Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
i960, március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KEPEK 1944-ből Ma már csak rossz emlék. Anyagi-, emberi erőt egyaránt a frontra összpontosított az uralkodó osztály 1944-ben. A közlekedés javítása helyett katonai szerelvényeket állítottak össze a szolnoki Járműjavítóban is. Képűnk sebesültszállító vonat összeállítását mutatja. A bombázások tetemes károkat okoztak. Helyreállításuk a felszabadító csapatok segítségével kezdődött 1944 végén. NE HAGYJAK MAGARA... ... az Építőipari Vállalat új munkásszállójába. Az „első fecskék” a hét elején érkeztek, s aztán követték őket a többiek. A jól felszerelt, minden igényt kielégítő szállóban vidám az élet, a nyugodt pihenés és a szórakozás egyaránt biztosított. Műszaki fejlesztés — kapacitás-bővítéssel A Szolnoki Cukorgyárban azt szeretnék elérni az idén, hogy a műszaki fejlesztési terv valóraváltásával — termékeik jó minőségét megtartva — bővítsék az üzem kapaciátását. Ha a célul tűzött műszaki intézkedéseket megvalósítják, elérhetőnek tűnik naponta 225 vagon répa feldolgozása. „PINTÉR PÁL nem folytatott tagjelöltsége idején olyan munkát, hogy tagnak való felyétele mellett döntsünk. A taggyűlés 6 hónappal meghosszabbítja tagje- iöltségi idejét, s ha ez alatt sem bizonyítja be, hogy méltó a párttagságra, kizárjuk.” Ennyi áll a tiszainokai párt- szervezet jegyzőkönyvében. Nézzük mi van a sorok mögött. Pintér Pád három éve tagja a Szabadság Termelőszövetkezetnek. Korábban is ismerték a községbeliek, bár mindig tanyán dolgozott. — Tudták, hogy becsületes, dolgos ember. S amióta a közösben kocsis, azóta sincs rá panasz. A párttagság tavaly jó munkája alapján döntött tagjelölt felvétele mellett. Eleinte nem b volt semmi hiba. Rendesen eljárt a taggyűlésre s pártmegbízatást is kapott ENNYI AZ ELŐZMÉNY. De nézzük milyen pártmunkát kapott? Azt, hogy beszélgessen a tanyán lakó párton- kívüliekkel, serkentse őket jó munkára. Az ilyen általános megbízatásnál nemköny- nyű lemérni, hogyan tett eleget a tagjelölt, mennyire gyümölcsöző a munkája. Annál is inkább, mert az ellenőrzés, a segítés is annyiban merült ki, hogy a párttitkár elvtárs, vagy a vezetőségi tagok, amikor találkoztak Pintér Pállal csak éppen hogy megkérdezték: van-e valami problémája. De a 30 párttag közül senki nem kapta felelősségteljes feladatként, hogy foglalkozzon ezzel az emberrel. Segítse, nevelje. Pedig mennyire szüksége 84 millió forint eredményjavulás, 62 millió forint abszolút nyereség Megtartották a Szolnok megyei L Állami Gazdaságok mérlegbeszámolóját Tegnap 12 órakor tartották meg Szolnokon az Ady Endre Művelődési Házban a Szolnok megyei Állami Gazdaságok mérlegbeszámolóinak ismertetését. Az ünnepi értekezleten megjelent Czinege Lajos, a megyei pártbizottság Fejlődik a tanácsi helyiipar — Új gyártmányok a vasiparban, nagyarányú műszaki fejlesztés a téglagyáraknál — A helyiiparra ebben az évben újabb, nagy feladatok hárulnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, a következő adatnál: az 1959-es termelési értékhez viszonyítva 8 százalékkal többet kell termelni, ami összesen 113 miliió forint termelési értéket, vagyis 8 millió forinttal többet jelent az 1959-es szintnél. Üj gyártmányok bevezetésére elsősorban a vasipari vállalatoknál kerül sor. Külön ki kell itt emelni a hidroglobus gyártást és a szerviz hálózat bővítését — (gépkocsi, mosógép, vendéglátóipari gépek, stb.) a Szolnoki Vasipari Vállalatnál. A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat csépai telepén az idén hozzáfognak az üreges téglák gyártásához. A megye többi vasipari vállalatainál igen sok egyedi gyártmány bevezetésére került sor. Gondolunk itt a kunszentmártoni esetében a téglaipari keverőgépre,, á Törökszentmiklósi Vasipari Vállalatnál pedig a sertés önetető berendezésre. A kisújszállási Faipari Vállalat tovább bővíti a gyermekjáték választékot: újabb szobai gyerekhintáknak, óvodai játékbútoroknak örülhetnek a legfiatalabb korosztály tagjak Mi még ezekben a napokban helyiipari vállalataink legfontosabb ténykedése? Jórészük készül a Budapesti Ipari Vásárra, illetőleg az ezt megelőző, Szolnokon megrendezendő, helyiipari bemutató kiállításra. Természetesen legtöbb gyártmány termelését folytatják az idén is a vállalatok. A helyiipar 1500 konyhagar- niturát. 400 hálógarniturát, a téglagyáriak pedig 36 millióval több léglát, 47 ezer négyzetméterrel több mozaiklapot adnak a népgazdaságnak, — mint tavaly. Jelentős meny- nyiségű, mintegy 110 tonna drótfonatot készít az idén a Szolnoki Vasipari Vállalat, a ruházati vállalatok pedig 21 millió forint értékű ruházati terméket adnak a fogyasztóknak. A kunszentmártoni Vasipari Vállalat szintén folytatja a cipőipari kellékek gyártását, 40 százalékkal többet készítenek az idén a tavalyinál, emellett bővítik a szervizhálózatot is. Itt kell még megemlítenünk, még pedig a szolgáltatási munkáknál a fodrász hálózat bővítését, továbbá azt, hogy a Jászberényi Ruházati Vállalat két részlege áttért a méret utáni szabóságra, emellett pedig szűcsrészleget is szerveztek. Cikkünk elején említettük, hogy értékben 8 millió forinttal magasabb az idei terv a tavalyinál. Ezt a jelentős különbözeiét a helyiipari vállalatok, elsősorban a termelékenység növelésével, tehát külön beruházás, s a létszám, valamint a béralap normák betartásának keretein belül érik el. A műszaki fejlesztésről elsősorban a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat esetében beszélhetünk, ám a kunszentmártoni Vasipari Vállalat eredményei külön is kiemelendők. Nagy jelentőségű a megye tizenöt helyiipari vállalatának, az ittlévő 1400 dolgozónak munkaversenye, mely elsősorban az önköltség csökkentését, a minőség javítását, egyszóval a termelékenység további növelését célozzák. A téglagyári vállalatnál például a minőség javításával, a jobb energiakihasználás által, vállalták a dolgozók, hogy ezer nyerstégla önköltségét 235 forintról 230, ezer égetett tégla önköltségét pedig 465 forintról 460 forintra csökkentik. Van-e lehetőségük a helyiipari vállalatoknak teljesíteni az idei magas tervet? Igen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a munkaellátottság nem hogy megfelelő, hanem néha még túlzott is. Elsősorban a szolgáltatási és javítási munkáknál jelentkezik bizonyos kapacitáshiány, gondolunk itt elsősorban a jászberényi és a szolnoki Vasipari Vállalatra, melyek már a jövő évre kötik szerződéseiket. Végezetül szólnunk kell az élelmiszeripari vállalatokról is. A Szolnok megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozói munkájukban elsősorban az önköltség csökkentését tartják szemelőtt. Ebben az évben az ilyen jellegű felajánlásuk közel jár az egymillió forinthoz, mintegy 927 ezer forintot tesz ki. — Ugyanez a szám a Szolnoki Sütőipari Vállalat esetében 200 ezer, a jászberényi és karcagi sütőipari vállalatnál pedig 146 eker, illetve 260 ezer forint Helyiipari vállalataink is vége felé járnak az első negyedévnek. S bár még nem ismerjük az első bárom hónap eredményeit, már több jel arra mutat, jól halad a munka, eredményesen dolgoznak. Reméljük, a negyedévet lezáró munkasikerek, a felszabadulási munkaversenyben tett felajánlások teljesítése nemcsak megőrzi, hanem tovább is növeli a helyiipari vállalatok jó hírnevét első titkára. Petőházi Gábor miniszterhelyettes, az állami gazdaságok főigazgatója, Sztrehovszki György főigazgatóhelyettes. Nyíri Béla, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetője, Cse- pesz István, a MEDOSZ elnöke, valamint az állami gazdaságok igazgatói, meghívott brigádvezetői és dolgozói. Az értekezletet Bozsik Tibor, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője nyitotta meg. majd ismertette az állami gazdaságok múlt évi eredményeit. Beszámolójában többek között ezeket mondotta: — A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartozó 23 gazdaság — közülük 18 Szolnok megyei — 84 millió forint eredmény- javulást ért el, amiből 62 millió forint abszolút nyereség. A gazdaságok tíz éves fennállása óta először történt, hogy valamennyi nyereséggel zárta az évet. Az eredmény értékét növeli az a tény, hogy az eredményjavulásból 79 millió forint üzemi nyereség, aminek nagyrésze hozamtöbbletből származik. Népgazdaságunk számára tehát az eredményjavulás termény- és terméktöbbletet jelentett. Majd az egyes növényféleségek termésátlagjavulásáról és az állattenyésztés hozamainak növeléséről beszélt. Elmondotta, hogy a kukorica 1958. évi 13,7 mázsás átlagtermését 1959-ben majdnem megduplázták a gazdaságok: holdanként 22.4 mázsát takarítottak be. Cukorrépából 118 mázsáról 172-re növekedett a holdankénti terméshozam. Végezetül elmondotta, hogy az állami gazdaságok jó munkájának jutalmazására 11 millió 760 ezer forint nyereségrészesedést és 2 millió 800 ezer forint prémiumot oszt ki az igazgatóság. A nyereségrészesedés általában 16 napi munkabérnek felel meg, de öt gazdaságban maximális nyereséget osztanak. Petőházi Gábor miniszterhelyettes elv- társ felszólalásában méltatta a gazdaságok jó eredményeit. Czinege elvtárs és több állami gazdaság igazgatójának felszólalása után Petőházi Gábor miniszterhelyettes elvtárs kilenc dolgozónak átadta az „Állami gazdaság kiváló dolgozója” miniszteri kitüntetést. A meghívottak ezután közös szfnházlátogatáson. majd este 7 órakor a Tisza Szállóban rendezett évzáró ünnepélyen vettek részt lenne Pintér Pálnak az emberi, elvtársi, baráti segítségre. Néhány hónappal ezelőtt derékbatört az élete. Felesége — aki akkor is magzatot hordott a szíve alatt — meghalt Itt maradt hét apró gyermek szerető édesanya, gondozó nélkül, összeszorul, megsajdul a szív Pintér Pál és gyermekei szomorú sorsán. S vajon felróhatják-e, hogy ezután elmaradozott a taggyűlésről. —■ Megértik-e nagy fájdalmát, s azt, hogy az élettárs elvesztésével a kicsinyek ellátásának gondja is őrá szakadt Gondoltak-e erre, amikor a taggyűlés jegyzőkönyvébe foglalt döntésüket szűkszavúan így indokolták: nem jár a taggyűlésre, nem végez pártmunkát. Valószínű pedig, hogy csak azért nem jött el, mert nem hagyhatja magára gyermekeit a községtől 7 kilométerre levő tanyában. Mindezt figyelmen kívül hagyták a párttagok, s a taggyűlésein senki sem szólalt fel. — Nem figyelmeztetett, hogy elvtársiasabb, emberibb érzéssel áthatva foglalkozzanak Pintér Pál ügyével. Ne hagyják magára nagy fájdalmában, ne engedjék, hogy az ital mámorában keressen feledést, vigasztalást. A TAGGYŰLÉSEN ez nem történt meg. De még mindig nem késő, hogy az elvtársak pótolják a mulasztást. Meleg szívvel, okos szóval bílorftsák Pintér Pált, segítsék gondjai leküzdésében. Ha így cselekszenek, ha egy-két elvtársnak az lesz a pártmunkája, hogy törődjön a Pintér családdal, akkor minden bizonynyal az édesapa is hamarabb magára talál a fájdalom okozta fásultságból és eleget tesz a párttagsággal járó kötelezettségeinek is. Ez az eset pedig szolgáljon tanulságul a tiszainokai elvtársaknak, mindannyiunknak. Emberek ügyeivel szívvel, felelősséggel, megértéssel foglalkozzunk. Mindig úgy, mintha kicsit magunkról volna szó. NK. Nagyaktíva-ülés Szolnokon A megyei párt-végrehajtó bizottság a Szakszervezetek Megyei Tanácsával és az igazságügyi szervekkel együtt aktívaülést tartott pénteken Szolnokon. Napirenden a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos párthatározat végrehajtása szerepelt. Beszámolót Körösi György elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja tartott Hangsúlyozta, hogy a társa* dalmi tulajdon védelme a munkásosztály hatalmával függ össze, ezért mindent meg kell tenni a cél érdekében. A beszámolót követő vitában többen felszólaltak. A vita legfőbb tanulságául azt szűrhették le, hogy ne csak gyarapítsák, hanem védjük is a társadalmi tulajdont. X CSEPPEK I TENGERBEN Emberek szólnak, szemtanúk. Azok, akik 15 évvel ezelőtt első harcosai voltak mai életünk megteremtésének. Ök szólnak, néhányan a millliók közül. Elmondják, hogy sarjadt az új élet a háborús romokon, hogy ujjongtunk könnyeink mögött is a szabadság, a béke gondolatára. Az 6 munkájuk és harcuk, lemondásuk és áldozatvállalásuk, bátorságuk és tettvágyuk ma is gazdag forrása lehet alkotó kedvünknek- Ünnep közeledtén merítsünk belőle. Küzdelmes, szép idők 1944. októbere. Ezt a dátumot említi elsőnek Kómár András elvtárs. ö és vele együtt sok nincstelen kubikos, agrárproletár titkolt örömmel várta napok óta a szovjet csapatokat. Ujjongani szerettek volna, de még arra is vigyázni kellett, mit ejtenek ki hangos szóval. Kun- szemtmártonban is a német fasiszták csizmája tiporta a földet, olcsó volt akkor az emberélet. OktóJ'er 8-án elcsitult a kétnapos harc zaja. Az utcára merészkedő emberek kezetszoríthattak a szovjet katonákkal. Az illegális kommunisták, a munkásmozgalom harcosai mindjárt kapcsolatot teremtettek a szovjet parancsnoksággal. Ott bátorítást, segítséget kaptak. Alig telt néhány nap, s a Kossuth Lajos utca egyik házában tizenketten megalakították a kommunista pártot — Vincze Lukács, Zsidó Péter, Csepesz István, Bara- nyi József, Bezzeg Mihály, Takács Ferenc — és sorolja a többiek nevét is. Azokét, akik a párt megalapítóiként egy percig sem késlekedtek vállalni a harcot, a küzdelmet. Mennyi munka, áldozat- készség, milyen hatalmas erő fémjelzi e napokat. Novemberre már többszáz tagot számlált a kommunista párt hely) szervezete. Kómár elvtárs vezetőségi tag lett, propagandista. Szervezte a gyűléseket, rajzolta a plakáto- , kát, feliratokat. Gondja volt a párttagok nevelése, okta- i tása, előadások rendezése is. ; Mindemellett futott erejéből . Nagyréven, Cserkeszöllőn, Ti- ■ szakürtön, Tiszainokán segí- i teni a párt életrehívását. 1 — Igáskocsival, kerékpárral, igen sokszor gyalog jártuk a községeket — emléke- zik. Az én zsebemből soha- . sem hiányzott az ecset, a fes- ’ ték. Szakmám a címfestés, hasznát vettem. Amikor csak . lehetett, rögtön papírra, falra pingáltam a szöveget. Ez volt abban az időben a hír- ' közlés egyik formája. A pártközi értekezleteken a Nem- ' zeti Bizottságban sokszor hajnalig vitatkoztunk. De reggel i már frissen ragasztott plaká- : tokról olvashatták a község : lakói, hogyan kényszerítettük • ki a dolgozók érdekeinek megfelelő intézkedéseket. A ' . feleségem itthon az utolsó > gyúrat lisztet is csiriznek . főzte meg, b tizenkétéves ; fiam is segített a plakátra- ; gasztásban. — Küzdelmes, de szép idők voltak. Egyre többen jöttek a párt kibontott zászlaja alá férfiak és nők. így együtt gyakran megmutattuk ökölbeszorított kezünket. Ez a kéz az ásót, kapát is keményen forgatta, hogy a nincsteleneknek kiosztott földön gabona teremjen, a németek által felrobbantott hidak helyén újak íveljék át a Körös medrét, s meginduljon az élet. Kómár elvtárs tizenöt esz- . tendőn át az első sorban menetelt. Huzamosabb ideig volt Kunszentmárton párttitkára, majd tanácselnöke. S bár betegsége sokszor ágyhoz köti, jelenleg is tagja a párt községi végrehajtó bizottságának és mint tanácstag is dolgozik a község ügyéért. Fáradhatatlanul munkálkodik a jobb életért, a még biztatóbb jövőért. Népünk nagy alkotásaiban, a párt vezetésével elért eredményekben Kómár elvtárs munkája annyi, mint egy csepp a tengerben. De a hatalmas tenger is cseppek milliárdja. Nagy Katalin
