Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
I860, március 12. 9ZOLNOK MEGYEI ÍVtPLAP 3 HARC MAS t ÉL MILLIÓÉRT A másfél milliót nem kell szószerint venni — fejezte be a beszélgetést Csikós Sándor. — A pontos összeg „mindössze” 1 millió 477 ezer forint. De lehet, hogy meg- ' jsz a másfél millió is ... Az interjú ezzel a párbeszéddel befejeződött. Az előzmények filmszalagját pedig ezennel visszapergeti az újságíró. A központi épület egyik irodájában arról beszélt Csikós Sándor, tervcsoport vezető és Váczy Róbert, az üzemgazdasági osztály helyettes vezetője: hogyan is áll a cipőgyár a termelékenységgel? — Az 1 millió 477 ezer forint azt. jelenti, hogy a Tisza c, Cipőgyárban a2 első negyedév végéig ennyi megtakarítást várunk a különféle intézkedések által — válaszolta a tervcsoport vezető. — 6,8 százalékkal több lábbelit kell gyártanunk az idén. A végrehajtási feltételek megteremtéséhez már tavaly hozzáláttunk, most tehát a munka folytatásáról van szó. — S az eredményekről, amiket éppen ezek az intézkedések hoztak és hoznak.. — vetem közbe. — Természetesen — veszi át a szót Váczy Róbert. — Mindenek előtt azt említem meg, hogy a januárra terve zett 4 százalékos termelékenység emelkedést 7 százalékra teljesítettük. A sok téÜZEMEINKBŐL - röviden A Tiszamenti Vegyiművek dolgozói 7,2 százalékkal több kénsavat termeltek tavaly, mint egy évvel korábban. Néhány hét múlva több, mint 20 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak jó munkájukért. * Nemsokára elkészül az Aprítógépgyár öt, kétszer háromszobás ikerházakból álló lakótömbje az üzem szomszédságában. * Az anyagok védésére az eddigieknél nagyobb gondot fordítanak a szolnoki Papírgyárban. Nyitott színeik oldalán bizonyos magasságig falat húznak az idén, hogy a járművek ne csapják a sarat az anyagokra. * Szellőzőberendezés tisztítja már az idén a szolnoki Járműjavító rézműves műhelyének levegőjét. Megszűnik ezáltal a műhely veszélyes jellege. * A Kunhegyesi Téglagyárban nincs fürdő, pedig nagy szükség volna rá. Ezért határozták el a dolgozók, hogy ha a vállalat biztosítja a szükséges anyagot, akkor társadalmi munkában felépítik a fürdőt. * A nagykörűi Vegyesipari Ktsz-ben a gépesítés még koránt sem ál1 a kívánt fokon — akárcsak a többi hasonló — AZ UJSZÁSZ ÉS VIDÉKE Körzeti Földművesszövet- kezet vasárnap délelőtt 9 órakor küldöttgyűlést tart, amelyen az igazgatóság beszámol a szövetkezet 1959. ev 1 működéséről, Ismertetik a mérleg- és eredménykimutatást és jóváhagyják a szövetkezet 1960. évi programját. szövetkezetben. Az idén változtatni kívánnak ezen. Bevezetik az ipari áramot, kombinált faipari gépet helyeznek üzembe, tehergépkocsit vásárolnak. * A jászberényi vasútállomás dolgozói a helyi Dózsa Népe Tsz-t patronálják. Elhatározták, hogy a mezőgazdasági munkákban is tevékenyen résztvesznek. * A karcagi tanácsi téglagyárban a tavalyihoz képest jelentős mértékben könnyebbedért az anyagmozgatás. A gépesítés mellett mintegy ezer méter új sínhálózat is segíti ezt. nyező közül csak néhányról valamit. A két tornacipő mű hely tűzőköreit összevontuk, s ezáltal öt dolgozó munkaerejét szabadítottuk fel. Ugyancsak létszámcsökkentést jelent a pumps cipők felső részének hátsó szíjjal való készítése. A férfi talpcsiszolók, valamint a bumper cipők gyártóinak számát is csökkentettük. A gyerekszandál készítőknél négy fő szabadult fel — egyes munkaműveletek egyszerűsítése, gyorsítása által. — Milyen főbb intézkedések történtek az önköltség- csökkentés érdekében? — kérdeztük Csikós Sándortól. — A mikroporózus talp és sarok fajsúlyának csökkentése 208 ezer, az anyag- és készletgazdálkodás javítása kb. ugyanennyit hozott és hoz a termelékenység „konyhájára”. — Megemlítem még a bérnormák felülvizsgálását, a jobb, olcsóbb ragasztási eljárást is. Nagyon fontos dolgozóink éves termelési versenyfelajánlása, április 4, augusztus 20 és november 7-e tiszteletére, ami összesen 60 pontból áll. ... És most visszakanyarodunk az interjú első mondatához. Sokkal többet tudtunk meg a másfél millió forintról e beszélgetés után. Érdekes, hasznos és tanulságos volt bepillantani ama „kulisszatitkok”-ba, amelyek „megfejtéséért” legalább 1 millió 477 ezer forintot „kap’i e negyedév végén, a jobb munka árán, a cipőgyár és a népgazdaság. — így — *» így jobban látjuk, mi mindennel kell törődnünk il NEM KEZDŐ tsz a karcagi Dimitrov. A közel tízezer hold gondja, s a hatszázötven főnyi tagság irányítása nagyon sok, s főleg nagyon körültekintő munkát igényel. A párszervezet értékes segítséget adott ehhez már tavaly is. Az idén pedig még sokoldalúbb, még hathatósabb munkát igyekeznek Végezni a kommunisták. Erre törekszik a pártvezetőség az újjáválasztás óta. A megvalósítás útját nem volt olyan egyszerű megtalálni. Tavaly ilyenkor, egyesüléssel fejlődött ekkorává a szövetkezet, s az új, helyzet sok gondot is hozott. Ahány tsz-ből jöttek, annyifelé húztak. Mindenki tartózkodó volt. Eleinte senki nem tudta pontosan, mihez kezdjen, mit csináljon. Azóta azonban .összeszokott.” a tagság, s már csak derülve emlegetik, hogy tavaly ilyenkor az egyesülő közgyűlésen a négy szövetkezet tagsága a terem négy sarkába húzódott. Most már mindenki jóbarát, tag társ, elvtárs a közösben. Néhány nappal ezelőtt a pártvezetőségi ülés erre vetett „visszapillantást” jóannyi előretekintéssel. — A visszatekintésben sok minden szerepelt. Az, hogy a párt- szervezet munkája azóta is nagyon sokat számított abban, hogy a szövetkezet ne érezze meg az egyesülés zökkenőit. Aránylag jó eredménnyel, kevés híján 30 forintos munkaegységenként! átlaggal zárták az évet. A nyozásábati, s arról beszélgessenek a partonkívüliek- kel. Javasolták azt is, hogy a március elején kezdődő 2 éves esti szabadegyetemre legalább negyvenen pályázzanak. A nők fokozottabb munkábavonására pedig határozatba foglalta a taggyűlés: a vezetőség csináljon tervet arról, milyen munkakörökben dolgozzanak a nők, hol tudnak leginkább helytállni. A KISZ-re, a kommunista szakemberekre is meghatározott feladatokat szabjon s adjon a vezetőség több megbízatást a pártcsoportoknak is. ILYEN ELŐZMÉNYEK után tehát elérkezett a párt- szervezet ahhoz a fordulóponthoz, amikor már nem az események sodrában keresik a megoldásokat, hanem előrelátó elgondolások alapján, maguk igyekeznek a2 eseményeket alakítani. A pártvezetőség már most körvonalazta, mit végeznek a következő hónapokban. Három hónapra előre terveztek az elvtársak, s ez idő alatt számos olyan dologgal, foglalkoznak, amire edd’' nem terjedt úgy ki a figyf mült. Többek között a r ládtagok munkába von val, a KISZ szervezet * kenységével, az ifjúság' vétségben tevékenykedd tagok munkájával. — Nem biztos, hogy terv a legjobb — m Borka elvtárs, Supákné társnő a vezetőség tagja arra mindenképpen j< hogy mindannyian eg. mán lássuk, mi mindéi kell foglalkoznunk, s h milyen sok fontos dolog hét sikereink összetevője, terv alapján más és más ir. nyokból közelíthetjük meg legfontosabbat, a termelést. Megvitatták azóta a tavaszi munkákra való felkésZií lést S ■ ezalkalommal a pár. vezetőség olyan elvtáisak- aak is adott megbízatást, — akiknek eddig csak időnként volt pártfeladatuk. Gál La- ios, Szentesi Imre, Németh Mihály elvtársak legfőbb oártmunkája az lesz, hogy a őrületükön megtermeljék a SO mázsa májusi morzsolt ku- coricát. Gál elv'árs azóta nár beszélgetett brigádja :agjaival, s azok mind kész- :éggel vállalkoztak. A KISZ- ;sek is vállaltak 40 holdat. Hamarosan napirendre tüJ :ik az elvtársak a munka tervezetek végleges klalakí- ását is. Később kiterjed figyelmük a munkaegység-fel- íasználásra, a társadalmi ulajdon védelmére, a pénz- igyi fegyelem betartására és nég sok hasonló fontos do- ogra, amivel eddig csak alkalom adtán foglalkoztak gy most több elvtárs kijött megbízatást arra is íogy egy-egy kérdésnek kö- üUekintően utána nézzen. Nem történt nagy változ ! karcagi Dimitrov Tsz pá zervezetében. Sem átszer és. sem más különös dr Isak • elérkeztek ahho' dőponthoz, amikor előre, n, sokaldalúan tudnak rrVi. lol gozni, amikor a lehetősé- ;eket mindenütt keresik S a következet gazdagodására )e ez az előrelépés a maga lemében nagy dolog. B. F. X Éledjen az ember tüze BAKÓ KÁROLY kicsiny háza lenn vann a faluvégen. Kertjéből már. a Tiszának futó határ zöldje hívogat. A gazda dohánykórót, ' csütka- szárat éget az udvar hátsó felén. A múlt esztendei melegágy helyén. Mintha már sose lenne rá szükség. — Magam se tudnám. Eljártam én Pestre, jól is kerestem, de ez a csavargás. — A termelőszövetkezet? — A Tiszagyöngye? Csak csinálnánk már. Ilyenkorra megmetszettük a szőlőt. Még ki sincs nyitva. Hamvad a csutka láng, éled az ember tüze. Bakó Károly hat holddal lépett a Tisza- gyöngyébe. Szőlője sosem volt. a szövetkezet attól fél a legjobban. Próbáltak már egyezkedni. Kiosztják munkacsapatokra, premizálják a terméseredményt. Igenám, a szőlőt érdemes prémiumra művelni, de a benne lévő almafákat nem. Pedig jövőre sokat várnak a gyümölcsöstől. Ha a nyáron nem művel- tetik. tönkremennek a fák. A vezetőség attól tart. ha a tagoknak nem lesz közvetlen anyagi érdekük a svümölcsfaFelújítják a rétegtalálkozókat Néhány nappal ezelőtt a cibakház! pedagógusok kérésére ellátogatott az iskolába Karssai Mihály elvtárs, a kunszentmártoni járási pártbizottság titkára és hosszasan elbeszélgetett a község nevelőivel. A kölcsönös eszmecsere igen hasznos volt s elhatározták a jövőben többször rendeznek hasonló találkozókat. ápolás, locsolás, kipusztulhat nak - az almafák. r Bakó,. Károlyék.- heten -húsz hold szőlőt vállaltak. De hogy a többiek eddig semmit nem dolgoztak benne, hát Bakó Károly se. — Az lenne a legjobb, ha személyre mérnék ki. Én még a héten kinyitnám a magam részét. Az asszonnyal együtt. Bakó Károly így számol: ha a hét ember közül már egynek az asszonya nem jön. a többi is elmarad. A maga területén úgy igyekszik, hogy minél több teremjen. Az almafák. Mi lesz velük, ha egyénekre mérik a szőlőt? Bakó Károly: — A locsolást közösen végeznénk, a permetezést is. Kimondaná a tsz: ma permetezünk, locsolunk, mindenki ott legyen. A permelet, a vizet közösen kihoznánk, s az agro- nómus vagy a brigádvezető ügyelne a munkára. SOROLOM a Tiszagyön- gye vezetőinek Bakó Károly javaslatait. A brigádvezető agrr,Mások helyeslik. Az elnök gondolt már ilyesmire, csak az tartja vissza: ha egyszer közös gazdaság a szövetkezet. miért nem együtt dolgoznak az emberek. A cukorrépa, a kukorica kiosztását már eldöntötték. A szőlő sorsa még bizonytalan. Senki sem mondja, hogy a legideálisabb művelési módszer az egyéni területre bontás. Az ország termelőszövetkezeteinek gyakorlata jelzi: így fokozható a tsz-tagok termelési érdekeltsége. Tiszaug amúgy is nagyon nehéz terep, a megye egyik legelmaradottabb falva. S vajon nem jobb-e így csinálni, mintha műveletlenül marad akár szőlő. akár kapás. Később majd megtanulják az emberek: az egyéni érdeke is, hogy több teremjen, ha mindent közösen művelnek, abban az esetben is. Ehhez Bakó Károly javaslata első lépés lehet. Merthiszen lesz baj elegendő. A termelőszövetkezetbe most együvé kerültek a gazdák, akik eddig dolgoztattak, s a nincstelenek és a kisebb emberek, akik nekik dolgoztat A munkábaiárők helyeslik a keménykezű rendcsinálást. Végi gyalogoltam a faluban fi Zsemberi női munkacsapattal- Jöttek' haza Szárvágásból s éri mellettük. A kapuban áll egy gazda. — Marikám, az elvtárs szárvágóját melyikőtök hozza? — mutat rám heherészve. Az asszonyok nyomban visszavágtak. — Hát a tied? A háztáji szőlő-osztásnál nagyon sokan voltatok, de munkába nem jártok. AZ EMBERBE beléfagyott a szó is, a nevetés is. Mert az történt: a háztáji szőlőosztásnál elmaradhatatlanok, sőt a legnagyobb hangúak éppen azok voltak, akik még semmit nem dolgoztak a közösben. (Ha nem dolgoznak, egyébként a háztáji sem jár nekik.) A felelőtlenek, a nagyszájúnk (némelyik 60—70 hektó bort eladott, könnyen beszél) megzabolázásán kívül az is kell: a vezetőség higgyen, bízzon a becsületes többségben.’Félnek, nem tudják teljesíteni hízóeladási tervüket. Javasoltuk az öcsödiek módszerét: vásároljanak a tagoktól süldőket. Példának hoztuk fel az abádszalóki Ezüstkalász esetét: a tagoktól kértek takarmányt. vetőburgonyát kölcsön. •— Á, itt más emberek vannak. Itt senki nem adna. — Próbálják meg. Lesz olyan ember, aki nem érti meg. miről van szó, akinél nem jár eredménnyel a kezdeményezés. Bakó Károly, a Zsemberi munkacsapat tagjai biztos segítenek. Én hiszem, sokan vannak még hozzájuk hasonlóak, akikkel ä rövid látogatás idején nem találkoztunk ugyan, A vezetőség rájuk számítson. Javaslataikat, okos elgondolásaikat hallgassák meg. vezessenek úgy. ahogy ők kívánják. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a tiszaugi Tiszagyönsrve kilábaljon nehéz helyzetéből (amely egyébként a régi termelőszövetkezeteknél is hasonló volt a kezdő években), hogy még ebben az évben sokat és nagyot intenek efire Borzák Lajos pártszervezet segítette, hogy a különböző szövetkezetekből a legjobb termelési módszereket az új közös gazdaságba is meghonosítsák, továbbra is megtartsák. Sokan tudták például, hogy a Szabad Ifjúság tagjai már évek óta megtermelik a 30 mázsa kukoricát holdanként. Ez jó kiinduló pont volt az idei év előkészítéséhez, ahhoz, hogy ez évben a szántóterületük 26 százalékát öntözzék, majdnem kétannyit, mint tavaly. Volt elég ellenvetés így is, mert a csatornahúzástól a művelésig sok új dolgot kellett megszokni a tagság egy részének. Hogy a gondolattal, s a számokkal mégis megbarátkozzanak, ki kellett bogozni az érvek szálait. ügy kezdték, hogy a jövő évben a munkaegység előleget pontosan akarják biztosítani. Azt pedig a tej bevételéből szeretnék nagyrészt fizetni. Ez az a termék, amelyre minden hónapban egyenletesen számíthatnak, ha ... És itt mondták el az öntözés, a szálastakarmányok biztosításának fontosságát. AZ ELŐLEG biztosítás pedig eléggé érzékenyen érinti a tagságot. Az agitáció mellett érvényesült a személyes példamutatás is, a párttagok bátran vállaltak feladatokat az öntözést előkészítő munkálatokban. Az őszön, még a tehenészetre nem lehetett volna úgy számítani, mint most. Októberben a tehenektől 21 ezer L tejet fejtek naponta, ma ugyanannyi tehéntől 36 ezret fejnek. Énnek az a titka, hogy a pártvezetőség akkoriban brigádot szervezett, amely tüzetesen utána nézett, mi van a tehenészetben. Pavluska elvtárs, — a párttitkár is három hetet töltött a brigáddal. Kiderült, hogy a szövetkezetek egyesülése óta nem rendeztek különböző fontos dolgokat. — Nem válogatták össze elég gondosan a tehenészeket, — nem vezették be őket a szakszerű munka rejtelmeibe. A brigád munkája után ezt pótolták. Ezek a sikerek még nagyobb öntevékenységre, magabiztosságra sarkalták a oárttagokat, a vezetőséget Mindig, mindenütt előre mozdítani a gazdasági szervező munkát. — Mégis, a sikerek mellett is maradt hiányérzetünk, s ezt a nemrég itt járt megyei brigád tagjai is megerősítették bennünk — mondják egybehangzóan a pártvezetőség tagjai. Rájöttek, hogy bár az emberekhez eléggé közel eső, mégsem eléggé átfogó, nem eléggé célirányos a munkájuk. Ha van is sok felmutatnivalójuk — nem tudták mindenkor a legfontosabb tennivalókat kiválasztani, — sok esetben elaprózták a munkát, az erejüket. S nem is tudtak mindenkinek tartós megbízatást adni. Saját maguk is sürgetőnek látták, hogy változtassanak ezen. A január 29-1 taggyűlésen elkezdték ezt Pártmegbiza- tásokat adtak az alapszervezet tagjainak. Többeknek például, hogy vegyenek részt a 2 MSZMP VII. kongresz- anyagának tanulmáA PARTELET hírei A kisújszállási városi párt- bizottság, a napokban összehívta a tagjelölteket, s az alapszervezetek egy-egy vezetőségi tagját. Arról tanácskoztak, hogyan dolgozhatnak legeredményesebben a tagjelöltek. Kellett ez a segítség az elvtársaknak, mert nagyrészük még mostanában került közel a mozgalomhoz, a párthoz. Ez alkalommal eddigi munkájuk értékelésére is sor került. Harmincnyolcán számoltak be arról, hogyan teljesítették pártmegbízatásukat. Akik a kimért munkát elvégezték, azok újabb megbízást kaptak. i A tanácskozás után az elvtársak nagy szorgalommal kezdtek munkához, * Befejeződött a pártoki a Mezőtúri Gépállomáso' tavaly őszön szervezett h tanfolyamra összesen h nan jelentkeztek akkor év során azonban ez a öttel növekedett. Az MI VII. kongresszusa anva tanulmányozása idején tizenketten csatlakozta) az eddigi hallgatótól, Az üzem alanszervezete szorgalmasabb hallgató1- legltözelebbl taggy könyvvel jutalmazza.