Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-08 / 57. szám

/ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960 március 8. Vasárnap délután 5 órakor már álló hely sem volt üresen a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házban Jöt­tek. seregiettek az asszonyok mindenfelől. Ünnep.őbe öl­tözve, jókedvűen. Hogyne, hisz az ő tiszteletükre gyűltünk egybe ezen a napon. Sokan egyszerre gyönyörködtek az impozáns épület szépségében, s fénykép és háztartási ki­állításban, melyet a szakszervezetek rendeztek a nap tisz­teletére. Nők, férfiak, fiatalok, isko­lások szorongtak zokszó nél­kül, csak hogy bejussanak, csak hogy lássák, hallják az ünnepséget. Kozma Sándorné, a városi nőtanács elnöke üd­vözölte a sokszáz főnyi asz- szonyt, s emlékeztetett: — A világ asszonyai ma nagyon közel érzik magu­kat egymáshoz. Összefűzi őket egy nagy, nemes tö­rekvés, a béke, a nők egyenjogúságának, a társa­dalmi haladásnak gondola­ta. Legyen ez a délután számvetés a mi részünkről is — hangoztatta Kozma Sin- domé — mit tettünk e célok megvalósításáért, mit tehe­tünk még. A megnyitó sza vakat az úttörőkürt hangja vette szárnyra, s az iskolá­sok énekekkel köszöntötték édesanyjukat, szüleiket. Or­szágunkról, hazánkról éne­keltek. Arról, hogy földünk kalásza nekünk terem, virá­ga nekünk Illatozik. A dolgo­zóknak. akiknek annyi köny- nye, verejtéke öntözte régein e földet. Óvodások, KISZ fiatalok, a Hazafias Népfront és más tömegmozgalmak képviselői adták át üdvözletüket élővirágok, meghatott szavak kíséreté­ben. Taps és taps csattant mindenik után. Az üdvözlések utón Sípos Károly elvtárs, az MSZMP Szolnok városi bizottságá­nak titkára, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja mondott ünnepi beszédet. — Szavait feszült figyelemmel s szinte moccanás nélkül hall­gatták. s gyakran derültség­gel, tapssal nyugtázták. — Különös melegséget köl­csönöz e napnak — kezdte az ünnepi előadó, — hogy a nemzetközi nőnap ötvene­dik évfordulóját tartjuk, s az, hogy hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulójá­ra készü’ünk. Tudjuk, hogy a női egyenjogúság és a szocializmus győzelmé­nek ügye egy tőről fakad Gondoljunk csak vissza, honnan jutottunk ide, ahol ma tartunk. A háború pusz­títása hány és hány édesa­nyának okozott mélységes fáj­dalmat. begyógyíthatatlan se­bet. Ha valaki, a szolnoki anyák tudják, mit jelent, mi­lyen pusztítást, a háború. Emlékeznünk kell erre. mert csak úgy tudjuk felmérni, milyen más ma az életük. 1945-ben a VII. kerületi asz- szonyok saját szájuktól von­ták el a falatot, úgy tudták létrehozni a kerület bölcső­déjét. Azóta ezt a gondot az állam vállalta magára. Az asszonyoknak pedig azóta so­kat könnyebbedet a helyzete. Sok háztartási felszerelést ho­nosítottak meg a dolgozó nők konyhájában, sőt már az üz­leti áruk házhoz szállítása sem ismeretlen dolog. Eltűnt nálunk az az idő, amikor a föld, a vagyon kap­ta a becsületet, annak szólt a tisztelet. Ma már a termelőszövetke­zetekben is egyre inkább a munka, az emberség után tisztelik egymást az embe­rek. az után becsülik az asszonyokat, lányokat is. Igaz, sok még a tenniva­lónk. Sok bölcsödé, sok óvoda sok háztartási gép. sok ízlé­ses női konfekció áru kell még. Sok maradi nézetet is le kell küzdc-ünk, hogy tel­jes legyen a nők megbecsülé­se. De ezek megteremtéséből már sok asszony kiveszi ré­szét, termelőmunkával, s a társadalomban tanúsított helytállással. Segítsenek hát minél többen. Tegyék csinos­sá, széppé üzemük, szövetke­zetük környékét, tartsák rendben azt is úgy, mint ott­honukat. Hadd tükröződjön ebben is a nők, az asszonyok, lányok érvényesülése. — Küzdeni a békéért — hangsúlyozta a továbbiakban Sipos elvtárs — ez az asszo­nyok, egyik legfőbb feladata. Hogy ne legyen többé hábo­rú, hogy fegyverek helyett iskolákat, lakásokat építse­nek. Mert a világon még nem mindenütt haladtak annyit előre, mint nálunk. A vilá­gon még 250 millió gyermek nem jár iskolába, főleg a gyarmati, elnyomott orszá­gokban. Olaszországban az írástudatlanok 60 százaléka nő. Van tehát még mit ten­nünk, van so- dolgunk — mondotta befejezésül Sipos elvtárs. E munkához kí­vánok a városi pártbizott­ság nevében Szolnok város A nőmozgalom száz kiváló munkását tüntették ki A népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap 50. évfordulója alkalmából hétfőn a parlamentben a nő­mozgalom száz kiváló akti­vistáját tüntette ki. Az ün­nepségen megjelent Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnö­ke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke is. A kitüntetetteket Dobi Ist­ván köszöntötte, ötven év óta e napon a világ minden táján megemlékeznek arról az áldozatos küzdelemről, teljes szívet és lelket kívánó munkáról, amelyet a nők folytatnak jogaikért, a bé­kéért és az életért. Hazánk­ban, mint a szocialista vi­lágrendszer más országaiban, már azzal az örömmel és jól­eső érzéssel ünnepelhetnek a nők, amit a megvalósuló szo­cializmus eredményeképpen törvénybe iktatott és az élet­ben megvalósított női egyen­jogúság adhat. Dobi István beszéde további részében ar ról szólott, hogy a felszaba­dulás óta eltelt 15 év alatt hogyan változott, formáló­dott szebbé a magyar lónvok asszonyok élete. Befejezésül hangoztatta, hogy pártunk és kormányunk, egész társadal­munk továbbra is számít a nők segítségére, értékes mun­kájára szocialista építésünk­ben. Az Elnöki Tanács elnöke ezután átnyújtotta a kitünte­téseket. Munka Érdemrend­del 5 asszonyt, hatvanegy asszonyt a Szocialista Mun­káért Érdeméremmel, har­mincnégy asszonyt pedig a Munka Érdeméremmel tűn tetett ki. Az ünnepség után a meg­jelent párt és kormányveze­tők hosszasan, szívélyesen el­beszélgettek a kitüntetett asszonyokkal. (MTI) minden asszonyának, leá­nyának erőt, egészséget, személyes boldogságot, — örömet. Sipos elvtáre ünnepi beszé­de után színvonalas kultúr­műsor következett. A közön­ség az utolsó percekig kitar­tott s a város asszonyai, leá­nyai, az ünnepség résztvevői hosszantartó tapssal köszönték meg az emlékezetes napot a rendezőknek, a Szolnok Vá­rosi Nőtanácsnak és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak. Indonézia főmin sztere júniusban Moszkvába látogat Djakarta (Reuter). Az in­donéz külügyminisztérium vasárnap bejelentette, hogy Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke in­donéziai látogatása idején meghívott a Szovjetunióba több indonéz vezető szemé­lyiséget, akik a meghívást el­fogadták. A meghívottak közül dr. Djuanda indonéz főminiszter júniusban látogat a Szovjet­unióba, a többi meghívott: dr. Subandrio külügyminisz­ter. Nasution tábornok, nem­zetvédelmi miniszter, Ruslan A.bdulgani, az Indonéz Leg­felső Tanácsadó Testület al elnöke és Sartono, a parla­ment elnöke később látoga el a Szovjetunióba. (MTI) 1 Német Kommunista Párt él és harcol — hangsúlyozta Max Reimann az össznémet munkáskonferencián Lipcse (ADN). A 11. össz­német munkáskonferencia szombaton megtartott ünne­pélyes megnyitó ülésén fel­szólalt Max Reimann, a Né­met Kommunista Párt első titkára, akit a hallgatóság viharos tapssal és éljenzés­sel üdvözölt. — A munkáskonferencia — mondotta Max Reimann — olyan időpontban ül össze, amikor Nyugat-Németország munkásosztálya sokoldalú formában vette fel a harcot a bonni kormány végzetes politikai irányvonalával szemben. Űj tényező az, hogy e harc szélesedik és élesedik, mert nemcsak a munkásosztály, hanem az egész nép széles rétegei is mindjobban rádöbbennek: Adenauer útja katasztrófába vezet. — A Német Kommunista Párt — folytatta Max Rei­mann beszédét —, amelyet gyakran szakított félbe he­lyeslő taps — lankadatlanul azon fárad, hogy a szociálde­mokrata munkásokkal, szak- szervezeti tagokkal és keresz­tény dolgozókkal létrehozza a szoros együttműködést a fő­célért a béke eléréséért. Adenauer és militarista kö­rei betiltották ugyan a Né­Moszkva (MTI) A Szov- jetszkij Szojuz című folyóirat legújabb számában beszélge­tést közöl Topcsijev akadémi­kussal, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnökével abból az alkalomból, hogy kö­zeledik április 4-e. a Magyar Népköztársaság nemzeti ün­nepe. Topcsijev nyilatkozatában méltatja a Magyar Népköz­társaság sikereit. Rámutat: a népi Magyarország sikerei a nép által 15 évvel ezelőtt vá­lasztott új társadalmi és gaz­dasági rendszer törvényszerű met Komunista Pártot — emelte fel hangját Max Reiman —, de a párt él és küzd, elgondolásait, javas­latait a Szövetségi Köztár­saság lakosságának mind nagyobb hányada ismeri el. Ezen a konferencián is megism. iljük azt a követe­lésünket, hogy engedélyezzék a Német Kommunista Párt legális működését, mert Nyu- gat-Németországnak erre épp most van a legnagyobb szük­sége. Nyugat-Németország la­kossága — hangsúlyozta a szónok — követeli önrendel­kezési jogát és saját kezébe akarja venni sorsa irányítá­sát. Az önrendelkezési jogot váltjuk mi valóra, amikor Agadir (MTI) V. Moham­med marokkói király Ibra­him miniszterelnök, a kor­mány több tagja és a diplo­máciai testület képviselői kí­séretében vasárnap délután ellátogatott a rombadőlt Aga- dirba. eredményei. A Magyar Nép- köztársaság sikereinek másik forrása a szocialista országok­hoz, elsősorban a Szovjetunió­hoz fűződő barátság. A magyar—szovjet barát­ság ma olyan erős. mint még soha — mondotta Topcsijev. Topcsijev méltatja szovjet és magyar tudósok kapcsola­tait, majd befejezésül hangsú­lyozza: a közelgő nemzeti ünnepen a szovjet emberek szívből köszöntik magyar ba­rátaikat, boldogságot, új si­kereket kívánnak nekik. minden üzemben és gyárban, a városokban és falvakban állandóan követeljük: legyen vége az atomfelsxe- relésnek, legyen népsza­vazás a fegyverkezés be­szüntetése, a békeszerződés megteremtése érdekében, mert a lakosság nagy több­sége így kívánja. Reimann rámutatott még. hogy a N ímet Szakszervezeti Szövetség fenyegetései elle­nére a nyugatnémet dolgo­zók mind nagyobb számban látogatnak az NDK-ba. Végül a Német Kommunista Párt nevében kijelentette, azt akarjuk, hogy a keleti és nyugati szakszervezetek kö­zött jó, normális kapcsolat alakuljon ki. (MTI) Az uralkodó felkereste a város közelében létesített sá­tortábort is, ahol ideiglene­sen mintegy négyezer mene­kültet helyeztek eL Mulai Hasszán marokkói trónörökös szóvivője vasár­nap újságíróknak kijelentette, hogy nem végleges adatok szerint mintegy háromezer külföldi halt meg a földren­gés-katasztrófánál. Nagy részük francia, de vannak köztük spanyolok, németek, olaszok, norvégok, angolok, amerikaiak, dánok, belgák és hollandok is. A szó­vivő szerint Agadir marokkói lakosai közül mintegy kilenc­ezren haltak meg. A szóvivő elmondotta még. hogy vasárnap három ízben észleltek kisebb földrengést Agadirban. A délutáni — har­madik — földrengés után a tengerparton szolgálatot tel­jesítő katonák mintegy há­rom kilométer távolságra víz­sugarat láttak fellövelni. A városban péntek óta nem sikerült további életbenma- radottat találni. A kislétszá* mú mentőalakulatok folytat­ják a romok fertőtlenítését. Topcsijev akadémikus a Magyar Népköztársaság sikereiről A marokkói király látogatása a rombadőlt Agadirban Nehéz munka vár A SZÁSZBEREKIEKRE A FALU KÖZEPÉN elég elhanyagolt épület a szászbe- reki Béke Tsz központja. Kí­vül máladozik a vakolat, be­lül lehangolóan kopott és rendetlen az iroda. Három kis tsz egyesült és a Béke tömö­rítetté a község valamennyi dolgozó parasztját. Az egész falu a Béke Termelőszövet­kezethez tartozik és a sok otthonos, barátságos, tiszta porta között elég furcsa az elhanyagolt tsz központ. Az irodán fiatalos arcú, homlokán erősen kopaszodó ember mentegetőzik. Ö a fő­könyvelő. Széket keresne, de csak nehezen talál olyat, amelyikre rá is lehet ülni. A tsz elnök a karcagi tanfolya­mon tanul, a párttitkár Mart­fűn tartózkodik. Ebben az irodában a múlt napokban Szászberek minden lakosát érintő, roppant fontos mun­ka folyt: a tervkészítés. A fő­könyvelő azt mondja, túl van­nak rajta és jó lenne megköt­ni a szerződést a természet­felelőssel is. „Azon múlik minden”. Ezt inkább tréfásan állítja, hiszen jól tudja, leg­több az embereken, rajtuk, a szövetkezét gazdáin, vezetőin múlik. Itt nyomban előtolakodik a kérdés, — idáig megtették-e mindazt, amit. a tervek telje­sítése követel, amit 224 csa­lád érdeke megkíván? Az író­asztalon ott a terv, rengeteg, egyelőre még holt betű és szám. Keressük hát a biztosí­tékokat, amelyek a rubrikák­ba irt számokat majd élővé teszik. Bállá István, az agro- nómus a terv egyik oldalára mutat. A könyvelő abból ol­vassa a húsárutermelés ada­tait q hús forint bev. Hízómarha 77—422 422 000 Hízósertés 500—641 948 648 Baromfi 9500— 95 218 500 Ehhez jön még néhány száz liba, pulyka, abból is 64 ezer 200 forint bevételre számíta­nak. A hízósertés lesz a terv tanúsága szerint a tsz legje­lentősebb pénzforrása. Ez a rész igényel tehát legnagyobb figyelmet. „Alapanyag kell” — állapítja meg az agronó- mus, majd gyors számvetést végzünk. Az 500 hízósertés­ből ebben a pillanatban mind­össze 143 a biztos, a többi még sehol, csak papíron. A közel egy millió forintos be­vétel tehát azon áll vagy bu­kik, be tudják-e szerezni a kb. 350 süldőt s azon legelső- sorban, mikor kezdik besze­rezni? Eddig még nem sokat tettek. A LEHETŐSÉGET latol­gatják. A Jászságban ismere­tes az egy süldő mozgalom, ez itt Szászberekén is nagyot lendítene. Az irodán lévők el­mondják, ők még ezzel nem próbálkoztak. Kár, már , csak azért is, mert az agronómus szerint „Ha megpengetjük a dolgot, valamennyit fel tud­juk vásárolni a tagoktól. Bur­da István megkérdezte tőlem: A tsz nem venne hízónak va­lót? Négy süldőt ajánlott fel’. Bizony jobban kellene pen­getni, mert ez is olyan dolog, hogy már elvégezhették vol­na. 350 süldő felvásárlása nem gyerekjáték, ne várakoz­zanak, ne legyenek nyugod­tak. Nem is lehetnek addig, amíg a kb. egy millió forintos bevétel nincs biztosítva. A hiányzó alapanyag 50 száza­lékát még ebben a hónapban, a másik 50 százalékát július hónapban akarják beszerezni. Már csak ezért is legyenek frissebbek. Nehéz munka vár rájuk, ha késlekednek. — Tervükben szembetűnő, mennyire ala­csony a tejtermelés bevétele. Mindössze 145 ezer forint. — Kétezer liter tejet terveztek tehenenként. Kevés a takar­mány. stb. Ilyen dolgokra hi­vatkoznak, pedig a tejterme­lés alacsony volta másban keresendő. A tehenészet dol­gozóit nem ösztönzi semmi a többtermelésre. Jelenleg 5—fi liter a fejési átlag. Ha csak ezer literrel növelnék tehe­nenként az évi hozamot, már­is egy forinttal érne többet minden munkaegység. Az irodában lévők szerint a tej­termelés növelése lehetetlen. Ok: helytelen a tehenészek jövedelmezese. Mindennap 1.5 munkaegységet kannak, ak­kor is, ha 10 litert fejnek. Ez a baj. A tsz minden tagjának érdeke lenne ezt az állapotot megszüntetni. Az már ügyes elgondolás, amit a növénytermesztésben akarnak megvalósítani. 200 holddal neveztek be a 30 má­zsás mozgalomba, de összes kukorica területükön el akar­Bensőséges nőnapi ünnepség Szolnokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents