetleg mint egyéni gazdálkodó a falu el­ső gazdája volt. Dobi István ezután részle­tesen szóit az új és a meg­növekedett termelőszövetke­zetek egyes feladatairól. FeU hívta a figyelmet a talajerő növelésének fontosságára, a takarmányterület növelésére, a közös állatállomány kiala­kítására, a helyi beruházá­sokra, majd a gépesítésről beszélt. kor csökkentenék, illetve korlátoznák a fegyverzetet. A nyugati terv csupán a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok haderejének felső lét­számhatárát szabja meg, mégpedig 2 500 000 főben. Nagy-Britannia és Franciaor­szág hadserege számára nincs előírás. Ami a fegyverzetet illeti, mindegyik állam elhelyezne a saját területén létesített raktárakban meghatározott minőségű és mennyiségű ha­gyományos fegyvereket. Ezeknek jegyzékét a leszere­lési megállapodás tartalmaz­ná. Az államok az első sza kaszban kötelesek lennének előzetesen bejelenteni a mesterséges holdak felbocsá­tását Az első szakaszban az álla­mok közösen tanulmányoz­nák azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítható a megállapodás végrehajtása a következő pontokban: 1. Tilos tömegpusztító fegy­vereket szállító rakétákat fel­lőni illetve a magaslégköri rétegekbe juttatni. 2. A rakéta kilövésének előzetes nyilvántartásba vé­tele, a rakéta felbocsátási so­rozatok és a rakétagyártás bejelentése. 3. A fegyvergyártási célok­ra szolgáló hasadó-anyagok előállításának megszüntetése. 4. A már előállított hasadó­anyagok átállítása békés cé­lokra. Ugyanebben a sza­kaszban lerögzítenék annak az értekezletnek az időpont­ját, amikor a jelentősebb haderővel rendelkező más országokat is bevonnának a leszerelésbe. HARMADIK SZAKASZ: A végső cél elérésére — az egyes államok fegyverzeté­nek és fegyveres erőinek olyan mérvű csökkentése, hogy azok a belbiztonsági szükségletekből és az ENSZ- alapokmányban vázolt köte­lezettségekből következő mi­nimális színvonalra kerülje­nek. Intézkedéseket tesznek a nukleáris fegyverek, a vegyi- és a bakteriológiai fegyverek gyártásának eltiltására, biz­tosítják a kozmikus térség, csakis békés célokra való használatát, végképpen ki­vonják a fegyverzetből a ka­tonai rendeltetésű rakétákat A Magyar Távirati Iroda hírmagyarázója írja: amelyben a magyar Ipar termékei mellett nagy se­gítséget jelentettek a Szov­jetunióból, Csehszlovákiá­ból és más szocialista or­szágokból szinte napok alatt hazánkba gépek. Falusi fiatalságunk kötelességeiről Külön szólt a falusi fia­talokról, akik — s ez egyál­talán nem különleges ma­gyar sajátosság — igyekez­nek hátat fordítani a mező- gazdaságnak, s az iparban akarnak elhelyezkedni. Ter­mészetes és érthető a fiatal­ság vonzódása a gépekhez, a technikához, hiszen az idő­sebb parasztemberek is egy­re inkább érdeklődnek a tu MÁSODIK SZAKASZ: Ez a szakasz lenne a tény­leges leszerelési intézkedések időszaka, amikor is: 1. Megtiltják tömegpusztí­tó fegyverek szállítására al­kalmas berendezések fellövé­sét. 2. Leállítják a katonai ren­deltetésű hasadóanyagok gyártását. 3. összehangolt intézkedé­seket tesznek, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak meg­lepetésszerű támadásokkal szemben; 4. 2100 000 főben állapít­ják meg az amerikai és a szovjet haderő maximális létszámát; 5. Leszerelési értekezletet , , - hívnak össze a jelentősebb irányítón ^ erővel rendelkező I többi állam bevonásávaL Négy nappal a genfi tízha­talmi leszerelési értekezlet megkezdése előtt francia — hírügynökségi jelentés alapján ismertté vált a nyugati hatalmak tárgya­lási programja, amely „majd­nem teljes” leszerelést he­lyez kilátásba és ez új vonás a korábbi közös nyugati ja­vaslatokhoz képest. A „majd­nem teljes” leszerelés min­denesetre közeledést jelent a Szovjetunió 1959 szeptembe­rében előterjesztett általános és teljes leszerelési javasla­tához. Egyszersmind jelzi, hogy a nyugati hatalmak kénytelenek voltak bizonyos következtetéseket levonni a szovjet javaslat világvissz­hang jábóL Ez a „munkaokmány” ma­gán viseli a nyugati hatal­mak egymásnak tett kompro­misszumai nyomát, de ko­rántsem jelenti azoknak a tételeknek elvetését, ame­lyekkel a nyugati hatalmak mindmáig sikeresen tudták megakadályozni a nemzet­közi leszerelési megegyezést. Az ellenőrzés, a felügyelet, az adatgyűjtés elsődlegessé­ge ebben a tervben is szem­beötlő a konkrét leszerelési intézkedések rovására. Az el­ső szakaszban jóformán nincs is szó leszerelésről, hiszen a Szovjetunió és az Egyesült Államok haderői számára megállapított 2.5 milliós fel­ső szint immár túlhaladott álláspont. A . Szovjetunió fegyveres erőit a legutóbb bejelentett létszámcsökken­tés keretében 2 423 000 főre redukálják, az Egyesült Álla­mok haderejének létszáma pedig a The Statesman, s Jear Book 1959. évi kiadása szerint 2 611 000. A nyugati terv, a váratlan támadás elhárítására száraz­földi és légi ellenőrzést ajánl. Tudnivaló, hogy a fel­ügyelet önmagában nem minden: a váratlan támadás anyagi alapját kell megszün­tetni, tehát eltiltani a tömeg- pusztító fegyvereket és meg­szüntetni a külföldön lévő katonai támaszpontokat. A „munkaokmány’’ említési tesz mozgó felügyeleti cso­portokról. Mivel nyilvánva­ló, hogy ez ellenőrzés tartal­mának és arányainak össz­hangban kell lenniök a lesze­relési intézkedésekkel, — úgynevezett mozgó (felügye­leti csoportok katonai érte­sülésszerzés eszközei lenné­nek olyan időszakban, ami­kor még csupán jelentékte­len leszerelési intézkedések folynak. A harmadik szakaszban a nyugati terv megemlíti „az ENSZ-alapokmányból adódó kötelezettségeket.” E mögött nyilván az a gondolat húzó­dik meg, hogy a nyugatiak, nemzetközi fegyveres erők, létrehozását kívánják java­solni. Számításaik szerint ez­zel a haderővel végső soron érvényesíteni lehet az ENSZ mechanikus nyugati többsé­gének akaratát, Világos, hogy abban az esetben, há az államok nem rendelkeznek többé hadviselési eszközök­kel, semmi szükség nem lesz nemzetközi haderőre. (MTI). 8, 13, 37, 73, 75 Tréfás nyerőszámok a karcagi lottó-sorsoláson Tegnap Karcagon a Műve­lődési Ház tágas színházter­mében sorsolták a lottót. A népszerű szerencsejáték a múlt héten töltötte be har­madik életévét; 158 hete vár­ják a milliós főnyereményt a fanatikus reménykedők. Ezen a héten ä nyerő­számokkal bűvészkedett Lottó Ottó. Beigazolódott, hogy a tizenhármas az eddigi néphit­tel ellentétben szerencseszám. Mostanában többször is ki­húzták. Mivel a mostani sor­soláson a nézők közül sokszor kifogásolták a harminchetes számot. Ottó gyorsan kihúzat­ta a fordítottját, a hetven- hármast. Ennek ellenére a színházteremben egy lottózó sem ért el a hármasnál na­gyobb találatot. Hivatalos adatok szerint 4 millió 222 ezer 745 szelvény érkezett a 11. heti lottósorso­lásra. Ebből Karcagról 15 ezer. Sokan már a korareggeli órákban megérkeztek a sor­solás színhelyére, de az ér­deklődőknek csak fele fért el a teremben, a többiek mega- fonon keresztül értesültek az esemény ekrőL Bebizonyosodott, hogy Kar­cagon a nők szórakozottab- bak a férfiaknál. Három idős asszony, akinek az lett volna a feladata, hogy kihúzza a számot a szerencsekerékből, otthonfelejtette a személyi igazolványát, így csak néző­ként vehetett részt a sorso­lásban. A színházteremből kijövet találkoztam a világ legsze­rencsétlenebb lottózójával: pontosan a kihúzott számok melletti számokat tippelte. Nehéz lehetett ilyen ponto­san kiszámítani L. M. VÁSÁRLÁSSAL EGYBEKÖTÖTT NAGY BÚTORKIÁLLÍTÁST rendez a Kunhegyes! Föld mfivesszSvetkezet március 15-től 19-ig a KPVDSZ helyiségeiben. Feltétlenül tekintse meg a kiállítást, mert bútor* « szükségletét a helyszínen beszerezheti. | domány, a technika iránt. A falusi fiataloknak azonban ma már nem igen kell vá­rosba menniök azért, hogy élvezhessék a technika vív­mányait; népi államunk gon­doskodásából kapnak rádiót, televíziót, mozit, könyvtárat; a gépállomások és a terme­lőszövetkezetek megkapják a a gépeket; a közös gazdasá­gok pedig mindinkább bizto­sítják a szórakozási, a spor­tolási, s a művelődési lehető­ségeket. Mindezek figyelem- bevételével úgy érzem, jogo­san figyelmeztetjük a falusi fiatalságot: kötelességei van­nak, olyan kötelességei, amelyeket elsősorban otthon, a faluban kell teljesítnie Tanulniok kell sok mindent, többek között tanulják meg a föld, a mezőgazdaság sze­re tétét is. A falu, a mezőgazdaság forradalmi átalak" ásában szüleik, nagyszüleik olda­lán nekik kell befejezniok azt a munkát, amit az idő­sebbek elkezdtek. A párt, a KISZ, a Hazafi­as Népfront — s mellettük minden pedagógus, író és új­ságíró — magyarázza meg a falusi fiataloknak e forradal­mi változások értékét és ér­telmét Beszéde befejező részében a Hazafias Népfront felada­tait foglalta össze Dobi Ist­ván.

Next

/
Thumbnails
Contents