Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-29 / 75. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. Kiosztották a nyereségrészesedést a Vendéglátóiparban Szolnokon, a Nemzeti Étteremben ünnepség közepette került sor szombaton a Vendéglátóipari Vállalat 1959 évi nyereségrészesedésének kiosztására. A megye más városaiban, így Jászberényben, Karcagon, Törökszentmikló- son és Mezőtúron hétfőn osztották ki a vendéglátóipar vezetői a nyereségrészesedést. összesen kilencszázhét dolgozó kapta meg keresetének 24 napra eső részét, átlagban 923 forintot. A kiosztott összeg 837 ezer forint volt. A vendéglátóipar vezetői a nyereségrészesedés elosztásánál figyelembe vették, hogy ki mióta van a vállalatnál — ezzel a törzsgárda kialakítását kívánták elősegíteni. A régebbi és a nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozók 5—25 százalékkal kaptak több pénzt. Azoknak a dolgozóknak viszont, akik 1959-ben leltárhiánnyal zárták az évet, fegyelmi büntetésük volt, vagy igazolatlanul mulasztottak, csökkent a nyereségrészesedésük. A Vendéglátóipari Vállalat tavaly 107,08 százalékra teljesítette az éves tervet, — ezzel egymillió kétszázhetvenegy ezer forintos nyereségtöbbletet ért el. Elsősorban a takarékos gazdálkodás eredményezte ezt. A Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ elnöksége a Vendéglátóipari Vállalatot — jó munkája elismeréseként — a közeli napokban oklevéllel tünteti ki. — 1. — Gazdag (ártalommal megjelent' a Társadalmi Szemle új száma Kettős komaság Első névadó-ünnepség Hunyadfalván Manapság már nem ritkán hallunk arról, hogy a városokban a régi szertartások helyett, névadó ünnepségeken adnak nevet az újszülötteknek. Falvakból azonban még alig érkezett ilyen hír. S tegyük hozzá mindjárt, különösen olyan nem, hogy kettős komaságot teremtettek volna egy-egy ilyen alkalomkor. Nos, Hunyadfalván, megyénk mondhatni legkisebb településén szombaton kettős komaság alakult ki. Már régebbről jártak a községbe segítséget nyújtani a tavaly alakult termelőszövetkezet gazdáinak az első lépésekhez, a kezdéshez a fővárosból, a XIV. kerületi Édesipari Vállalattól. S közben olyan köítyj. kis KIRAKATSZEMLE SZOLNOKI BORIPARI KTSZ új üzemházában Beloiannisz u. 79-81 sz alatt gyorsjavitó szolgálatot létesített. A csarnoknál lévő részlegét kibővítette. Mértékes műhelyébe az új tavaszi színnek megfelelő felsőbőrök megérkeztek. Keresse fel javító, mértékes részlegeit. zel kerültek egymáshoz az üzem dolgozói és a falubeliek, hogy Takács István nyolcadik gyermekének már az üzemben kerestek névadó apát. Csoszor Péter, a vállalat pártalapszervezetének titkára vállalkozott, hogy eleget tesz a kérésnek, s szombaton kedves kis ünnepség keretében adta át az üzem dolgozóinak ajándékát a háromhetes Péterkének és a boldog szülőknek. Az ünnepség — amit igaz érdeklődéssel vártak Hunyadfalván — Takácsék portáján zajlott le. A tanácskirendeltség vezetője, a termelőszövetkezet elnöke, a kedves szomszédok itt tolmácsolták jó kívánságaikat. S itt jelentette be a tanácskirendeltség vezetője, hogy az újszülött Pé- terke a községi tanács végrehajtó bizottságától 1400 forintot kap kelengyére, kocsira, s amire ilyenkor szükség szokott lenni minden házban. A hivatalos részt meleghangú beszélgetés követte, ahol még közelebb kerültek egymáshoz Hunyadfalva képviselői s a fővárosi üzem dolgozói. Figyelmet érdemel Várnai Ferenc „Egyetemi ifjúságunk eszmei-politikai fejlődése” című írása, amely a közelmúltban a KISZ ülésén tárgyalt ifjúsági nevelési problémákkal foglalkozik. Király István tanulmánya „Az első magyar komm inista költő”-ről, Komját Aladárról szól. Közli a lap a nemrég orosz nyelven megjelent „A marx- izmus-leninizmus alapjai” című népszerűén, közérthetően megírt kézikönyv egyik fejezetét, amely a párt forradalmi jellegét, szervezeti alapelveit, politikájának tudományos alapjait tárgyalja. A Nemzetközi Szemle-rovat mellett a nropagandisták számára — kivált azok számára, akik oroszul nem olvasnak — nagy segítséget nyújt Bálint Józsefnek „A Szovjetunió népgazdasága 1958-ban” című statis?tikai évkönyvéről adott ismertetése. Sok értékes adatot tartalmaz, amelyek szemléltetik a szovjethatalom fennállása óta elért nagyszerű eredményeket, ezen belül az utóbbi évek kimagasló eredményeit és megkönnyítik a szocialista és a kapitalista gazdaság fejlődésének összehasonlítását. — (MTI) Televíziós falaikufaló szondái készí. eltek Csehszlovákiában Prága (MTI) A Csehszlovák Automatizációs Kutató- intézetben teherautóra szerelt televíziós szondát szerkesztettek, amelyet talajvizsgálati célokra használnak. A berendezéssl vizuálisan is ellenőrizhetők a furatok falai. A nagy építkezéseknél a televíziós szonda segítségével állapítják meg a földalatti hasadások nagyságát és irányát. s ellenőrzik a talajszilárdító betoninjekciók hatását. (MTI) MáRCIUS 29 Kedd Auguszta A Nap kel: 5.30 h-kor, nyugszik: 18.09 h-kor. A Hold kel: 6.40 h-kor, nyugszik: __________ 20.33 h-kor. Id őjárás jelentés • Várható időjárás: erősen felhős idő, sok helyen eső, néhány helyen zivatar. Mérsékelt, időnként élénk keleti délkeleti, később délnyugati szél. A hőmérséklet alakulása alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 12—16 fok között. — MÁRCIUS 31-én jár le a felszabadulási kulturális seregszemle fotópályázatának beküldési határideje. A szemle rendezőbizottsága kéri a fotósokat, hogy pályaműveiket a fenti határidőig feltétlenül küldjék be a felhívásban megjelölt helyre. — NEGYEDSZERRE IS élüzem a Középtiszavidékl Vízügyi Igazgatóság. A derekasan végzett munka eredményeit április másodikán összegezik az igazgatóság dolgozói a megyei tanács nagytermében megrendezésre kerülő ünnepségen. Az ünnepség után az igazgatóság fogadást ad az MSZBT klubban. — IDEIGLENES, könnyen gyulladó épületben akarta felfüstölni levágott hízóját Karcagon Gyöngyösi Sándor. Az épület tüzet fogott s elpusztult a gondatlan gazda minden kamrábavalója. — KÉT ÉRDEKES találkozóra kerül sor hamarosan Zagyvarékason. Vasárnap azok ülnek össze baráti beszélgetésre, akik negyedszázada végezték el az elemi iskola hatodik osztályát. Másnap ugyancsak régi iskolások találkoznak: a harminc évé iskolahagyottak ülnek be néhány órára a padokba. — SZIGLIGETI Színház mai műsora: este ,7 órakor Cigányprímás. — megs: Mihályi István kocsi elé zuhan, a József Attila u. Ferenc, a Köztiszta vatal dolgozója. A m szerencsétlenül járt e napon túl gyógyuló sekkel szállították köri — EREDMÉNYES esz ' döt zárt a tavalyival a senyszögi földmüvesszöve zet. A kiváló szövetkezet vét 211,3 százalékra teli tette s így 810 ezer forint 1 reséget ért el. A dolgozók zött háromheti fizetési megfelelő jutalmat osztan ki. — KÉT TŰZ IS VOLT i napokban Kisújszálláson. Nánási Endre portáján gyermekjátékból eredően röppent fel a vörös kaka' s emésztette el a háztáji / dasághoz tartozó takarmé Az Ady Tsz-ben traktor! rától lobbant lángra rizsszalmakazal. Utóbbi tért Szaszkó István és I István ellen eljárás ind — ÚTNAK INDULT í 4 ső szállítmány a buJn.^ ) feldolgozóba, a Baromi ri Mezőgazdasági Vái szolnoki telepéről. A sz. mányban 5 ezer 740, kil hetes, 85 dekás átlagsi csibét szállítottak el. — ÖTVENEZER FORI1 részesedést vettek fel évzá ünnepségükön a szolnot Fodrász KTSz dolgozói. A osztalék —, melyet a KIOS. székházában megrendezett ünnepségen adtak át —■ kétheti fizetésnek felel meg. — Óvodák és bölcsődék építésére, a meglévők férőhelyeinek bővítésére millió 728 ezer forintot for tanak ez évben megyénkb községfejlesztési alapból tanácsok. — AZ IDŐJÁRÁS és egészség kapcsolatáról Kérdő István az Ország Reuma kórház főorvosa tf előadást a TIT-előadótere ben ma este 18 órakor, érdeklődőket szívesen 1‘Sák. A KIRAKATRÓL általában azt mondják, hogy a mögötte lévő üzlet keresztmetszete, mert itt kerülnek „első szemre” a vásárlók elé, amiv az ajtón belül kínálnak. Nem mindegy tehát, hogy milyen is ez a kirakat. Néhány helyen már megnéztük s propagáltuk a jó tapasztalatokat például Szolnokról. Törökszentmiklósról azonban alig lehet e tekintetben jót mondani. A városban érdekes módon kétféle dolgot lát az ember. Az egyik: a piactéri üzletházban egymás mellett sorakoznak az új kereskedelmi formában árusító, kívül, belül szép üzletek. A másik: a négyes főútvonal mentén, ahol jelentős nemzetközi fogalom is bonyolódik le, s lényegében a város főutcája elhanyagolt portálok, kirakatok fogadják a járókelőt. Kezdjük talán a Vas- és Műszaki boltnál." Az még hagyján, hogy a szűk eladótér miatt kályhákat, háztartási í tűzhelyeket raknak a kirakatba. Ez érthető, viszont az már nem, hogy mindez nincs rendben. A szemlélőnek az a benyomása támad, hogy éppen most rakták le a kocsiról az árut, s az üzlet dolgozóinak * még nem került idejük az elrendezésre. A VÁROSI TANÄCSHÄZ mellett, közvetlenül a hónapok óta üresen álló községfejlesztési híradó után találjuk a gyorskiszolgáló boltot. Itt különösebb kirakatról nem lehet szólni, mert ilyen nincs. Ami azonban a portált illeti, lehetne változatosabb. A belülről korszerű üzlethez egyáltalán nem illik a kopott, viharvert külső. Festést igényelne. Meglepően furcsa a többi kirakat is. Az Állami Biztosító helyi kirendeltségének propaganda célokat szolgáló, diletáns képei méltán keltenek derültséget. Ugyanígy nem válik díszére a város főutcájának a földművesszövetkezet nagyáruházának kirakata sem. Itt nem az a hiba, hogy nem mutat megfelelően. S az is elgondolkoztató, hogy szükséges e a bejáratnál időtlen idők óta a ronegvá avult, kézzel festett plakát, amelyen valamikor amig látható volt, népes sereg vonult vásárolni. SOK MINDENT el lehetne méa mondani a törökszentmiklósi boltok kirakatáról. kötésű munkásőr. Gyalus az Aprítógépgyárban. Ahogy magát bemutatta, „alapító tag” a gyárban. — Idenőttünk. Mert nézze elvtárs — sorolja —, mi minden épült itt pár esztendő alatt. Gyárak, házak. Ott a hidroglobus. Meg a szép szabadtéri színpad, amiben ott az aprítósok munkája is. Feleségem a tanácsnál dolgozik. Ö mondta, hogy kétszázhar- minckilenc építési engedélyt adtak ki 59-ben. Bíznak az emberek a jövőben. Hát ez a kétszázharminckilenc ház egymagában is valóságos község. Feláll, megigazítja pisztolytáskáját, körülnéz egy kicsit. Szolgálatban van. Vigyáz a városára. A Körös hídjánál lekanyarodunk a műútról. Apró falusi jellegű házak között visz a kocsi útja. Aztán egy kapun felírás: Győzelem Mg. Tsz. — Már nem Győzelemnek hívják. Mi alapítottuk mezőtúriak ezt a Győzelmet, de egyesültünk több másikkal. Most Kossuth a nevünk. — Ezt Bihari József tszkönyvelő mondja kis lakásuk egyetlen szobájában, ölében kisfiával. Vájjon ő is jászberényinek érzi magát? Mint beszédéből kitűnik, igen. Sorolja is miért. — Mert van itt jövő. Több mint ötezer a holdunk. Szorgalmasak az emberek. Nem mondom, nehéz volt beszervezni őket, de most mindegyik gazdaszemmel nézi a tsz-t. És minket, mezőtúriakat úgy szeretnek, mint akármelyiket maguk közül. Megvan a megélhetőség is. Ezt mondja Kovács János traktoros is. ö, a tehenészből lett könyvelő; Bihari legjobb barátja. Ketten vezetnek el a kertészetbe. S útközben egy — tősgyökeres herényivel beszélgetünk, — Rigó József brigádvezetővel. Tavaly ősszel még húszholdas középparaszt, az idén ezerholdak gazdája. * — Nekünk szerencsénk van — tolja feljebb kissé kalapját. Szinte félkörbe vesz a Körös. Már meg is rendeltük a 230 000 forintos szórófejes öntözőberendezést. Gyorsítjuk a változást. Pedig úgy higyje meg, száz éve se történt itt annyi változás, mint 15 év alatt. Elhisszük, mert mindenütt azt látjuk. Elhisszük, mert Tasi József a kertészeti brigád vezetője úgy beszél a másik brigáddal folytatott versenyéről, meg a színházba járásról, ahogyan akárcsak húsz évvel előbb élt őse sem tehette volna soha. Csattog a vonat a váltókon, a kijárati jelzőnél meg hatalmas gyümölcsösön pihen meg a szem. A lányok egy pillanatra leteszik a kapát, a vonat után integetnek Egyik még oda is kiált man, a viszontlátásra! Hát ilyen Jászberér kis városunk. Mert is, szolnokiaké, túri é roniaké, szocializm magyar embereké múltuk ilyenné ( egyre tovább a r rosunkat, közsé szabadult, alk berek lakóhel ®í r<> 4 he/ ,JOr H Sf> 1, Többek között azt: szükséges e a város központjában egy vakrozsdás nagyméretű óra, amelyik már ki tudja mióta birkózik hóval, esővel. Hogy csak ennyit mondtunk el a tapasztalatokból azért történt, mert számolunk arra, Törökszentmiklóson felfigyelnek rá, s most a tavaszi nagytakarítás idején megkezdik a rendezést a kirakatokban és az üzletek portáljain is. — nagy — lám ötvennégy tanuló érettségizik az idén, a Lehelben meg további'■ nyolcvan. És ha látná, milyen talpraesettek, okosak ezek a jászsági parasztlányok. — Meg aztán szépül a város. Én ismerem az egykorú rajzokat. Itt a Rákóczi út környéke üres pusztaság volt nem is olyan régen. Most pedig nézzen csak ki az ablakon. Hát nem nagyon szép? Nagyon szép. Ameddig a szem ellát, új házak. Téglából készültek, manzárdtetősek, sárgák, szürkék, zöldek, kis kertekkel. És köztük az üres helyeken új épületek váza. Fészket raknak a régi és új jászberényiek. A házak gazdáit sem soká kell keresnünk. Gyakorló általános iskola. A Tanítóképző Főiskola udvarán zsivajgó gyerekhad. — Összehívom őket. Szaladnak is mindenfelől mint a kiscsirkék. Megnyitom a „röpgyű- lést”. Melyiknek szülei építettek új házat? — Az én apukám is! Az enyém is! Az enyém új lakásba költözött! — így örvénylenek a kiáltások. így nyilatkozik Fabricius Pista, akinek ács a papája. Garai István akinek édesapja mozdonyfűtő, a kis Pélyi Erzsi szülei is új házat építettek. — És házat épít Csikós Andor pedagógus, májusban már be is költözik. Régiek és újak. sok az új lakó, aki máris szívvel lélekkel a város polgárának érzi magát. Ilyen Hódost Sándor, az őszhajú, de keménytöbben is osztoznak. És amikor szombaton végigmentem Jászberényben, azt kutattam, hogyan és miért szeretik meg lakosai, miért hangzik a város neve szinte gyöngéden a szájukból; akár dicsérik, akár korholják. A várostörténész egyben a leánygimnázium igazgatója. Magas, domború- homlokú ember. Szereti és érti is a várost, hiszen nagyon alaposan ismeri. — Teljesen agrárjellegű város volt Jászberény. A századforduló idején harmincezer lakosából tízezer a tanyavilágban lakott. Ipara jóformán semmi, egy húsz munkással dolgozó téglagyár a mostani főiskola helyén, három malom, félszáz emberrel és kisparaszti földek tömege. Továbbá kereskedők, kisiparosok, keskeny értelmiségi réteg, amelyet kis szőlő- tulajdon kötött a földhöz. — Erős klerikális befolyás és gróf Apponyi Albert, aki negyvennyolc éven keresztül képvíselősködött itt, minden haszon nélkül, leszámítva persze saját hasznát. Ez volt hát Jászberény. És miért szereti e várost Kiss elvtárs, a gimnázium igazgatója? Kicsit gondolkozik. — Ha a pedagógus szemével nézem: Ebben a városban a gimnáziumban csak nyolc-tíz gyerek jutott el évente az érettségig, a többi lemorzsolódott — főleg anyagi okokból. Még a Horthy- korszak végefelé sem emelkedett e szám többre, mint tizenötre. Most csak itt náKisváros. Itt a mi megyénkben a sajátos alföldi táj alakította ki arculatát. — Hiányzik a hegyi városok zárt építkezése, híjával vannak a klasszikus, vagy reneszánsz építőművészet emlékeinek. Mégis szépek. Magukon viselik várossá alakulásuk minden nehézségét. Apró épületek tömegét, amelyet a tatár vagy török elől menekülő lakosság épített és az ellenség újra, meg újra lerombolt. Mezővárosok. Magukon viselik lakosságuk foglalkozásának jellegét. Ismerem őket jól. Ma már mindnek bejáratánál ott virít a büszke tábla ... Termelőszövetkezeti város. Hadd tegyek itt egy vallomást. Sokfelé járok a megyében, sok városba visz hetenként az utam. De legszívesebben a 32-es műutat választom, amelynek a végén, hepehupás-gödrös országút mentén fekszik „kedvenc” városom, Jászberény. Hogy miért a legkedvesebb? Nehéz rá válaszolni. Talán a hangulata miatt. Mert élénk, pezsgő az élete. Mert itt látom a legtöbb új épülő családi házat. Mert úgy érzem, lakói egy fokkal vendégszeretőbbek, mint másutt. Mert látom azt a szenvedélyes érdeklődést, amely minden jászberényit elfog, amikor városának dolgairól esik szó. Mert szeretem a szép ligetet a barátok templománál és a tanítóképző tömör, impozáns óriási épülettömbjét. Szóval én a „külföldi”, megszerettem ezt a kis várost és úgy gondolom, ebben a szeretetben A mi kis városunk... A vezércikk az 50. nemzetközi nőnapról emlékezik meg. Ajtai Miklós cikke második ötéves tervünk műszaki fejlesztési programjának fő vonásait tárgyalja. „A termelőszövetkezetek megszilárdítása 1959-ben” címmel Cseterki Lajos beszámolóját olvashattuk a Fejér megyei tapasztalatokról.
