Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-25 / 47. szám
i960, február 25. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 ^Szövetkezeti iparunk mérlege — 22,5 millió forint nyereség, új üzemházak, 6 millió forint évvégi részesedésre, idei tervek — A megye 72 kisipari szövetkezete az elmúlt év első felében elég komoly munkaellátási nehézségekkel küzdött. Különösen megmutatkozott ez a textilruházati iparban és a vasipar egyes területein. Az építőipari szövetkezetek munkáját akadályozta az, hogy a termelőszövetkezeti beruházások előkészítése nem volt megfelelő, nem álltak rendelkezésre a szükséges tervek, hitelfedezet stb. Ilyen körülmények között tárgyalták meg a megye szövetkezetei a Magyar Szocialista Munkáspárt március 6-i határozatát & az abból adódó feladatokat. Vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére az éves tervet 5 százalékkal túlteljesítik. A felajánlások értéke 12 millió forint volt. Figyelembevéve az éves tervet és a felajánlások összegét 260 millió forint teljesítését vállalták. A II. félévben a munkaellátottság javult és az év végére 270 millió forint értékben, 109 százalékos teljesítést értek el. 1958-hoz viszonyítva 18 százalékkal termeltek többet a termelői létszám 14 százalékos növekedésével; Valamennyi iparág túlteljesítette tervét, egyedül a szolgáltatóipar maradt le. Az egy főre eső termelési érték alakulása megyei szinten mérve 107,3 százalék a tervhez viszonyítva. A 270 millió forintos teljesítésen belül közvetlen a lakosság részére végzett rendelt munkák, javítások és szolgáltatások értéke 57 millió forint volt, szemben az 1958. évi 48 millió forinttal. Megyénk szövetkezetei az előző évi 34 millió forint értékű javítással szemben 43 millió forint értékű javítást végeztek. Az építőipari szövetkezetek termeléséből kiemelkedett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végzett munkák részaránya. Az 1958. évi 12 millió forintos tsz beruházással szemben 39 millió forint értékű munkát végeztek. A cipőipari szövetkezetek 124 ezer pár bőrcipőt gyártottak, a faipari szövetkezetek több mint ezer hálószoba-garnitúrát készítettek. A vasipari szövetkezetek 180 tonna zománcedényt, 50 tonna füstcsövet gyártottak, közel 5 millió forint értékű vas- szerkezeti munkát végeztek. A belkereskedelem részére 117 millió forint értékű árut termeltek. A megye kisipari szövetkezeteiben dolgozók létszáma 1959; december 31-én meghaladta az 5 ezer főt. Egy év alatt a szövetkezeti dolgozók létszáma közel ezer fővel növekedett. Az 1959-es évben közel 300 kisiparos adta fel a magán ipar gyakorlását és lépett be a megye különböző kisipari szövetkezeteibe. A szövetkezeti dolgozók átlag- keresete az előző évi szinthez viszonyítva 5,4 százalékkal növekedett. Az egy főre eső átlagkereset éves szinten meghaladta a 17 ezer forintot, A szövetkezetek tiszta nyeresége az 1958. évi 14 millió forinttal szemben közel 22 és fél millió forint volt az elmúlt évben. A nagyobb nyereség elérését a szövetkezeti dolgozók eredményesebb munkáján kívül az is elősegítette, hogy az új termelői árrendszer egyes területeken nagyobb nyereség elérését biztosította. Előzetes számítások szerint a szövetkezeti tagság részére közel 6 millió forint kerül kiosztásra év végi részesedés címén. Ugyancsak 6 millió forinttal növelik az oszthatatlan vagyont, a tartalék alapot. Ezenkívül közel másfél millió forintot fordítanak különleges alapokra, szociális, kulturális és jutalmazási célokra. Az előző évi átlagos 29 nappal szemben az ez évi részesedés 33 —34 napi fizetésnek felel meg. Kedvező képet mutat a szövetkezetek költségalakulása. Csökkentek az anyagköltségek és a bérköltségek, maradéktalanul eleget tettek a szövetkezetek az állammal szembeni kötelezettségeiknek. Csökkent a szövetkezeti ipar dotációs cikk termelése. 1958-ban 15 millió forint állami támogatást kaptak különböző dotációs cikkek termelésére, 1959. évben közel 5 és félmillió forintot. A szövetkezetek gazdasági megerősödését jelenti, hogy a saját vagyonuk meghaladja a 34 millió forintot, ugyanakkor az igénybevett bankhitelek összege 18 millió forint körül van. A megye szövetkezetei az elmúlt évben közel 6 millió forintot ruháztak be épületekbe, gépekbe, berendezésekbe. Közel 3 millió forintos költséggel megépült a szolnoki Bőripari Ktsz korszerű üzemháza, a jászkiséri Vegyes Ktsz másfélmilliós költséggel, a jászberényi Műszerész Ktsz 600 ezer forintos költséggel megUtolsó simítások A kunszentmártoni új tejüzem és sajtgyárban az utolsó simításokat végzik a szerelők. Nagy Sándor, a szolnoki 'tejipari Vállalat TMR brigádjának tagja az ipari gőzvezeték egyik szelep toldatát hegeszti. kezdte üzemházának építését. Ezenkívül 5 szövetkezet vásárolt használt épületet központi üzem létesítésére. Az említett eredmények mellett szükséges megemlíteni, hogy a tervszerűség nem minden vonatkozásban érvényesült szövetkezeteink munkájában. A tervezett létszámtervet másfél százalékkal túllépték, nem teljesítették a méretes, rendelt munkák, a javítás-szolgáltatás tervét sem. Aránytalanul magas volt az előző évhez viszonyítva a túlórák felhasználása is. Kevés igyekezet volt szövetkezeteink részéről olyan irányban, hogy a rendelkezésre álló anyagkereteket minél gazdaságosabban használják fel. Nem teljesítették szövetkezeteink a tervet a sodronyfonat, a kályha, a kombináltszekrény, a méretes-cipő és a eipőtalpalás területén. Van tehát bőven tennivaló azért, hogy a megye szövetkezetei ne csak összességében, hanem részleteiben is teljesítsék a terveket. Erre annál is inkább szükség van, mert az 1960. évi tervfeladatok még nagyobbak, mint az előző éviek. Az 1960. évi terv 305 millió forint, 35 millió forinttal több, mint az 1959. évi teljesítés. Arra kell tehát törekednünk, hogy szövetkezeteinkben az eddiginél fokozottabban érvényesüljön a tervszerűség, biztosítsuk a munka termelékenységének állandó növekedését és teremtsük meg a gazdaságosság feltételeit. A tervek végrehajtása során elsősorban a munka minőségét jelző mutatók, a termelékenység, az önköltség javítását kell elérni. Nagy feladatokat ró az 1960. évi terv a szövetkezetekre a „közvetlen lakossági ellátásban” is. A2 elmúlt évi 57 millió forinttal szemben 1960-ban 84 millió forint értékű munkát kell végezni közvetlen a lakosság részére. Ezen belül jelentősen kell növelni a javítás és a lakossági építkezések részarányát. Ha jól szervezzük meg a munkánkat, tovább szilárdítjuk szövetkezeteink szervezeti egységét, állandó feladatnak tartjuk a még kívülálló kisiparosok politikai meggyőzéssel való átirányítását a kisinari szövetkezetekbe, ha jól hasznosítjuk a párt és a tanácsi szervek segítségét, az 1960. évben is hasonló jó eredményt érnek el szövetkezeteink mint az elmúlt évben. Bordás László KISZÖV elnök Felhívás Az influenza veszély fokozódása miatt, annak érdekében, hogy a kórházban fekvő egyéb megbetegedések folytán legyengült betegek influenzás fertőződését csökkentsük, a Megyei Tanács Kórháza minden osztályán a beteglátogatás további intézkedésig szünetel. Megyei Kórház igazgató főorvosa ÖT HŐSI EMLÉKMŰ ÉPÜL November hetedikére szovjet hősi emlékműveket emelnek a jászapáti járás öt községében: Jászalsószentgyörgyön, Jászdózsán, Jászkis- éren, Jászszentandráson és Tiszasülyön. Az építésekre 180 ezer forintot fordítanak a községfejlesztési hozzájárulásból. Rövidesen elkészül a SZOT üdülőhajója a Budapest Az Óbudai Hajógyár március közepére készíti el a 210 személyes korszerű üdülőhajót a Budapestet A hajó április 4-én indul első útjára Pozsonyba, azután rendszeresen külföldi és belföldi üdülésekre viszi utasait Az idén 18 alkalommal megy Pozsonyba, ahonnan az utasok kirándulnak, majd a Kis-Kárpátokba és Pöstyén- fürdőbe. Háromszor úszik le az Aldunára, Belgrádot és a Kazánszorost érintve Orso- váig, s közben az üdülők megtekinthetik Herkules- fürdőt Minden út hat napig tart. A Budapest vendégei szak- szervezeti beutalással jutnak a hajóra. (MTI) Gratulálok a sikeres vizsgához! Üdvözli Munkácsi László szaktársat Kolláth Dezső hegesztő-oktató. A napokban a szolnoki Járműjavítóban harminckét dolgozó vizsgázott ezúttal a második szakmájából. A végzett munkások közül tizenöten a gáz-, tizenheten az ívhegesztést sajátították eL Szigorúan cpártügy? — Megjegyzések egy taggyűlésről TAGGYŰLÉST tartott a 450 tagú Zagyvarékasi Kossuth 'tsz kilenc kommunistája. Jó hallani egy ilyen kis- létszámú, alig egy éves gyakorlati munkára visszatekintő tsz-ben a határozott hangú, előremutató vitát. A vita alapját a beszámoló adta, amely ugyan darabos, itt ott döcögős, de mindemellett bátor állásfoglalásu volt, bírált, számonkért és feladatokat határozott meg. A vita alapján mondható, hogy itt a pártszervezet megtalálta helyét a szövetkezeten belül, s kis létszáma ellenére is képes lenne arra, hogy betöltse a nagyüzem motorjának, mozgató erejének szerepét. Csakhogy ez a lehetőség, ez a képesség még nem minden. Csak akkor válik hasznos, alkotó erővé, ha felszedik előle a korlátokat, akadályokat. Mik ezek? A tsz párttitkára. Holló elvtárs meghívta a taggyűlésre a tsz elnökhelyettesét, aki pontosan el is jött. A taggyűlésen résztvevő községi titkár, Bá- lintné elvtársnő viszont elküldte őt, mondván, hogy itt szigorúan pártügyekről van szó. Tény,, hogy vannak problémák, — tagjelölt vagy tagfelvétel, fegyelmi ügy és még sok minden más, — amelyek kizárólag a párttagokra vonatkoznak, amelyek nem tartoznak kívülállókra, ahol a felelősséget nem lehet megosztani pártonkívüliekkeL EZ ESETBEN azonban nem vétettek volna, ha a meghívott résztvesz a taggyűlés fő napirendjén, ahol a tsz gazdasági ügyeit, a tavaszi készülődést vitatták. Ez a téma egyáltalán nem titok. sőt. Nagyon is kellett volna, hogy hallja az elnök, vagy a helyettes, a mezőgazdász. Vagy Versenyző fiatalok A jászapáti Zöld Mező Tsz KISZ szervezete ifjúsági munkacsapatot alakított. A tizennégy fiatal, 15 kh földön benevezett a kukoricatermesztő fiatalok versenyébe, s vállalták, hogy a kezük alatt lévő területen elérik a 30 mázsás terméshozamot. Egy kh cukorrépa teljes megművelését társadalmi munkában, munkaegység jóváírás nélkül végzik el. Tiszasülyön az állami gazdaságban huszonhét ifjú traktoros jelentkezett az ifjú traktorosok versenyére. 30 ezer 222 normálhold föld munkája a huszonhét „mester” ez évi terve, s ők 42 ezer 991 kh munkálatait végzik el. Ugyanakkor 18 százalékos üzemanyag és ugyanannyi százalékos alkatrész megtakarítást tűztek célul. Az ifjú versenyzők közül Hodzik István DT 413-as gépével 1676 holdnyi terület megmunkálásáról szóló tervét vállalásában 3 ezer 17 normálholdra emelte. Kovács József zetoros pedig 825 hold megmunkálását vállalta még a tervben reá eső mennyiségen túL méginkább, hogy azok beszámoljanak a párttagság előtt arról, mik az elgondolásaik, mit tettek, vagy a mulasztások miért adódhattak. Csakis együtt, a gazdasági vezetőkkel közösen tudtak volna világos állásfoglalásra jutni fontos dolgokban. Távollétében felelősségre vonták pl. a szövetkezet ag- ronómusát, hogy az ötezer csibe a tervek és szerződések értelmében a jövő hónap elején érkezik, az ólakat viszont még a patkányok „lakják”. Mi lesz a csibék sorsa? Meg hogy jön a tavasz, a vetésekről le kellene vezetni a vizet, megnézni, hol kell pótlólag is műtrágyázni, stb. Az elnöknek a fejére olvasták, hogy nem hallgat a tagokra, a közgyűlések határozatait gyakran áthúzza, nem figyel eléggé az emberekre. A kertészeti vezető munkáját is kifogásolták, mondván, a vetőmagok csak megvannak, de azon túl semmi előkészület. Háromszázezer forintos jövedelmet terveztek a konyhakertészetből, ezért nem majd ősszel kell sopánkodni, hanem már most elő kell készíteni. És aztán, hogy 180 asz- szony van a tsz-ben, munkacsapatokat alakítottak, tyúkokat gyűjtenek a baromfi törzshöz, de az sincs, aki velük megbeszélje, mit tegyenek. AMINT LATHATÓ tehát, hiba van a gazdasági vezetéssel, a tsz ütemes, időmértékes irányításával — a párttagság észrevételei helyesek. — De nem teszi-e ez annál indokoltabbá, hogy vitatkozzanak róla és nem távollétükben, hanem szemtől szembe a vezetőkkel? Annál inkább is indokolt volna ez, mert a 450 tag között mindössze három kommunista dolgozik kinn a munkahelyeken, s a tsz tizenháromtagú igazgatóságában mindösze három párttag van, ők se mindannyian tsz dolgozók. Gyakorlatilag lehetetlen tehát, hogy a taggyűlésen elhangzottakat majd utólag a párttagok propagálják, szorgalmazzák a tsz tagság egésze között, azért is, mert adódhatnak ezek mellé újabb feladatok is. Itt van hát az akadálya annak, hogy a tsz kommunistái a bennük rejlő erő hatékonyságát kimerítsék, hogy a dolgok, amikről vitatkoznak, — amikért kommunista felelősséget éreznek, még sem minden esetben úgy rendeződnek, ahogy ők meghatározzák, s ahogy azoknak valóban rendeződniük kellene. Ott, hogy nem azt az útját- módját választják a megoldásoknak, ahol a munka gondja, a tennivalók híre mielőbb végiggyűrűzhet a tsz- en. Igaz, úgy számítják, hogy a vezetőkkel a párttitkár majd megbeszéli a taggyűlésen elhangzottakat, s ez bizonyára nem is marad el. De az utólagos négyszem közötti, legtöbb esetben futólagos beszélgetés ér-e vajon annyit, mintha ott a kommunisták fóruma előtt számonkéréssel egybekötve tanácskozzák meg mindezt? A KOSSUTH Tsz pártszervezete kicsi, s a legjobb törekvés mellett sem számíthatnak egyelőre arra, hogy néhányan a tsz tagság gondolataiba beolthatják egyébként okos, jó, a jövőt fürkésző elgondolásaikat. Épp ezért lehet náluk káros az a tartózkodás, hogy a pártonkí- vüliekkel is megosszák a szövetkezet gazdasági ügyeit tartalmazó gondjaikat. Enélkül munkájuk, töprengésük, határozatuk önmagáért való lesz, jórésze nem jut el a nagy célig, a szövetkezet útjának egyengetéséig. Sem a párt-, sem a gazdaságvezetés nem feledkezhet meg arról, hogy csak együttes hatásukban és nem egymástól elzártan segíthetik előre a közös ügyet. Borsi Eszter Segít az aktíracsoport Jászkiséren, az Alkotmány Tsz-ben 40 tagú aktivacso- portot hoztak létre. Mindegyik üzemegységben 20—20 tagú aktíva, két-két párttag irányításával segíti a politikai munka fellendülését. A rátermett pártonkívüliek jónéven vették a megbízatást, s szorgalmasan dolgoznak most azért, hogy a tagság alaposan megismerje a tsz ezévi gazdasági terveit, hogy már most az első évben is mindenki tudja, mik a célkitűzése.Jc. Meggyőzően éneinek, beszélnek az aktívák a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalom sikeréért is.
