Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-22 / 69. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. március 22. A küszöb előtt Genf sajátos város. Egy amerikai hírlapíró hosszabb riportot küldött lapjának, s azt írta: Genf olyan, mint egy képeslap. Minden pontja gyönyörű, minden látványos, festői és éppen ezért egészen jellegtelen. Genf azonban nemcsak városképénél fogva érdekes: talán sehol, a földkerekség egyetlen pontján sem folytattak még annyi diplomáciai tárgyalást, mint ebben a csendes svájci városkában. A Genfi-tó partján sok szép terv született — és tűnt is el nyomtalanul a békés világ megteremtéséről. A második világháború befejezésétől fogva most először fordult elő, hogy itt döntő fontosságú kérdésben a megegyezés konkrét közelségébe jussanak a kelet-nyugati tárgyalófelek. S ha ez megtörténik, Genf nemcsak a szép képeslapok és a diplomáciai tárgyalások — hanem a megegyezés városaként is , él majd az emberiség tudatában. Ez lesz a jellege. Mindez — egy szovjet javaslatnak köszönhető. Az előzmények messzire vezetnek vissza. Tizenhét hónapja igen fontos megbeszé- sek kezdődtek itt. A három atomhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia küldöttei gyűltek össze, hogy megegyezést dolgozzanak ki az atomfegyver-kísérletek betiltásáról. Előttük szakértők folytattak ugyanitt megbeszélést: megállapították, hogy az atomfegyver-kísérleteket jelenlegi műszereik mellett nem lehet titokban tartani, tehát a tilalom ellenőrzése megvalósítható. Ha így van — kérdezheti az olvasó —. miért nem egyeztek meg a nagyhatalmak rögtön a szakértők tanácskozása nyomán? A kérdés logikus. A felelet megértéséhez látnunk kell, hogy a nyugati világban és különösen az Egyesült Államokban a politikusok két táborra oszlanak az atomfegyverkezés kérdésében. Az egyik csoport — s jelenleg ennek befolyása érződik a hivatalos amerikai külpolitikában, Eisenhower politikájában — világosan látja a fegyverkezési hajsza veszélyeit: látják, hogy csak az államháztartást összeroppantó pénzügyi terhekkel jár, s főleg: arra vezet, hogy az atomfegyver elterjed, kisebb hatalmak kezébe is jut, ami megsokszorozza a nukleáris katasztrófa veszélyét. A másik csoport — élén az amerikai hadsereg egyes tábornokaival — s egy igen tehetséges tudóscsoporttal, köztük Eduard Tellerrel. a „hidrogénbomba atyjával” —követeli a kísérletek folytatását, „zseb-atombombák” kikísérletezését, tehát az egész fegyverkezési lidérc- tánc folytatását. Nyílt sisakkal természetesen senki sem léphet fel az atomkísérletek folytatása mellett, hiszen az amerikai nép, akárcsak a földkerekség minden népe fél a fegyverkezési hajsza következményeitől, a levegő szennyeződésétől és megegyezést óhajt — Terveiket tehát „tudományos” mezbe öltöztették. Először azt mondották, azért kell folytatni a kísérleteket, mert így „tiszta”, vagyis rádióaktív szennyeződés nélküli magfegyvert állíthatnak elő. Ez a követelés természetesen megbukott: egyrészt azért, mert a „tiszta” bomba technikai abszurdum, másTanácstagi fogadóórák 24-én, csütörtökön: Dr. Salló Ferenc megyei tanácstag, a Rákóczi úti iskolában d. e. 9—12 óráig tartja fogadóóráit. 24- én, csütörtökön: Kapás Rezső megyei tanácstag az Abonyi úti iskolában d. u. 5 órától. 25- én, pénteken: Szenes Ottóné megyei tanácstag, a megyei tanácsnál 14—18 órarészt azért, mert az emberek „tiszta” bombától elpusztulni ugyanúgy nem akarnak, mint „piszkostól”. Ekkor Tellerék megpróbálták egy földalatti atomrobbantással levegőbe röpíteni a genfi tárgyalások épületét. — Valahol a nevadai sivatag egyik alagútjában felrobbantottak egy kis atombombát, s azt állították, az ilyen „kis” robbanást nem lehet műszereinkkel megkülönböztetni a földrengéstől nem lehet ellenőrizni. Ez az érv február 11-én bevonult az amerikai hivatalos küldöttség javaslatába, az úgynevezett „küszöb” fogalmával. Mi is volt a nyugati indítvány? Tiltsuk be az atomrobbantásokat egy bizonyos küszöb felett: ez a 20 kiloton robbanóerő lenne. Az ennél kisebb földalatti kísérleteket az amerikaiak szerint nem lehet ellenőrizni, tehát betiltani sem lehet. Ha azt indítványt a Szovjetunió elfogadja, Tellerék végeredményben folytathatták volna az atomhajszát, méghozzá nemcsak a „küszöb” alatt — ki tudná helyszíni ellenőrzés híján megállapítani, hogy az a robbantás 20 kiloton alatt vagy felett van —, hanem szinte korlát nélkül. Nos, szombaton a Szovjetunió küldöttsége olyan javaslatot terjesztett be, amely kihúzná a „küszöb” méregfogát. Az elgondolás lényege: a Szovjetunió beleegyezik abba, hogy csak a küszöb feletti robbantásokat tiltsák be, ha ugyanakkor közös tudományos vizsgálatokat végeznek a kisebb földalatti robbantások ellenőrzésének kidolgozására, és erre az időre az ilyen küszöb alatti robbantásokat is — felfüggesztik Mit jelent ez? Azt jelenti hogy a Szovjetunió egyfelől biztos abban, hogy a legkisebb atomkísérletet sem lehet elrejteni, — másrészt azt, hogy a világ közvéleményének erkölcsi nyomására támaszkodva akadályozná meg a kísérletek folytatását. A küszöb alatti robbantásokat ugyan nem tiltanák be— de vajon ki vállalná újrakezdésük ódiumát a világ előtt? A szovjet megegyezési készség annyira világos, hogy ezt senki sem tagadhatja — nehéz lesz a javaslat elől kitérni. Persze elkészülhetünk arra, hogy Tellerék újabb támadást indítanak. A megegyezés kilátásai azonban mindenképpen megjavultak, ez a javaslat kiút a többhónapos zsákutcából. S ha délelőtt megegyeznek az atomkísérletek betiltásában, a kedd óta ugyancsak Genfben tárgyaló tízhatalmi leszerelési értekezlet délutánonként sorrakerülő tanácskozásain könnyebbé válik az előrehaladás. Sőt, megjavulnak a párizsi csúcsértekezlet esélyei is: hiszen az első lépés, az első megegyezés a legnehezebb. A megegyezés ott áll karnyújtás távolságra a genfi atomértekezlet előtt. Csak át kell lépni a küszöböt. A nyugati hatalmaktól függ, meg- teszik-e. Az angolok örömmel, az amerikaiak tartózkodással fogadják a legújabb szovjet javaslatot GENF (MTI.l A háromhatalmi atomértekezlet hétfőn délután, magyar idő szerint 15.00 órakor ült ismét össze. A Reuter genfi tudósítója ezzel kapcsolatban így ír: „A napokban beterjesztett szovjet javaslat kedvező légkört teremtett. Diplomáciai körök megállapítják, hogy a Szovjetunió fontos lépést tett a megegyezés utján.’' LONDON. Az AP közlése szerint az angliai megfigyelők örömmel üdvözölték a Szovjetunió legújabb lépését. Remélik, hogy végre sikerül tető alá hozni az atomki- sérletek betiltásáról szóló egyezményt. Hivatalos körökben még nem foglaltak állást, de jóltájékozott források szerint a szovjet javaslat igen kedvező hatást keltett. A hétfő reggeli lapok nagy lelkesedéssel fogadták a hírt. A News Chronicle „reménysugárnak” nevezi a szovjet javaslatot. A jobboldali Daily Express így nyilatkozik: „Tizenhat hónapos tanácskozás után végre igazi haladást láthatunk a nukleáris leszerelés útján.” A lapok szerint a Genfben elért eredmények kedvezően befolyásolhatják a csúcsértekezletet is. A Daily Telegraph megállapítja, hogy a földalatti robbantások felfüggesztése elfogadható Angliának is, bár Adenauer Interjúja az amerikai televízióban Palm Desert (MTI). Mint a Reuter jelenti, Adenauer kancellár a hét végét pihenéssel töltötte a californiai Palm Desert üdülőhelyen. Mint a Reuter közli, a kancellár hétfőn tovább utazik San Franciscóba, majd kedden Honoluluba. Washington. — Adenauer washingtoni tárgyalásainak befejezése után sajtóértekezletet tartott, amelyet filmre vettek és vasárnap este az amerikai televízióban közvetítettek. Arra a kérdésre, vajon lát-e lehetőséget arra, hogy a csúcsértekezleten kompromisszumra jutnak Berlin kérdésében, Adenauer így válaszolt: „A csúcstalálkozóhoz hasonló nehéz tárgyalások előtt nem kellene azzal kezdeni, hogy a kompromisszum lehetőségeiről beszélünk. De bárhogy is áll a helyzet, nagy engedményekre nincs lehetőség”. A kancellár hozzátette, véleménye szerint feltételezhető, hogy a három nyugati megszálló hatalomnak van közösen elfogadott politikája, amelyet Berlinnel kapcsolatban a csúcstalálkozón követni szándékszik. Kijelentette, nem hiszi, hogy atomháborúra kerüljön sor Berlin miatt. „Meggyőződésem, hogy Hruscsov nem akar háborút. Szüksége van a Szovjetunió minden erejéDé! -Korea támadásra készül Észak-Korea ellen SZÖUL (AP). Li Ki Pung Dél-Korea újonnan megválasztott alelnöke szombaton külföldi laptudósítóknak kijelentette, Dél-Korea erőszakkal akarja visszaszerezni Észak-Koreát. „Az ország erőszakkal való újraegyesítése nem eszményi cél, de a jelenlegi széttagoltság olyan nyomorúságos, hogy ebből csak az erőszakkal való újraegyesítés révén szabadulhatunk ki” — mondotta. (MTI). re a békés építő munkához, hogy végrehajthassa hétéves tervét” — mondotta Adenauer. A többi között megkérdezték a kancellártól, azt is, kapott-e ígéretet Eisenhowertől vagy valamely másik nyugati vezetőtől, hogy Berlin kérdésében elmennek „a végsőkig”. Erre azt válaszolta, hogy sohasem kérne ilyen ígéretet és Eisenhower elnök sem tudna ilyen ígéretet adni. Az, amit Eisenhower sajtóértekezletén és a vele folytatott tárgyalásokról kiadott közleményben mondott, az teljes mértékben kielégíti. „Az elnök azt is mondotta — tette hozzá Adenauer —, hogy az Egyesült Államok lobogója továbbra is lengeni fog Berlin felett”. A továbbiakban a kancellár éppen a nyugat-berlini helyzet megoldása háttérbe szorításának céljából megismételte azt a sokat hangoztatott nézetet, hogy „az ellenőrzött leszerelés az igazán létfontosságú kérdés” és ennek a kérdésnek van a legnagyobb politikai jelentősége a csúcsértekezleten. az Egyesült Államoknak keserű pirula. NEW YORK. A New York Herald Tribune hangoztatja, most lehetőség van Genfben egy hatékony szerződés aláírására, mert a Szovjetunió kezdeményezése félresöpörte az útból az egyik legnagyobb akadályt. WASHINGTON. A Reuter közlése szerint az amerikai külügyminisztériumban kijelentették, továbbra is két- lik, hogy az Egyesült Államok beleegyezhetnék a földalatti atomrabbantások szüneteltetésébe. Hangoztatták, az Egyesült Államok ellenez minden olyan hivatalos megállapodást, amely betartását nem lehet „megfelelően ellenőrizni.” A Washingtoni Post és a New York Times azt állítja, hogy a szovjet terv megosztja a nyugati tábort. A Washingtoni Post diplomáciai tudósítója helyteleníti, hogy az angolok fenntartás nélkül készek aláírni a nukleáris kísérletek tilalmát. Az amerikai külügyminisztériumban hozzáfűzték, hogy — a fenntartások ellenére is — a Szovjetunió legújabb kezdeményezése leszűkítette a Kelet és a Nyugat nézeteltéréseit. (MTI.) Hatalmas földrengés a Csendes-óceánban TOKIO (MTI). A TASZSZ és nyugati hírügynökségek jelentése szerint vasárnap a kora esti órákban szinte a világ minden részében észlelték a Tokiótól mintegy 350 mérföldre északkeletre, mélyen a Csendes-óceán fenekén lezajlott földrengést. A moszkvai Központi Földrengésjelző Intézet jelzőkészülékeinek kilengései elérték a 850 mikront. A londoni Sze- izmográfiai Intézet készülékeinek lengése több mint egy órán át tartott. Az angol A ceyloni választások meglepő eredménye COLOMBO (AP). Vasárnap befejeződtek Ceylon parlamenti választásai. A választások a két konzervatív párt meglepő előretörésével végződtek, bár egyik sem szerzett elegendő mandátumot, hogy abszolút többsége legyen a parlamentben. Az Egyesült Nemzeti Párt, amelynek vezére Szenanaja- ke volt miniszterelnök, ötven mandátummal a parlament legnagyobb pártcsoportja, második 46 mandátummal a Ceyloni Szabadságpárt. Dahanajakenak, a Banda- ranaike elnök halála után kinevezett ideiglenes kormány vezetőjének Ceyloni Demokrata Pártja mindössze 4 mandátumhoz jutott, a Ceyloni Kommunista Párt 3 mandátumot szerzett. (MTI). tudósok megállapítása szerint a földrengés ereje négyszeresen felülmúlta az agadiri földrengést. Az UPI és az AP közli, hogy a földrengés érezhető volt több Észak-Japán helységben és sok helyen pánikot keltett. (MTI). Niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiir Az algériai helyzetről PÁRIZS (TASZSZ). A párizsi sajtó közlése szerint az algériai helyzet alakulása nyugtalanítja Párizs hivatalos köreit. Az Algériában állomásozó francia csapatok parancsnoksága amiatt nyugtalankodik, hogy az algériai nemzeti felszabadító hadsereg egységeinek aktivitása fokozódik, fegyverzete gyarapszik, a hadműveletek pedig mindinkább támadó jelleget öltenek. Az utolsó három hónapban — írja a Paris Jour — az algériai nemzeti felszabadító hadsereg egységei több mint négyszáz támadást intéztek a francia csapatok megerősített állásai ellen az algériai-tunéziai határon, s ma már any- nyi fegyverrel rendelkeznek, hogy négyezer embert vonhatnak be a harcba. (MTI) Az Első Lovas Hadsereg katonái. A kép .jobbszélén fehér lovon, Hatvani János. FELEDHETETLEN NAPOK* Egy magyar városban, Szolnokon él Hatvani János, hajlott korú, egyszerű munkásember. Rosztovtól igen nagy távolság választja el, gondolatai mégis gyakran ide szállnak. Régmúlt napokra emlékezik, azokra, amikor itt a Don mentén harci szárnyait bontogatva megalakult a legendáshírű Első Lovas Hadsereg. ... Több, mint negyven évvel ezelőtt, 1916-ban a cári Oroszországban esett hadifogságba Hatvani János, mint az osztrák—magyar hadsereg katonája. Az imperialista háború frontjain átélt események, aztán a nehéz hadifogság sok megpróbáltatást jelentett számára. Lassanként megértette: kiknek érdeke ez a véres háború, melyben mérhetetlen sokat szenvedtek a hozzá annyira hasonló orosz munkások, aki.kkel együtt d Igozott a szénbányákban. Megismerte és egész szívével megszerette őket. Segítségükkel kezdte tanulni az orosz nyelvet. Az első szavak, amelyeket megtanult, ezek voltak: „Lenin”, * A cikk az „Esti Rosztov” c. szovjet újságban jelent meg az Első Lovas Hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. „bolsevik”, „munkásszolidaritás”. Az egyszerű magyar katona ezért fogadta ujjongó szívvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörésének hírét. S amikor a fiatal szovjet köztársaság eltiprására megindultak a fehérgárdista és intervenciós hordák, tétovázás nélkül belépett a Vörös Gárdába és a Nemzetközi Zászlóalj állományában védelmezte a szovjet hatalmat. Sorsa a Don menti Rosztov- ba vetette. Azóta negyven év múlt el. Hatvani János most levelet írt az „Esti Rosztov” szerkesztőségének: „Sebesülten, eszméletlenül szállítottak a rosztovi kórházba. Amikor magamhoz tértem, megtudtam, hogy a városban ismét a fehérgárdisták garázdálkodnak. Akkoriban Rosztov többször is gazdát cserélt, s amikor a fehéreké volt, mindenfelé dühöngött a véres terror, rablás és erőszakoskodás. Nekem sikerült eltitkolnom, hogy milyen nemzetiségű vagyok. Ha a fehérgárdisták megtudjak. hogy magyar, s ráadásul vörösgárdista vagyok, vagy golyó, vagy akasztófa vet vé- : get életemnek. i örökre feledhetetlen lesz szánkómra az az örömteli nap, amikor az Első Lovashadsereg, élén Vorosilovval és Bugyonnijjal, végleg felszabadította a várost. Ma is magam előtt látom a rosztoviak örvendező arcát, amint ujjongva köszöntik a győzedelmes lovasokat. Igazi nagy ünnep volt ez számomra. Sok év telt el azóta. Gondolom, az önök városa is nagyon megváltozott. Örömmel hallok, olvasok róla. Az Első Lovashadsereg hős katonáinak vére nem folyt hiába. Büszke vagyok rá, hogy ebben a harcban, ha nem is sokáig, de én is résztvehet- tem.” A Szovjetunió, a dicső szovjet harcosok szeretete örökre bevésődött Hatvani János szívébe. Bizonyságát adta ennek 1944-ben is, amikor több sebesült szovjet katonát megmentett a fasisztáktól. Nem törődött azzal, hogy veszélybe sodorhatja magát és családját; elbújtatta és odaadóan gondozta őket tószegi házában. Majd amikor meggyógyultak, segített nekik, hogy visszajuthassanak egységeikhez. Magyarország felszabadulása után mint tolmács hatékonyan segített a szovjet parancsnokságnak a rend helyreállításában. A Vörös Gárda veteránja ma már idős ember, de mind a mai napig dolgozik. Résztvesz a helyi pártszervezet munkájában és ma is a szovjet és magyar nép megbonthatatlan barátságának harcosa.
