Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

C Magyar—szovjet mezőgazdasági napok Szolnokon 4% országos mezőgazdasági konferencia első napja Február 4-én Szolnokon a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa Ságvári Endre Mű­velődési Házában megnyitották a magyar- szovjet mezőgazdasági napokat. Az ország minden részéből érkeztek vendégek, szö­vetkezeti vezetők, tudományos kutatók, párt, tanács és tömegszervezeti vezetők. A jelenlévők meleg tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló V. P. Szovny Icov elvtársat, a Szovjetunió Mezőgazdasági Akadémiája elnökségének főtitkárát, V. F. Iszájev elvtársat, a Moszkva terület Gorkij Kolhozának elnökét, K. V. Gulevszki) elv­társat, a Szovjetunió magyarországi nagy- 'vétségének tanácsosát, kedves vendége­inket. Az elnökségben helyet foglalt Keserű János, az MSZMP KB Mezőgazdasági Osz­tályának helyettes vezetője, Czfnege Lajos elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság el­ső titkára, K. Nagy Sándor, az FM Szövet­kezetpolitikai Főosztályának vezetője, Töm­pe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Demeter Sándor, az MSZBT Országos Központ titkára, Szathmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára, Kolbai Károly, az Agrár- tudományi Egyetem rektora, Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára, Somos András akadémi­kus, Tétényi Péter, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatója, az MSZBT Központ Mezőgazdasági Szakosztályának elnöke, Sági József akadémikus, az Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, Vágselyei István dr., az Agrártudományi Egyetem Üzemtant Tanszékének vezetője, Csáki István és Hor­váth Imre, a megyei pártbizottság titkárai és még több tömegszervezeti, közéleti sze­mélyiség. Csín ege fajos elvtárs üdvözlete A Sásvári Endre Művelő­dési Ház színháztermét zsú­folásig töltötték a vendégek. Miután az elnökség elfoglal­ta helvét. Czinege Lajos elv­társ üdvözölte a jelenlévőket. — Engediék meg — mon­dotta —% hogy a magyar— szovjet mezőgazdasási napok alkalmával üdvözöljem a konferencián megjelent min-, den kedves elvtársat és elv­társnőt. Külön üdvözlöm Szovnyikov elvtársat, a Szov­jetunió Mezőgazdasági Aka­démiája főtitkárát, Iszájev elvtárs, a Moszkva terület Gorkij Kolhozának elnökét, az FM-ből érkezett vendége­ket, a tudományos és kutató- intézetektől megjelent elvtór- sakat, a tsz-ek. a gépállomá­sok! vezetőit, munkatársait, szakembereit és a tanácsap­parátus itt megjelent vendé­geit —• Az utóbbi években rend­szeresen megismétlődnek ha­zánkban a magyar—szovjet mezőgazdasági konferenciák. Mindig hasznosnak mutat­koztak és úgv gondoljuk — különösen most. a magyar mezőgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában — je­lentőségük. hasznosságuk nemhogy csökkenne, hanem méginkább hatványozódik. Űj szín, hogy ez évben nem a fővárosban, hanem az ország egyik megyéjében rendezték ezt a konferenciát, mégpedig a mi megyénkben. Azt kívá­nom. hogy a konferencia ide­je alatt minden kedves ven- c!é'"'ink vórako7á«énait megle- lelően, tudásban gyarapodva, az elhangzottakat otthon sike­resen hasznosítsa — fejezte be üdvözlő szavait Czinege Lajos elvtárs. 1 ömpe István megnyitó beszéde Tömpe István elvtárs, a földművelésügyi miniszter el­ső helyettese megnyitó beszé­dében méltatta a magyar— szovjet barátságot, majd né­hány szóval vázolta a mező­gazdaság előtt álló feladatok nagyságát és célkitűzéseinek reális voltát. Hangsúlyozta a pártunk politikájában rtilő hatalmas erőt. A tsz-mozga- lom fellendülésével megkez­dődhetett a mezőgazdasági termelés fellendítése is. Most már adva van minden lehető­ség. A dolgozó parasztok tíz­es százezrei választják ezek­ben a napokban is a nagyüze­mi gazdálkodást; a leglénye­gesebb akadályozó tényező, a kisparcella eltűnik. Tömpe elvtárs beszélt mindazon lehetőségekről, me­lyek méginkább biztosítják az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. Végül sum­mázta a magvar—szovjet me­zőgazdasági napok jelentősé­gét. Tömpe István megnyitója után az elnöklő Czinege La- , jós elvtárs bejelentette, hogy Lőrinez Gyula, a közgazda­ságtudományok kandidátusa, a Mezőgazdasági Szervezési Intézet igazgató helyettese „A gazdálkodási rendszerek kialakítása a Szovjetunió me­zőgazdaságában” címmel meg­tartja előadását. A* SZ tP n«*»y gondot fordít a mr/.ft- gazdasáyi tudományok fej les#, lésére Az alábbiakban kivonato­san közöljük Lőrincz Gyula előadását. — A szocialista mezőgazda- sági rendszer előnyei különös erővel bontakoztak ki az utóbbi években a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának és az azt kö­vető központi vezetőségi plé­numok határozatai alapján megvalósított egész sor intéz­kedés eredményeként. Szem­léltetően bizonyltja ezt a ter­melés növekedésének üteme. 1953 után a Szovjetunió me­zőgazdasági termelése olyan rohamos fejlődésnek indult, amilyenhez hasonlót egyetlen kapitalista ország történelme sem tudott felmutatni. A be­gyűjtött gabonafélék mennyi­sége 1958-ban 91 százalékkal növekedett. 1953-hoz viszo­nyítva. A búza több mint két­szeresére. a cukorrépa szintén több mint kétszeresére, a zöldségféléké 80 százalékkal, a napraforgóé 85 százalékkal, a rostlené több mint kétszere- ! sere növekedett. A mezőgaz­dasági termelés emelkedésé ben nagy szerepet játszott a í szűz és parlagföldek műve- lésbevéteie. Három év alatt majdnem 36 millió hektárnyi új területet vettek művelés alá. Krm*ira«ló eredmények nv állat- tenyésztésben Az állattenyésztés fejlesz­tésében is rendkívül lelentős sikereket értek el a Szovjet­unióban. 1958-ban a tejterme­lés 58 százalékkal, a húster­melés 35 százalékkal a gyap­jútermelés 37 százalékkal, a tolástermelés 46 százalékkal haladta túl az 1953. évit. 1959- bcn tovább növekedtek az ál­lati hozamok. 1959-ben 11 hó­nap alatt 32 százalékkal több húst. 15 százalékkal több te­jet. 25 százalékkal több to­jást és 11 százalékkal több gyapjút termeltek, mint az előző év megfelelő időszaká­ban. A Szovjetunióban az utób­bi években a kiváló kolhozok és szovhozok kezdeményezé­sére széleskörű mozgalom in­dult, hogy a legközelebbi években utolérjék az Ameri­kai Egyesült Államokat, az egy lakosra jutó állati termé­kek termelésében. E mozga­lom eredményeként 1958-ban tejből már többet termeltek, mint az USA-ban. Állati zsi­radékból pedig 1957-ben már 47 ezer tonnával többet ter­melt a Szovjetunió, mint az Egyesült Államok. A Szovjet­unió gyap.iútermelése 2,3-sze- resen felülmúlja az USÁ-ét. A bruttó tej és vaj termelés tekintetében a Szovjetunió megszerezte a világon az el­ső helyet. A mezőgazdaság területén a hétéves terv folyamán a termelés olyan mérvű növe­lését kívánják elérni a Szov­jetunióban, amely teljes mér­tékben kielégíti a lakosság iz'; cs ágletét a l"gf ifnsahb élelmiszerekből, növeli a me­zőgazdasági nyersanyagforrá­sokat és biztosítja az állam másirányú mezőgazdasági termékszükségleteit, A mező- gazdasági termelés növekedé­se 1959-—1965 között 1,7-sze- res lesz. a termelés évi átla­gos növekedése 8 százalékos. A Szovjetunióban célul tűz­ték ki. hogy a legközelebbi évek folyamán hektáronként átlag 3—4 mázsával emelik a szemestermények termésho­zamát mindenütt. Hét év alatt több mint egy millió traktort, mintejy 400 ezer gabonakombájnt és sok más különböző gépet, valamint gépi berendezést bocsát majd az ipar a mezőgazdaság ren­delkezésére. A mezőgazdaság (Folytatás a 2. oldalon.) Küszöbön áll a francia kormány átalakítása Párizs (MTI). A francia kormány átalakítása küszö­bön áll — ez a véleménye a párizsi politikai megfigyelők többségének. Általában De Gaulle tábornok algériai uta zása utánra várták egyes mi­niszterek leváltását, mint­hogy azonban a köztársasági elnök útját elhalasztották, valószínűnek tartják, hogy De Gaulle előbb rendet te­remt a kormány portáján és csak azután utazik Algírba. A köztársasági elnök a ki- szivárgott hírek szerint meg­ígérte a parlamenti pártcso­portok vezetőinek a hadse­reg és az algiri kormányszer­vek alapos megtisztítását. Debré miniszterelnök a he­lyén marad — ez már bizo­nyosnak látszik, hiszen a rendkívüli hatalom, amelyet a nemzetgyűlés után a sze­nátus is megszavazott, a Debré-kormánynak szól. A politikai megfigyelők vé­leménye megegyezik abban, hogy Soustelle minden való- a kor ményból. Rajta kívül eset’eg távozik Triboulet, a hadvi­seltek ügyeinek minisztere és Chatenet belügyminiszter. Az algiri lázadást követő felelősségre von ás lassú előre­haladást mutat. Ennek jele a Párizs (MTI) Franciaor­szág egyik legnagyobb gép­gyára, a Sives-Lille-Cail vál­lalati bizottsága egyhangú határozattal meghívta N. Sz. Hrusesovot: franciaországi kőrútjának lillei állomásán 'ekintse meg a gyárat. néhány algiri intézkedés. Le­tartóztatták a fasiszta korpo­rációs mozgalom vezetőjét, Ír. Lefevre-t, továbbá levál­tották az algiri katonai kém­elhárító — hivatalosan „biz­tonsági szervezet” vezetőjét, Godard ezredest, s nem hi­vatalos hfrek szerint fogdába helyeztek két ejtőernyős ez­redest, Bigeardót és Gardeot is. Az Echo d’ Alger főszer­kesztőjének, az ultrák hang­A francia nemzetgyűlés után a szenátus is megsza­vazta a Debré-kormánynak a különleges hata’mat. A har­minckilenc ellenszavazat kö­zött ott volt a tizennégy kom­munista szenátoré. Jacques Ducios fejtette ki a szenátus szónoki emelvé­nyén a párt álláspontját. — Többek között rámutatott ar­ra, hogy mivel ekkora meg­rázkódtatás érte az országot kétségtelenül hasznosabb lenne, ha a népnek adnának szót. ahelyett, hogy korlátoz­zák szabadságjogaikat. A sze­ri. Sz. Hruscsov francisor- zági látogatásának előkészí­tse befejezéshez közeledik \ moszkvai francia nagykö­vet Párizsba érkezett, hogy hekapcsolódjék a szovjet ' ormányfő tárgyalásainak és •ranciaországi kőrútjának •'lőkészítésébe. adójának, de Re Seregnynek rendőri felügyelet alá helye­zése is arra vall, hogy foko­zatosan előveszik az algiri zendülés szervezőit, támoga­tóit. Párizsban egy lépéssel ju­tott ismét előbbre a fasiszták elleni akció: az egyelőre sza­badlábon lévő Le Pent most már „az állam biztonsága el­leni bűncselekménnyel” is vádolják. mély! hatalom rendszerének húsz hónapja után a népnek módot kellene adni, hogy fel­állíthassa e politikai kísérlet mérlegét; megmondhassa, mi a véleménye a kormányról és nyilatkozhassék a jelenle­gi francia problémák megol­dására szolgáló eszközökről. Ezért gondoljuk mi, kom­munisták azt — mondotta — hogy fel kellene oszlatni a mostani nemzetgyűlést amely mindenre képes, csakhogy megmaradhasson, s az ará­nyos képviseleti rendszer alapién új választást kellene rendezni. Ha a rendkívüli hatalomról szóló törvényjavaslatot meg­szavazzák, az a veszély áll fenn, hogy végeredményben a demokratikus szabadságjo­gok még inkább korlátozód­nak. Már pedig a népi sza­badságjogok minden gyengü­lése a kalandorok, a fasiszták malmára hajtja a vizet. Ez­ért nem szavazzák meg a kommunista szenátorok a kor­mány javaslatát. Ügy vélik, hogy más úton kell elindulni — a népi tömegekkel való szoros együttműködés útján — mondotta Duclos. Franc»aortás egyik le«rna«vobb gépgyárának vállalati bizottsága m ghívta N Sz. Hru-c-'ovot Jacques Duclos beszéde a szenátusban Működik az első Aerzener-gázfiivó a Vegyiművekben Idei éves tervünk nagy fel­adatot ró vállalatunkra. A tavalyi termelési szintnél tíz százalékkal kell többet ter­melnünk. A gyáripar eddigi klasszikusan kénsavigényes gyártmányai egyre többet követelnek, akárcsak a hatal­mas fejlődés előtt álló mű­anyagipar. Fejlődő szocialis­ta mezőgazdaságunk pedig szinte korlátlan mennyiség­ben veszi ét a szuperfoszfá­tot, aminek gyártásához is szükség van kénsavra. Látjuk tehát a célt, most már, az a kérdés, milyen úton-módon kívánjuk azt el­érni. A Tlszamenti Vegyimű­vekben a termelés fokozása mellett a jobb műszaki szer­vezéssel. továbbá a belső tar­talékok feltárásával Emellett új, nagyobb kapacitású gé­pekkel, berendezésekkel. Ezeket a módszereket a Vegyiművek egymással szo­ros összefüggésben, megfele'ő időbe valósítja meg. Tavalyi termelési tervünket 107,8 szá­zalékra teliesftettük, beruhá­zás nélkül, kizárólag műsza­ki szervezési intézkedések által. Viszont, az idei meg­növekedett kénsavi gényt fi­gyelembe véve. már most hozzá kellett fosnunk a ter­melés növekedését, a veszte­ségek csökkentését eredmé­nyező műszaki intézkedések ■ végrehajtásához. 1 Még a múlt év végén be­szereztünk Nyugat-Németcxr- szágból három darab úgyne­vezett Aerzener körforgó, dugattyús rendszerrel műkö­dő gázfúvót, s egynél már február 3-án próbaüzemelte­tést hajtottunk végre. Szabó Béla üzemvezető mérnök, az új fúvóval kapcsolatos észre­vételeit így foglalta össze; Azért volt szükséges az új fúvó beállítása, mert a régi turbó-rendszerű fúvókkal sok baj volt az utóbbi időben. Az Aerzener rendszerű fúvóösz- szerakásának helyességéről a próbajáratások a'att meg­győződtünk. Először kézzel, később villannyal működtet­tük, következő lépésként pe­dig a meghajtó motort táplá­ló vezetékek és a kapcsoló- tábla vizsgálata következett. Elmondhatjuk, hogy az üzem­próba alatt nem tapasztal­tunk hibákat, kisebb rendel­lenességektől eltekintve. Az új fúvó előnve még az is, hogy ha kell két üzemre egyszerre, ha kell külön egy özemre is tud dolgozni. A B” oldali nyomóvezeték be­kötését február 4-én végez­tük el, s ezáltal két kontakt kemencére dolgozhat már ez az eav fúvó is. Távolabbi terveinkről csak annyit, hogy a III-as, úgy­nevezett ,B” kontakt kemen­cét is beiktatjuk majd ebbe a vezetékrendszerbe. Pilla­natnyilag egy Aerzener és egy turbó fúvóval üzeme­lünk. Az előbbit február 15- től fokozódó terhelés alá vesszük és március 15-én ke­rül teljes terhelés alá. Szabó Béla üzemvezető elv­társ véleménye szerint az is nagy előnye még az új fúvó beépítésének, hogy biztosabb lesz az üzemelés, tehát csök­ken a gyártási veszteség. Nem fordulhat elő olyan eset, mint tavaly, amikor egy gázfúvó kiesés miatt 47 óránál tovább állt az egész kénsav üzem, ami tetemes nyersanyagveszteséget és ter- mclésk'nsést okozott. Az is nagv előny még, hogy a meg­növekedett gázszállító kapa­citás eredményeképp növel­hetjük a termelést, mivel for­gódugattyús rendszerrel mű­ködik az Aerzener fúvó. így az e'lená'lást a szfvó-nvomó oldalon leküzdhetjük a ter­heléstől függően, amire a turbó rendszerű gázfúvók esetében nem volt lehetőség. A munkát gondos elemző és tervező tevékenység előzte meg és reméljük, hogy az új egymillió forintos gázfúvó beváltja a hozzá fűzött re­ményeket. Cs. Farkas István Tiszamenti Vegyiművek, Szolnok VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XI. évfolyam, 30. szám. Ára 50 fillér i960- február ÜL péntek I Fehér hócipők — kitt óvodátok I Nagyjelentőségű szabadalom 1 nyomában hideg közöny I AZ ŐiErtDEí DOCTOR 1

Next

/
Thumbnails
Contents