Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-22 / 69. szám
Visszaérkezett a magyar párt- és kormány- küldöttség a Lengyel Népköztársaságból Hétfőn reggel a Nyugati Pályaudvar előtti fellobogózott téren többezer fővárosi dolgozó gyűlt össze a Lengyel Népköztársaságból hazaérkező magyar párt- és kormányküldöttség fogadására. A küldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, ál- lamminisztemek vezetésével — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának a meghívására — baráti látogatást tett Lengyelországban. — A küldöttség tagja volt: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső építésügyi miniszter. A magyar párt- és kormányküldöttség elé utazott a határra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságé nak tagja, belügyminiszter é Sándor József, az MSZMI Központi Bizottságának tag ja. A küldöttség fogadására i Nyugati Pályaudvaron meg jelent Dobi István, a Népköz társaság Elnöki Tanácsánál elnöke, dr. Münnich Ferenc a forradalmi munkás-parasz kormány elnöke. Fehér Lajos Kállai Gyula, Kiss Károly Marosán György, Nemes De zsö, Rónai Sándor, Somogy Miklós, az MSZMP Politika Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai élet sok más vezető személyisége. Megjelent a fogadásnál a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, s ott voltak a budapesti lengyel nagykövetség tagjai. Marosán György elvtárs üdvözölte a párt- és kormányküldöttséget áttörök virágcsokrokat nyújtottak át a küldöttség tagjainak, majd Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott üdvözlő beszédet: Az egész dolgozó magyar nép nevében szívből jövő meleg szeretettel üdvözölte a Lengyelországban járt pártós kormányküldöttséget. Hangsúlyozta, hogy hazánk minden dolgozója nagy figyelemmel kísérte a küldöttség lengyelországi útját. — „Meg vagyunk győződve arról — mondotta —, hogy a tárgyalások eredményesek voltak, szorosabbá fűzték pártjaink, kormányaink _ és népeink barátságát, tovább mélyítik az elvtársi együttműködést a közös cél, a szocializmus felépítése érdekében.” Marosán György beszéde után Kádár János lépett a mikrofon elé. Bevezetőül megköszönte a kedves fogadtatást, majd a következőket mondotta: Tovább erősödött a magyar —lengyel barátság — Az az érzésünk, hogy a magyar párt és kormányküldöttség lengyelországi útja, az ottani tárgyalások minden területen és minden vonatkozásban feltétlenül tovább erősítették a magyar—lengyel barátságot. Tovább mélyült pártjaink internacionalista, a marxizmus-leniniz- mus elvein nyugvó bensőséges kapcsolata, szilárdult kormányaink szövetségi viszonya és bizonyosan tovább erősödött a magyar és lengyel nép milliós tömegeiben élő hagyományos magyar— lengyel barátság. Kádár János a lengyelországi tárgyalásokról szólva hangsúlyozta: Behatóan megtárgyaltuk a jelenlegi nemzetközi helyzetet. annak fontosabb kérdéseit és ismét leszögeztük azt az álláspontot, amelyet együttesen képviselünk a nemzetközi élet minden területén Leszögeztük egyebek között, hogy határozott, egységes és közös frontban állunk szemben mindazokkal, akik gá- totai szeretnék a hideghábomarú megszüntetését. A gyár és a lengyel nép tömegeiben is elkeseredett harag él a nyugat-német imperializmus újjáéledésével szemben. a revansista uszítással szemben. Határozottan es egységesen eltökéltük: minden tekintetben és minden területen mindent megteszünk, hogy az agresszív nyugat-német törekvések soha többé ne fenyegethessék sem a magyar, sem a lengyel nép boldogulását, sem Európa népeinek békéjét — Tárgyalásaink gazdasági szempontból is nagy jelentőségűek. Elősegítik nép- köztársaságaink tovább fejlődését. Örömmel állapítottuk meg, hogy gazdasági kapcsolataink szélesítésében elértük mindazokat a célokat, amelyeket 1958. májusában, a lengyel küldöttség magyarországi tartózkodása idején magunk elé tűztünk. Azóta 50 százalékkal növekedett a két ország áruforgalma. A most kötött hosszúlejáratú egyezmény a jelenlegi, immár megnövekedett gazdasági kapcsolatok kereteit is megkétszerezi 1965 végéig. A tudományos, a műszaki, a kulturális és a társadalmi élet sok más területén szintén nagyok a lehetőségek kapcsolataink bővítésére. Elhatároztuk, hogy szélesíteni fogjuk ezeket a kapcsolatokat. A lengyel nép nagy eredményeket ért el Kádár János ezután elmondotta, hogy a küldöttségre mély hatással voltak azok a nagy eredmények, amelyeket a lengyel nép a szocializmus építésében elért. Ezek az eredmények nekünk is erőt adnak. A Lengyel Népköztársaságnak természetesen vannak gondjai, feladatai is. Ezek azonban egy egészségesen fejlődő szocialista ország gondjai és sok tekintetben hasonlatosak a mieinkhez. Látogatásunk részleteiről, sok-sok tapasztalatunkról nehéz lenne itt most beszámolni — mondotta a magyar küldöttség vezetője. — Egy kedves kötelességünknek azonban már most eleget kell tennem: Gomulka elvtárs, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Zawadzky elvtárs, az Államtanács elnöke, Cyrankiewicz elvtárs, a Minisztertanács elnöke, valamennyi lengyel vezető, Varsó dolgozói, a sziléziai medence bányászai, kohászai, vasmunkásai lelkünkre kötötték, hogy adjuk át forró, testvéri üdvözletüket, legjobb kívánságaikat a magyar munkásosztálynak, a magyar dolgozó népnek. (Hosszantartó taps.) Kádár János a lengyel és a magyar nép testvéri, szocialista barátságának, a szocializmus és a béke ügyének éltetésével fejezte be hosszantartó tapssal fogadott beszédét. C „Őrizzétek, emeljétek magasra a zászlót!“ Csapatzászlót avatott a kisújszállási Hámán Kató úttörőcsapat Vasárnap délelőtt ünnepi díszben, zászlókkal vonult fel a kisújszállási Hámán Kató úttörőcsapat a Sziklai Sándor úttörőházba, a leány nevelőotthon által adományozott csapatzászló avatására. Az úttörők meleg szeretettel fogadták Sziklai Sándor- nét, aki a zászlóanya tisztségét töltötté be ezen az ünnepségen. Sziklai Sándomét elkísérte két kislánya: Júlia és Zója, továbbá édesanyja, az ugyancsak mártírhalált halt Kiss Lajos özvegye. A család mikor belépett az út- titoőházba, meghatódva állt meg Sziklai Sándor jólsikerült mellszobra előtt, mely fájó emlékeket idézett bennük. Az ünnepségen megjelent Zagyi János, az MSZMP városi VB titkára, Jónás János, a városi tanács VB elnöke, Kolláth József, a város KISZ-titkára, Magyar Gyula, az ÜttörŐ Szövetség megyei titkára, továbbá Szilágyi La- josné, a városi nőtanács vezetője, B. Nagy Lajos, a városi munkásőr pararcsnok és több 19-es veterán, köztük Janó Ferenc, Bakó Kálmán elvtársak. Az avatás kezdetét az úttörők bevonulása jelezte. A Hámán Kató csapat tagjain kívül részt vettek az ünnepségen a többi csapatok küldöttei is. A jelentés után a csapatvezető köszöntötte a Sziklai családot és kérte az özvegyet, adja meg az engedélyt, hogy a kisújszállási úttörőház a férje nevét viselhesse. Az engedély megadása után szavalat következett. A teremben ünnepi emlékektől fűtött hangulat uralkodott. Senki sem beszélt még a Sziklai család szomorú napjairól, mégis Benedek Gábor „Soha” című verse könnyeket csalt a fiatalok és harcedzett idősek szemében egyaránt. Az ünnepi beszédet a zászlót adományozó leánynevelőotthon igazgatónője mondotta. — Legyen ez a zászló gyermekkorotok elképzelései, reményei megvalósítójának szimbóluma. Ma, a Tanácsköztársaság évfordulójának előestéjén emlékeznünk kell azokra, akik legtöbbet tettek, hogy ti felszabadult gyermekek legvetek. Bátrak, hősök tudtak lenni ezért a zászlóért. melyet most felavatunk. Emlékezzünk azokra a hősökre, akik életüket adták 1956-ban a munkáshatalomért — mondotta többek között, majd így fejezte be: — Őrizzétek, emeljétek magasra a zászlót! A következőkben özv. Sziklai Sándorné, a zászlóanya emelkedett szólásra. — A mai nappal úttörő életetek fontos állomáshoz érkezett. Hámán Kató. kinek nevét viseli csapatotok, a legtöbbet, az életét adta . a munkások és parasztok fel- szabadulásáért. Kötelez benneteket ez a név, hiszen ö a párt hűséges harcosa volt Melegágyba kerül a mag A tiszagyendai Lenin Terin »' őszövetkezetnek ezévben 490 négyzetméter nagyságú területen lesz melegágya. A szorgos szövetkezeti gazdák a héten már nemcsak, hogy elkészítették a melegágyakat, hanem megkezdték a vetést is. így a földbe került a paradicsom, paprika magja. De mint mondották rövidesen — néhány nappal később — már a sárgadinnye és a dohány magját is elvetik. Tóth István, Kovács Sándor és Kovács vetik. Mihály a magot Boros Zsigmond. Gregor Mihály és Sós Sándor az üvegtetőt helyezik el a keretekre. Veteránok és KISZ-tagok találkozója Mélyen véssétek szívetekbe az ő és a többi mártírok életét. Az a zászló, mely mától kezdve csapatotok előtt leng, az ő vérükkel festetett pirosra. Büszkén viseljétek vörös nyakkendőtöket, legyetek hű hozzá, mert az nem más, mint a vörös zászló egy darabja. A szalagok felkötése után a Béke és Barátság zászlajára helyezték el a kisújszállási leánynevelő otthon kunsági szűr hímzett mintáját, melyet április 4-én, egy szovjet nevelő otthon pionírjainak küldenek. Ez a zászló Balatonzsmárdiból indult el és most tovább viszik Hajdú megyébe, hogy hirdesse az úttörők és pionírok megbonthatatlan örök barátságát. A csapat nevében a Sziklai családnak ajándékokat adtak át. Köszönő szavaiban özv. Sziklai Sándorné elmondta, hogy a csal ádot nagy veszteség érte 1956-ban. — Férjemet, gyermekeim édesapját és édesapámat rabolta el tőlünk az ellenforradalom. Vigasz számunkra az. hogy nem vagyunk egyedül, mert itt vagytok ti, a KISZ fiatalok, munkásőrök, a néphadsereg alakulatai és mindazon szervek, akik Sziklai Sándor nevét vették fel. A7 ünnepély után özv. Sziklai Sándorné és családja hosszasan elbeszélgetett a kisújszállási úttörőkkel és örök élményt hagyott, a fiatalok emlékezetében. Andrási Béla Törökszentmiklóson vasárnap este 7 órakor a II. sz. párt-alapsizervezet helyiségében 19-es veteránok találkoztak KISZ-fiatalokkal. A szívet melegítő, bensőséges ünnepséget Sarkady Lajos elvtárs nyitotta meg, majd Tar Ferenc, a kultúrház irodalmi szakkörének vezetője emlékeztetett a Tanácsköztársaság dicső napjaira. Beszédében idézte Ady és Mórcz műveit, amelyben az első magyar proletárdiktatúrának állítottak örökfényű emléket. A jelenlévő huszonöt fiatal nevében Zsovák László, a városi KISZ-bizottság titkára köszöntötte a veteránokat, akik közül Papp István és még több elvtárs elmondotta gazdag élményeit, emlékezett a Tanácsköztársaságra. A szeretet és a megbecsülés jeleként Hoppál Mária KISZ-tag vörös szekfűcsokrot nyújtott át az idős elvtársaknak. Hétfőn délelőtt 9 órakor a veteránok és a fiatalok küldöttsége megkoszorúzta a városi tanácsháza emeleti folyosóján elhelyezett 1919-es emléktáblát. Vetik a cukorrépát Több mint tizenhétezer holdra szerződtek megyénk termelőszövetkezetei Az enyhe tavaszi időjárás hatására megelevenedett a határ. Az összefüggő nagyüzemi táblákon a koratavaszi magvak jórészét már föld betették, számos helyen pedig megkezdték a cukorrépa vetését. A jászapáti járásban, ahol az idén mintegy száz holddal nagyobb területen termelik ezt a fontos ipari növényt, mint tavaly, elsőnek a tiszasülyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vetett el három holdat. Megkezdődött a vetés a kunhe- gyesi és a kunszentmártoni járásban is. A termelőszövetkezeti gazdaságok ebben az évben több, mint tizenhét- ezer hold cukorrépa termelésére kötöttek szerződést a cukorgyárral, amelyből a kétszáz mázsás termés eléréséért az idén már több mint kétezer holdat öntöznek. VtLAG PROLETÁRJAI EGYESOUETEK! TS lénián XI. évfolyam, 69. szám. Ara 50 flllél I960, március 22. kedd. Egy „uzsorás” nyomában MHS traktorosok A JUHÁSZ ÉS A TITOK
