Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-20 / 68. szám
líis 1919 ÚTJÁN egyvenegy évre tekin* ™ tünk ma vissza. Arra az időre, amikor az első vi- . ágháború okozta nyomor, szenvedés roppant erőket ébresztett, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lelkesítő hatására forradalmi harcba indultak a tömegek. A Kommunisták Magyarországi Pártjának soha el nem múló érdeme, hogy e forradalmi lendület vezére, biztatója, szervezője lett. Hogy 'a proletárhatalom eszméjét a munkások számára célként állította, mellyel a már megvalósult polgári demokratikus forradalom továbbfejlesztését tette lehetővé, szocialista forradalommá. A célt a munkástömegek akarata szárnyra kapta, s vitte a valóságig. 1919. március 21-én a magyar munkásosztály követte a Nagy Október népét, s kivívta sokat szenvedett népének a proletárdiktatúrát. S ha a történelmet formáló osztály ideológiailag nem is volt eléggé felkészülve a hatalom átvételére, ha pártja még fiatal, kevésbé tapasztalt is volt, mégis érett a hatalom átvételére. Rövid idő alatt olyan dolgokat valósított meg a proletárhatalom, amivel bebizonyította: a párt. a forradalom, a munkásosztály. a dolgozó nép javát akarja, képviseli, azon munkálkodik. „A Tanácsköztársaság a kisipar kereteit meghaladó ipari-, bánya- és közlekedési üzemeket köztulajdonba veszi, azokat egy csapásra az egész proletáriátus vezetése és az illető üzen, munkásságának ellenőrzése alá helyezi. Mindazok az ipari, bánya- és közlekedési üzemek, amelyek munkáslétszáma 1919 március hó 22-én a húszat meghaladta, társadalmi vezetés és munkásellenőrzés alá kerülnek”. Ezt a törvényt adta ki a Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-án. Ugyanezen a napon: „a Forradalmi Kormányzótanács elhatározza a pénzintézetek szocializálását. A szocializálás munkáját azzal kezdi meg, hogy felhatalmazza a pénzügyi népbiztost azon pénzintézetek vezetésének átvételére és ellenőrzés alá helyezésére amelyeket a szocializálásra alkalmasnak tart”. 1919. március 23-án a Vörös Újság írta: A svábhegyi „Nagyszálloda” a mai naptól kezdve Budapest tüdőbeteg proletár gyermekeié. Mindaz a kényelem és gyógyulási lehetőség, amely eddig csak a kapitalistáknak állt rendelkezésére, most a beteg gyermekek megrongált szegény kis tüdejének gyógyítása szolgálatában áll. Nem kell elpusztulniuk többé, emberré lehetnek ők is. Egészséges, dolgozó emberekké. A munkáshatalom első te" endői közé tartozott az építkezések sürgős megindítása. 1919. májusában 2 hét alatt 500 lakást adtak át a dolgozóknak Budapesten, s ezer és ezer új lakás és négy diákszálló építését kezdték meg. Kötelezővé tették az elemi iskola nyolc osztályát, aki nem járt középiskolába, annak a szakmai tanulási lehetőségeket biztosították. A felnőttek minden irányú szabad oktatását is lehetővé tették. A KözoktaM«iievi Nép- biztosság 120 vidéki városban szervezte meg a felnőttek oktatásával foglalkozó művelődési alosztályt. Április 5-én — néhány héttel a Tanácsköztársaság kikiáltása után — szavazati jogot kaptak a dolgozó nők. s e jogukat április 7-én azonnal gyakorolhatták is. Június 23-án a szövetséges tanácsok országos gyűlése elfogadta az új alkotmányt, melyben a proletárság szabadságát jogát és hatalmát okmányosították. És hosszan lehetne sorolni azokat a vívmányokat, amelyeket a munkáshatalom néhány hónap alatt a dolgozó népnek biztosított. A Tanácsköztársaság megteremtőinek lelkesedése, odaadása, vórhullatása árán sem erősödhetett meg. Az imperialista túlerő, amely minden oldalról rávetette magát az új társadalmi rendszerre, az ellenforradalmár burzsoázia, amely saját bőrét féltve nem irtózott a proletárvérbe gázolni, kiütötte a hatalmat az ujjongó munkásosztály kezéből. Százharminchárom napi fényes győzelem és küzdelem volt ez. Százharminchárom nap volt, mely nagyon sokat, nagyot és maradandót alkotott. Történelmi méretekben rövid élete kitörölhetetlen nyomokat hagyott, felejthetetlent alkotott mind a nemzet, mind a nemzetközi munkásmozgalom életében. Negyvenegy év előtti dicsőséges harcok emléke előtt tisztelgünk ma. Tiszteletünk, elismerésünk a múló évek során sem halványul, fakul. Nem, mert az utóbbi másfél évtized alatt évről évre világosodott előttünk a szocializmus világformáló eszméjének ereje. H a 1919-ben hazánkban vérbefojtották is a munkáshataimat, ma, a főid egyharmadán él, mint győzelmes és most már megingathatatlan világrendszer. A szocialista tábor legfejlettebb országa a Szovjetunió, melynek Tanácsköztársaságunk is követője volt. gazdasági téren ma a világ legíejletebb kapitalista hatalmával mérkőzik. A társadalmi rendszerek gazdasági harcában legfőbb mutató az egy főre eső termelés. Belátható közelségben van az az idő, amikor a Szovjetunió nemcsak egyes termékek ossz gyártási volumenében, hanem az egy főre számított termelésben, élet- színvonalban, technikában, tudományban is végérvényesen legyőzi versenytársait A szocializmus győzelmes előretörésének vagyunk tanúi saját hazánkban is. Néhány nap választ el bennünket április 4-től, attól a naptól, amelyen 15 évvel ezelőtt újra éledt 1919 márciusa. Az eltelt 15 év mindennél ékesebben bizonyítja, hogy népünk hű maradt a szocializmus eszméjéhez. Ha népünket negyed évszázados terror sújtotta is, akarata nem tört meg, erejét, tettvágyát megőrizte, s tovább adta a felnövő nemzedéknek. 1945. óta építjük, folytatjuk azt. amiért 41 évvel ezelőtt küzdött népünk, munkásosztályunk. A nemzetközi imperializmus. a pozícióit vesztett reakció a szocialista tábor erősödése, előretörése ellenére is újra megkísérelte ellenforradalmi tevékenységét 1956 őszén ismét rátört népi rendszerünkre. De az események beigazolták, hogv 1945 óta nemcsak az idő telt a fejünk felett, hanem — ha építőmunkánknak voltak is hibád — a néphatalom, a szocializmus, eszméje kitéphe- tetlenül megfogant népünk szívében, tudatában. A z 1956-os ellenforradalmi lázadás az 1919—20. évek ellenforradalmához mérten nem sok újat produkált. A gyilkos terror, a néphatalom vívmányainak megsemmisítése a kapitalista restauráció volt legfőbb programja, célja. Csakhogy az egyszer már lejátszott filmet nem lehetett negyven év múltán ismét sikerrel lepergetni. Nem lehetett többé igába kényszeríteni azt a népet, amely két forradalmat vívott meg, amely tizenhárom éven át már önön kezével, fejével igazgatta saját és nemzete sorsát. Nem lehetett többé a negyven évvel ezelőttihez hasonló vérfürdőket rendezni abban az országban, amelynek szocializmust építő barátai, segítői vannak, olyan barátok, akik jóban, rosszban igaznak, önzetlennek bizonyulnak. Nem lehetett becsapni azt a népet, amelynek vezére, a Magyar Szocialista Munkáspárt a négy évtized harcaiban edződött, erősödött. Az egységes akarat a magyar dolgozó osztályok között soha nem bontakozhatott még úgy ki, mint az ellenforradalom utáni években. mint napjainkban. 1956 októbere után az MSZMP vezetésével hozzáláttunk a hi bák kijavításához. Építőmunkánk meggyorsulása a leg jobb bizonyíték' arra, hogy munkásosztályunkban, népünkben van erő, akarat, elszántság és képesség a megkezdett úton haladni. Az MSZMP VII. kongresz- szusa negyven év sikereit összesítette, levonta nagy történelmi tettek, sikerek és hibák tanulságait, hogy azok alapján mutassa a jövő útját. Es most úgy szervezzük az építő munkát, hogy országunk népe szívét, ereje teljét, szívesen, bizakodással adja hozzá. Ügy munkálkodunk ebben az országban, hogy a legféltőbb gonddal figyelő elvtársaink, akik 1919- ben életüket kockáztatták a munkáshatalomért — azt mondják: Igen, ilyen múmiára készültünk. Ügy dolgozunk ebben az országban, hogy tetteink méltók legyenek mártírjaink emlékéhez is, akik csak az út első feléig tarthattak velünk, akik a győzelemhez érkezés előtt kidőltek a harcosok sorából E lő valóság az, hogy pártunk ma egységes, erős osztályával jobban összeforrott, mint bármikor. Bármennyire is igyekeztek a revizionisták a párt vezető szerepének törpítésére, az események mindenki számára beigazolták a lenini tanítást: „Acélos és harcedzett párt nélkül, az osztály valamennyi becsületes elemének bizalmát élvező párt nélkül, olvan párt nélkül, amely figyelemmel tudja kísérni és befolyásolni tudja a tömegek hangulatát — ilyen harcot sikeresen vívni lehetetlen”. A mi pártunk ilyen párt. Mi más bizonyítaná ezt jobban, mint azok az eredmények, amelyeket pártunk vezetésével az ellenforradalom óta elértünk az, hogy hároméves tervünk főbb mutatóit határidő előtt teljesítettük. A számokban ezernyi érzés tömörül. Közöttük a párt iránti bizalom, a párt politikájába vetett hit, amelyért érdé mes küzdeni, amelyért érdé mes erőinket megfeszíteni Érdemes, mert n negyvenegv évvel ezelőtti lelkesedést, tettvágyat szabadítjuk fel. Kj 'Thai«ibáfnuttk&aH: nm ■ i • ■ ■ ii u 11111 m i u 11... j 1J ..................." J Vö rös tüzérek » 1 TAVASZ A TISZÁN í Vasárnapi sportműsor nmn immri Visszaéri*ezett Varsóba a magyar párt- és kormányküldöttség Varsó (MTI). A magyar párt- és kormányküldöttség, amely Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes külügyminiszterhelyettes kivételével március 8-án egynapos látogatást tett Sziléziában és pénteken, a késő esti órákban visszaérkezett Varsóba. A katowicei pályaudvaron sokezer ember búcsúzÍ * tatta a magyar vendégeket. Edward Gierek. a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Katowicei Vajdasági Pártbizottság első titkára rövid beszédben köszönte meg a látogatást. Szavaira Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője válaszolt. A különvonaton visszaérkező magyar küldöttséget W. Titkow, a LEMP varsói Párt- bizottságának első titkára, J. Czesak, a LEMP Központi Bizottsága Nemzetközi Osztályának vezetője és a Fővárosi Néptanács vezetője fogadta a varsói pályaudvaron. Edward Ochab, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára március 18-án fogadta Szirmai Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát és megbeszélést folytatott vele. A MAGYAR PÄRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG SZOMBATI PROGRAMJA Március 19-én. szombaton Aleksander Zagadzki, a Lengyel Államtanács elnöke díszebódet adott a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. Délután a küldöttség tagjai a Kultúra és Tudomány Palotájának nagygyűlésén találkoztak Varsó lakosságával. A programban szerepelt Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetőjének beszéde. Este Katona János, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete adott fogadást a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. (MTI). C Harmincöt termelőszövetkezetet villamosítanak Szolnokon az első félévben befejezi a feszültség- átkapcsolást a TIT ÁSZ A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat november 30-ig 35 Szolnok megyei termelőszövetkezetet villamosít. Az első negyedévben a mesterszállási Rákóczi, a kétpói Szabadság, a törökszentmiklósi Petőfi, a tiszaföldvári és az újszászi Szabadság, valamint a vezsenyi Hunyadi Tsz-ben fejeződik be a munka. A villamosítási munkála- <* tok kb. 16 százalékát teszik ki a TITÁSZ idei tervének. Az építési költségek elérik a 6.9 millió forintot. Kisfeszültségű hálózat bővítésre kerül sor több községben az első negyedévben. Például Tiszsülyön, Jászbol- dogházán, Kunhegyesen, — I Kenderesen, Kunszentmár- I tonban, Martfűn, Fegyverne- ken, Tiszabőn és örményesen. Túrkeve 2.5, Kisújszállás pedig 2 kilométer új vezetéket kap. Ám a községi és városi tanácsok — amennyiben van rá anyagi fedezetük — fénycsövesítési munkákat is végeztethetnek. Törökszentmiklóson 10 millió forintos költséggel magasfeszültségű hálózatépítésre kerül sor az idén, és megkezdődött Mezöhék vilamosí- tása is. Jelentős munka lesz még Szolnokon a Tisza-parti tarnszformátor és kapcsoló- állomás átépítése, ezenkívül a feszültségé tkapcsolási munkák. Az első negyedévben 2396 szolnoki fogyasztónál kapcsolják át az alacsonyfeszültségű hálózatokat. — A munka eddig a Kút, Csokonai, Jósika Miklós, Mikszáth Kálmán utcai, valamint a Kolozsvári és Hunyadi úti transzformátor körzetben fejeződött be. A Széchenyi úton március 22-re végeznek munkájukkal a villanyszerelők, ami egyúttal a TIT ASZ első negyedévi feszültség átkapcsolás! tervének teljesítését is jelenti. Június 30-ig minden szolnoki trafókörzetben megtörténik a feszültség átkapcsolás. Áprilisban kerül sor a Petőfi úti, a Csarnok, a Magyar utcai s még több körzet átkapcsolására és összesen mintegy négyezer négyszáz fogyasztónál fejeződik be a munka a második negyedévben. Átlagosan naponta húsz villanyszerelő dolgozik az átkapcsolásokon, a költségek elérik az 1 millió 200 ezer forintot. A kereskedelem is felkészült. Most már csak 220 Voltra átkapcsolt villamos- sági cikkeket árulnak a boltokban. Azt folytatjuk teljes szívvel, amit akkor csak megkezdhettünk. Most a mi lelkesedésünket táplálja az osztatlan meggyőződés: nincs hatalom, mely a jogos posztról félreállíthatna bennünket, mely kiüthetné kezünkből a hatalmat. Magunknak, a magunk javára, a magunk hasznára építünk, teremtünk mindent. Ott rejlik a számok mögött az az eleven versenymozgalom is, amely tavaly márciusban a párt javaslata alapján kezdődött, s a kongresszusig állandóan erősödött, fokozódott. „A felajánlások és ezek teljesítése a szocialista öntudat és lelkes munka meghatóan szép példáit mutatják munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók körében Budapesten és vidéken. Lehetetlenség igazságosan bármelyiket is közülük kiemelni” — mondotta Kádár János elvtárs a kongresszuson. I^lindez az elismerés még* ■ inkább növelte a dolgozó tömegek lelkesedését. Újabb versenvkezderr.ényezé- sek keltek útra, s olyan fogalmakkal gazdagodtunk, mint a „szocialista munkabrigád” s az emberek százai, ezrei vállalkoztak e fogalom megtestesítésére. A sikerek fő eleme az az élő eleven kapcsolat, amelyet pártunk a tömegekkel tart. Ez a kimeríthetetlen forrás táplálja a pártot s ez adja meg számára a mindenkori gyakorlat alapját. Mai harcunk formái, eszközei sokban eltérnek a negyvenegy éve alkalmazottaktól. De a lényeg ma is az, amit akkor vallottunk. A néphatalom megőrzése, a szocialista társadalom felépítése. Ezt az örökséget folytatjuk most. Elért sikereink fénye mind emlékezetesebbé, tiszteletreméltóbbá teszik számunkra a negyvenegy évvel ezelőtt kivívott Magyar Tanácsköztársaságot. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! jl * * XI. évfolyam 68. saám. Ara 00 fillér 1668. március 20. vasárnap. íj ■ ‘ .’ - ■ \ ... ... .'. ' ..... ....■ ...... '3.
