Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-08 / 57. szám

A NEMZETKÖZI NŐNAPRA írta:SIPOS KÁROLY M árcius 8, a nemzetközi nőnap. Ma szerte a vi­lágon a haladó emberiség em­lékezik azokra, akik a mun­kásmozgalomban tiszteletre­méltó helyet foglaltak el a női egyenjogúságért, az em­beri haladásért, a békéért vívott harcban. A női egyenjogúságért ví­vott harc visszanyúlik arra az időszakra, amikor a kapita­listák a nőket is a gyárakba kényszerítették éhbérért dol­gozni. Azonos munkáért meg­alázóan kevesebbet fizettek, mint a férfiaknak. Az ember­telen munkaviszonyok, a fék­telen kizsákmányolás ellen már a század elején harcba álltak a férfiak oldalán a dol­gozó nők is. E harc közepette lépésről lépésre vívtak ki egyre megtisztelőbb helyet maguknak a társadalmi élet­ben. Hazánkban is a letűnt rendszernek szüksége volt a nők munkájára az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt, de arra nem volt szük­sége, hogy a nők beleszólja­nak a társadalom ügyeinek intézésébe. Alacsonyabb ren­diseknek tekintették a nőkét és minden eszközzel arra tö­rekedtek, hogy négy fal közé zárják őket, hogy politikai kérdésektől távoltartsák — mondván — ahhoz nem érte­nek. Minden erővel el akar­ták hitetni, hogy az anyasá­gon kívül a női hivatás csak a férjek kiszolgálásáig terjed. Micsoda igazságtalanság, — hogy a társadalom felét kite­vő nőket kizárták a társadal­mi kérdésekben való állás- foglalásból! 1 910-ben a bontakozó nő­mozgalom második nem­zetközi nőkonferenciáján ha­tározatot hoztak, hogy már­cius 8-át világszerte a nőmoz­galom harci napjává teszik, nemzetközi nőnapot tartanak. Azóta nehéz harcokban és si­kerekben bővelkedő 50 év telt el. Mint ahogy szerte a vi­lágon, hazánkban is kemény harc folyt a női egyenjogú­ságért. Magyarországon 1914 március 8-án nagy tüntetés zajlott le a háború ellen. Azt követően 1919-ben a polgári forradalom idején a proletár­forradalom előkészítésének jegyében ünnepelték a nők napját A Tanácsköztársaság az ország történetében elő­ször adott a nőknek szavazati jogot. A Horthy fasizmus évei alatt viszont csakis a tilalom ellenére lehetett nőnapot ün­nepelni, 1945-ben a nemzetközi nő­mozgalomban fordulat tör­tént. A második világháború tanulságai arra intették a dolgozó nőket, hogy legyenek éberek. A béke védelmére, a család boldogságának meg­óvására, a társadalmi hala­dás, a női egyenjogúság kiví­vására, nemzetközi tömörü- ést hoztak létre. Megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. Azóta e fontos nemzetközi szervezet számta­lan megmozdulásokat kezde­ményezett az elnyomás alatt szenvedő nők védelmében. A nyolcvan nemzetet tömörítő nemzetközi szerv közel 200 millió asszonyt képvisel. E z évben a nemzetközi nőnapot a békéért, az általános leseere1 ésért foly­tatott harc jegyében ünnep­ük a világ asszonyai. A bé­ke, a szocializmus erői — nem utolsó sorban azért, ■— mert a nők is emellé álltak, az utóbbi 15 évben jelentő­ben megerősödtek. Mégis a békeharc a legfontosabb lesz mindaddig, amíg a há­borúk végleges kiküszöbölé­sének biztosítékaként a vi­lág dolgozói, élén a Szovjet­unióval ki nem vívják az ál­talános, teljes leszerelést. Sokat szenvedett az emberi­ség a háborútól, de talán leg­többet a védtelen asszonyok, a szeretteiket, gyerekeiket féltő édesanyák. Ezért van az, hogy az asszonyok, az édesanyák a békét, a leszere­lést oly szenvedélyesen áhit- ják és oly következetesen harcolnak is érte. 1945-ben a szovjet hősök felszabadították hazánkat a fasiszta elnyomás alól és ez­zel a magyar nép — köptük a magyar nők is — kiléptek az. emberi szabadság, a nép fel- emelkedésének, a társadalmi haladásnak széles útjára. A kommunista párt teljes erejé­vel támogatta és vezette a nők harcát. Ez egyúttal azt is je­lentette, hogy megnyílt a le­hetőség a nők számára is, hogy kivívják társadalmi egyenlőségüket. A felszabadulás után egy­re nagyobb tömegek csatla­koztak a nőmozgalomhoz, — egyre jobban elmélyült a nők között az a felismerés, hogy az emberi életet csakis a szo­cializmus teremthet számuk­ra. Tizenöt év alatt nagy vál­tozások történtek hazánkoan. E nagy változások elősegítő! azok az intézkedések, melyek a női egyenjogúság biztosítá­sáért történtek. 1349-ben megjelent a kibontakozó szo­cialista életet tükröző alkot­mányunk ezt is magába fog­lalja. Megszüntettünk min­den olyan intézkedést, mely korábban hátrányos helyzet­be hozta a nőket. A népköz­társaság a munkásnőknek egyenlő munkáért egyenlő bért biztosít. Széleskörű in­tézkedéseket tettünk az anyák védelmére. A társadalom megbecsülése, tisztelete öve­zi az anyákat és dolgozó nő­ket. Népi államunk anyagi erejéhez mérten jelentős in­tézkedéseket tett a gyermek- védelmi intézmények fejlesz­tésére. S okat tesznek az asszo­nyok között végzett felvilágosító munkában a nő- tanacsok és a szakszervezeti nőbizottságok tagjai. Fárad­hatatlan segítői ők az előre­haladásnak. A nőmozgalom nagyszámú lelkes híve az asszonyok között él. A munkahelyeken, a családban segít az asszonyok ügyes-ba­jos gondjainak megoldásában, segít társadalmi. politikai kérdések megértésében. Ezért száll feléjük is ma a köszön­tés. Korai volna még azt mon­dani, hogy a női egyenjogúság teljesen érvényesül nálunk az élet minden területén. Bár népköztársaságunk törvényei a kibontakozó szocialista er­kölcs, a női egyenjogúság megvalósulásának lehetőségét mindenkor biztosítja, a lehe­tőség csak fokozatosan véli* valósággá. Olyan gyorsan, ahogyan változtatjuk az elég sok helyen burjánzó maradi felfogást. A maradiság meg­van a férfiak jó részénél, akik ugyan szívesen használ­ják a technika legújabb vív­mányait, de ezzel összeegyez- tethetőnek tartják a nőkről vallott ósdi nézetüket. A ma­radi nézetek az asszonyoknál is megtalálhatók, akik ugyan­csak szívesen hord iák a fej­lett ipar által előállított szép kivitelben készült női ruhá­kat. közben azt a múlt szá­zadbeli nézetet vallják. ,.én nem politizálok.” A korral fejlődni, a szocializmust épí­teni azt is jelenti, hogy a kor­nak megfelelő, haladó néze­teket valljuk. Ma már sokan vannak olyan asszonyok is, akik a háztartásban tevékenykednek sikeresen kapcsolódnak be a társadalmi életbe. Résztvesz- nek a nóta „csők, a szülői munkaközösségek munkájá­ban. Megismerkednek az is­kola nevelőmunkájával, se­gítséget kérnek a gyermekne­veléshez. Sokan látják, hogy a forradalmi változás, mely a szocializmus építésével be­következett. magával hozza a családi nevelés, a családi élet szellemének változását is. Csak hátráltatja a gyerekek tanulását, fejlődését, ha a szocializmus tanításait hallják az iskolában és otthon valami mást. Felszabadulásunk 15. év­fordulójára üzemeinkben és a mezőgazdaságban is széles­körű munkaversenyt kezde­ményeztek a dolgozók. E munkaversenynek a nők is részesei. Becsülettel elvégzik a termelési feladataikat. Má­sok a háztartásban olyan le­hetőséget teremtenek, hogy a termelésben dolgozó férj vagy fiú minél inkább ele­get tudjon tenni a felszaba­dulási versenyben tett válla­lásának. IV yiegyénk parasztasszo­1V1 nyainak nagyrésze idén áz első közös tavaszra Ké­szül. A tavasz a mezőgazda­ságban a megújulást jelenti. 3ok feladat van e megúju­lásnál. Az új termelőszövet­kezetekben a megértés, az összebarátkozás, a közös munka nemcsak örömökkel jár majd, hanem nehézségek is lesznek. De emberséggel, jó szóval, kitartó munkával el lehet azokat hárítani az útból. Dicséretére mondjuk megyénk parasztasszonyai­nak, hogy mozgalmat indí­tottak a szövetkezetekben a baromfitenyésztés fellendíté­séért és több helyen elvállal­ták a baromfitenyésztés mun­káját. Másutt a hozzáértő nők a borjúnevelés körül szorgoskodnak. E tevékeny­séggel a szövetkezet fejlődé­sét mozdítják elő, mely a tag­ság jobb, szebb életének is biztosítéka. A régebben szö­vetkezett ; lépett asszonyok sokat segíthetnek az új szö­vetkezetek asszonyainak az új élet indulásánál. A békéért, a szocializmu­sért küzdő asszonyaink gon­doljanak arra, hogy a békés alkotómunka terén elért si­kereink mind közelebb hoz­zák az emberiség álmának, a teremtő világbékének a meg­valósulását. Az elmúlt 50 év alatt nagyot fejlődtek a bé­ke, . a szocalizmus erői, min­den okunk megvan arra, hogy e fejlődés alapján bíz­zunk minden ember felsza­badulásában, bízzunk abban, hogy megyénkben is sikere­sen dolgoznak a tervek telje­sítésén, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban és mindenhol. Bízunk abban, hogy minden anya álma való­ra válik. Gyermekei békében, az emberi haladás, a szocia­lizmus hasznára nőnek feL Bízunk abban, hogy az em­beriség békéért folyó küzdel­me sikeres lesz. E gondola­tokkal köszöntjük forró szere­tettel megyénk asszonyait a nevezetes évfordulón. Kö­szöntjük a nőmozgalom lelkes munkásait. Köszöntjük az üzemekben, a hivatalokban, a mezőgazdaságban és a családi otthonban szorgoskodó asszo­nyokat. Kívánjuk hogy mun­kájukat. melyet a szocializ­mus énükén Végeznek, sok siker kövesse. Kedves vendég Kengyelen DOBI ISTVÁN elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke volt a nőnapi előadó Vasárnap a kora délutáni órákban megbolygatott méh­kashoz hasonlított Kengyel község. Az emberek — mond­hatnám úgy is, hogy a község apraja-nagyja — a művelő­dési ház felé tartottak. Az arcokon izgalommal vegyes vá­rakozás tanúskodott arról, hogy már a perceket is számol­ják, ami a kedves vendég érkezéséig még hátra van. Zsú­folásig megtelt a nagyterem, de az érdeklődők még egyre jöttek s benépesítették a folyosót is. A KISZ szervezet lány tagjai hóvirágot, kis kékszalagot tűztek a nők kabát­jára. Jól esett ez az apró figyelmesség a nőnapi gyűlés résztvevőinek. ban, a kereskedelemben is sok asszony és lány dolgozik. A falusi asszonyoknak első­sorban a nagyüzemi gazdál­kodás nyújt lehetőséget arra, hogy egyenlő jogú, megbe­csült emberekként dolgozza­nak a termelőszövetkezetek­ben. Dolgos kezükkel, szor­galmukkal segítsék, hogy eredményes, jó jövedelmet biztosító gazdaságokká vál­janak a termelőszövetkeze­tek. Ne feledjék az asszonyok sem: rajtuk, a termelőszövet­kezeti tagokon múlik, hogy milyen lesz az életük, hogyan növekedik jövedelmük a kö­zösben. Befejezésül Dobi A KISZ szervezet tagjai piros szegfűcsokorral tötték Dobi elvtársat. köszöa­A terem zsúfolásig megtelt ünneplőkkel. nak gondokkal, küzdelmek­kel teli életét. Meghatottság ült az arcokon, amikor arról szólt, hogy több mint ötven évre nyúlnak vissza emlékei, édesanyja mosolyára, sze­meinek ragyogására gondol, amelyet oly sokszor elhomá­lyosított a gond, a család fél­tése, a jövő bizonytalansága. Édesanyja sorsa azonos volt a soktízezer falusi asszonyé­val, akiknek a Horthy-érában még a férfiakénál is nehe­zebb, terhesebb, embertele­nebb sors jutott. A második világháború borzalmai még súlyosbították az asszonyok helyzetét. A nélkülözéseket, szenvedéseket tetézte a fáj­dalom férjük, fiuk, vőlegé­nyük elvesztése miatt szék, tanárok fele, az orvo­sok 10 százaléka nő. A mér­nöki pályán, a könnyűipar­elvtárs a termelőszövetkeze­tekbe tömörült kengyeliek­nek a mielőbbi boldogulás­hoz, a szebb és jobb élet el­éréséhez kívánt erőt, egész­séget. A kedves vendéget az út­törők és a KISZ szervezet képviselői vörös szegfűcso­korral köszöntötték. A ken­gyeli nőtanács fafaragásos népművészeti kulaccsal, hím­zett terítővei kedveskedett. A Dózsa Tsz nőtagjainak aján­dékát, egy porcelán szob­rocskát id. Árvái József né tsz-tag adta át Szavait taps szakította meg, amikor erőt, egészséget, eredményes mun­kát kívánt Dobi elvtársnak. A szép nőnapi ünnepség kultúrműsorral ért véget. Az úttörők, a KISZ szervezet tagjai, az általános iskolák tanulói szórakoztatták tánc­cal, dallal, szavalatokkal a jelenlévőket N. K. nyereségrészesedést fizettek a JármüjaviUban Tegnap 19,2 napi kereset­nek megfelelő nyereségrésze­sedést fizettek ki a Járműja­vítóban. A felosztható nyereségből 427 ezer forintot tartalékol­tak. Ebből 162 ezer forintot fordítanak majd a kiváló dol­gozók jutalmazására, 60 ezret kulturális cs sportcélokra. 100 ezret jutalmazásra, 15 ezret esetleges reklamációkra, 15 ezret KST-re. Az üzem dolgozói múlt évi tervüket 109,64 százalékra teljesítették, az előírt 95,3 százalékos költségszint he­lyett 92,1 százalékos szinten dolgoztak, a tervezett 4,7 szá­zalék helyett 7,9 százalékos nyereséget értek el. — Mint a példa bizonyítja, van értel­me jó munkájuknak. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! XI. évfolyam, 5Z szám. Ára 50 fillér I960- március 8. kedd. f ASSZONYOKRÓL SZÓLUNK... Bensőséges nőnapi ünnepség Szolnokon A művészet új hajléka I I TUDOMÁNY-TECHNIKA I Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét várták : a kengyeliek. Felcsattant a taps, amikor szétcsapódott a függöny s az elnökség tagjai között kedves vendégüket is ■ üdvözölhették. Az elnökség­ben helyet foglaltak: Oláh . György elvtárs a megyei ta- ( nács elnöke. Déri Dezső elv- , társ az MSZMP törökszent­miklósi járási pártbizottságá­nak titkára, Soós József elv­társ, a törökszentmiklósi já­rási tanács elnöke, valamint a helyi szervek és termelőszö­vetkezetek vezetői, tagjai. P. Molnár István a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke üdvözölte Dobi elvtársat és a gyűlés vala­mennyi résztvevőjét. Ezután Dobi elvtárs emelkedett szó­lásra. Tisztelettel, szeretettel köszöntötte a kengyeli asszo­nykát lányokat., majd emlé­keztetett arra, hogy a nőna-' pon világszerte megemlé­keznek azokról, akik úttörői voltak a nőmozgalomnak, szervezkedtek, harcoltak azért, hogy a nőket is ember­számba vegyék. A nőkkel együtt a férfiak is ünnepük ezt a napot, tisztelettel, sze­retettel övezik az asszonyo­kat. lányokat. A továbbiakban arról be­szélt az előadó, milyen volta nők helyzete a múltban. Meg­rázó szavakkal ecsetelte a falusi asszonyok, a cselédem­berek, mezőgazdasági mun­kások feleségeinek, lányai­Dobi elvtárs ezután a fel- zabadulás jelentőségét mél- atta, amely lehetővé tette, íogy a dolgozók vegyék ke­lükbe a hatalmat, s a romok íelyén új alkotások épülje­lek. A munkásosztály rend- zere a nők számára is új letlehetőséget teremtett. Fel- zabadult emberekké váltak, a munka, a társadalmi élet minden területe megnyílt számukra. A tanácsokba több mint 13 ezer nőt válasz­tottak, több, mint hatvan nő végez országgyűlési kép­viselőként megbecsült, érté­kes munkát. A gyógyszeré-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents