Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-23 / 70. szám

EGY BOLYGÓN, EGY FÖLDRÉSZEN 101 ágyúlövés dördül el ma az Orly-i repülőtéren: állam­lőnek kijáró tiszteletadással .ogadják. Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió niniszterelnökét. Államfőnek kijáró tiszteletadással, akár­csak néhány hónapja az Egyesült Államokban. Ami­kor amerikai útjáról vissza­tért. Hruscsov elmondotta: amíg dörögtek az ágyúk, ma­gában azt számolgatta: ezek a lövések a pártnak, a hősi szovjet népnek, Leninnek, a forradalom hősi erőinek szól­nak. A 101 ágyúlövés tiszte­letadása sem csupán a láto­gató magas személyének: ha­nem, igen, a szocialista forra­dalomnak is szól, a diadal­mas forradalom államának, népének, egész táborának. — Azok. akik hivatalosan üd- vözlik, nem értenek egyet ez­zel a világot átformáló nagy történelmi áradattal: nagy­apáik fél évszázada még gyanakodva rendőrökkel fi­gyeltették egy félreeső pári­zsi utcában lakó orosz emig­ránsnak, bizonyos Uljanov- nak tevékenységét. Most a díszes egyenruhája rendőrök a magas látogatót fogják el­kísérni, amint tisztelettel adó­zik a hajdani emigráns, Le­nin emlékének. Igen, különös helyzeteket teremt a történelem. De Gaulle, aki meghívta Fran­ciaországba a szovjet minisz­terelnököt, nem híve annak a forradalomnak, amely meg­teremtette a Szovjetuniót: de gondolkodó politikus, aki nem tagadhatja és nem is ta­gadja a Szovjetunió hatalmát s a béke megőrzésében ját­szott óriási szerepét. Ez a fel­ismerés vezette Eisenhower elnököt is, amikor az újvilág­ba hívta Hruscsovot, alap­vetően nyilván ez indokolja De Gaulle tábornok gesztusát is. Egy bolygón, sőt egy föld­részen élünk, meg kell érte­nünk egymást, ha élni aka­runk továbbra is. S ha visz- szatekintünk az utóbbi évti­zedek 'történelmébe, látni kell, hogy Franciaország és a béke sorsa szempontjából mindig tragikus fejlemények­re vezetett, ha megtagadták a két ország érdekeinek kö­zösségét. Századunkban két világhá­borút harcolt végig egymás oldalán a két hatalom. Az agresszor mindig ugyanaz volt: a német militarizmus. Egyszer Vilmos császár, majd pedig Hitler indította el ha­dait Párizs és Moszkva felé. A verdun-i lövészárkokban ugyanazok ellen a porosz hó­dítók ellen folyt az elkesere­dett küzdelem, mint a keleti frontokon, a maquisard-ok és a partizánok gyilkosai. Ora- dour és Sztálingrád elpusztí- tói ugyanazok voltak. Nem tudni, vajon gondolt-e erre De Gaulle tábornok, amikor megfogalmazta meghívóleve­lét. Tizenöt évvel ezelőtt minden bizonnyal igen: „Az én kötelességem és kormá­nyom kötelessége Franciaor­szággal szemben az — írta emlékiratainak harmadik kö­tetében —, hogy megtegyük a szükséges intézkedéseket a német veszély újjáéledése el­len." Franciaország biztonsá­gának egyik garanciáját De Gaulle ekkor a Szovjetunió­val való együttműködésben ét szövetségben látta. Hruscsov ma Párizsba ér­kezik s látogatása emlékeztet arra, hogy a történelmi erők és szükségszerűségek függet­lenek az egyes emberek és a még oly jpszándékú politiku­sok akaratától: Franciaor­szág a legutóbbi másfél évti­zedben, sőt maga a tábornok is a legutóbbi két évben nem a Szovjetunióval együtt igyekezett az európai békét megszilárdítani, s ezzel vé- gülis módot adott a német militarizmus újjászületésére. A NATO-ban már vannak francia egységek német tá­bornokok parancsnoksága alatt, s mint legutóbb kide­rült. Bonn már arra készült, hogy szövetségesei háta mö­gött suttyomban támaszpon­tokat állítson fel a pireneusi félszigeten, Franciaország há­ta mögött, szinte harapófogó­ba fogva Párizst. Ma már nyilvánvaló, hogy azok a pol­gári politikusok, akik bíztak abban, hogy a volt náci tá­bornokok engedelmesen meg­maradnak a nekik megsza­bott keretek között, abban bíztak, hogy a farkas bárány- nyá szelidül, ha szelíden bán­nak vele — alaposan téved­tek. Levonták-e a következte­tést az Elysée-palotában ? Nem lehet tudni. Azt azon­ban minden bizonnyal már világosan látják, hogy a béke megőrzését csak a Szovjet­unióval való tárgyalás, más­fél évtized hidegháborús örökségének felszámolása biz­tosíthatja. A szovjet—francia együttműködés, megértés csak növelheti Európa biz­tonságát: kiszakíthatja Fran­ciaországot abból a bizarr helyzetből, hogy legerősebb szövetségese most tulajdon­képpen Németország, a leg­erősebb versenytárs, amely nem egyszer támadt fegyver­rel is Franciaországra, míg viszont a Szovjetunió az az ország, amelynek érdekei sok tekintetben azonosak Fran­ciaországéval, lehetséges el­lenfélként szerepel. Azt per­sze senki sem várhatja, hogy egycsapásra változás történ­het: de a szovjet—francia kapcsolatok javulása, ami minden bizonnyal bekövetke­zik a szovjet miniszterelnök látogatása nyomán, ebbe az irányba mutat. 101 ágyúlövés dördül el ma reggel az Orly-i repülőtéren: a forradalom országának mi­niszterelnökét, de egyben a béke követét is üdvözli. Azok, akik ellenzik ezt az enyhülési irányzatot, azok duzzogva hátat fordítanak és távollétüickel szándékoznak „tüntetni” — Franciaország azonban lázas izgalommal, barátsággal és rokonszenvvel várja a ma érkező vendéget. Várják a legkülönbözőbb irányzatot kénviselő politi­kusok, várják a párizsi autó- buszvezetők, akik piros zász­lócskákkal díszítik fel a ven­dég tiszteletére járműveiket, a Bordeaux-i bortermelők, a Marseille-i tengerészek. Az ország barátját, a megértés követét látják benne és Euró­pa, a világ népeivel együtt azt remélik, hogy a „tárgya­lások tavasza”, a csúcstalál­kozók tavasza jól kezdődik. A béke megszilárdítását várják a forradalom országá­nak miniszterelnökétől — és ez »'gy természetes. Baracs Dénes N. SZ. HRUSCSOV UTAZÁSA ELŐTT Moszkva (MTI). Szerdán reggel, moszkvai idő szerint, röviddel 8 óra előtt száll fel a vnukovói repülőtérről az a különrepülőgép, amely N. Sz. Hruscsovot Franciaországba viszi. Az utolsó napokban szinte óráról órára nőtt az érdeklő­dés a szovjet kormányfő uta­zása .iránt. Az érdeklődés ki­elégítésére mintegy félszáz szovjet sajtó- és rádiótudósí­tó, fotóriporter, film- és tele­víziós operatőr utazott már Párizsba. Az operatőrök egész estét betöltő, színes játékfil­met szándékoznak készíteni N. Sz. Hruscsov útjáról. A film forgatását az egyik leg­nevesebb szovjet rendezőre, Szergej Jutkevicsre bízták. A látogatás eseményeiről naponta közvetít majd felvé­teleket a moszkvai televízió. A televíziós operatőrök hír­adóit repülőgépen szállítják a szovjet fővárosba. A moszkvai rádió a legfon­tosabb eseményekről helyszí­ni közvetítést sugároz és na­ponta többször külön össze­Gépesítették a falu-villamosítás legnehezebb munkáját Az Elektromos Szerelőipari Vállalatnál Papp István gép­kocsivezető, Kozma János mérnök és Gál Kálmán tech­nikus újítóbrigádja elkészí­tette az ország első villany­oszlop-gödör fúrógépét. A traktorra szerelhető, hidrau­likus nyomással szabályozha­tó gép 6—7 perc alatt fúr ki egy két méter mély gödröt, amelynek kiásása eddig 2—3. órán át tartott. Az új beren­dezéssel gépesítették a falu- villamosítás legnehezebb munkáját. (MTI) foglalót közöl majd N. Sz. Hruscsov útjáról. Az indulás előtti napon az egész szovjet társadalom me­leg szeretettel köszöntötte Hruscsovot. A Pravda fejlé­cében tolmácsolta a szovjet emberek üdvözletét. A Szov- jetszkaja Kultúra hatalmas feliratban kívánt sok sikert a miniszterelnöknek a béke és barátság küldetéséhez. Valamennyi szovjet lap egységesen hangsúlyozza: a francia nép szeretettel várja a szovjet kormányfőt és nagy várakozással tekint az út elé. Küldötteket köszöntünk Ma a Magyar-Szovjet Baráti Társaság megyei küldöttei összejönnek a megye minden tájáról, hogy emléklapot írjanak e szerényen, de odaadás­sal tevékenykedő mozga­lom történelemkönyvé­be, az elmúlt hét évről. Van, lesz mit beírniuk. Különösen a közelmúlt évek eseményei kíván­koznak megörökítésre. Az az ellenforradalom óta eltelt három és fél év, amely alatt a baráti társaságok megerősödtek, népünk és a szovjet nép között a barátság igazi, mély kapcsolattá neme­sült. Népeinket nagy múlt, és biztató jövő köti ösz- sze. Az a múlt, amely­ben mindegyik nép oly sokat küzdött a szabad­ság, a megbecsülés, a dol­gozók hatalmának kiví­vásáért, megteremtésé­ért, megvédéséért. Ami­kor oly sokat tettünk a dolgozók boldogabb, gaz­dagabb életéért. Még szorosabban köt bennün­ket a jövő biztatása, ami­kor annyi szépet, nagy­szerűt akarunk és fogunk megvalósítani. Megyei küldötteink ta­nácskozásának napja fon­tos eseménnyel esik egy­be. Ma indul Hruscsov elvtárs, a szovjet kor­mányfő nyugateurópai útjára. Viszi a népek, köztük a Magyar—Szov­jet Baráti Társaságok ápolta embermilliók bé- keszeretetének hírét, bi­zonyságát is. Mert a hi­degháború jegét olvasztó melegségben kicsit ott van baráti társaságaink tevékenysége is. Az ügy, amelyért kül­dötteink e napon és a mindennapokon tevé­kenykednek, nagy célok megvalósítását, minde­nekelőtt a tartós béka biztosítását szolgálják. Ennek megteremtéséért a legnagyobb erőfeszítés sem sok. Erezze hát min­den küldött, hogy na­gyon fontos hivatása van ma, s lesz a jövőben is. Ápolni, tovább erősíteni az őszinte barátságot, a népeink közötti megér­tést, békénk, nyugodt al­kotó munkánk biztos alapját. E gondolatok, érzések jegyében üdvözöljük a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldötteit, s kí­vánjuk, hogy munkáju­kat most is, s a továb­biakban is osztatlan si­ker kövesse. Tanácskozik az MSZBT megyei küldöttértekezlete Ma délelőtt fél tízkor az SZMT Művelődési Házában egy napos küldöttértekezlet­re ül össze a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság kétszáz­ötven küldötte. Üzemekből, tsz-ekből, gépállomásokról, iskolákból, földművesszövet­kezetekből és a megye lakos­ságának legszélesebb rétegei­ből a legjobb, legtevékenyebb aktívák tanácskoznak. Fel­mérik a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságok útját, ame­lyet az 1953-ban tartott má­sodik kongresszus óta meg­tettek, azojtaf a sikereket, amelyet az április 23—24-én sorra kerülő III. kongresszu­sig elértek. A megyei küldöttértekezlet első napirendjeként a me­gyei elnökség nevében Hack Márton elvtárs, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság me­gyei elnöke ad számot az el­telt idő munkájáról. 1953-tól az ellenforradalomig és az ellenforradalomtól, napjain­kig, két szakaszban ismerteti, hogyan fejlődött, erősödött a népeink közötti barátság. Ér­tékeli a baráti körök tevé­kenységét, s a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kongresszusa, valamint pár­tunk Politikai Bizottságának határozatai szellemében meg­mutatja a feladatokat. Azt. hogy e barátság ápolása egész népünk, egész társadalmunk feladata. A beszámolót vita követi, ahol munkájukról személy szerint is számot adhatnak a baráti társaságok aktívái. A vita lezárása után újjává­lasztják a negyvenhét rendes és négy póttagból álló megyei elnökséget, a hattagú gazda­sági bizottságot, megválaszta­nak tizenhárom szavazati és három tanácskozási jogú kongresszusi küldöttet. A küldöttértekezlet harma­dik napirendje során több ak­tivistának arany- és ezüstko- szarús jelvényt nyújtanak át kiváló munkája elismeréséül s további biztatásul. Lendületes felszabadulási verseny d a szolnoki fűtőháznál 5 200 tonna szénmegtakarítás két és fél hónap alatt A múlt évi versenyszakasz lezárása után sem pihentek a Fűtőház dolgozói. Mozdonyszemélyzetünk a tervhez viszonyítva eddig 5.200 tonna szenet takarított meg. A mozdonykihasználás 119.6 százalékos volt a terv­hez képest. A kocsijavító előirányzatát átlag 130 szá­zalékra teljesítette. Az ön­költség 12 százalékkal ala­csonyabb a tervezettnél. Az előző évben 19 moz­donybrigádon belül 94 dol­gozó vetélkedett a szocialis­ta brigád címért. Az .idén 36 brigádban 206 dolgozó szeret­né elérni a kitüntető címet. A termelési célkitűzéseken felül vállalják a brigád ta­gok a szakmai és politikai r Újabb segítség a termelőszövetkezeteknek m **** A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban ebben a negyedévben 200 szárzúzó gé­pet készítenek. A gépek egyrésze már elkészült s ezeket Kecze Lajos vontatóvezető két pótkocsin kiszállította a vasútállomásra. képzettségük növelését, a termelési tanácskozások és egyéb rendezvények rendsze­res látogatását Egy pont pedig álljon itt szó szerint: „A brigád tagjai egymás közötti elvtársias megértésben ápolják a kom­munista szellemet és végzik mindennapi munkájukat.” A gépek kihasználásának javítása és a mellékteljesít­mények csökkentése érdeké­ben igen jó kezdeményezés indult el, Szolnok — Buda­pest között a Ferencvárosi fűtőházzal, Debrecen felé a debreceni Fűtőházzal. Közö­sen szerveztünk körfolyama­tos fordulót. Ennek lényege, hogy a fordudóban résztvevő gépek a legközelebbi vonat­tal jönnek vissza. Nincs vi­ta, hogy kié a vonat, s a for­galommal közösen igyekez­nek a fűtőházak a fordulót csökkenteni. így csökken a gépszükséglet a szolgálati órák száma, s a fűtőházi gőz­tartás is. Meg kell említenünk né­hány dolgozó nevét azok kö­zül, akik ebben a versenyben élenjárnak, akik a jók között is a legjobbak. Kocsijaví­tón: Stadler Lajos, Szudi Jó­zsef. Ádám Sándor, Varga Jenő. Mozdonyjavítóban: Balogh Imre, Károlyi Béla, Tóth László, Gyimesi János, Póta Iván. Szénrakóknál: B. Kiss István és Kálmán József. — Vontatásnál: Mészáros Jó­zsef, Hamar Mihály, Hege­dűs D. István. A mozdony­személyzet közül: T. Kovács László, Bánkerti Béla, Mihá­lyi István kovács IV. Sándor és Cseh János. Józsa János Szolnok. Fűtőbáa VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i^á&ÉSBBí XI. évfolyam, 70. szám. Ara SO flIIél* 1900. március 23. szerda.

Next

/
Thumbnails
Contents