Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

1960. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s $medek Az Ifjúsági Irodalmi Színpad új műsora í apunk hasábjain nem először esik szó me­gyénk kulturális életének e jelentős, de nehéz körülmé­nyek között született intéz­ményéről. Szervezeti, sze­mélyi, anyagi problémák aka­dályozták létrejöttét. Első be­mutatkozásán a múlt év őszén csak egy, ifjúság előtt tartott főpróba-szerű előadást tudott produkálni. Ezután került az Ady Endre Művelődési Ház gondozásába a színpad és vette kezdetét az elmé­lyült művészi munka. A szombat este tartott bemutat­kozó előadás fényesen igazol­ta mindazokat, akik az iro­dalmi színpad szükségessége mellett kardoskodtak. A sikert számszerűen is le lehetett mérni. Nem kellemes egy művelődési ház vezetőjé­nek sorra rendre elküldeni az •rdeklődőket azzal: sajnos, telt házunk van, minden je­gyünk elfogyott. De tudja a óég, mégis sokkal könnyebb áladat, mint üres széksoro­kon végignézni. Nos, a Mali- novszki utcai színházterem­ben — ahogy mondani szok­ták — a gombostűt sem lehe­tett volna leejteni és sok ér­deklődőt kellett elküldeni e- miatt. A függöny felgördülte­kor a szerelem szimbólumát, egy rózsát lehetett látni alu­míniumból hajlítva a fekete háttéren. Előtte Ámor szob­rocska. És ebbe a keretbe ki­tűnően illett az ízléssel, szak­mabeli tudással összeváloga­tott műsor. f/alter von der Vogelweide, Shakespeare, Puskin, Petőfi, Radnóti, Ady és még nagyon sokan a világ irodal­mának nagyjai közül szere­peitek a műsoron, igen ma­gas színvonalú művészi tol­mácsolásban. A fiatalok di­cséretére talán nem is kell mást mondanunk, minthogy a Szigligeti Színház művé­szeinek versmondasa mellett is illuziótkeltő, teljesértékű produkciót hallottunk tőlük. Az előadásnak sikere volt. Ez a siker a szép szóé és lel­kes, önkéntes, vagy hivatásos tolmácsolóié. Miszlay István és Valkó Mihály a két rende­ző alapos munkát végzett. — Az előadás simán gördült és minden egyes ifjúsági szerep­lőn érezhető volt: a szöveg- mondás csiszolásával, a vers belső lényegének megérteté­sével egyénenként foglalkoz­tak velük. Nekünk a legjob­ban Szarnák Irén szavalata tetszett, aki Burns: John An- dersonját adta elő fergeteges sikerrel. Dobos Mária, Hack- ler Éva, Hodos Rózsa és a többi fiatal szintén szép si­kerrel szerepelt. Igen tehetsé­gesnek tartjuk Bajnóczky Istvánt, kár, hogy kissé mo­doros az előadásmódja. /§ z előadás színvonalát jelentősen emelte a művészek: Hegedűs Agnes, Tallós Endre fellépése. A ze­nei részben Mucsi Sándor­nak, Nagy Pál zongoramű­vésznek és a fiatal tehetséges énekesnőnek, Széplaki Kata­linnak tapsolhattak a nézők. Egyszóval: kell a szép szó Szolnokon. És az üzemekbe, környékbeli falvakba elláto­gató Irodalmi Színpad egyre szélesebb tömegek között elé­gíti majd ki ezt az igényt. — ht — A MARS ELJEGESEDETT BOLYGÖ? Tisxasülyről Afrikába Három tiszasülyi legényke — életkoruk összesen sem tesz ki hatvan évet —■, ha­talmas dologra szánta el ma­gát. Arra vállalkozott, ami- -ért napjainkban Afrikában sokmillió színesbörű ember­társunk küzd: a „sötét föld’’ felszabadítására. Hazánkban maradva per­sze nehéz lett volna a gyar­matosítókat kiűzni a nége­rek országából. István, Imre s János ezért elhatározta, hogy Afrikába utazik. A há­rom ipari tanuló kerített egy angol—magyar szótárt, egy iskolai atlaszt s egy irány­tűt; majd merészen nekivá­gott a hosszú útnak. Tán mondanunk sem kell, hogy messzebbre, mint Budapest­től másfélszáz kilométrnyi- re nem jutottak... Jót akart a három „sza- badsághős-jelölt”; ám az or­szág területét útlevél nélkül elhagyni még jószándékkal sem szabad. Mindhármuk el­len vádiratot adott ki a jászapáti járási ügyészség. Ügyüket április II-én tár­gyalja Tiszasülyön a jászapá­ti járási ügyészség Dobos József-tanácsa. A vádható­ságot dr. Bartók István já­rási vezető ügyész képviseli. Felhívás a megyében élő képzőművészekhez Felhívjuk a megyében élő képzőművészek figyelmét, hogy május hó közepén me­gyei képzőművészeti kiállí­tást rendezünk. A művek be­adási határideje április hó 15. Helye: Szolnok, Művész­telep. A kiállításra műfajon­ként öt darab mű adható be. Szolnok megyei Képzőművészek Munkacsoportja V. Davidov, a moszkvai Sternberg gazdasági intézet tudományos titkára arra a következtetésre jutott, hogy a Marson lévő titokzatos csa­tornák a bolygó felszínének jelentős részét borító jégké­reg mély repedései. Davidov a Komszomolszka- ja Pravda március 6-i vasár­napi mellékletében cikket írt a Mars természetéről s eb­ben azt állítja, hogy a Mars felületén lévő vízmennyiség körülbelül megfelel a Földön lévő vízmennyiségnek, vagy talán még valmivel több an­nál. Mivel a Mars távolabb fek­szik a Naptól, mint a Föld — írja Davidov — ezért e bolygó „trópusi” övezeteiben a felszíni átlagos évi hőmér­séklet valószínűleg mínusz 10, mínusz 20 fok Celsius le­het. A Marson a belső hő ke­letkezésének ugyanazok az okai, mint a Földön; ezért már a felszín alatt körülbe­lül félkilométeres mélység­ben olyan hőmérséklet alakul ki, amely megolvasztja a je­get, hiszen a hőmérséklet a felszíntől lefelé kilométeren­ként körülbelül 30 fokkal — állapítja meg emelkedik Davidov. „Marsrengések” folytán a bolygót körülvevő jégpáncé Ion repedések támadhattak. A tudós véleménye szerint e re­pedések mentén enyhébbek a hőmérsékleti viszonyok, en­nélfogva ott elterjedhetett a növényzet. A repedések sza­bályos formájuk miatt nagy távolságból csatornákra em­lékeztetnek. A cikk megállapítja, hogy bár a Mars csatornái nem ér­telmes lények alkotásai, a lé­tezésük azt bizonyítja, hogy kiterjedt növényzet, sőt talán valamiféle állatvilág is él. (TASZSZ) MELEGSZIK A GOLF- ÄRAMLAT Amerikai meteorológusok beszámolnak arról, hogy a Golf-áramlat az 1880-tól 1940- ig terjedő hat évtizedben mindenütt felmelegedett. A legnagyobb felmelegedést az észak-amerikai partvidéken észlelték, ahol helyenként el­érte a kétharmad fok Cel­siust. (A „Weltwoche”-bői) RÁDIÓ ÖSSZEKÖTTETÉS A SZPUTNYIK III. ÉS AZ EXPLORER VII. SEGÍTSÉGÉVEL Két cambridgei (Massachu­setts, USA) fiatal rádióama­tőr a világos első ízben léte­sített rádióösszeköttetést mes­terséges bolygók segítségé­vel. A rádióamatőrök, Rafael Soifer és Perry I. Klein most nyilvánosságra hozott közlése szerint február 6-án hajnal­ban morse-jeleket fogtak fel, amelyeket először a két mű­bolygó pályájának ionizált rétegébe köldtek Azon a reggelen az amerikai *s az orosz műbolygó majdnem egyszerre, alacsonyan repült el az Atlanti partvidék felett. Atlantic-City csillagvizsgáló­ja közölte, hogy a két mű­bolygó körülbelül hajnali egy órakor találkozik. Ez volt az alkalmas pillanat a kétoldalú rádiókapcsolat létesítésére, öt perccel egy óra előtt 20 másodpercen át mind a két rádióamatőr előre megállapí­tott jeleket küldött az éterbe. A Klein által kisugárzott je­leket Siofer pontosan vette. A 35. adásnál Soifer jelleg­zetes hangingadozást, ú. n. lebegő frekvenciát észlelt, amely olyankor fordul elő, ha a rádióhullám valamilyen mozgó tárgyról verődik visz- sza. Ez a Doppler-hatásnak nevezett jelenség bizonyítja, hogy a Klein által sugárzott jelek visszaverődtek a két műbolygóról. Mind a két amatőr 300 Wattos amatőradóval, 21,Oll­es megacikluson dolgozott. (AP) ÜJ ELJÁRÁS A SZÉN- BÁNYÁSZATBAN Egy angol bányamérnök új eljárást talált, amely olcsób­bá és biztonságosabbá teszi a robbantással történő szénbá­nyászatot Eddig a robbanóanyagot agyaggal ágyazták be a bá­nya falába. Az új eljárás sze­rint most vízzel telt plasztik­zsákot használnak agyag he­lyett. Az új módszerrel állí­tólag megszűnik a gyulladás veszélye és a robbanás nyo­mán gyakorlatilag semmi por, füst nem keletkezik. További előnye az eljárásnak, hogy kevesebb kárt tesz a szénben és 10—20 százalékkal keve­sebb robbanóanyagra van szükség, mint eddig. (Reuter) A JARDIMLINI METEORITRŐL Az Azerbajdzsán SZSZK Tudományos Akadémiája összegezte a jardimlini me­teorit tanulmányozásának el­ső eredményeit. A meteorit, mint ismeretes, 1959. novem­ber 24-én hullott a Földre. Az akadémiának a jardimli­ni kerületbe kiküldött expe­díciója ct repeszdarabot ta­lált: legnagyobb 127 kilo­grammos, a legkisebo 350 grammos. A repeszdarabokat Bakuba szállították, ahol vizsgálni kezdték őket. A jardimlini meteorit a tudományos világban belföl­dön és külföldön egyaránt óriási érdeklődést keltett. Számos szovjet tudományos intézet, valamint a chichagói és a californiai egyetem atomkutató intézete, a brit természettörténeti múzeum, a svájci magfizikai intézet stb. azzal a kéréssel fordul­tak az akadémiához, hogy elemzés végett küldje meg a meteorit egy-egy kis darab­ját. A nagy érdeklődésnek töb­bek között az az oka, hogy a jardimlini meteorit ma a „legfiatalabb” a rendelkezés­ire álló meteoritok között. A bakui és moszkvai labo­ratóriumokban egyidejűleg végrehajtott részletes elemzé­sek során kiderült, hogy a jardimlini meteorit 92—93 százalékban vasat és körül­belül 7 százalékban nikkelt tartalmaz. Ezenkívül nyo­mokban kobaltot, rezet, fosz­fort és más elemet találtak benne. A jardimlini meteo­rit sajátossága, hogy sok benne a grafitszennyeződés, sokkal több, mint az eddigi meteorokban. (A Szovjet Tájékoztató Iroda közleménye) TÖKÉLETESÍTETT SZIV- TÜDÖ KÉSZÜLÉK N. Amoszov híres moszk­vai sebészprofesszor vezetésé­vel (a professzor egyúttal hő- technikus-mérnök) kidolgoz­ták a „mesterséges szív-tü­dő” készülék tökéletesített modelljét. Mint ismeretes, ez­zel a készülékkel az operált személy szívének és tüdejé­nek működését helyettesítik ideiglenesen. A tökéletesített készülék abban különbözik a régitől, hogy kevés idegen vértarta­lékkal dolgozik. Míg a más konstrukciójú készülékekbe 1,5—3 liter vért öntenek, pe­dig a műtétnél a nagy meny- nyiségű idegen vér nem kí­vánatos, addig a tökéletesí­tett készülék megtöltéséhez fél liter vér elegendő. Az új készülék egyszerű szerkezetű és könnyen kezelhető. Az egyik kijevi klinikán március 10-én egy 9 éves kisfiún végrehajtott nehéz szívműtétnél alkalmazták. A gyermek szívét és tüdejét a műtét idejére 16 percre ki­kapcsolták. A műtét sikerült, a fiú éle­tét megmentették. A LEGVÉKONYABB HUZAL Sanghajban MINDENÜTT TAVASZ VAN címmel új kí­nai játékfilmet mutattak be. A film témája időszerű: egy asszonyról szól, aki dolgozni megy* a háztartási munkát hivatással cseréli fel. Több mint 20 ország vett részt a kulturális filmek VI. nemzetközi hetén, ame­lyet Tokióban rendeztek meg. A legnagyobb sikert az UTAZÁS A HOLDBA című osztrák rajzfilm aratta, amelynek érdekessége, hogy rajzait 10 éven aluli gyere­kek készítették. A filmet a fesztivál befejezése után 23 japán városban vetítették le. Varsóban érdeklődéssel várják a NAP MINDENKI­NEK VILÁGIT című új szov­jet film bemutatását, mely­nek rendezője V. Vojnov. fő­szereplője Zubkov. A film hő­se vakon tér vissza a háború* ból, de újra megtalálja he­lyét az életben. Fiatal házasok problémái­ról szól a Lenfilm Stúdió IF­JÚ HÁZASOK című új film­je. A kritika szerint a két fő­szereplő, K. Ignatova és A. Kuznyecov jó alakítást nyújt a filmben. A Francia Filmakadémia kiosztotta az 1959. évi „Kris­tály-csillag” elnevezésű dí­jait. A külföldi filmek közül kitüntették a csehszlovák Karel Zeman FANTASZTI­KUS KALANDOK című al­kotását. A nagydíjat Georges Franju FEJJEL A FALNAK című filmje kapta, díjat nyert Emmanuele Riva, a SZE­RELMEM, HIROSIMA című filmben nyújtott alakításáért és Charles Aznavour a FEJ­JEL A FALNAK című film főszerepéért. Ion Popescu Gopo. a neves román filmművész 1958-ban, a Cannes-i filmfesztiválon el­ső díjat nyert a RÖVID TÖRTÉNET című rajzfilmjé­vel. Ezután nagy sikert ara­tott a HÉT MŰVÉSZET című filmje. Gopo legújabb alkotá­sának címe HOMO SAPIENS, amelynek főhőse ugyanaz az emberke, akit előző filmjeiből is ismerünk. További tervei­vel kapcsolatban Gopo kije­lentette, hogy rövidfilmet ké­szít az ELVESZETT MUN­KANAP címmel és tervbe vette egy egész estét betöltő film forgatását, amelynek té­mája a kozmosz meghódítása. Franciaországban a mozi­látogatók száma évről évre csökken. 1950 első negyedé­ben a látogatók száma 371 millió volt, míg 1959 ugyan­ezen időszakában 250 millió néző látogatta a mozikat. — Ugyanekkor a francia fil­mek külföldön aratott sikerei következtében a francia film­gyártás az idén több filmet készít, mint az elmúlt évben. Dániában bemutatták a FEGYVEREKET KUBÁBA című amerikai filmet, amely­nek forgatókönyve Ernest Hemingway regénye alapján készült Az izgalmas film reodessője Don Siesd, fősze­replői Andie Murphy és Ed die Albert A közelmúltban elkészült az első francia-görög kopro- dukciós film. amelynek sze­replői többségében görögök. A film címe ILIÁSZ, rende­zője Jules Dassin. Az elmúlt évben Angliában 480 mozi zárt be. Ezek közül 50-et átalakítottak. Ebben az évben ez ideig 14 százalékkal csökkent a filmszínházak lá­togatottsága. John Ford amerikai filmjé­nek címe HUSZÁROK. A film az amerikai függetlensé­gi háború egyik epizódját ele­veníti fel. hősei alig kerül­nek le a nyeregből és min­den cselekedetük életerőt áraszt. Milánóban március 15-én bemutatták a JOVANKA ÉS A TÖBBIEK című filmet, amely ítéletet mond a hábo­rú fölött. A film főszereplője Silvana Mangano, aki egy jugoszláv asszonyt alakít. Bemutatták A TEHÉN ÉS A HADIFOGOLY cí­mű új francia filmvígjáté­kot. Femandel főszereplésé­vel, aki a filmben egy német gazdaságban dolgozik, mint hadifogoly. ' ' A Lenin-díj 1960. évi váro­mányosainak jegyzékén Alek- szej Ulitovszkij tudós neve is szerepel. Ulitovszkij munká­ja valóságos forradalmat idé­zett elő a modem műszer- gyártásban. A kutató olyan berendezést szerkesztett, amely lehetővé teszi az em­beri hajszálnál sokkal véko­nyabb huzalok készítését, s méghozzá nyomban üvegszi­geteléssel. Ulitovszkij berendezése a következőképpen működik: Egy üvegcsőbe morzsányi fémdarabot helyeznek, s nagyfrekvenciájú áramot bo­csátanak át rajta. Az áram megolvasztja az üvegcsőnek azt a szélét, ahol a fémda­rabka fekszik. E megolvadt helyről húzzák ki aztán a rendkívül vékony szigetelt fémhuzalt. Ezzel a módszer­rel 1 gramm fémből többszáz. méter huzalt készítenek. A huzal keresztmetszetét a hő­mérséklettel, az áramerővel és a kihúzás gyorsaságával szabályozzák. Ulitovszkij be­rendezése automatikusan mű­ködik, s hihetetlen pontosság­gal készíti a megadott mik­roszkopikus keresztmetszetű huzalt. Ulitovszkijnak sikerült kü­lönféle fémekből ilyen vé­kony huzalt készíteni. Ez le­hetővé tette számára, hogy igen kis súlyú és a munká­ban rendkívül megbízható rádió- és elektronikus mű­szereket készítsen. E műsze­rekre nincs hatással sem a hőmérséklet emelkedése, sem a nedvesség, sem a különféle kisugárzások. Az Ulitovszkij által megteremtett új tudo­mányág, a mikrometallurgia gyorsan fejlődik a Szovjet­unióban és új lehetőségeket nyit meg a finom-műszer­gyártás terén. SZOVJET OCEANOLÓGIAI KUTATÁSOK Vlagyimir Kort professzor, a nemzetközi geofizikai együttműködés keretében fo­lyó szovjet oceanológiai ku­tatások vezetője kijelentette, hogy a világóceánról alkotott fogalmaink újabban lényege­sen kibővültek. Ismeretessé vált pl., hogy 2—3000 méteres mélységben, sőt egészen a fe­néken is „vízalatti folyamok” léteznek. A „Vityaz” hajón útrakelt expedíciók olyan áramlatokat is felfedeztek, amelyeknek sebessége másod­percenként eléri a 12 métert. A tudomány eddig csupán olyan tengeráramlatokat is­mert, amelyek nem voltak másodpercenként 3—5 méter­nél sebesebb folyásúak. A szovjet tudósok a Csen des-óceán 18 bemélyedése kö­zül 14-et részletesen tanul­mányoztak. A sarkvidéki öve­zetekben fontos adatokat nyertek az óceán és az at­moszféra közötti hőcseréről. Az Antarktisz térségében az óceán nagy területein víz­alatti vulkánok tevékenysé­gének nyomaira bukkantak. Erre a felfedezésre az antark­tiszi csapadék tanulmányozá­sa vezetett. A tudósok a csa­padékban hamut és vulkáni­kus eredetű kvarcot mutat­tak kt Ma már egészen másként képzeljük el at óceán med­rének geológiai szerkezetét, mint eddig. Az óceán feneke rendkívüli szaggatott dom­borzatú, vízalatti hegyláncok emelkednek rajta és nemcsak erőteljes vulkanikus tevé­kenység színhelye, hanem egyszersmind értékes raktára az olyan ásványoknak és fé­meknek is, mint a kobalt, a nikkel, a mangán stb. (A Szovjet Tájékoztató Iroda közleménye) 2500 NÉGYZETMÉTERES TÉRKÉP Guatemala Cityben a Mi­nerva parkban láthat^ a vi­lág legnagyobb térképe: 2500 négyzetméteres domborzati térkép, amely a guatemalai hegyeket, völgyeket, tavakat és folyókat tünteti fel. A tér­képet 1905-ben Francisco Vela építőművész tervezte és azóta is állandóan tökéletesí­tik. Az iskolások a tanárral felmennek a „miniatűr orszá­got” őrző két betontoronyba és ott tartják meg a föld­rajzórát. (A „Scinteia”-bói) «»TSeaSBBa»-aM

Next

/
Thumbnails
Contents