Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

ä 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 £. Szolnoki Fűtőház — IS év tükrében .idulás fé­. találta a Szol- .aázat, vágányháló- nagyrésze tönkre második világháború öait még fokozta a Ídító szovjet csapatok ..nekülő fasiszta egysé- bosszúja, amely a fűtő- _ .kirablásában, a még használható berendezések felrobbantásában jutott kife­jezésre. Néhány, helyi szol­gálatra alkalmas mozdonyon kívül úgyszólván más nem maradt. A fűtőház műhelyi dolgozói ócskavasakból szed­ték elő a javításhoz szüksé­ges szerszámaikat is. Szol­nok felszabadulása után a szovjet vasutas alakulat ro­mán és zsákmányul ejtett né­met mozdonyokkal segítette a fűtőházat. Voltaképpen ez jelentette a 15 éves fejlődés első lépéseit. Majd a párt — az egyéb nagyjelentőségű for­radalmi intézkedései mellett — a vasúti hálózat rendbe­hozását és 500 mozdony be­szerzését tűzte célul. Ennek a célnak fokozatos megvaló- 5tíl.ásával kapcsolódott be a Szolnoki Fűtőház is az ország vérkeringését jelentő vasúti forgalomba. A távlati tervek nagy lö­kést adtak a fűtőház fejlődé­séhez. így az első hároméves terv ideje alatt nemcsak hogy a háborús károkat állították helyre, hanem új létesítmé­nyekkel is gazdagodott a fű­tőház. Ekkor épült meg a korszerű, minden 1 igényt ki­elégítő fürdő, öltöző, ebédlő és oktatóterem. Ez a szociális létesítmény szüntette meg azt a felszabadulás előtti sokév­tizedes állapotot, hogy a dol­gozók tűzoltóvödörben a moz­donyról vett vízben mosták koromtól és olajtól átitatott kezüket A munkaviszonyok megjavítását szolgálta az is, hogy a régi mozdonyszín he­lyett új, munkavédelmi be­rendezéssel ellátott mozdony­szín került megépítésre. Áz első 5 éves terv során a már alkalmatlanná vált víztorony helyén új, jóval nagyobb tel­jesítményű épült Korszerű­sítették a fém és famegmun­káló műhely berendezéseit. Úgyszólván nem múlt el egyetlen tervidőszak sem, hogy 10 milliós benlházások- kal ne emelkedett volna a fűtőház állóeszközeinek érté­ke. Az ez évben befejezendő 3 éves terv keretében épült meg mintegy 3 és félmilliós be­ruházással — a réginél kor­szerűbb, nagyobb kapacitású szénszerelő. Közel 9 milliót fektetett a népgazdaság az el­múlt évben átépített szivaty- tyútelep és csőhálózat felújí­tására! Ugyancsak a múlt évben 9 milliós költséggel épült át a vágányhálózat is. A hároméves tervünk hátra­lévő részében kerül sor a széntéri csillevágány átépíté­sére, amely már alkalmas lesz csilletoló gépegységek be­állítására. A fűtőhóz kisegítő üzemi berendezései mellett a hábo­rú előttihez képest egyhar- maddal nőtt a vonóerő park. Áz új motor? i v>^ •• í fúi . ■ : •' • \ f'y: ■ » | . . i & W > • $ Gazdája Simon László, a szolnoki Lenin Termelőszövet­kezet tagja néhány hete vásárolta. Annus János munka­társa elégedetten próbálgatja a teleszkópot, hogyan ru­gózik s arra számol, zárszámadáskor ő is vesz egyet. HAT VANDORBRIGÁD MUNKÁT KERES a beruházási és rvezőirodák messze vannak : élettől és sokszor előfor- il, hogy a szövetkezeteknél ár együtt van a pénz és az lítőanyag, de a tervek miatt tslekedik az építkezés — mondotta Szabari István, a ászberényi járási tanács el­nöke, a Népszabadság szer­kesztőségében rendezett an- etoo, A tervek miatt késik az útkezés megkezdése a tö- kszentmiklósi járásban is, járási tanács hat, összesen zvénkét főt számláló ván- btigádja sem tud dolgoz­óiért nies terv. Hogy még egyenek teljesen munka M. gondolái tokáét épí­tenek a kétpói Szabadság, és kutat ásnak a tenyői Novem­ber 7. Tsz-ben. Ezentúl csu­pán egy-két baromfiól átala­kításán dolgoznak. Nemcsak a tervek készíté­sével, hanem az építkezések kijelölésével is késlekedik a Beruházási Iroda. Fegyver- neken három tsz-ben, Tisza- bőn a Petőfi Tsz-ben is csak a hely kijelölésére várnak és máris megkezdenék az anyag szállítását. Az idei évből három hónap már eltelt, s a tsz építkezé­sek gazdag programjából még igen keveset valósítottak meg. Vajon mikor foghat­nak hozzá? t— pé — Ez természetesen a felszaba­dulás után készült új géz- mozdonyokat, korszerű 424. sorozatú és egyéb nagytelje­sítményű mozdonyokat je­lent. A Szolnoki Fűtőház 15 éves fejlődése közben számos ki­sebb, de értékben százezreket jelentő beruházás valósult még meg. A műszakilag nagy léptek­kel fejlődő fűtőházban a dől gozók szakmailag és politi kailag képzetté váltak. Fejlő dött a dolgozók öntudata, jó irányban változott meg a munkához való viszonyuk is Elég arra utalni, hogy 1949- től a munkaverseny mozga­lom elterjedése óta rendre aratták a munkasikereket. Elsőnek nyerték el az „500 kilométeres fűtőház” címet. A MÁV vezérigazgatói dicsé­rete, élüzem kitüntetések, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja, mind megtalálhatók. Az 1956-ban kirobbantott ellenforradalmi felkelés — ha csak időlegesen is, mégis — megzavarta a normális életet. A felkelés leverése után — mint 1945-ben — szintén a párt mutatta meg a helyes utat és sikerült viszonylag rövid idő alatt a fűtőház dol­gozóinak bekapcsolódni a bé­kés építőmunkába. 19S7 első hónapjai­ban újból fellendült a ver­senymozgalom, mely a perce­kért való harcban, a szénnel való takarékosságban, a gaz­daságosabb vonóerő felhasz­nálásában és több megjaví­tott kocsiban jutott kifejezés­re. Talán ez volt a legjellem­zőbb mutatója annak, hogy a fűtőház dolgozói fölött nem múlt el nyomtalanul a fel- szabadulás óta addig eltelt másfél évtized. Az azóta is meglévő ver­senymozgalom talán az el­múlt évben hozta meg leg­szebb eredményét. A felsza­badulás előttihez képest egy- harmaddal nőtt a fűtőház vo­nóerő állaga, mégis a koráb­bi időszakhoz képest több mint kétszeresére emelkedett a fűtőház vontatási teljesít­ménye. A kongresszusi ver­seny eredményeként éves vi­szonylatban széntakarékossá­gi tervüket 115,5 százalékra, gazdaságos mozdonyfelhasz­nálási tervüket 115 százalék­ra, a termelékenységi muta­tót 109 százalékra teljesítet­ték. A kocsijavító éves javítási tervét 133 százalékra teljesí­tette. Takarékossági vállalá­suk a kongresszus tiszteleté­re 6 millió forint volt, ezt közel 4 és háromnegyed mil­lió forinttal túlteljesítették. Ezek az eredmények mutat­ják azt is, hogy a fűtőház dolgozói helyeslik és támo­gatják pártunk és kormá­nyunk eddig követett politi­káját. Tapasztalják, hogy a munkában elért sikereik nem maradnak elismerés nélkül, hiszen az elmúlt évben is mintegy százhárom dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt, vala­mint az azzal járó pénzjutal­mat. Az elmúlt évben 500 dolgozó között 166 ezer forint jutalmat osztottak szét A Fűtőház dolgozói fel- szabadulásunk 15. évforduló­ját újabb' munkasikerekkel ünnepük. Az eddig értékelt 1960-as év első két hónapjá­ban élüzem szint felett telje­sítették tervüket. Ezen a hé­ten felszabadulási műszakot tartanak, amely alatt eddigi eredményeiket túl akarják szárnyalni. A szolnoki fűtő­ház dolgozóinak április 4. kétszeres ünnepet jelent, mi­vel a félévi eredményeikkel ismét elnyerték az élüzem címet és ezzel is méltóbban köszöntik legnagyobb nemze­ti ünnepünket, a mostani 15. évfordulót Brezvai István Fáklyás felvonulások, nagygyűlések, nagyszabású kulturális megmozdulások a felszabadulás évfordulóján csomóponti pártbizottság titkára Megyeszerte minden köz­ségben és városban nagy ké­szülődés előzi meg a felsza­badulás 15. évfordulóját. — Operatív bizottságok alakul­tak, hogy megfelelő progra mot állítsanak össze a nap tiszteletére. Jászberényben az üzemek — vállalatok és iskolák meg­emlékezéseivel kezdődik az k'seménydús program. Ezt követően április harmadikén este a KISZ városi bizottsága rendez fáklyás felvonulást. Másnap, április 4-én 10 órakor megkoszorúzzák a város üzemeinek és lakos­ságának képviselői a ha­zánk felszabadításáért ví­vott harcok közben hősi halált halt szovjet hősök emlékművét. A délutáni műsorban több kulturális és sportrendez­vény szerepel. A jászapáti járás községe­iben is mindenütt operatív bizottságok készítik elő a 15. évforduló megünneplését.1 — Már hozzákezdtek a közsé­gekben a szovjet katonasírok és emlékművek környékének rendbehozásához. Az ünnepségek első részé­ben pedig a tizenötévesek találkozóját rendezik meg minden községben harma­dikén, majd este fáklyás felvonu­lással köszöntik az évfordu­lót. Negyedikén felvonuláso­kat és ünnepi nagygyűléseket rendeznek. Az eddigiek között legérde­kesebbnek Túrkeve ünnepe ígérkezik. Április 2-án a vá­ros iskoláiban, üzemeiben emlékeznek meg a felszaba­dulásról és az eltelt tizenöt év eredményeiről. Ugyané napon rendezi meg a KISZ az esti fáklyás felvonulást is. Harmadikén délelőtt 9 órai kezdettel a leányiskolában az iskola úttörői veszik át a Köz­ponti Bizottság zászlaját a kiváló eredménnyel zárult forradalmi' nyomolvasá­sért. Este pedig a művelődési ház elevenedik meg a szo­kottnál is jobban. A Felsza­badulási Kulturális sereg­szemle városi bemutatójára kerül sor. Negyedikén zenés ébresztő kelti a túrkeveieket. Tíz óra­kor nagygyűlésen találkoz­nak. Két kiállítás megnyitása is szerepel a nap programjá­ban. A múzeumban a város 15 év alatt elért fejlődését mutatják be, a városi klub­ban pedig fénykép és képző- művészeti kiállítás nyílik. — Délután és este kultúrműso­rok és sportversenyek kez­dődnek. Üzemeinkből röviden Április 1-én kezdik a szo­kásos évi karbantartást a ti- szaföldvári malomban. Az egy hónapig tartó munkála­tok után elsősorban a liszt minőségének javítását vár­ják. A gépek, sziták, hevede­rek megjavítása mellett ijj triőrt, kefegépet is felszerel­nek, s egy használt hámozó­gépet nagyobbra cserélnek ki. * i A Budapesti Fűrészek szol­noki telepén szombaton fizet­ték ki a nyereségrészesedést. A dolgozók tavalyi jó mun­kájuk jutalmaképpen kilenc és fél napi keresetnek meg­felelő összeget kaptak kéz­hez. HmHiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiHHiiiimimtiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiifiiiiiin Tanból a lánctalpas A Tiszafüredi Gépállomás hatalmas Sz—80-as lánctal­pas traktorát Vitai István „ebédelteti”. Ugyanis váltótár­sával, Remek Tiborral két műszakban dolgoznak a gép­pel. így 12 óránként, mert egy tankolással eddig bírja, az üzemanyagot utána kell tölteni. A tiszaörvényi Dózsa Termelőszövetkezet földjén a szőlőben dolgoznak a géppel. Sok ezer pár divatos tavaszi női és férficipő érkezik külföldről Lesz elegendő gyermekszandál Bőséges választék várja a cipővásárlókat idén tavasz- szal és nyáron a cipőboltok­ban és áruházakban. Illeté­kesek tájékoztatása szerint lesz elegendő könnyű, diva tos női, férfi és gyermek ci­pő is, mert’ a hazai gyárak termékein kívül sokezer pár külföldi cipőt vásárol a ke­reskedelem. Csehszlovákiából főleg világos, félmagas sar­kú női cipők érkeznek, s a második negyedévben mint­egy kétszázezer párat kapnak ebből a fővárosi és a vidéki szaküzletek. Ezenkívül több­féle színben mindenütt kap­hatók a magyar gyártmányú tűsarkú cipők is. Franciaországból és Nyu- gat-Németországból tizen­négyezer pár különleges női cipő érkezett. Jelenleg olasz cipőgyárakkal tárgyal a ma­gyar kereskedelem. A KUBIKOS UT — Keserves élet volt az.. — sóhajt fel Béni bácsi, odébb tolja a fűzvesszőket meg a félig kész kast, amive babrált. A hetvenkettedik évet ta possa Tóth Benjamin, s korá hoz képest elég jól bírja ma gát — ha nem is úgy, min 19-ben, amikor a 68-as tüzér ezredben szolgált. Derűs nyílttekintetű, nagybajuszt bácsi — igazi kunsági ma gyár. Öcsödön csak így emle getik: Béni bácsi. — Bizony, sokfelé megfor dúltunk, sokat tudnék me■ sélni róla — okulásul a ma fiataloknak. Mert mit tudjál ők, de hisz’ nem is tudhatják milyen nyomorúságban él­tünk mi akkor.*. A ház előtt ülünk, a gan­gon. Tóth néni hagymát ap­rít a csibéknek, Béni bácsi szeme messze néz a kert fö­lött. Nem látja a frissen sar­jadó füvet, sem a felhők vo­nulását. — Huszonötén indultunk el 1911-ben Öcsödről Szerbiába, Védgátat csináltunk a Duná­nál. Nyomorúságosán éltünk., kátránypapírral, léccel bélel­tük a földbevájt gunyhót... Kolera pusztított közöttünk, három társunkat hagytuk ott... — Itthon sem volt sokkal könnyebb. Pesten csatorna- építésnél dolgoztam sokat, Amann István vállalkozónak. Aztán Erdélyben Pókafalván. Maroskeresztmon, Pétfürdőn is megfordultam. Ott voltam a medvei híd építésénél Győr­nél ... Fűzfőn gyárépítésnél.. Dolgoztam a Körös-Tisza- Maros ármentesítő társulat­nál ... Hol is még, anyjuk? — fordul párjához segítségért, ■— Régen volt... úgy elfe­lejtek én már mindent... — szabadkozik Tóth néni, de azért mesél ő is. — Sokszor nem kaptunk munkát... Hatszor is meg­járta az uram Pestet gyalog... — Egyszer — emlékezik Béni bácsi — már nem tudom melyik évben. Murányi ko­mámmal vágtunk neki az út­nak. Felértünk, s két hétig barangoltunk, de nem kap­tunk munkát, mert nem tud­tuk igazolni, hogy pesti ille­tőségűek vagyunk... Elfo­gyott a pénzünk, a kis elemó­zsia is, visszaindultunk. Irsáig értünk este, egy templom ere­sze alá toltuk a talicskát, ott pihentünk meg. Kettőt vert az óra, amikor indultunk to­vább. Az országúton egy za­rándok megszánt bennünket, s adott ötven fillért. Ezen vettünk Abonyban kenyeret meg egy kis szalonnát, s az útfélen megfőztük a tarisz­nyából a kevés maradék leb­bencset. — Lebbencs, tarhonya- krumpli ... ez volt a min­dennapi étel. Ha dolgoztunk, vasárnap telt egy kis húsra, borra... Igaz, mama? Huszonnyolc ive élnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents