Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1900. március fff. V ersenyeznek a Szolnok megyei fiatalok A KISZ Szolnok megyei bizottsága az országos ifjúsá­gi munkaversenyeken kívül megyei versenyt is kezdemé­nyezett. Az ifjú traktorosok versenyében megyénkből az állami gazdaságok ifi trakto­ristái közül kilencvennyolc, a gépállomási ifjak közül nyolcvanegyen neveztek be eddig. A kukoricatermesztés versenyébe kilencvennyolc ificsapat 1210 fővel vállalta, hogy 3763 holdon 30 mázsa kukoricát termeszt holdan­ként. Hetvenhat ifjúsági si­lózóbrigád 1116 tagja 3196 holdon termeszt holdanként 300 mázsa silót. Az ifjúsági silózó munka­csapatok vállalásában szere­pel 10 200 köbméter új silótér készítése, s e mennyiségből 2700 köbmétert társadalmi munkában készítenek el; — 70 210 silóteret felújítanak, s ebből több mint 25 ezer köb­métert ugyancsak társadalmi munkában. Ugyancsak vál­lalták 138 ezer köbméter jó­minőségű szilázs készítését. Szolnok megye harminc­egy fiatalja küzd a tejterme­lési versenyben. Az értékelés szerint a termelőszövetkeze­tek fejészetében Nánási Lu­kács. a kisújszállási Búzaka­lász fejőgulyása érte el a leg­jobb eredményt. Az állami gazdaságoknál Szeghalmi Sándor, a tiszaszentimrei Ál­lami Gazdaság kunmadarasi üzemegységének fejőgulyása a legjobb. Megyénk termelőszövetkezetei eddig 6500 vagonnal több termény értékesítésére kötöttek szerződést, mint tavaly A közös gazdaságok erőik és lehetőségeik ala­pos felmérése után ed­dig 6.500 vagonnal több ter­mény értékesítésére kötöttek szerződést, mint 1959-ben Kenyérgabonából. mintegy 3 ezer vagonnal szállítanak a Kedvező képet mutat a határ Megyénk nagykiterjedésű határában, a hótakaró alatt kedvezően teleltek át a ga­bonafélék. A kedvező téli na- vokat a fejtrágyázásra is fel­használták, a hótakaróra és a eagyos földre több mint 720 vagon műtrágyát szórtak szét. A gondos és lelkiismeretes munka eredményeként Me­zőkéit, Tiszaföldvár, Cserke- szöllő, Tiszajenő és a tisza- menti meleg talajokon, vala­mint a megye más részein is több mint 182 ezer holdon sokatígérően fejlődik a jövő évi kenyémekvaló. A terme­lőszövetkezetek megyeszerte felkészültek a tavaszi időszak egyik legfontosabb feladatá­ra, a növényvédelemre és a növényápolásra. A múlt évek tapasztalatai alapján az idén már széles körben alkalmaz­zák a vegyszeres gyomirtást. Túrkeve, Kisújszállás, Török- szentmiklós, Jászberény, Jász­apáti, Kunhegyes és Kun- szentm&rton, valamint a többi helységek közös gazdaságai eddig több mint 100 ezer hold földre kérték a növényvédő állomásoktól az idejekorán történő vegyszeres gyomir­tást. Karcag és Mezőtúr ha­tárában az idén már repülő- néppel végzik tat a fontos munkát. A kereskedelem húsvéti hírei Az édesség-, az Illatszer £s a virágboltok már most megkezd­ték a felkészülést a húsvéti for­galomra. A raktárakat minde­nütt feltöltik szezoncikkekkel. Az édesség- és a csemegeboltok­ban az Idén minden eddiginél több csokoládéfigura, tojáscu­kor, díszdoboz, likőr várja a vá­sárlókat. A kereskedelem számításai szerint sehol sem lesz fennaka­dás. Tiszta csokoládéfigurákból hétszázhatvan mázsa kerül az üzletekbe. Lesz elegendő csoko­ládényuszi, kisbárány, csibe és tojás. Ot vagon nugátot és há­rom vagon csokoládéval bevont fondantfigurát is készítenek a gyárak, amelyek már szintén az üzletekben várják a vásárló­kat. A közkedvelt tojáscukorból negyvenöt vagonnyit osztottak el az ország csemege- és édes­ségüzleteiben. Drágább likörös- készltményekböl másfél vagon­nal kaptak az üzletek. U] dísz­dobozokat is forgalomba hoz­nak. Ilyen lesz többek között a müanyagtetős, tojás alakú dísz­doboz, ami hatvan forintba ke­rül és negyven deka konyakos meggyet tartalmaz. Porcelánbe­vonatú nyuszifigurákból har­minc mázsát adnak el a bol­tok. A likőrgyárak újfajta ita­lokkal kedveskednek a vásár­lóknak. Ekkor hozzák forgalom­ba az új konyakkülönlegességet is, ami kizárólag tokajhegyaljai borból készül. Gyümölcslikőrök­ből tizenötezer, kávé-, kakaó-, csokoládé- és tojáslikórből pe­dig huszöntezer palack kerül a boltokba. felvásárló szerveknek. Töb­bek között a kisújszállási Búzakalász Tsz 42 vagon bú­zát, a karcagi Béke Tsz mintegy 70 vagonnal, a túr- kevei Vörös Csillag Tsz pedig 106 vagon búzát ad át beta­karítás után a Terményfor­galmi Vállalatnak. A cukor­répa, sörárpa, napraforgó és egyéb termények mellett je­lentős mennyiségű kukoricá­ra is szerződtek a tsz-ek. Az értékes takarmány-növényből a jászapáti Aloktmány Tsz 20, a karcagi Béke Tsz 30, a kengyeli Dózsa 26 vagonra kötött megállapodást. Harmincnégyezer és huszon­ötezer forintos céljutalom A Szolnok megyei Állami Gazdaságok igazgatósága, a főigazgatóság és a MEDÓSZ versenyfeltételei alapján ki­dolgozta a megye állami gaz­daságainak versenypontjait. A kukorica-, a hústermelés és a tejtermelés legjobbjait 25 ezer forinttal jutalmazták, az országos verseny megyei leg­jobb helyezettjei pedig 34 000 forintot kapnak. Eddig a Jászsági Állami Gazdaság és a Tiszasülyi Állami Gazdaság dolgozta ki a gazdaság ver­senypontjait a helyi adottsá­goknak megfelelően. Tegyük szebbé városunkat, díszítsük fel otthonainkat hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulójára Szolnok város Tanácsának felhívása Tavaszi nagytakarításra szólítja fel Szolnok Város Tanácsa városunk lakóit, üzemeit, intézményeit. Kéri, hogy a lakóházakat kívülről — belülről meszeljék be. Az udvarokról gyűjtsék össze és távolítsák el a téli szemét- maradványokat A házak előtti gyalogjáró rendszeres lo­csolására, söprésére, a földes utcák egyengetésére is felhív­ja a tanács a lakosság figyel­mét. Ültessenek a házak elé minél több fát, virágot. Üzemeink végezzenek min­den területre kiterjedő üzem­takarítást Az úttörők és KISZ fiatalok hozzák rendbe iskolájukat munkahelyük környékét Egy-egy iskola rendbehozhatna egy parkot, vagy egy-egy utcát s azután Feltörik a Rókás-lapost A tiszaszöílősi határban a Szarvas Sándor Termelőszövetkezet földjén nagy kiterjedésű gyékényes, nádas, zsombékos terület van. Az élelmes szövetkezeti gazdák elhatározták, hogy ennek a területnek egyrészét, amelyet Bókás-laposnak neveznek, több, mint M hold nagyságú területen feltörik és silókukoricát ter­mesztenek rajta. védnökséget vállalhatna an­nak megóvására. A városi Nőtanács és Vö­röskereszt szervezetei, vala­mint a Hazafias Népfront kezdeményezzék a munkát, segítsék a tisztasági mozgal­mat. Legyen minden lendsze- rető ember elősegítője és őre városunk rendezettségének, tisztaságának. Tavass a faiskolában Tiszafüred szélén az egri erdőgazdaságnak van néhány holdas faiskolája. Az elmúlt héten Kaderják Ferencné munkacsapata kanadai nyárfa-csemtéket duggatott a lassan melegedő homokos földbe. sófymok', szövetkezeti gazdák a gáton — Hogyan lesz földből csónak ? — A mind jobban kibontako­zó jászapáti fürdő területe hajnaltól késő estig népes. Nemcsak a budapesti Ut- és Csatornaépítő Vállalat „hiva­tásos” fürdőépítői dolgoznak tiszteletet érdemlő buzgalom­mal, de a helybeli társadalmi munkások is. Legtöbb gaz­dát a Velemi Tsz-ből látni, így Bárdos Balázst, Nagy J. Lászlót. Mellettük a Zöld Mező Tsz tagja — tanácstag is! —, a hetven esztendős Ur- bán Pál, amott Járvás János az Alkotmány Tsz-ből, emitt Nagypál Béla megyei tanács­tag nyomja az ásóját a földbe. KIT KERESEL, GYEREK? Ezzel a szóval a gimnázium hivatalsegéde, az ugyancsak serénykedő Sike György for­dul egy ötévesnek látszó lur­kóhoz. — Az édesapámat! — S ki a te édesapád? — Tóth K. János, az Al­kotmány kettes üzemegysé­géből. Ekkora tájékozottságból már az is következtethető, hogy a legényke tudja, mi járatban az apja. TaÜcská- zik. A fia meg — akár a na­gyok — órákon keresztül viaskodik az ásóval. A Jászladányból bejáró Gara Mihály, Varga Károly, meg a jászkiséri Tűri Kál­mán sok-sok ipari tanuló tár­sával dolgozik a földmunkán. Mint halljuk, tegnap hatvan­nál több úttörő fáradozott itt Árvái Kálmán vezetésével. A Sólyom, Tigris, Sas, Orosz­lán, Zerge és a többi őrs vö- rösnyakkendősei ugyancsak kitettek magukért. S ez így van rendjén abban a köz­ségben, ahol a szövetkezeti, gazdák már eddig háromszáz­nál többen vették ki részüket a nagyszerű erőfeszítésből. HOL MARADNAK A KTSZ-TAGOK? Hamar megfelel rá Csák István községgazda, ki a fi­zikai törvényeit csúffá téve — legalább ie így látszik —, X, Csíkoson nagyot fordult a világ egyszerre dolgozik a faluban s idekünn. — Várnak a sorukra! — szól egyszerűen. — Melyik oldalra árthatnának be? Ok majd akkor jönnek, ha a szö­vetkezeti emberek valameny- nyiére a tsz-ben lesz szükség. Munkaszervezés is van ám a világon! Ámulni, tisztelni való ez a lendület, ez a lelkesedés — jóllehet megyénkben mahol­nap olyan hasznos hagyo­mánnyá válik a társadalmi munka, mint... mint például az ebédelés. Körüljárjuk a huszonötször ötven méteres betonmedencét, melyet nem­sokára műkővel burkolnak felső szegélyén; s melyet, most köröskörül töltögetnek az apátiak. Megtört profilú rézsüt ké­peznek ki; a törésbe ágyast telepítenek. Szemet gyönyör­ködtető lesz az készen. Az sem utolsó, hogy tízezer fo­rinttal kevesebből megoldha­tó, mint eredetileg tervezték. Azt A TÍZEZER forintot jo CÉLRA SZÁNTÁK. Jófajta parittyával el le­hetne lőni a tóig, hová ma még javarészt elfolyik az ár- tézikút vize. Tükrét két hek­tárra becsüli Csák István, ki még a rézsün is tudott taka­rékoskodni. Néhány maglúd és tavalyi kacsa ringatja ma­gát a tavon. Kalauzunk sze­rint a hattyú jobban illenék oda; dehát tetszetőségén kí­vül mi haszna annak?... — Nyár derekán látogas­son erre, — invitál a község­gazda. — S ha tud: fotogra- f ál jón is! Akkorra bizonyára megtanulnak evezni az úttö­rők; meg lesz, amin tanulja­nak. Amit a töltögetésnél megtakarítunk, azon csónakot veszünk. El kell jönni Jászapátira előbb is mondjuk ... Mond­juk: május elsején, amikor — hiszen terv szerint, üte­mesen haladnak, — akaratuk szerint felavatjáík fürdőjüket az apátiak, — borváró — A köztesként vetett bab, tökmag külön jövedelem. Kössön bab-értékesítési szerződést a Terményforgalml felvásárlóhelyein. ban már szedik a csutkatö­vet. — A mieink is jönnek ha­marosan, — így a másik bri­gádvezető. Szépen dolgoznak a fiatalok is. — Harmincegy KISZ ta­gunk van, több, mint Bol­dogházának, — mondja Pócz Zoltán, aki a járási KISZ bi­zottságtól „patronálja’’ az it­tenieket. Három hold mák, három hold cukorrépa és 6 höld kukorica egész évi mun­káját vállalták a KISZ tagok. A legjobb munkások egyike ifj. Mató Sándor, akit a tsz vezetőségébe is beválasztot­tak. Ifj. Oláh Béla — szintén KISZ tag — lesz a tsz zeto- rosa. Most még az állami gazdaságban dolgozik, de rö­videsen „hazajön.” Jelentős részt vállaltak a fiatalok a csikosi kulturház és egyben tsz székház építésében is. Ott újra működik majd a kulturesoport, meg a gazda­kör hagyományait, a nagysi­kerű előadásokat, tanyázóes­teket is folytatják majd. A GYALOGUTAT keres­gélve ballagok este az állo­más felé. S ami két évvel ez­előtt szintén nem volt, most éjszakai műszakos Sztalinyec vakitófényű reflektora pász­táz a nagytáblákba összeszán­tott őszi ugar felett. Ez is azt hirdeti: két év alatt Csíkoson nagyot fordult a világ. Patkós Mihály nőké, emlékezett első talál­kozásunkra. így fogadott: — No, ha akkor azt mond­ja, hogy két év múlva elnök lesz belőlem, a szemébe ne­vetek. Nemcsak tsz-be léptek, meg is változtak az emberek, Úgy adták össze a vetőmagot kölcsön. Most meg a hizónak- valót, meg a takarmányt gyűjtik. — Kisegítjük önmagunkat, — mondja Klinkó' József, idős, 60 év körüli ember. — Van, aki hizónakvalót, más meg takarmányt ad be. Egy év múlva visszakapjuk. így adtak össze 56 sertést, 70 mázsa szénát, így terem­tik meg a baromfiállományt is, A változást leginkább Csirke Antal esete példázza. Minden módon ellenezte a tsz alakítását, majd azt jósol­ta, úgysem megy az semmire. Fogadkozott, hogy ő ugyan nem veszi fel a munkát. Most — hajnaltól késő estig dolgo­zik. De nemcsak ő, két-há- rom kivételtől eltekintve az egész tagság. Fecske István és Gömöri István brigádja egymással versenyezve végzi a vetést. A kalászosokkal már végeztek, nem sok híja van a cukorrépának se. Las­san bekapcsolódnak az asz- szonyok is. A Fecske brigád­Amig a kátyus dülőúton ballagunk, érthető kíváncsi­ság éled bennem, hiszen két évvel ezelőtt még gondoím sem akart senki a tsz-re. Pe­dig jó gazdák vannak errefe­lé. Az istállókban 3—4 hizó- marhát, az ólakban 4—5 szer­ződéses hízót, az udvar há­tuljában silógödröket láttami Meg nagyfalka tyúkot a ta­nyák körül. Az akkor har­mincötéves gazdakörben sű­rűn összejöttek esténként. Szívesen hallgatták a tanító vagy a községi állatorvos, — esetleg a TIT szakemberének egy-egy előadását. Szóval volt bennük, érdeklődés az új tudnivalók iránt, de a kö­zös gazdálkodásról hallani sem akartak. — Hogy történt? — kérde­zem utitársamat. — Volt-e nagy felfordulás tavaly ta­vasszal? — Fenét — mondja legyint- ve. — Kijött Baráth elvtárs Jászberényből. Tanácstagunk, hallgatnak rá az emberek. Elmondta, mi a helyzet, de tudtuk mi is. Pár nap alatt belépett mindenki. Csak azon vitáztunk — teszi hozzá mo­solyogva, — ki írja alá elő­ször. Senki sem akart első lenni. PÖCZ JÓZSEF, mezőgaz­dasági szakiskolát végzett pa­rasztember, jelenleg a tsz el­KÉT ÉVVEL ezelőtt jár­tam először Csíkoson. Térké­pen hiába keresnék, — ilyen nevű község nincs. Jászbol- dogháza egyik határrészét nevezik így. Tanyavilág, s ahol legsűrűbben állnak a tanyák, kis dombon fehérük az iskola. Ilyen volt két év­vel ezelőtt is. De mégsem! — Hiszen az az új, sőt modern ház nem állt még akkor. — Meg a holt Tárná száraz völ­gyében sem húzódott az ön­tözőcsatorna. És még egy: megszűntek a nadrágszijpar- cellák. összefüggő barna szántások, zöldelő vetések nagy táblái húzódnak a csa­torna mentén. Ennyi lenne az első pillanatban észrevehető változás? A szem most már akaratlanul is keresi a töb­bit. Aha! Amott a hajlatban egycsomóban tizenegy fogat dolgozik, 3—4 vetőgépet moz­gat, a többi meg — ameny- nyire ki lehet venni — bo­ronái. És hallgassunk csak! A pacsirták tavaszi hangver- , senyébe traktor zúgása ve­gyül. A tanyák mögül kettő­nek is hallik a pufogása. — Újságíró? — csodálkozik egy biciklis ember, akit út­baigazítás végett megkérdez- 1 tem, — No, a Zrínyi Tsz-ről ' még nem írt az újság. Amott. ■ az a hosszú pirostetős épület a tsz iroda. Magam is oda i tartok. i

Next

/
Thumbnails
Contents